Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)

1908-05-10 / 19. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

1908. május lö.

(2) 19. szám.

A főgimnázium tornaversenye.

Még élénk emlékezetünkben van a tavalyi tornaverseny. Mily kedves, szemet gyönyörködtető, szivet-lelket emelő látvány volt az. Valóban ez a torna ünnep egyike szokott lenni a mi legkedvesebb ünnepségeinknek.

Egy-két hét múlva az idén is elérkezik az ideje a gimnáziumi ifjúság e nevezetes föllépésének. Készülnek rá, hisz küszöbön a vizsgálatok, hétfőn már megkezdődnek a nyolcz osztály vizsgálataival, aztán junius második felében befejeződnek. A torna ünnepély körülbelől jun. 14-én lesz.

Összejövetele lesz ez Nagybánya város nagy közönségének, áldozat a haza reményeinek, jövendő oszlopainak.

Az ünnepély sorrendje a következő:

I. Felvonulás.

II. Himnus.

III. Szabadgyakorlatok.

IV. Csapattornázás.

V. Versenyfutás I—VII.

VI. Főverseny (nyújtó, korlát, ló).

VII. Gúlák korláton.

VIII. Osztálytornázás al. korláton 1 — IV.

IX Versenyek: rúdugrás, sulylökés, diszkosz.

V—VII.

X. Csoportvivás, iskolavivás.

XI. Mintacsapat tornázás magas-korláton.

XII. Gúlák lovon.

XIII. Győztesek kihirdetése, dijak kiosztása.

XIV. Szózat.

XV. Elvonulás.

Az ifjakat kitüntetésekkel, jutalmakkal kell ösztönözni, bátorítani, hogy a testedző, egészséges sportot kedvvel űzzék s igazán nemes versenyre kelljenek. j

Ezért fölhívjuk Nagybánya város társadalmát, hogy szíveskedjék a szokásos módon adományaival ez ünnepély sikerét előmozdítani. Lapunk részéről az adományokat öt koronával ezennel megkezdjük s további adományokat nyugtázunk és közvetítünk.

Heti krónika.

Ha kinézek az ablakon, egy folyton emelkedő, hatalmas nagy tornyot látok, melyet a gör. katho- likusok emelnek az ő igazán művészi szép uj templomjuk mellé. Csak egyik oldalon lesz tornya és csak egy tornya lesz, de az aztán hatalmas, mely versenyre kél a szt. István-toronynyal. Mikor fenn a magasban látom az apró nyüzsgő emberkéket, önkéntelenül is a bábeli torony jut az eszembe, meddig viszik még feljebb a merész kőépitményt?

— Csak addig, mig téglánk lesz, mert akkor a templom egyéb részeit építjük s a tornyot abbahagyjuk egyelőre, mondja a vállalkozó.

Tehát megint nincs tégla. Minden második udvarban építenek és Nagybányán nincs tégla! Rettenetes nagy nembánomság kellett ahoz, hogy téglát senki se gyártson, mikor azt nem ingyen szokták adni, hanem még egy kis polgári hasznot is szívesen adnak rá a kerü árra.

Na de nem lesz téglainség sokáig városunkban, a pillanatnyi zavaron segít most maga a város, azután meg, mint hallom, hatalmas nagy gőztégla részvény- társaság van alakulóban, mely a félvármegyét el fogja látni a szükséges építőanyagokkal. Mondják, hogy az aláírási ivet titokban már körözik is.

A kereskedelmi élet pangásáról tesz bizonyságot ez a vállalkozó kedv, még inkább a megalakult gyümölcs értékesítő részvénytársaság. Bizony, hála az Egek Urának, az egész országban igen nagy gyümölcs- termés mutatkozik, ugyan mit fogunk vele csinálni értékesítő vállalat nélkül? Bedobjuk a sárba, vagy

Ságban valami ősrégi törvényszerűség nyilvánul, melyet a nótázó jól érez és követ. Nevezzük ural-altáj szellemnek. ízlésnek ezt a titkos vezetőt. Mert nemcsupán a magyarság dallamfüzésében, hanem az összes nyelvrokon népekében föltajálhatjuk, lévén a zene a nyelvbeli hangsúly édes testvére. Cigányaink sokszor vétenek ellene, a nótafák soha. Akárcsak a természet, mely soha nem zavarja össze a tölgyfát a dinnyével, épp úgy nem tévednek ez ős-énekesek. Ösztönszerüleg megérzik, megsejtik, hogy mely dalcsirából mit kell épiteniök. Verselők és dalköltők, alkotók és előadók egyaránt. S nemcsak, hogy gondját viselik annak, a mi kedvükre való, s igy nyilvánvalóan magyar, hanem valósággal őrt is állanak, hogy idegen hangfüz :s meg ne fertöztesse ősi műveltségünk legszebb örökségét. Lesben állanak, nyakon csípik a betolakodó idegen dallamot s az érzelgős tót vagy német áriákat, ha már nem bírnak velük másképpen, azzal teszik csuffi, hogy csípős parodisztikus gúnyverseket költenek alájuk, tudván, hogy a nevetségesség öl. Tömérdek van ilyen, de talán legpompásabb valamennyi között Pálóczi Horváth Ádátn gunydala a német táne-ra, Káldy gyűjteményében.

