Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)

1908-02-16 / 7. szám

/ 7 A n i í ** Nagybánya, 1908. Február 16. i. szám. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK iS/XIJSTIDBlNr VASÁRNAP Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos Eévész János. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Felsőbányaí-utca 20. szám alatt. Üzleti hirdetések négyzetcentiméter, hivatalos hirdetések díjszabás szerint. Zármérlegeink. A múlt évben országos hírlapjaink teli vol­tak a'pénzdrágulás iránti panaszokkal, a pénz­hiányából származó vagyoni bukások s az ezt követő gazdasági válság hírekkel. Mi itt súlyos csapásként éreztük a szilva és gyümölcs termés hiányát, sót a sziivafák pusz­tulása által a jövő évtizedre is kiható ezen kár fölmerültét. Ennek a kettős kalamitásnak dacára nem merült fel sem a földérték visszaesése, sem a tőke visszavonása, sem a kamatnak a tör­vényes mértéken való túllépése. Ezen rázkódás hiánya, a válságos viszo­nyokkal való megküzdés és a gazdasági helyzet­nek a rendes nívón maradásának mégis csak lehet, sőt kell, hogy legyen valami oka. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy ezen itt alig felfogható kedvező helyzetet főrészben pénzintézeteink consolidáltságának s a vezetőség szakavatottságának tulajdoníthatjuk. Nem lesz tehát érdektelen, ha pénzintéze­teink zármérlegeit számadásba vesszük, hogy tisztában legyünk azok ereje, megbízhatósága és a közönség érdekében való felhasználhatósá­gával. Tévedés a pénzintézeteket csak magán­üzleteknek tekinteni, nem felel meg az az intézet a maga hivatásának, a melyik csak a nagy haszon után kapkod, más az ő hivatások, más az ő kötelességök. Olyannak kell lennie a pénzintézet­nek, mint a jó kútnak, legyen forrása a nagy- közönség bizalmában bő, hogy a szükségletet mindig fedezhesse; legyen biztos elhelyező köz­vetítője a fölös töke és a jövő szükség fedeze­tére megtakarított összegeknek, de ha elő áll a szükség, teremtsen a megakadt gazdaközönség részére méltányos hitelt, hogy ne legyen szorult helyzetbe hozható és ne legyen kénytelen javait értéken alul elpazarolni s végül ha kell, jövedel­met adó befektetésre, vagy hasznot nyújtó üz­letre hitel: — kapja azt gyorsan, méltányosan. A hol ez megvan ott rendes viszonyok közt fejlődés áll elő s vagyoni érték emelkedés. Mi ilyennek látjuk intézeteink többségét, ám lássuk, mit mutatnak mérlegeink : Pénztári mérlegek összehasonlítási táblázata 1907-röl. Nagybánya város takarék- pénztára Nagybányai részvény tak. pénztár Nagybányai kereskedelmi bank Aurora Összesítés Felsőbányái takarékpénztár Alaptőke.......................... 503000 200000 150000 150000 400CO Tartaléktőke ................. 57 400 142000 8500 6700 — 133000 Nyugdíj . ... . . . yárosi kezdésben 8008 — — •— UOOO Összesen.......................... 5570U0 350008 158500 156700 1222608 187000 Betét 1907-ben .... 2861762 1685296 380568 135573 4062979 1312670 Ennek kamata .... 101999 77775 14367 10j0 195221 56634 Váltón.......................... 31 3646 884459 301298 346979 1842382 222544 Ezért fizetett kamat . . 16929 61553 24548 15291 118371 15740 Kötvényen...................... 2189262 1122977 295381 65258 3672874 1258676 Ezért fizetett kamat . . 138631 82600 19847 3422 244520 92130 Zálog.............................. 11 587 — — — — — Nyomtatvány és kezelési illeték..................... 31 1 474 1146 6273 8204 2708 Maradt viszleszámitolva . 123577 124039 110823 149442 507881 — Ezért kamat................. 36 22 9447 4945 5407 23431 — Folyószámla................. 