Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-29 / 35. szám

(2) 35. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1909. Augusztus 29. Színészet. A szezon végefelé közeledik s ezt nem annyira a színészek lanyhább játékából, mint inkább a szín­házlátogató közönség gyérüléséből következtetjük. Úgy látszik, a nyolc hetes szezon épen elég volt városunk közönségének. A kitünően szervezett tár­sulat vasárnap este tartja búcsú-előadását. Szombaton este Strausz »Tavasz« cimü operetteje került színre. Kozma és Hegyi Lili nagy tetszést arattak, Szabadkai alakítása kissé túlzott volt. Vasárnap délután uj szereposztással került színre a »Nebántsvirág«, kevés közönség előtt sikerrel. Vasárnap este a »Falu rossza« került színre; nagy közönség gyűlt össze, mely lelkesen tapsolt Hegyi Lilinek, ki szép játékával meg is érdemelte. Jó alakítást nyújtottak még Halmos (Göndör), Ung­vári (Feledi), Hidvéghy (Feledi Lajos). Igazi nép- szinmüvi alak volt Benes Ilona (Csapóné), aki alakí­tásában élethűen adta a szószátyár falusi asszonyt. Kozma Hugó valódi cigányprímás volt és szép hegedű- játékot hallottunk tőle. Sziklai (Cimbalmos) és Deák is szép sikert értek el Radóval együtt. Tehát, dacára, hogy régi volt a darab, szép sikerről és kellemes est­ről számolhatunk be. A rendezés — amennyire a kis színpadon lehetséges — kifogástalannak mondható. Hétfőn a »Sabin nők elrablása* c. bohózatot adták elég jó sikerrel. A főszerep az Ungvárié és a Sziklaié volt. Ungvári ügyes alakításával, Sziklai pedig a papucskormány alatt álló és mindig szóra­kozott tanár szerepével nevettette meg a közönséget. Dobos Margit és Báródi Kató szintén jól játszott. Kedd esti jutalomjátéka alkalmából Deák »Nánit« választotta — elég helytelenül. Mert bár­mennyire tudással játszott, a sovány komikumu darabban nem lehetett sikert aratnia. Ez a darab gyen­geségén múlt. Élvezhetővé és komikussá a darabot Kozma és Sziklai igyekeztek tenni, mig szép éneké­vel és játékával Hegyi Lili és Halmos gyönyörköd­tetett. S bár volt közönség, a taps ritkán hangzott fel, pedig még nehányan, mint Ungvári, szintén meg­érdemelték volna. Komolyságtól ment előadást láttunk szerdán este, a »Három testőr« előadásakor. Ez alkalommal csak Hidvéghyt és Báródit dicsérhetjük meg. Újólag kijelentjük, hogy a komoly színész még kevés kö­zönség előtt is megtartja komolyságát. Pedig Kozma és Ungvári egyébként élvezhetőt nyújtottak volna. Radó, Deák és Enyedi helyes felfogással komolyan alakítottak. Csütörtökön »Aranyvirág* nagy operette került színre. A címszerepet K. Hegyi Lili creálta, mint mindig, most is megnyerte a közönség tetszését. Halmos Gyulának ismét jól sikerültek énekszámai. Orbán Mariska és Boros Gizi táncukkal tűntek ki. Pénteken, aug. hó 27-én a »Tatárjárás* operette három felvonásban, félhelyárakkal. Szombaton a »Betyár kendője.« Vasárnap d. u »Méltóságos csiz­madia«, este nagy cabaret. Levél Bajfaluról, madártávlatból. Tek. Szerkesztő Ur! »Ősszel száll a fecskemadár messzire, de tavasz- szál visszajön a fészkére!« — Velem rövidebben bánt a sors keze. Nyár derekától a vége feléig tartott boldogságom. Augusztus 13-án minden szükséges és mellékes rakományomat szekérre téve, a fürdő­vendégek sokaságától környezve és Tek. Likker Károly úrtól segítve, egy szekérről uj divatu hintómba emelkedtem. Nagy volt a meglepetésem, midőn a teljesedhetik a vágyakozása. Szavakra nem akarta rá­bízni a gondolatait, mert jól tudta hogy a rossz hirt közlő szavaknak fulánkjuk van. Maga elé tétetett tehát egy serleget s megtöl­tötte vízzel egészen a pereméig. Ha még csak