Sajátságos gyűjtőlencséi ezek a nótafák mindama tehetségnek és tudásnak, mely a magyar zenéhez kell. — »Nagyon szereti a verseket, nótákat, s a félét csinálni maga is próbálgat«, — mint Arany János Írja saját gyermekkoráról. — A nótafa produkál és reprodukál, jól dalol és remekül táncol. Egy-két hallásra megtanul mindent s ősz fejjel is megtudja mondani: mit hol, kitől, mikor tanult ? Nem puszta melódiaraktár, mint cigányaink; az énekes tudja a verseket is. És a magyar nóta versével együtt egész. A

felhasználjuk trágyának a jövő esztendőre. Ez idén különösen meg fog látszani a hatása ennek az uj intézménynek, melynél hasznosabbat keveset létesítettek még Nagybányán.

Persze a termés még sok esélynek van kitéve, itt következnek pl. a jövő hét közepén a fagyos szentek, ha ők rosszul viselik magukat, akkor az értékesítő vállalattal is várhatunk egy évig, aztán jöhet még aszály, féreg és Isten tudja micsoda csapás, de ha mindig csak az ilyenekre fogunk gondolni, akkor sohasem csinálunk semmit. Pedig igazán sok a tenni való közgazdasági téren.

Darányi hatalmas javaslattal lépett elő a vizi- utak rendezésével, köztük a Szamos is sorra kerül. Milyen nagyszerű lesz, ha hajón járunk Kolozsvárra, meg Szatmárra, akkor legalább nem kell a vicinálisi piszkos kupékban rázatnunk magunkat. Mikor a nagybányai szilvát uszályhajókon viszik majd el a Feketetenger vidékeire, az lesz a kereskedelmi vívmány, csakhogy addig még egy pár krónikát meg keik hogy Írjon ____ a krónikás.

Fö

ldes Béla orsz. gyűlési képviselőnket az orsz gy. uj ülésszakban a közgazdasági és pénzügyi bizottságba választották be.

Rédl László az oszt. m. bank szatmári fiiókjának főnöke Nagybánya város takarékpénztárának ügykezelését behatóan megvizsgálta és teljes megelégedését és elismerését nyilvánította.

Eljegyzés. Obetkó Vilmos pár év előtt itteni, jelenleg szegedi pénzügyőri biztosnak leányát, Obetkó Arankát a napokban jegyezte el Kiss Ferenc ottani birtokos.

Esküdtek. A májusi ciklusra városunkból esküdtnek Lerch Ignáczot, Daubner Ferenczet és Farkas Lipótot sorsolták ki.

A szatmári káptalan köréből. Ő felsége a király Binder Andrását., címzetes kanonokot mesterkanonokká nevezte ki, továbbá Rehelein Károly őrkanonokot éneklőkanonokká. Pemp Antal főesperest őrkanonokká, dr. Lessenyey Ferenc mesterkanonokot főesperessé léptette elő.

A kereszthegyi bánya névnapja alkalmából a bányaműnél viljásreggeli volt, hol Neubaaer Ferenc min. tanácsos, Bertalan M. bányafőnököt köszöntötte föl, Bertalan pedig a munkásokat éltette sikerült tósztban. Soltész Elemér a háziasszonyért ürített poharat. Étkezés alatt a bányászzenekar szolgáltatta a zenét.

Szigmeth Károly a Kárpát-egyesület egyik elnöke »vidékünk legelső és legfőbb turistája« külön füzetkében kiadott egy érdekes kis munkát, melynek cime »Barangolás a Rozsály-Gutin hegyvidékein és az Avason.« Ä müvecskében kedves modorban, tudományos adatokkal fűszerezve Írja le egy pár kirándulását, melyet a múlt év nyarán tett ezen a vidéken. Elismeréssel adózunk a Máv. egyik derék igazgatójának, hogy vidékünket annyi figyelemmel és szeretettel mutatja be az ország turistáinak.

Vasúti gyűlések. A nagybánya-felsőbányai va- sutrészvénytársaság közgyűlése f. hó 18 án d. e. lesz Budapesten. Ugyanaznap délutánján tartja a szatmár- nagybányai vasút részvénytársaság is közgyűlését.