39 7619 180678 64808 643105 — Ennek kamata .... 11905 14196 3620 _ 29 721 1076 Értékpapír..................... 88 3252 36189 — 1200 913636 — Ennek kamata................. 41 452 1239 — _ 42 681 — Tiszta nyeremény és alap­tőke utáni százalék aránya...................... 52960 (10%) 34379 (17%) 11103 (67,0) 11730 (8%) 110172 (9'6%) 32363 (19%) Kezelt összeg................. 38 96064 2211793 667989 456227 72320.3 1501558 Kezelési költség összege és százalék aránya . . 28393 = %o°/o 18850 %0°/o 10432 (17,%) 7420 (17*70 65096 (7%«/.) 11495 (%„%) íme ezen számadatok meggyőznek, hogy intézeteink közzül vezető erő a városnak taka­rékpénztára 557400 korona alappal, követi erő­ben a részvénytakarék, mely 100000 korona alapját önerejéből már 350000 koronára nevelte s összes alapjaink 1,222.608 koronát tesznek. A betétek összege 4,062.979 korona. A kama­tok az elhelyezett tökével arányban állanak s a mellék és nyomtatványdijjak régibb intézeteinknél 310 és 474 korona összegekben a tényleges kiadást alig haladják túl, egyedül egy intézet vett ily címen 6513 koronát, mi az összkamat bevétele 34 százalékát teszi ki. Ugylátszik ezzel lépi át a többi intézetek által vett törvényes kamat arányát s igy midőn nagyobb betét kamatot igér, a régi közmondás szerint duplán megveszi a vámon, mit fizet a réven. Ezt azért emeljük ki, mert intézeteinktől méltán elvárhatja közönségünk, hogy a leplezett nyomtatvány és irat dijjak címén a kamat a törvényes mértéket ne lepje túl. Helytelennek tartjuk, miként értesültünk, hogy oly kötvények is kebeieztetnek be, melyeknél a részlettörlesztés nélküli előbbi visszafizetésnél Storno, azaz kárpótlási dijjak vannak kitüntetve. Ez alkalmazható jelzálogpapírt kibocsátó nagyintézeteknél, hol a papir árfolyam változása ellen szolgál védelmül, de ott, hol készpénz a kiadott és vissza fizetett összege, ott ilyennel terhelni a fizetésének korábban megfelelni óhajtó adóst, közönségünk gazdasági érdekébe ütköző­nek tudjuk. A nagybányai pénzintézetek mellett helyes­nek találtuk a testvérváros pénzintézetét is is­mertetni főbb vonásokban. Az a szép fejlődés, az a rohamos izmosodás, mely a felsőbányái takarék- pénztárnál észlelhető, hol rövid idő alatt az alap­tőke, több mint a négyszeresét érte el, minket is örömmel tölt el, valamint az is, hogy a betét állomány a nevezett intézetnél impozáns összeget tesz ki. Természetesen a főösszegek még előnyösebb képet mutatnának, ha a felsőbányái adatokat is magukban foglalnák, külön is hangsúlyozzuk azonban, hogy az összesítés rovatban csak a négy nagybányai intézet foglal helyet. Midőn ezen megjegyzésekkel intézeteink mérlegeit bemutatjuk, megnyugvással veszszük, hogy ily pénzerö áll közönségünk gazdasági, ipari és forgalmi igényének szolgálatára s azt kívánjuk, hogy megerősödvén, ne a betétek kamatának emelése, hanem a kölcsönök kama­tának leszállítására törekedjenek, mert ezzel tesz­nek hivatásuknak megfelelő szolgálatot, mert csak az olcsó hitel adja meg a valódi alapot a fejlődésre. A mi nyomorúságos vasutunk. in. Nagyon sokat kellene írnunk, hogy mindent elmondjunk, a mi kifogás, panasz fölmerül napról- napra ellene, de csak haladjunk csendesen, sorban, talán igy jobban megértjük egymást. Nemsokára menetrendváltozás lesz. Márczius, április hamar eltelik s május elsején az egész or­szágban a nyári rend évadja kezdődik, persze azon már most dolgozni kell, azért egyáltalában nem idő- és korszerűtlen, ha bonckés alá vesszük. A Szatmár—felsőbányái vonalon ez idő szerint tudvalevőleg naponta három vonat közlekedik. Ezek közzül azonban a hajnali csak innen indul