Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-11 / 28. szám
(2) 28. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1909. Julius 11. Elnök: Dr Makray Mihály polgármester. Jegyző: Egly Mihály főjegyző. Hitelesítők : Révész János, Csepey Ferenc, Csü- dör Lajos. 1. A város a magyarláposi vasútra 30000 koronát szavazott meg. Mivel a város takarékpénztárától fölveendő kölcsön kamata eddig nem volt megállapítva, a miniszter ezt nem hagyta jóvá. A közgyűlés most, Moldovén László igazgatóval egyetértve, a kamatot 5%'ban állapította meg s újólag fölterjesztést tesz a belügyminiszterhez. 2. A belügyminiszter a főszolgabírói lakás és hivatal részére emelt épület költségeire fölveendő 28000 K kölcsönt jóváhagyta. Tudomásul szolgál. 3. A Lápos folyón közlekedési eszközül szolgáló komp-jogositvány és egy vashid építése ügyében a megye fölterjesztést intézett a miniszterhez. Tudomásul. 4. A megyebizottsági tagválasztó kerületek uj beosztását a vármegye a legközelebbi népszámlálásig elhalasztotta. A képviselet, tekintettel arra, hogy a nép- számlálás különben is közel van, belenyugszik a megyei határozatba. 5. A gyámpénztári számadásokat a vármegye jóváhagyta. 6. Markó Pál ügyében a megye úgy határozott, hogy az illető nyugdíjjogosultsággal bir. A közgyűlés ez ellen fölterjesztéssel él a miniszterhez. 7. Polgármester a Léding-féle vár-utcai házra nézve javasolja, hogy a házat a város adja el s a befolyt értéket »Léding Sándor leányiskola alapítvány« címen gyümölcsözőleg kezelje s a jövedelmét az iskolák fenntartására fordítsa. A közgyűlés kiadta polgármester javaslatát a jogügyi bizottságnak. 8. A polgármester jelenti, hogy a pénztárt ápr. 17-én megvizsgálta és rendben találta. Tudomásul szolgál. 9. Az adhoc bizottság a nagyszálló vízvezetéke, csatornázása és fűtése tárgyában megtartott árlejtés eredményét beterjeszti. Legkedvezőbb a Bründl János cs. és kir. udvari szállító ajánlata, a ki ezeket 69700 koronáért hajlandó berendezni. A közgyűlés, mérnök javaslatára az ajánlatot elfogadta. 10. Az adhoc bizottság jelenti, hogy a laza talaj miatt a nagy szállónál az összes alapfalakat beton tömbre kellett helyezni. Ez 40000 K költség-többletet okozott. Kéri ennek tudomásul vételét. Ugyancsak kéri a fagerenda menyezetet az emeleten vasbetonnal helyettesíteni, ez 7869 K több költséget tenne ki. A képviselet, hosszas és mélyreható vita után, tekintettel arra, hogy úgy a művezető, mint vállalkozók felelősséget csak is ily módon voltak hajlandók vállalni, a bejelentést tudomásul vette s a vasbeton menyezetre megadta az engedélyt. 11. A miniszter megengedte, hogy az óvóintézeteket ne az állam, hanem a város építse föl. Tudomásul vették s elrendelték az árlejtés kihirdetését. 12. Kováts Géza magyar-utcai házas-telkét az óvóintézet céljaira megvételre fölajánlotta, a gazd. és pénzügyi bizottság a vételt pénzügyi szempontból nem tartván előnyösnek az ajánlat fölött a közgyűlés napirendre tért. 13. Nagy János városi orvos özvegyének nyugdijára nézve a bizottság javasolja, hogy az 620 koronában állapíttassák meg. A közgyűlés ezt elfogadta. 