Felsőbánya a városok kongressusán. Budapesten f. hó 10-én a városok kongressusán Felsőbánya képviseletében Dr. Földes Béla országgyűlési képviselő és Dr. Moldován Ferencz városi jegyző fognak megjelenni.

Gyászhir. Bradofka Frigyes kir. bányatanácsos, hegybányai főnököt súlyos csapással látogatta meg a gondviselés kifürkészhetetlen akarata. Egyetlen fia, Jenő halt meg e hó 2-án Hegybányán. Sokat betegeskedett évek óta, egy időben Kapnikbányán tuberkulózisban volt, amiből azonban csodálatos módon, a lehető legsúlyosabb állapotból meggyógyult s telversek vonatkozásai ősi szokásokra, elfeledett szertartásokra, pogány babonákra emlékeztetik az értőt. Szerepelnek bennük itt-ott olyan állatok és növények, a melyek e mai hazánkban sose voltak honosak, például a cédrusfa. Ma már sokszor maga a paraszt dalos sem érti, a mit recitál, de azért elmondja híven, a hogy hallotta, vagy átetimológiázza egy kicsit, a mit nem jól hallott vagy roszul értett valaha Talán ravaszkodásból, óvatosságból is változtatgattak néha a versek értelmén. Hiszen ne feledjük, hogy a magyar dalt nagyon sokan, nagyon -soká és sokféle okból üldözték. Jóformán csak Szent Istvánig volt szabad igazán mindent dalolni. Azóta folyton tiltották és irtották dalainkat inkvizitorok, kormányok és tudákosok. Idegenből jött egyházi férfiak vakbuzgósága és talán titkos faji irigysége is diktált halálitéletet a sámán rítus énekeire, táncaira. Ugyancsak az egyház tiltotta ki később templomainkból a magyar dallamokat, noha keresztény szentekről szóltak azok már. A kuruc dalok shangszerük, ahires tárogató,politikaiüldözésalattállot- tak sokáig. Ugyanígy jártak a 48-as dalok. A magyar sohasem lehetett igazán magyar és kedve szerint szabad, mióta gyökeret vert Európában. Mint az őszi köd a síkra, úgy feküdt rá szellemünkre mindjárt kezdetben valami balvégzet, mely erőnek-erejével, az elfogultság dühével s a korlátolt gőg durvaságával vett munkába bennünket, hogy kiforgasson önmagunkból. A nagyon erősek sorsa az, hogy mindenki a maga részére szeretné kapacitálni őket. Minket mindenki civilizálni akart, s legjobban épp azok, akik százszorta barbárabbak voltak nálunknál, a kiknek szelleme mélységesen alatta állott az öskulturáju magyarénak.

jesen egészséges lett. A visszatért erő és egészség is kedvet öntött a fiatalemberbe, aki megint tanulmányainak kezdett élni. Most évek múlva azonban, fájdalom, ismét megbetegedett s hosszas és súlyos szenvedések után halt meg szombaton szüleinek mér- hetlen fájdalmára. Május 4-én temették a részvét általános megnyilatkozása mellett. A kapniki volt főnöknek, Bradofka tanácsosnak sok tisztelője, barátja, pályatársa, rokona él vidékünkön is, akik mind a legnagyobb részvéttel fogadták a szomorú hirt. Gyógyítsa be a gyászoló család sajgó sebét a haladó idő, minden bánatnak leghívebb orvosa. A kedves halott pedig nyugodjék békében! A család gyász- lapja ez: Alulírottak a maguk és az egész rokonság nevében is mély fájdalommal jelentik, hogy forrón szeretett, felejthetetlen fiuk, fivére, sógora és rokonuk Bradofka Jenő, folyó évi május hó 2-án esti 9‘/2 órakor, hosszas és súlyos szenvedés után, életének 24-ik évében jobblétre szenderült. A drága halott hült tetemei, folyó hó 4-én délután 4 órakor fognak az ágostai evang. egyház szertartása szerint a hegybányai sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Hegybánya, 1908. évi május hó 3-án Áldás, béke drága poraira! Bradofka Frigyes m. kir bányatanácsos és neje szül. Lánczky Matild szülei. Nickmann Richárd m. kir. bányamérnök sógora. Nickmann Richárdné szül. Bradofka Matild nővére. Nickmann Rezsőké unoka öcscse.

