Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-24 / 43. szám
1909. Október 24. 43. szám. (5) kell s a Blériot alkotmánya gép. Nem egyéb, mint egy légi automobil. 80000 koronát kapott ezért a fölszállásáért s amellett jópénzért eladta a gépjét Károlyi grófnak, állítólag 50000 koronáért, noha 300pengőből megcsinálhatja az egészet, leszámítva a motort Olyan egyszerű, olyan igénytelen! De nem érdemel-é egy ilyen ember milliókat? Többet érdemel: tömeg-lelkesedést, szeretetet, ujjongást, ünneplést. Volt is része benne bőven, körülvették úgy, hogy az autóján nem birt megindulni Magam is oda kirakodtam egészen mellé nagy lelkesedésemben s közvetlen mellette kiabáltam : — Vive la France! — Vive Blériot! Barátságosan integetett a kezével s oly szerényen mosolygott, mintha tízig sem tudna számlálni. Felesége pedig lebontotta az arcát egy selyem kendővel, talán elkábitotta a férje dicsősége, mikor százezrek ajka mind mind csak őtet élteti, csak az ő nevét emlegeti. A tribünök közönsége pedig többnyire ott maradt továbbra is a helyén, csak állt, csak bámult merőn az égre, oda, hol pár perccel ezelőtt a csodapillangó száguldott, kérdeni látszott, hogy vájjon álom volt-e ez a kedves, szép, lebilincselő jelenség? vagy csakugyan, igazán valóság? Igen, álmodtunk eddig, ezután jön az ébredés korszaka ! Révész János. Heti krónika. A magyar ember eleddig az emberi repülésnek csak azt a módját ismerte, mikor ő berúgott, más valakit meg kirúgott a korcsmából. Röpült az aztán, mint a parancsolat! Ezenkívül csupán a'boszorkány mesékben röpültek még, ott is csak az asszonyok és csak is seprünyélen. A világ sorja megváltozott, magasröptű tudósok nemcsak gondolataikkal, de masinával is felszállnak immár az égbe s versenyre kélnek egymással. Bleriót! Bleriót! a legnépszerűbb egyéniség volt a héten Magyarországon. Nem kell neki se dülőut, se vicinális ut, se országút, se sin, se kövezet; a magyar dzsentri nem hajtja olyan szépen a négy lovát a kemény töltésen, mint <3 a levegőben az autóját. Köny- nyedén siklik föl az ájerbe s könnyedén csúszik le, olyan egyszerű az egész, hogy egy nagybányai fiú igy kiáltott föl: — Nem értem, hogy nem lehetett ezt előbb föltalálni 1 És mégis mélyen megható volt az a pillanat. Mindent feledett az ember, mikor a levegőt villámgyorsasággal átszelő szörnyeteget látta s az emberi ész zseniálitása, a haladás eme legújabb világfelforgató mozzanata könnyeket csalt sokak szemébe. Ezért hát érdemes volt 400 Km. utat megtenni. A repülőgép megvan. De mi lesz a válsággal ? Ha már Pesten jár ez ember, erről is szeretne valamit hallani. A válasz rövid: »majd holnap.« így mondják ezt már szeptember óta. Ma éppen annyit tudunk, mint tegnap s legyünk nyugodtak, hogy holnap meg semmivel sem fogunk többet tudni, mint ma. Különben úgy vagyok én ezzel a válsággal, mint az egyszeri zsidó volt a gróffal. — Hallja Jakab, igy szólt a gróf, tudna-é nekem szállítani egy szép, jó fajta dachert? — Hogyne, méltóságos uram, nekem éppen van egy. — Mi lesz az ára? — Hát biz az 50 forint. — Egy kicsit drága — szólott a gróf — adja olcsóbban. — Nem tehetem, magamnak is 40 forintomban van. — Na jó, nem bánom, de nekem holnap délutánra kell. — Ott lesz méltóságos uram. Erre a zsidó lefelé ment az emeletről. Egyszerre csak, mintha eszébe jutott volna valami, visszafut a grófhoz és igy szól: — Engedelmet kérek, tessék megengedni még egy kérdést. Ugyan tessék megmondani gróf ur, hogy tulajdonképen mi az a dacher ? Hallok, olvasok én is feltételekről, alkudozásokról, ígérgetésekről, pártalakulásokról, sőt irok magam is, de hogy mi az a válság, köztünk legyen mondva, nem tudom. Ne is nagyon törjük a fejünket rajta, többet ér annál egy jó szüret. Minden politikai egyezkedés olyan, mint az oszlálysorsjáték, melynél csak a Kis szerencséje nagy, de reánk nézve mikor nyerünk is, az