egy csöppel többet tölt bele, lefolyt volna a viz a serleg szélén. Szib orvos nyomban megértette, hogy mit jelent ez a teljesen megtelt serleg. Mahmud ezzel akarta tudtára adni, hogy valamennyi hely be van töltve a bölcs társaságban. Nincs ott helye többnek, mint aho­gyan a serleg is színig meg van telve. Szib orvos néhány pillanatig gondolkodva nézett maga elé, majd felvett a földről egy rózsalevelet és rátette a serlegben levő viz tetejére. A rózsalevél ott maradt, anélkül, hogy egyetlenegy csöpp viz lefolyt volna miatta a serleg peremén. Ebből meg Mahmud értette meg, hogy mit akart vele kifejezni a bölcs orvos. íme, még sem telt meg tehát az a serleg annyira, hogy azt a rózsalevelet még bele ne lehetett volna tenni. Mahmud megölelte a bölcs orvost s odaültette maga mellé — tizenegyediknek. Vele szemben kivé­telt tett — a kedvéért tizenegyre szaporította meg a hamadáni bölcsek számát. Szib orvos nagy örömmel fogadta a kitüntetést s oda karcolta a porba ezt a számot: 010. A tiz elé tett nulla azt jelentette, hogy ő semminek érzi magát a tiz bölcs között. Mahmud azonban eltörölte azt a nullát és odakarcolta a 10-es szám után — 100 lett igy belőle. Abbeli gondolatát fejezte ki ezzel, hogy megtízszereződött Szib orvos által az ő társaságuk bölcsessége. Londesz Elek. fürdői vedégek nevében Mihályka Mariska bajfalusi tanítónő oly nagy virágcsokrot nyomott a markomba, hogy a mostani női kalapoknak is díszére szolgált volna. Gyuri bácsi, a vendéglős, hogy ő se hiányozzék a hódolatból, tizennégy szalmába burkolt sámpáneres üveget pakkolt fel — fájdalom — üresen. Felesége már gazdagabban tisztelgett, felbiggyesztvén oly háti kosár ugorkát és káposztát, hogy még egy szamár is nyögött volna belé. így indulók el a mennyország utján hazafelé. Lakomhoz érve, összejött híveim apraja és nagyja, hogy a viszontlátás boldog pillanatait élvezzék. Ott díszelgett első helyen az öreg egyházfi: Lojzi bácsi, ki szerfelett csodálta a gyógyfürdő hatását rajtam ; hogy én már nem sántálok, hogy karcsú, sudár termetem rém vastagra s arcom rózsái pipacsvörösre változtak. — Hát biz öregem »jó órában mondott legyen, ilyen az a bajfalusi fürdő, meg az élet.« Csaknem sajnáló irigység közepette mutatott a szegény öreg ujjaival vézna arcán díszelgő cickány orrához, hogy itt bizony silány élet van. — Vigasztalódjék öreg, »hol a pap is vízzel él, ott az egyházfi mit remél?« Ezek után kiadtam a napiparancsot s az öreg látható örömmel távozott. De most Tek. Szerkesztő ur becses engedelmé- vel visszaszállok újból Bajfaluba. Már említettem, hogy az Ur Isten Bajfaluban is gyógyirt nyújt a szenvedő emberiség sebére. A látogatók száma elég nagy, sőt jóval nagyobb, mint amennyi befogadá­sára a fürdő képes. Ezen segíthetni a lakosztályok szaporításával. Vize a szó teljes értelmében erős és erős szer­vezetet kíván. Ezen az által segíthetni, hogy a jelen­legi fürdői vizellátmány mellé hasonló vagy nagyobb számban állíttassanak fel fürdőszobák és pedig úgy, hogy az egyik csapon a gyógyvíz mellett közönséges viz vétessék igénybe. Lent a helyiség egy részében — mivel ott alkalmas hely van — állíttassák fel egy tükörfürdő közönséges vízzel. Erre elégséges vizet szolgáltat az ivókút vize és a zuhany vize, melyek csermely alakjában, ép az említett gödrös, tócsaszerü helyre gyülemlenek össze és minden haszon nélkül kárba vesznek. És most valamit Bajfalu kultúrájáról, a magyar nyelv terén. Örömmel tapasztaltam, hogy Bajfalu népe beszéli a magyar nyelvet és pedig szívesen. Láttam 8—9 éves iskolás gyermekeket, kik szépen beszélnek magyarul, sőt