Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-29 / 35. szám

Nagybánya, 1909.

n

Augusztus 29. — 35. szám.

XXXV. évfolyam.

TÁRSADALMI HETILAP.

A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE rMiEGKrBLiEisrm: iMiiKriDiEusr ‘V-A.s.Á.íí.isr.Ajp

Előfizetési árak :

Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér.

Felelős szerkesztő ós laptulajdonos ; Révész Tános.

Szerkesztőség s kiadóhivatal : Eelsóbányai-utca 20. szám ala„ Üzleti hirdetések négyzetcentiméter, hivatalos hirdetések díjszabás szerint.

Földes Béla,

Már lapunk mult számába „y

kerületünk orsz. gyűlési képvise . , íla

egyetemi tanár, udvari tanácsos '^'übe

érkezik politikai beszámolójának lilügiai tuotl S a politikai helyzet megbeszélése végett; most pedig tudatjuk, hogy Földes Béla ma d. u. 5 óra 6 perckor hozzánk csakugyan meg is érkezett.

Nem vagyunk politikai lap s igy a dolog fejtegetésébe mélyebben nem bocsátkozhatunk.

Ám annyit szabad jeleznünk, hogy nagynevű képviselőnk, aki komoly, higgadt gondolkozásával, mély tudásával, kerülete iránt való őszinte jó indulatával mindnyájunk rokonszen- vét és ragaszkodását megnyerte, szives, meleg fogadtatásra talál Nagybányán.

Pár nap alatt történt elhatározása s a szeptemberi nevezetes időszak közeledése sejtenünk engedi, hogy választások küszöbén állunk, minden valószínűség szerint a nemzetnek meg kell nyilatkoznia ez év őszén az önálló vagy a közös bank kérdésében s ezt csak uj választásokkal teheti. Annál nagyobb súlyt ad a helyzet Földes Béla idejövetelének, akinek szavait nemcsak itthon, de a külföldön is feszült figyelemmel kisérik, mert az a nagybányai beszéd nem fog csupán a cintereraben elhangzani, hanem meghallják a hegyeken túl is.

Reánk nézve mindig ünnep és megtiszteltetés Földes Béla idejövetele, mi mindig csak tanulunk tőle s az érintkezés által nem távolodunk, de mindjobban közeledünk egymáshoz. Ünnep az most is!

Őszinte szeretettel üdvözöljük tehát, bizalommal seregiünk köré a holnapi beszámolóra s kívánjuk, hogy magyar hazánk e kiváló politikai alakjának nálunk időzése kedves, emlékezetes legyen!

Dr. Földes Béla ma d. u. 5 óra 6 perckor városunkba érkezett. Brogyányi Kázmér, Damokos Ferenc, Moldován László, Szőke Béla, Vass Gyula, Virágh Lajos Buságig elébe utaztak s onnan kisérték városunkba, hol az állomáson, a város nevében

Csak a szivarod jól szeleljen.

— Irta : Sajó Sándor. —

Ha keserülöd a világot S nagy lángra gyűl a bánatod,

Mert álmaidnak a valóban Csak a fonákját láthatod, —

Ha tövisét száz csalfa vágynak Büszkén de vérzőn hordozod :

Sebaj ! —

Csak a szivarod jól szeleljen S legyen egy pohár jó borod.

Ha férfi lelked rejtekében Fenkült eszmények zsonganak,

S jársz néma búval a tömegben,

Milljók között is egymagad, —

S ha teli szived kikacagják Az üresszivü boldogok : *

Sebaj! —

Csak a szivarod jól szeleljen S legyen egy pohár jó borod.

Ha Istened lett az igazság,

Barátod minden jó, nemes,

S ha, inig rajongva küzdesz értük Hitvány gőg gyáván megsebez —

Gaz bosszúvágy, hogy megalázzon, Rádvillámolva háborog:

Sebaj!

Csak a szivarod jól szeleljen S legyen egy pohár jó borod.

E zagyva élet zsivajában Furcsán forog a sorskerék

Makray Mihály polgármester és Farkas Sándor ezredes, a független párt elnöke fogadta lelkes beszéddel s a képviselő hosszú kocsisortól kisérve, Bónis István Thököly-utcai lakásárhoz hajtatott, amennyiben ezúttal is a Bónisék vendége. Tiszteletére este összejövetel volt a polgári körben, melyben számosán vettek részt. Képviselőnk holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor feu^á-^eszámolóját a Deák-téren, Fülep Imre házának az erkélyéről, rósz idő esetén a Polgári Kör nagytermében lesz a. beszámoló. Délután 3 órakor Felsőbányára megy, ahol 4 órakor lesz a programmbeszéd s este 8 órakor Földes ismét visszajön Nagybányára. A Kaszinó egy napon szintén vendégül óhajta látni nagynevű képviselőnket s amennyiben 30-án hangverseny van a teremben, azért minden valószínűség szerint 31-dikére fogja meghívni. Holnap, vasárnap a nagy vendég tiszteletére Bónis István, a párt egyik elnöke ad szükebb- körü ebédet.