is veszteséggel jár. Most fejezték be a nagy októberi húzást, de hogy Nagybányán valaki nyert volna egy télikabátra valót rajta a befizetett összegen felül, arról egyáltalában semmit sem hallott a krónikás. Személyi hir. Farkas Jenő polgármester ma Budapestre utazott a városoknak a jövő hét elején tartandó gyűlésére. Kinevezés. Köhler János drt a pénzügyminiszter Kapnikraideigl. minőségű bányamüorvossá nevezte ki Réti István cikksorozatának befejező közleményét jövő számunkban hozzuk. Péter József Pál szatmári püspöki irodatiszt városunkba érkezett s a polgármester újszülött fiát ma megkeresztelte, aki a keresztségben István nevet kapott. A helybeli izr. hitközség ujonan választott rabbija: Fuchs Beniamin e hó 20-án érkezett külön vonattal városunkba, hívei ugyanis Szatmárig elébe mentek. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Délután 4 órakor a hitközség tanácstermében beiktató ünnepély volt, melyen a hitközségből igen sokan jelentek meg s azonkívül ott láttuk Neubauer min. tanácsost, Torday Imre h. polgármestert, Brebán Sándor, Révész János, Brogyányi Kázmér lelkészeket, dr. Káplány Antal főgimn. tanárt, Halmay alkapitányt és sokakat a kér. társadalomból. Barna Samu dr. ügyvéd meleg hangon üdvözölte a rabbit, akit küldöttség hivott meg a terembe, mire a rabbi igen szép, tiszta magyar kiejtéssel, gondolatokban gazdag, elragadó beszédet tartott. Torday a város, Neubauer a kincstár, Révész az egyház, Káplány a gimnázium nevében üdvözölte az uj lelkészt, aki meghatottan mondott köszönetét a szives fogadtatásért. A gyűlés, melynek elnöke Farkas Lipót volt, emelkedett hangulatban ért véget. A szatmármegyei gazd. egyesület fennállásának ötven éves jubileumi ünnepélyét előkészítő bizottság október hó 27-én d. u. 3 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében ülést tart, melyre a bizottsági tag urakat meghívom s tekintettel az ügy fontosságára, megjelenésükre számitok. Teleki Géza gróf elnök. Hidátvétei Felsőbányán az újból épített Zazar- köhid átvétele a vármegyei alispán jelenlétében f. hó 21-én történt meg; jelen volt még Kacsó Károly műszaki tanácsos, ki a kapniki utat is megvizsgálta. Vízvezeték bejárás. A nagybányai vízvezeték épitö-vállalkozójanak mérnökei és munkavezetője e héten helyszíni bejárást tartottak a felsőbányái forrásoknál. Oebreczen város és Hajdumegye függetlenségi pártjai, északkeleti Magyarország függetlensegi pártjaival együtt, az önálló magyar nemzeti bank felállítása és gazdasági függetlenségünk megvalósítása érdekében f. év október hó 31-ikén, vasárnap d. u. 2 órakor, Debreczenben a városháza udvarán, alkalmatlan idő esetén a Bika-szálló dísztermében nagy népgyü- lést réndeznek. Erre a gyűlésre ezennel tisztelettel meghívjuk Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs, Bihar, Szatmár, Szilágy, Ugocsa, Bereg, Máramaros és Ung megyék összes függetlenségi pártjait és köreit és kérjük, hogy a gyűlésen magukat képviseltetni szíveskedjenek. Hazafias üdvözlettel: A hajdumegyei függ. és 48-as párt nevében : Veszprémy István, elnök. Bor János, jegyző. A debreczeni függ. és 48-as párt nevében: Somogyi Pál, elnök. Dr. Juhász Nagy Sándor, jegyző. Tisztelettel kérjük, bogy a kiküldöttek száma és nevei október 24-ig bejelentessenek. — Kérjük tudatni megérkezésük időpontját is. A debreczeni függ. párt elnöksége. Debreczen, Kossuth-uteza 56. Elhunyt lelkész. A koltó-katalini ref. lelkész Szabó Lajos múlt kedden elhalt 82 éves korában. A család a szomorú esetről a következő gyászlapot adta ki: Alólirottak a szív legmélyebb fájdalmával tudatják, hogy a legjobb férj, szerető apa, nagyapa, rokon, hű lelkipásztor és jó emberbarát Szabó Lajos koltó- katalini ref. lelkész. Az 1848—49. évi szabadságharcnak vitéz bajnoka életének 82-ik, papságának 52-ik és boldog házasságának 51-ik évében, folyó hó 19-én, d. u. 7 