örömmel észleltem azt is, hogy templomi szolgálatomnál a román nép , összes­sége magyarul váltotta fel a magyar imát. Álljunk görbén s beszéljünk egyenesen ; ez csakis az illetékes gör. kath. plébános érdeme, aki kérésemre a fürdő­idényre nemcsak a szolgálatot engedte meg templo­mában, de a templom kulcsát is átadva, naponkint szebbnél-szebb virágokkal ékesítette az Ur oltárát, így a szt. uniót nemcsak szóval, de tettel is vallotta s mint számottevő alak, apró-cseprő kicsinyeske­déseken felülemelkedett. így a testi gyógyulás a lelkivel párosulva, a jövő fürdőidényre még nagyobb eredményt remélünk. A viszontlátásra, igaz hive Kapnikbánya, 1909. aug. hó Szekeres János rk. plébános. Heti krónika. A természet pazarul ontja ránk áldását. Augusz­tus végén abban a kiváló szerencsében részesültünk itt az ezer méteres hegyek alján, hogy 40 fok meleg­ben sétálhatunk. Ki megőszül, ki megzavarodik, az pedig még szerencsés és irigylésre méltó, akinek csupán hőkiütései támadnak, vagy az orra vére indul meg a szörnyű melegtől. A nyughatatlan világ menekül, jobb helyre vágyik. Menjünk a megyegyülésre. Ám az alföldön még rosszabb a helyzet, ott a kukoricaszár papirus tekercsekké aszalódott s a burgonya levele úgy néz ki, mint a jól szárított orosz thea. Mulatni azonban az éj csendes leple alatt ott is lehet, elmonduunk borközi állásban egy pár rósz rímet, mint pl. hogy A korsója mind' olajos, Éljen soká Kovács Lajos! Lassan-lassan, majd felkuszik, Éljen soká István Kuczik! Avagy pl. Bizony pajtás, jól beszél a', Éljen soká Földes Béla! Aztán megyünk tovább, jobb hazát keresendők. És könnyen megtörténhetik, hogy csakugyan jobb hazába vándorlunk is a mai közlekedési viszonyok mellett. Láttam a két vonat roncsait, amelyek egymásba rohantak itt a szomszédban. Olyat szólott a két gép, hogy Szatmáron is meghallották. Az elöljáró meg­őrült. Ketten szörnyethaltak, nyolc megsebesült. A roncsok olyanforma képet nyújtottak, mint mikor az ócska zsindelyt rakásra leverik. A büszke ganz- gyári kocsik pozdorjává törtek szét. Meg is alakult már a közvélemény! A »Máv« büszke az ő nevére, belevési ezt a három betűt az ablakba, ajtóra, ráíratja a szőnyegre, a padlóra, mindenüvé, mint a rósz diák, akiről el­mondják, hogy nomina stultorum jacent ubique locorum. A német ember látva a három betűt, igy kiü­tött fel: Mein armes Vaterland! A magyar pedig ekkép magyarázza a »Máv.« monogrammot: »Másvilágra átszállító vállalat.« Ami szeretett képviselőnk is 400 kilométert szenvedett most rajta, átjött a Tur-hidján ő is, meg­érkezett szerencsésen s még ellenségeink sem von­hatják kétségbe, hogy meleg fogadtatásra talált, meg­izzadt a gép, az állomás, izzadt a felséges nép, törül- gették magukat a szónokok, szóval melegség ural­kodott az egész vonalon. Az emberi kor legvégső határáig terjedő káni­kulával kiáltó ellentétben áll az, hogy vége a szün­időnek s két nap múlva kezdődnek az őszi beiratá­sok. Megnépesednek már az utcák ráncos homloku tatákkal s viruló piros-pozsgás nebulókkal. Tiz kiló könyvet szállító, görnyedező gyermekek lepik el majd reggelenként, meg délben a utcákat, megindul ismét a magyar kultúra szellemi munkája. A fürdők bezárulnak, a konviktusok megnyílnak, kiki állomás helyére siet s az ország ujult erővel munkához fog, mire következő tudósítását hozza a krónikás. Kinevezés A vallás és közokt. miniszter Ter- sánszky Margit oki tanítónőt a weitrenedi iskolá­hoz rendes tanítónővé nevezte ki. Péter Pál minorita rendi áldozár a rend köte­lékéből kilépett s a püspök őt a világi papok Scatu- sába vette föl. Helyére Lakatos Óttó