14. A gőz- és kádfürdő jegyeinek árát a város tanácsának javaslatára a közgyűlés mérsékelten fölemelte, u. m. kádfürdő 1.20, gőzfürdő 1.20, tükörfürdő 20 f. kellékek nélkül. 15. A közigazg. erdészeti bizottság úgy intézkedett, hogy a kőbányatelepi lakosok, a kijelölt helyen 2 K díjért legeltethessék marháikat. Tudomásul. 16. A tanács javasolja, hogy Borpatakon népkönyvtárt állítsanak föl. A közgyűlés e tárgyban fölterjesztést intéz a földmivelési miniszterhez. 17. A tanács kéri a husvizsgáló helyettes dijának a megállapításátA közgyűlés a helyettesnek napi diját 4 korona összegben állapítja meg. 18. Henry Eduard Aykroyd angol bányatársulat 70 n-öl földterület feladása iránt kérvényez évi 25 K bérért. A közgyűlés az ajánlatot elfogadta. 19. Miskolczy Sándor 70 □ öl földterület feladását kéri 10 K bérért. A közgyűlés ezt is engedélyezte. 20. A tanács jelenti, hogy a gazd. ismétlő iskola felépítésére nézve megtartott árlejtés eredménye szerint Tatorján István 52101 K 68 f., Kor- csog Mihály pedig 47545 K 73 filléres ajánlatot tett, az 50870 K 09 előirányzattal szemben. A képviselet az olcsóbb ajánlatot fogadta el s utasította a polgármestert, hogy a szerződést kösse meg. 21. A Czifra-fogadóért Feldheim Liza 7000 975 K vételárt Ígért. A közgyűlés az ajánlatot nem fogadta el. 22. A felsőfernezelyi lisztelő malomért Josepcsuk Pável 1254 K bért igéit. Mivel az ajánlat a múlt évivel szemben kedvező, a képviselet azt elfogadta. 23. A ref. egyháztanács újólag kéri a hid-utczai csatorna kiépítését. A közgyűlés a kérelemnek helyt adott. 24. A Papolczy-féle felsőbányái utczabeli telekért Farkas Sándor ezredes 3350 koronát ígért árlejtésen, a 2000 K kikiáltási árral szemben. A képviselet a kedvező ajánlatot elfogadta. 25. Ezután Gondos Mór ismert javaslatára került a sor három kerületi orvosi állás létesítése tárgyában. A közgyűlés pénzügyi szempontokból napirendre tért az indítvány fölött. 26 A szolgabirói hivatal részére megvett területre vonatkozólag a képviselők csekély száma miatt most határozni nem lehetett, 30 nap múlva újabb tárgyalásra tűzték ki. 27. Rosenfeld Bernát a rá kiszabott 200 K tele- pedési dij 100 K-ra való leszállítását kéri. A közgyűlés a kérelmet elutasította. 28. Végül Krupiczer Róza szülésznő oklevelét kihirdették s ezzel a gyűlés d. e. 11 és V* órakor befejeződött. Színészet. Krémer Sándor szinésztársulata e héten is folytatta előadásait kitartóan, lankadatlan buzgalommal, igyekezve leküzdeni a nehézségeket. Szűk a színpad, magasan is van, a szereplők hangja, szava elgyöngül a rósz akusztika miatt. Mindezek dacára a jókedvű játékkal párosult igaz tudás, helyes alakítás lassanként megszerzi magának a közönség általános tetszését. Mondjuk: lassanként. Mert a közönség nehezen váltja ki tetszésének megnyilatkozását; gyakran a kitűnő hanggal, kifogástalan alakítással szemben is hideg marad. De ez természetes. Itt e nyári színkörben nagy szükség van az illúzióra, nagy szüksége van erre a közönségnek, de szereplőknek is. A direktor is rászorul erre, mert a ház teltnek ritkán mondható. No de lesz ez jobban is. Vasárnap, julius hó 4-én két előadás volt: délután a »Koldusgróf«, este az »Erdészleány« került színre másodszor ugyanazon szereposztással. Itt mindenek előtt az uj tagról, Kozma Hugóról kell megemlékeznünk. Hangja kellemes, behízelgő, alakítása természetes, mozdulatai fesztelenek. Jakabffy Jolán a régi: kedves, bájos a játéka. Galgóczi Emma éneke megnyerő, Bárodi Kató alakítása ügyes volt, gyenge hangjával Galgóczinak a magasban is tisztán csengő hangja szárnyai alatt igyekezett a közönség tetszésének magaslatára jutni: eszünkbe jutott a mese a büszkén szárnyaló sasról és az ökörszemről. Vidor, Szabadkai, Deák, Tihanyi, Ungvári, Halmos, Sziklai kisebb-nagyobb szerepükben valamennyien derekasan megállották helyüket. Hétfőn, julius hó 5-én »Durand és Durand« cimü három felvonásos bohózat. A nőszereplők közül különösen kivált B. Csányi J. (De la Hout Tourellené.) Alakítása kifogástalan volt. A férfi- szereplők közül Ungvári Mór, Coquardier nyerte meg kizárólag a közönség tetszését. Deák Kornél kis szerepében is nagyban hozzájárult az est sikeréhez, de valamennyi szereplő játéka összevágó volt. A közönség igen jól mutatott. Julius hó 6-án kedden a »Tatárjárás« Bakonyi Károly három felvonásos operetteje került színre s dacára annak, hogy tavaly ősszel is többször színre hozta Krémer, most is telt házat vonzott a kacagtató, kedves darab. Ismert alakjai Riza báróné (Galgóczi E), Lörenthey főhadnagy (Halmos Gyula) Wallerstein tartalékos hadnagy (Sziklay Jenő) Mogyoróssy önkéntes (Jakabfy Jolán), általában jól alakítottak, eltekintve Halmosnak egy-két fals hangjától, amit a rettenetesen rossz pianinónak lehet betudni. A karmester hanyagul játszott. A legjobb izü alakítást ma is Sziklay nyújtotta, aki igen sokszor keltett viharos derültséget. Szerdán, julius 7-én: Herczeg Ferenc Ocskay brigadéros c. történelmi szinmüvét adták. Merész vállalkozás volt, meg kellett nyirbálniok a darab szövegét, zenéjét is (főleg az uttóbbiból többet kértünk volna) ; de igy is örömmel üdvözöljük Krémer igazgatót, hogy Herczeg F.-nek ezt a klasszikus, lélektani motívumokban gazdag drámáját színre hozta és üdvözöljük a szereplőket is, akik legjobb tudásukkal igyekeztek a kicsi színpad átkából eredő nehézségeket leküzdeni. Hogy ha nem sikerült a darabnak megfelelő hatást, lelkesedést kiváltani, nemcsak rajtuk múlt. Vidor Ocskay szerepében komoly- művészetével el tudta hitetni velünk, hogy Rákóczi kedves brigadérosának nem volt más választása, mint az árulás! Ozoróczi (Halmos) fondorlatai, Piber vicarius (Szabadkai) hatásukat nem tévesztő ravasz szavai vitték bele az önérzetében mélyen megsértett Ocskayt az árulásba. Vidornak méltó partnere volt Benes Tisza Ilona megható szerepében. Ez az intelligens művésznő belelopja magát a szivünkbe, amint féltő gondoskodással igyekszik férjéről elhárítani a veszélyt s mikor ez nem sikerül s Ocskay bukik, utána megy, kitart mellette! — Báróéi Kató a kóbor cigányleány, a bükkfa lánya temperamentumos játékával belemarkolt a lelkűnkbe, amint a tűz fejedelmét kutyahüségével szolgálja, követi! — Deák palóc furfangján őszintén nevetett a közönség! Ungvári, jó kuruc kapitány