A fogadtatás rendezősége a következő falragaszt bocsátotta ki: Polgártársak! Dr. Földes Béla, kerületünk országgyűlési képviselője e hó 28-án, szombaton d. u. az 5 órai vonattal városunkba érkezik. Beszámoló beszédét vasárnap délelőtt 11 órakor — szép idő esetén a Deák-téren — rósz idő esetén a Polgári Olvasókör nagytermében fogja megtartani. Hazafias tisztelettel fölkérjük Polgártársainkat, hogy szeretett Képviselőnk itt tartózkodása alkalmára házaikat lobogózzák föl. Érkezése alkalmával a vasútnál és a beszámoló beszéd meghallgatására mentői számosabban jelenjenek meg. Nagybánya, 1909. augusztus hó 26. Rendező bizottság.

Gyenge buzatermésünk okai.

Sok igaza vin a magyar gazdának, amikor a silány búzatermések okául a mostoha időjárási viszonyokat állítja oda, de nincs mindenben igaza. Önmagában, jobbanmondva hibás gazdasági rendszerében is keresse az okokat, mert a helytelenül folytatott gazdálkodás legalább is annyiban járul hozzá a rossz termésekhez, mint a rossz időjárás.

Egyik legnagyobb hiba, amit gazdáink elkövetnek, hogy igen sokan még ma sem alkalmaznak tarlóhántást, hanem a tarlókat csak késő ősszel vetés alá szántják fel. Ennek az eljárásnak egyebektől eltekintve az a nagy hátránya van, hogy az augusztusban rendesen beálló szárazság annyira kiszárítja, annyira megkeményiti a talajt, hogy azt felszántani nem lehet s ennek következtében meg kell várni az őszi esőzéseket, hogy a vetésre valamennyire is elő lehessen készíteni a talajt, a nagyon elkésett vetés pedig már jó termést nem adhat. Ha ellenben a tarlót tárA jót a rosszal fölcserélve,

Gyakran butább mint illenék ;

De jóban, rosszban, fényben, árnyban A megnyugvás a fődolog. . .

Azért:

Csak a szivarod jól szeleljen S legyen egy pohár jó borod.

Légy büszke tölgy, vagy gyönge nádszál : A sorsnak mind csak egyremegy,

És el kell múlnod igy is, úgy is,

Ha már betelt a végzeted —

És rajta élsz, vagy benne poriasz :

E vén föld egykedvün forog, —

Mig élsz:

Csak a szivarod jól szeleljen S legyen egy pohár jó borod.

A bölcsek.

(Keleti mese.)

Volt egyszer Hamadánban egy Mahmud nevű tudós aggastyán, aki mindig azt hirdette, hogy az elmélkedés teszi bölcscsé az embert. Nagy ellensége volt a sok beszédnek s rendesen egyedül üldögélt a kertjében és elmélkedéssel töltötte az idejét. Lassanként mások is megkedvelték a példáját s igy történt, hogy kilenc bölcs ember csatlakozott hozzá. Tizen voltak most már a hallgató bölcsek s messze földre elterjedt a hirök.

Mahmud aztán állandóvá tette a hamadáni el- mélkedők társaságát. Szabályul kötötte ki, hogy állandóan tizen legyenek s csak akkor kerülhet közzéjük uj ember, ha a régiek közzül meghal valaki.

Nagy tisztesség volt e társaságba való tartozás,

csás boronával feltörjük, avagy ennek hijján eke segélyével vékonyan leszáritjuk azonnal aratás után, akkor egyrészt a hajcsövesség megszakításával több viz marad a talajban, tehát legalább némi nedvességet megtart az, másrészt az őszi szárítás szárazság esetén is könnyen végezhető az össze nem tömődött talajon s igy idejében vethetünk, ami már magábanvéve is biztosítja a jobb termést. El ne mulasszuk tehát a tarlótörést s erre a célra lehetőleg tárcsás boronát használjunk.