rendfőnök ajánlatára a püspök Szeberényi Lőrincz minorita r. áldozárt mutatta be a minisztériumnak vallástanárul. A hátrálékos tartozások beküldését kéri a kiadóhivatal. Esküvő. Zajezdai ifj. Patachich Béla, a m. tiszt­viselők takarék-egyesületének igazgatója és a m. kereskedelmi bank csoportfőneöke e hó 24-én tar­totta esküvőjét pákei Lábas Emilia oki. színművész­nővel Budapesten. Uj kaszinótagok. A kaszinó választmánya f. hó 26-án tartott ülésében Hubay Zsigmond kir. főerdő- tanácsost, Fischer Károly kir. erdőmérnököt és Ma- darassy Éászló szolgabirót a rendes tagok sorába fölvette. Eljegyzés. Krammer Kálmán üzletvezető elje­gyezte Füvessy Lajos építész leányát: Ilonkát. Bucsuzás. Mindazon ismerőseimtől ésjóbarátaim- tól, akiknél személyes tiszteletemet az idő rövidsége miatt nem tehettem, ezúton búcsúzom el. Fogadják mindannyian hálás köszönetemet itántam tanúsított jóindulatukért Nagybánya, 1909. aug. 28. Péter József. Hogy áll a vízvezeték ügye? Nagy elismeréssel és őszinte örömmel jelentjük, hogy városunk polgár- mestere, Makray Mihály dr. most Budapesten jártá­ban a vízvezeték ügyében is eljárt az illetékes minisztériumoknál. Az ő buzgólkodása és Földes Béla orsz. gy. képviselőnk támogatása következté­ben az ügy annyira előhaladt, a tervek és költség- vetések annyira készen vannak, hogy a képviselet mára, legközelebbi közgyüléson foglalkozni fog velők. A vízvezeték összes költségei 518 ezer koronában vannak előirányozva. Városunk közvéleménye ez ügyben határozott állást foglalt mikor kimondotta, hogy a vízvezetéket elsőrendű szükségletnek tartja, igy semmi kétség benne, hogy a pályázati hirdet­ményt is mihamar kibocsátják. A rendkívüli vármegyei közgyűlésen, aug. hó 26-án, igen kevesen jelentek meg, mindössze ötvenen voltak 600 közzül, a bizottsági tagok. Nagyobb jelentőségű dolgok alig fordultak elő, csupán egy volt, ami érdeklődést keltett, t. i. Hajduvármegye ismeretes átirata a szekularizáció ügyében. Erre vonatkozólag az állandó választmánynak az volt a véleménye, hogy Szatmár vármegye elismeri e kér­désnek jogos és történelmi alapokon nyugvó voltát, azonban a jelen feszült helyzet és nehéz politikai viszonyok között nem óhajtja tárgyalni, hanem később fog foglalkozni vele. Dr. Gózner nagykárolyi néppárti ügyvéd, az állandó választmány javaslatá­nak elvetésével a napirendre térést indítványozta, a közgyűlés azonban 39 szóval 11 ellen elfogadta az állandó választmány javaslatát. Az állami főgimnáziumban a javító vizsgálatok augusztus hó 31-én délelőtt tartatnak meg. A beira­tások szeptember hó 1., 2. és 3 án délelőtt 8 — 12 óráig eszközöltetnek az igazgatói irodában. Szeptem­ber hó 4-én reggel 7 órakor »Veni Sancte« a mi­norita rendház templomában, ezután a főgimnázium tornacsarnokában az 1009/10. tanév ünnepélyes meg­nyitása; szeptember 6 ág 8 órakor a rendes elő­adások megkezdetnek. Hangverseny. A r. kath. egyház javára aug. hó 30 án a kaszinóban hangverseny lesz, melyen Sebők Sári operaénekesnő is részt vesz. Á hangverseny műsora következő : 1. Romberg Symphonia. Előad­ják : Abrahám Janka, Bernhardt Erzsiké, Delhány Margit és Erle, Kürthy Erzsiké, Moldován Mariska, Erdődy Siby, Szentmiklóssy Margit, Gábor Ilus, Weisz Margit, Ábrahám Józsi és Bandi, Bernhárdt István, Kupás Gyula, Erdődy Pista, Szentmiklóssy Ödön, Szabó Kálmán. 2. Wagner: Tanhauser. Er­zsébet belépő áriája. Énekli Sebők Sári. 3. Monológ. 4. Erkel F. Hunyady László. La Grange ária, énekli Sebők Sári. 5. Énekszám. 6. Verdi: Hermani cipő ária. Magyar dalok, énekli Sebők Sári. A zongora-

Next

/
Thumbnails
Contents