órakor, rövid szenvedés után megszűnt élni. Élt, mint az igazak. Dolgozott fáradságosan, lelkiis- merettel. És meghalt az igazak halálával. A megboldogultnak porreszei folyó hó 21-én d. u. 2 órakor helyeztetnek őrök nyugalomra. Kohó, 1909. október 20. Özv. Szabó Lajosné szül. Sallak Anna neje. Özv. Osváth Gyuláné szül. Szabó Netti, Daday lstvánné szül. Szabó Lina gyermekei. Özv. Szabó Lajosné szül. Bodola Janka menye. Osváth Lajos, Gyula, Árpád, Daday Dezső, Gábor, Báni, Pisti, Szabó Lajos és Margit unokái. Legyen emléke áldott, pihenése csendes! Temetése csütörtökön d. u. volt a község altalános részvéte mellett. Gyászhir. Boitner Károly halmii járásbirót súlyos csapás érte. Édesanyja hosszas, nehéz betegség után meghalt múlt vasárnap éjjel. A boldogult szerény modorú, kedves, müveit lelkű úri nőnek városunkban is kiterjedt rokonsága van. A család a következő gyászlapot adta ki: Riszdorfer Lászlóné szül. Boitner Irmn, Boitner Károly és dr. Komoróczy Ivánné szül. Boitner Adel, mint gyermekei, Riszdorfer Ödön, Riszdorfer Lacika, Komoróczy Katica, Komoróczy Lacika, Komoróczy Miklóska, Komoróczy Lajoska és Komoróczy Margitka, mint unokái, Riszdorfer László és dr. Komoróczy Iván, mint vejei, a kiterjedt rokonság nevében is a fajdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a felejthetetlen jólelkü anya, nagyanya és rokon: özv. Boitner Ödönné szül. Pachor Maria életének 61-ik, özvegységének 33-ik évében hosszas szenvedés után f. évi október hó 17. napján éjjel 1/i 12 órakor Halmiban elhunyt. Földi maradványai f. évi október hó 19. napján délután 3 órakor fognak a róm. kath. szertartás szerint a halmi-i róm. kath. sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise folyó évi október hó 20. napján délelőtt 9 órakor fog Halmiban a róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Halmi, 1909. évi október hó 18. napján. Béke poraira! Nyilvános köszönet. Halálra sebzett szivemnek legnagyobb fajdalmában sem_ mulaszthatom el, hogy mindazon tisztelt és nagyrabecsült tisztikaroknak, testületeknek, jóbarátainknak, ismerőseinknek s általában mindenkinek, akik igazi és őszinte részvétükkel drága halottam végtisztességtétélén való megjelenésükkel, vagy bármi módon mérhetlen bánatomban osztozni, vagy azt enyhíteni szívesek voltak, hálás kö- szönetemet kifejezzem. Mindnyájunk nevében: özv. Szellemy Gézáné. A magyarláposi vasút közigazgatási bejárása hir szerint november hó 15-én lesz. Örvendünk, hogy a dolog már ennyire fejlődött; a közigazgatási bejárás bizonyára csak növelni fogja az érdeklődők tevékenységét s minden jel oda mutat, hogy a vasút 19lí-ben teljesen készen lesz egy nagy vidék jólétének kellően meg nem becsülhető előmozdítására. A szatmárvármegyei tanítóegyesület nagybányai köre évi rendes gyűlését a nagysomkuti állami elemi iskola 25 éves fennállásának megünneplése alkalmából f. év október hó 26-án d. e. 11 órakor Nagysomkuton, a községháza gyüléstermében tartja meg, melyre a tagokat és az érdeklődőket tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Hymnus. 2. Elnöki megnyitó. 3. A nagysomkuti állami iskola történetét irta és felolvassa Veress József állami iskolai ig. tanító. 4. Kapcsolat az elemi és köképfoku iskolák közölt. Irta- és felolvassa Imre Károly állami tanító. 5. Záróbeszéd. 