Rendes városi közgyűlés volt május hó 6 án,

szerdán dr. Makray polgármester elnöklete mellett, melyen 24 tárgyat intéztek el másfélóra alatt. Dr. Vass Gy. interpellációjára az elfogyott póttagokra nézve úgy intézkedtek, hogy ezután ha hely üresedik, mindig a nyugati kerület póttagjai jönnek sorba. Spinetti S. helyébe Bátori Gusztávot hívták be. Az óvóintézetek államosítását tudomásul vették s telek- vásárlással a tanácsot bizták mog. Gaál József szobrára 10 koronát adtak. A tanácsot utasították, hogy az ingóságok leltárát minden évben, az ingatlanokét minden 10 évben revideálja. A borpataki borviz bérletére uj árverést rendeltek. Prigya Sándor növendéknek 120 K segélyt adtak. Lukács Jenőnének 300 K segélyt szavaztak. Bernát Dezsőt iparvasut kérelmével elutasították. Az önkéntes tüzoltóegyesület alapszabályai jóváhagyását örömmel tudomásul vették. Jóváhagyták a kereszthegyi iekola építésének kiadását, valamint az állami iskolák fölszerelésére vonatkozó intézkedéseket. A kér. ünnepnapra eső vásárok ezután mindig az előző napon tartatnak. A fernezelyi ut mellett eső parlagföldek eladását egy 30 nap múlva tartandó közgyűlésre tűzték ki. Rákóczi Ferenc képének megfestését 2000 K tiszteletdij mellett Réti Istvánra bizták. A nyugd.jszabályzatot odamódositották, hogy a nyugdíjazott tisztviselő, ha állami vagy törvény- hatósági hivatalt vállal, nyugdiját azért megtartja. A ligeti vendéglő és a borpataki korcsma bérletét jóváhagyták. Tepelága Istvánt 50 K dij mellett a törzslakók közzé fölvették. Elhatározták, hogy a város a Zrinyi-téreu 6681 K költséggel korcsmát épit.

A nagykárolyi Kossuth-szobor leleplezése május 28-án, áldozócsütörtökön lesz. Az ünnepségen való megjelenésüket megígérték Kossuth Ferencz keresk. miniszter és Apponyi Albert vallás- és közoktatás- ügyi miniszter, akik 28 án reggel érkeznek Nagykárolyba. A fogadó küldöttség dr. Falussy Árpád főispán vezetésével háromnegyed nyolczkor kivonul az állomáshoz, ahonnan a megyeházához vonulnak. 10 órakor lesz a küldöttségek fogadása, 11 órakor kezdődik a szoborleleplezés, 1 órakor közebéd lesz, délután 3 órakor pedig Kossuth, Apponyi és kíséretük visszautaznak Budapestre.

Köbányatelepen (Blidár) e hó 5-én nagy felhő- szakadás volt, mely az utat több helyen megrongálta s a városnak nehány ezer korona kárt okozott.

Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztályának gyűlésén Neubauer Ferenc min tanácsos tartotta az elnöki megnyitót, Szellemy Geyza részletes titkári jelentést terjesztett elő, dr Szokol Pál az ásványok mágnességéről nagy érdekkel hallgatott, alapos és igazán szép előadást tartott, Altnéder Ferenc pedig egy uj töményitési eljárást mutatott be, szakszerűen es érdekesen, melyet külföldi tanulmányutjáról hozott. Mindkét előadás a Bányászati és Kohászati lapokban meg fog jelenni. Mindkettőt lelkesen megéljenezték. Este társas összejövetel volt a kaszinóban, tánccal egybekötve, melyen ez úttal csekély számú közönség vett részt.

Gyászhir. A múlt héten szerdán egy kiválóan müveit, derék fiatal ember halt el Nagykárolyban, Dr. Bulika Ferenc jeles nőgyógyász, aki Rátz Pál nagyprépostnak, Nagybánya elhunyt lelkészének unokaöcscse volt s a gimnáziumot itt végezte 1887 -88-ban. Igen szép reményekre jogosított, a hires Bársony Jánosnak assistense volt s legutóbb Vízaknára fürdőorvossá nevezték ki. A télen influenzába esett Budapesten, mikor ez általános járvány volt a fővárosban s mig másokat annyi odaadással és szeretettel kezelt, az ő betegsége elhanyagoló- dott s az elhanyagolt influenza után Nagykárolyba ment családjához üdülni, ahol nővérénél váratlanul, hirtelen elhalt szivszélhüdésben. Özvegy édes anyja és nővérei támaszukat, büszkeségüket vesztették el benne, a szenvedő anyák és nők pedig egy magas képzettségű, ügyeskezü nőorvost, kinek tudományát ha életben marad, még ezren és ezren áldották volna. Temetése nagy részvét mellett ment végbe Kocsor- don. A családi gyászlap igy hangzik: Özv. maros- némethi Balika Sándorné szül. bernátfalvi Bernáth