volt. Kozma, Tihanyi s a többiek is méltóképpen illeszkedtek be a darab keretébe. Sziklaitól (Jávorka) jobbat is láttunk ! Lengyel Irént nagyobb szerep betöltésére is hivatottnak gondoljuk! Csütörtökön folyó év julius hó 8 án szegény — Mi ez, öröm-é, mi most megragad ? Hogy szinte feltörnek a könnyeim. Az ágak közé égő foltokat Csókol az életforrás csillaga . . . Mi ez ? — Gyönyör-é ami fojtogat? — Fakul a visszfény; — induljunk. Temető mellett yisz el az utam . . . Titkos kérdőjel minden sirhalom. — Felzúg lantomon egy szilaj futam; Élet! Reád köszöntöm e dalom ! Szikrázzon a bor! Kacagjon a rózsa! Hívnak nagy álmok, hívnak kis dalok . . . Mily élőhalott had kisér a síromba, Ha szárnyrakeltük előtt meghalok. Evoe! — Tovább nem is folytatom A szilaj ujjongás vig (?) hangjait, — Hogy el ne tépjék a hurt lantomon, S szétroncsolt hangszerrel hagyjanak itt. AI fresco. Itt élek e szent magányban: Magam’ ide internáltam, Rigó füttye az ébresztőm ; Mi lehetne még a vágyam!? Nap-nap után eső szakad, Derűs, szép nap alig akad. Várom, várom a jobb időt, Ezzel mulatom magamat. Rossz idő elől bezárva Sötét hegyi szobácskába, Fáradt lantomat pengetve — így élek a szent magányba. Rezignáció. Hogy lehet az, hogy még most is tudok Kacagni olykor csengőn, édesen ? Pedig nemcsak a magam élte árnyát, De milliókét sejtem, érezem. Látó lelkemet behálózza a lét Ezernyi sejtett gyásza, nyomora. Küzdhetnek a világboldogitők, A szenvedés nem lesz kevesb soha! Nem kevesbül, csak váltakozik egyre, S új formáiban kinzóbb úgy lehet. Mióta öntudattal bir az ember, Világkezdettől fogva szenvedett. Az élet maga örök változás; Minden perc formál, újit, tettre kész ; Világtörvények buknak meg időnként Csak egy az örök : ez a szenvedés. Mily végtelen sok a kálvária-ut Sejtő lélekkel látom, érezem . . • S csodálom magam, hogy tudok még olykor Kacagni szívből, csengőn, édesen. Aranyos Erzsikéről. Uh halljátok meg napok, csillagok! Aranyos Erzsi majdnem kikapott; Az édes, pajkos, csintalan gyerek Az estélyen rosszul viselkedett. Mig a kultur-est díszes társasága Nesztelen figyelt a felolvasásra; Két csöpp leány, két kicsi cimbora Unatkozott a legelső sorba. Kivált egyik, egy szöszke lányka Ásitgalott biz egyre-másra: — Beh furcsák is a felnőtt emberek; Sok unalmas szóban mit lelhetnek? De lám a hangulat megváltozik, A két kis hölgy már nem unatkozik, Szemök szór ezer pajkos sugarat . . , S aranyos Erzsi vígan fölkacag. Elnök papa döbbenve néz oda: Kultur-est ilyet még nem ért soha! Komoly tárgyú felolvasás alatt, Két kis leány fesztelenül kacag. S hogy az estélymüsornak vége lett, Erzsiké pirongatást szenvedett . . . Meglapult kissé, megszeppent, pedig Hej, tudja mily rajongva szeretik! Őszi lombok közt kis fehér virág, Édes apjának az egész világ . . . De a szülőtekintély fontos ám, — És majdnem kikapott a kicsi lány. Ó édes boldog ötéves tavasz! Ne essék érte se gáncs, se panasz. Ha kacagnak mig, kedvet érzenek A kényszerült nagy komolyság felett. A vesztesek csakis azok, azok, Kik nem tudhatják, min mulathatott ? Miért nevetett, min nevethetett Oly édesen a két pajkos gyerek ?