Nagy­bányáról és este ide érkezik, Felsőbányát nem érinti. Komoly és nagyon is számbavehető panaszuk az a felsőbányaiaknak, hogy pl. Szatmárra vagy Nagy­károlyba megyegyülésekre, törvénykezési, közigaz­gatási ügyekben reggel nem indulhatnak vonaton, hanem ősi szokás szerint előbb drága pénzen be kell kocsikázniok Nagybányára. Ez igy nem maradhat, ezen segíteni kell. Ha a hajnali vonat azzal a gyorsasággal haladna, mint most a déli, (már t. i. mikor nem késik moz­donyhiány miatt) akkor éppen abban az időben in­dulhatna Felsőbányáról, mint most innen. A déli vonat menettartama ugyanis 2 óra 46 perc, a dél­utáni-ó tiz perc híján 4 teljes óra. Ha tehát reggel Felsőbányáról 5 óra 23 perckor indulna a vonat, (mint most tőlünk) akkor 5 óra 23 -j- 2 óra 46 p. — 8 óra 9 perckor érkeznék Szatmárra, vagyis még min­dig volna félórai várakozás pl. Budapest felé. Éppen igy van este. 7 óra 26 p. meg 2 óra 46 p. az annyi mint 10 óra 12 perc, vagyis 5 percz- cel hamarább érhetne az esti vonat Felsőre, mint most mihozzánk. Ezt okvetlenül létesíteni kell nemcsak a szat­mári és egyéb távolabbi összeköttetés kedvéért, ha­nem a helyi forgalomért is. Igazán csodálkozunk a felsőbányaiak bárány türelmén, hogy nagy áldozat­tal vonatot létesítenek s hagyják az ilyen képtelen menetrendet érvényesülni. Természetesen a déli (u. n. gyorsított) vonat­hoz meg mi nagybányaiak ragaszkodunk erősen, (de azt hiszem a felsőbányaiak is) mert ezzel a csatla­kozást Budapest, Kassa, Sziget, Nyíregyháza stb. felé megkapjuk. És ez a vonat bonyolítja le legelőnyö­sebben a mi postai közlekedésünket, amire igen nagy szükség van egy ilyen a messze keleten fekvő város­nál, amúgy is marad még nekünk elég hátrányunk más, a fővároshoz közel eső városokkal szemben. Ismételjük, a legnagyobb elégedetlenséget és zúgolódást idézné az elő, ha a májusi menetrenddel elrontanák azt a jót, amit már egyszer megalkottak, Nagybánya többé bele nem nyugodhatik a déli menet­rend megváltoztatásába. De felesleges is volna azt bolygatni, nincs miért, mert megmarad még mindig a harmadik vonat, amely lebonyolíthatja a teherforgalmat. Mi nagyon meg­elégszünk azzal, ha a teherszállítmányok a délelőtt 9 óra 12 perces vonattal érkeznek ide. Este úgy sem lehet azokat kiraktárolni, átvenni stb., nappal pedig elég idő van rá, ha sietős is a dolog. Viszont a dél­előtt összegyűjtött dolgokat elég a d. u. 3 óra 42 perces vonattal továbbítani. Ez a két vonat járjon tovább is úgy, mint a csiga, ha szükség van rá, senkinek sem lesz panasza ellene. Aztán, tekintettel a fernezelyi gyárra, nem lehetne most már külön tehervonatokat is beren­dezni ? Hiszen ha a város is kőipart létesít Kőbánya­telepen s kedvezményes tarifát kap rá, ha csakugyan kiépül a blidári keskeny vágányu iparvasut, akkor a tehervonatok egész szépen kifizetődnek. Még valamit a felsőbányái helyi közlekedésről. Ma ez minden kritikán aluli. Felsőbányáról pl. d. u. 3 órakor jön ide az utolsó vonat. Viszont Felső­bányán egyik vonattól a másikig alig van pár perc idő, föltéve, hogy a bosszantó késések szünetelnek. Aki délután 3 órakor lejön Bányára, az már 5-kor szaladhat vissza. A fentebb ismertetett menetrend szerint, Felsőre érkeznék a vonat 10 óra 12 perckor d. e., 5 óra 43 perckor d. u. és 10 óra 12 perckor este. Nagy­bányára érkeznék Felsőről 5 óra 49 perckor reggel, 11 óra 32 perckor délben, 3 óra 17 perckor délután. Éhez nem kellene egyéb, mint egy esti vonat, mely bejönne Nagybányára és egy reggel 7 órás vonat, mely Felsőre menne s a közlekedés e részben is megfelelő volna.

Next

/
Thumbnails
Contents