6. Szózat. Nagybánya, 1909. október hó 10-én. Székely Árpá elnök, Imre Károly jegyző. A kéregetök egész özöne lepi el a várost, mindenféle czimek alatt. Minden nap uj és uj alakok jelennek meg, sokszor ismert neveket fölirnak iveikre nagy summákkal s igy viszik lépre a jószivü közönséget. Nálunk lévén szegényadó, végre gyökeresen meg lehetne oldani ezt a kérdést. Ha már a belügyminiszter és az alispán engedélyt ad egyeseknek, mi értjük azt, hogy ezt a főkapitánynak respektálnia kell. De — egy tekintélyes városatya véleménye szerint — meg lehetne a kérdést véglegesen úgy oldani, ha az 5 százalékos szegényadóból a város egy bizonyos ösz- szeget, pl. 200—300 koronát a kapitánynak rendelkezésére bocsátana, amiből azután a város egyeteme nevében ő adna a kéregetőknek egy bizonyos összeget, beírván azt könyvükbe s aztán tovább küldené őket jobb hazába, fölmentvén igy a lakosságot a már-már tűrhetetlen zaklatástól. Az indítványt, intéző köreink figyelmébe melegen ajánljuk. Fészek odúk Kaphatók 1 korona 20 fillérért és 1 korona 30 fillérért Harácsek Vilmos utódainál. Egyelőre 100 darabból áll a készlet. Ha az érdeklődés nagyobb lenne, a cég hajlandó egy vagonnal rendelni. Huszthy Mátyás fényképész Hid-utcai műtermének képeit tessék megtekinteni. Olcsó és jó képek! Megrendelhetők a nap bármely szakában, kora reggeltől alkonyaiig. Lövedék léghajók lövésére. A modern technika harcola-ti célokra szolgáló eszközei arra indítják a szakembereket, hogy bizonyos uj eszközök legyőzésére ugyancsak uj eszközöket eszeljenek ki. Köztudomású, hogy a jövő háborúkban a léghajóknak, sőt talán már a repülőgépeknek is nagy szerep fog jutni s ennek tulajdonítható, hogy a szakcégek emberei a légi-járművek ártalmatlanná tételére szolgáló eszközön törik a fejüket. E napokban is szabadalmat jelentett be az Esseni Krupp-féle ágyugyár a magyar kir. szabadalmi hivatalnál, léghajók le- lövésére szolgáló olyan lövedékre, mely egyrészt világítás által az egész röppályáját láthatóvá teszi és ezáltal a léghajó belövését megkönnyíti, másrészt pedig — explozió folytán — a léghajót szétroncsolja. Ezt a célt akként véli elérni a szabadalmat kérő cég, hogy a lövedéket úgy gyújtó, mint robbantó töltettel szeréli fel és oly berendezésekről gondoskodik, melyek a lövedék kilövésénél a gyujtótöltetet, becsapásnál pedig a robbantó töltetet hozzák működésbe. A léghajók ezen ellensége — röviden szólva — nem egyéb, mint egy világitó- és robbantó-bomba egyesítése. Készülék a gyümölcsfák védelmére. Gazdáinkat bizonyára érdekelni fogja, hogy Bugyi Elek budapesti faszobrász miként véli a gyümölcsfákat az elférgesedés ellen megóvni. Ezt Bugyi egy szabadalmazásra bejelentett védőkészülék utján reméli elérni, mely készülék csészealaku és a viz felvételére körülfutó csatornával van ellátva. Az agyagból, üvegből, porcellánból vagy fémből való csészét — mely két egyforma féldarabból áll — a fatő körül helyezzük el és azután időtálló szerrel összeragasztjuk és állandóan vizet tartunk benne. Kiss szerencséje nagy! A magy. kir. szab. osztálysorsjáték csütörtöki befejező húzásán a 600.000 koronás főnyereményt a 96071. számú 8/8-ban eladott sorsjegygyei ismét a hírneves Kis Károly és Társa bank részv társaság (Budapest, Kossuth Lajos-utca 13.) szerencsés vevői nyerték, hol immár negyedszer nyerték meg a 600.000 koronás főnyereményt, nem hiába mondja a közmondás: »Kiss szerencséje nagy!« Megyar királyi szabadalmazott osztálysorsjáték. Mint már ismeretes, a magyar királyi szabadalmazott osztálysorsjáték már a lefolyt 24. sorsjátéknál az eddig kibocsájtott 125,000 drb sorsjegy számát 15.000 sorsjegygyei csökkentette. Ezen csökkentés által a főelárositók abban a helyzetben, hogy a — különösen külföldről — későn beérkező megrendeléseket teljesítsék, miután a sorsjegyek közvetlenül az első osztály húzása előtt már ki voltak árusítva. A most kezdődő 25. sorsjátéknál ismét csak 110,000 darab sorsjegy kerül elárusitásra. A sorsjegyek ára és a nyereménytervezet is ugyanaz marad, mint a lefolyt 24. sorsjátéknál, miáltal minden sorsjegy nyerési estélye a 600,000, 400 000, 200.000, 100.000 koronás stb. főnyereményekre 12 V’/o-kal kedvezőbb, mint az előző sorsjátékoknál, a melyeknél még 125,000 sorsjegy került elárusitésra. A Méhészeti Szemle 4 — 7 füzete Pataki Béla szerkésztésében megjelent változatos tartalommal. Előfizetése egész évre 4 K. Cim Pataki Béla Pápa.