Ne kísérletezzünk külföldi búzákkal, mert a magyar búza egyrészt jobban tűri a szárazságot, másrészt késői vetés után tavasszal legjobban bokrosodik s legkorábban érik be, ami rendkívül fontos dolog, különösen az alföldön, ahol junius végén oly nagy hőség szokott beállani, hogy a későn érő búza ennek következtében összetöpörödik, megszorul. Azonban használjunk tiszta egészséges vetőmagot, s ne sajnáljuk időközönként a magcserére némi áldozatot hozni. Különösen pedig abban az esetben, ha bármi oknál fogva csak későn tudunk vetni, ne sajnáljuk a vetőmagot, vessünk sűrűén, mert a ritka vetés sanyarú viszonyok között jobban bokrosodik ugyan, de későn érik s korai forróság esetén ocsut terem.

Egy további nagy hiba» hogy a kikelt búza ápolására a magyar gazda nagyon kevés súlyt fektet s pl. búzáját még az esetben sem gyomláltatja tavasszal, ha az nagyon gyomos. Pedig különösen a gyenge vetés nem képes a gyomokkal megbirkózni s egy-két métermázsával bizonyosan kevesebb termést ad, mintha idejében meg lett volna gyomlálva, miáltal nemcsak a beárnyékolástól mentettük volna meg, de attól is, hogy a gyom a talaj tápláló anyagát elszívja. Végül még egy nagyon fontos dolog van, amit figyelmen kívül hagyni nem szabad s ez a trágyázás kérdése. Ha minden munkáját jól megadtuk is a talajnak, mégsem adhat az jó termést, ha nincs kellő trágyaerőben. S mert a közvetlen istállótrágyában a buzavetés megdől a legmelegebben ajánlható, hogy közvetlenül a vetőszántás előtt 150 kg. szuperfoszfátot szórjanak ki kát. holdanként, mert számtalan tapasztalat igazolja, hogy a szuperfoszfát a termést nagyon is hasznothajtóan növeli. Sőt abban az esetben, ha az illető talaj 2—3 év óta nem kapott istállótrágyát, a szuperfoszfát hatását nitrogéntrágyával is jelentékenyen fokozhatjuk, olyan módon, hogy ugyancsak vetöszántás előtt 60 kg. kénsavas ammoniákot is adunk, hogyha nincs a földben mész, azt úgy leh„.. meg.udni, hogy sósavval leöntve a mészszegény föld nem pezseg — vetés után 20 — tavasszal pedig 40 kg. chilisalétromot szórunk ki. Ez utóbbi eljárás csak az esetben ajánlható, ha a föld sovány, ha ellenben a föld kövér, elegendő a szuperfoszfát is, amely egymagában is 2—4 mm-val fogja a termést fokozni.

törték is magukat érte nagyon a bölcsek és a tudósok.

Mahmud maga a legbölcsebb volt a társaságban s a folytonos elmélkedés nagyon megélesitette az elméjét. Csak néha szólt egy-egy szót s még az Írásnak sem volt barátja, mert ez sem más, mint betűkkel jelzett beszéd. A hallgatás, az elmélkedés volt az ö legnagyobb gyönyörűsége.

Történt egyszer, hogy meghalt a hamadáni bölcsek társaságának egyik tagja s uj emberrel kellett betölteni a helyét.

Eljutott ez a hir Szib orvoshoz is, aki Siráz legnagyobb tudósa volt. Már régen vágyakozott arra a nagy tisztességre, hogy tagjává legyen a hamadáni bölcsek társaságának, el is indult tehát nyomban Mahmud meglátogatására. Meg akarta kérni Mahmudot, hogy vele töltse be a megüresedett helyet.

Hamadánban, mialatt Szib orvos utón volt, kiválasztottak a jelentkező bölcsek közzül egyet a társaság kiegészítése végett. Nagy bölcs volt ez is; megérdemelte a nagy tisztességet, de mégsem mérközhe- tet bölcsességben és tudományban a hires Szib orvossal.

Már együtt ült Mahmud kertjében a hamadáni bölcsek társasága, amikor Szib orvos megérkezott oda.

Körben ültek a bölcsek; a kör közepén Mahmud foglalt helyet s mint a társai, ö is hallgatva nézett maga elé a földre, elmélkedésbe merülve.

Szib orvos azonnal észrevette, hogy már be van töltve a megüresedett hely. Tizen vannak.

Mahmud nagyrabecsülte Szib orvost és nagyon szomorkodott amiatt, hogy nem értesült előre a megérkezéséről és mással töltötte be az elhunyt bölcs helyét. De most már nem segíthetett a bajon s valami módon tudtára akarta adni Szib orvosnak, hogy nem

Lapu.nk m.a.1 száma © old.a.1.