Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)

1908-10-04 / 40. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 40. szám. (3) 1908. Október 4. tűzoltók nagybotosa. 1859-ben Mándy Bertalanéknál Szinérváralján nevelősködött, 1862-ben apai rendes lelkész lett, hol iskolát, lelkészlakot épített, a templo- niot'restauráltatta. Az apahegyi tanítói állomás szerve­zésié tetetHés tőkét teremtett. 1872-ben Ombodra hívták lelkészül. Itt nagyon terhes szolgálata volt, mert Pálfalvát is el kellett látnia. 1873-ban a nagy kolera alatt 247 beteget látogatott és gyógyított kedvező sikerrel. Ombodot az adósságtól mentette, Pálfalván iskolát alapított. Az egyházmegye kerületi képviselővé, zsinati póttaggá, gyámintézeti elnökké, egyházmegyei főjegyzővé, tanácsbiróvá választotta, sőt a legutóbbi zsinaton a rendes zsinati képviselői tisztet is reá ruházták. Megírta az egyházmegye tör­ténetét. Mintegy 800 beszédvázlat maradt utána. Irt cikkeket az egyházi lapokba is, konfirmációi kátét stb. 1893-ban Ombodon uj lelkészlakot épített, a fiú és leányiskolát nagy költséggel elkülönítette, 1907-ben a templomot renováltatta 11 ezer K költséggel. Hitel­szövetkezetet alapított. Szóval egész élete hálára és tiszteletre méltó hasznos munkálkodásban telt el. Mintegy másfél év óta betegeskedett, gyengült s érezte, hogy a 70-dik életév elviszi őt is atyái után. »Én, aki az erősek legerősebbje voltam ifjúságomban, most csak testi rom vagyok, sőt ez év husvétja óta szolgálatra képtelen!« igy sóhajt föl önéletiratában. »Várom az én Uramnak eljövetelét, kinek szolgálatá­ban megvénültem, hitem, reményem táplál, hogy közelgő halálomban kegyelmes lesz hozzám az én jó Istenem.« Szept. 26 án halt meg a derék férfiú, 29-én délelőtt temették az egyházközség és a vidék nagy részvéte mellett. Bogdán Lajos pettyéni lelkész mondott felette imát, Széli György esperes beszédet. Az egyház a maga költségén temettette el szeretett hü lelki pásztorát. A temetőben ismét Bogdán L. imádkozott. Az ottani énekkar régi gyászénekeket énekelt,igen szépen. Nagybányáról Gálffy Pál, Géresy János, Torday Imre voltak jelen a végtisztességtételen. Apából Papolczy Zoltán. Végső akarata szerint fia mellé’ temették. Neje, szül. Széles Ida, gyermekei: Jolán, Ida, Elemér, Margit, több unokája és kiterjedt rokonság gyászolja. Legyen pihenése csendes, hetven évnek szakadatlan földi fáradalma után, az egyház és a család tagjainak mély gyászát enyhítse az az általános nagy szeretet, aminek megnyilatkozását a gyászeset alkalmából minden oldalról tapasztalhatták ! Mái számunk második cikkében érdekes közle­ményt hozunk 1848-ból. A cikk röviden az agyag­falvi székely nemzeti gyűlést ismerteti. Evangélikus istentisztelet Szatmáron Révész Já­nos ev. lelkész és Alexy Kornél énekvezér Szatmárra utaztak, hol holnap vasárnap d. e. 10 órakor isten­tiszteletet tartanak. Vármegyei gyűlés. A főispán a következő meg­hívót bocsátotta ki: Van szerencsém a törvényha­tósági bizottság tagjait Nagykárolyban, a vármegyei székház gyüléstermében folyó évi október hó 8-án d. e. fél 11 órakor kezdődő rendes közgyűlésre tiszte­lettel meghívni. Nagykároly, 1908., szept. hó 21-én. Hazafias üdvözlettel: Dr. Falussi/ Árpád, főispán. Lukácsi György volt helybeli főgimn. tanár fia dr Lukácsi György temesmegyei kir. s. tanfelügyelő meghalt Váczon 28 éves korában. A sok csapással sulytott családnak ez újabb gyászesete nagy részvé­tet keltett városunkban is. A kiadott gyászlap szö­vege következő : Lukácsi György és neje, szül. Mandics Irma, úgy a maguk, mint Irma leányuk, valamint az összés szerető rokonok nevében fájdal­mas szívvel, de a jó Isten szent akaratában meg­nyugodva jelentik a forrón szerető fiú, testvér, il­letve rokon, dr Lukácsi György, Temes vármegye kir. s. tanfelügyelőjének folyó hó 20-án este 8l/í Éva: Nem! Ne bántsd! Marázy : Te álnok ! Angyal szép arcod rut sátánt fed el, Igaz tehát, mit eddig félig sejték, Titkon a bűnben élsz s bujkálkodol . . . Mulasd az Írást, látnom kell azonnal ! Éva (Az ablakot kinyitja s az Elek levelét összetépi és ki­dobja az utcára.) Ez Írást látni nem fogod soha! Marázy. Titkod van hát, mit félve rejtegetsz! Jól sejtérn, hogy már szeretőt keritél, Azért vagy hozzám oly fanyar s hideg 1 Megcsalsz hát hitvány és nekem nincs részem Csak egy szép szódba, mosolyodba se’! Éva: Ártajlan vagyok, mint az égi angyal! Marázy, És tilkotódzol mégis, mint gonosz, És én egy ilyen semmi nő szerelmét Esdem, könyörgöm, oly rég óla már!! Éva: Ne rágalmazz! Az Isten megver érle Nyomorultabbá tettél a koldusnál, Ki sánta, árva és hajléktalan Temetve van már éltem boldogsága. Te lemeléd el és most hírnevem, Jó hírnevemet készülsz bemocskolni . . . Utállak! Eddig még csak szántalak! Marázy. (Ezalatt az-asztalon maradt levelet meglátja, fel­veszi, olvassa.) . »Édes Elek! Feledhetlen szerelmem! Szeretlek most is s foglak mig szivem, Csak egyet ver, de téged látni többé , Soh’sem foglak és édes szód nem hallom . . . Másé vagyok! Az ég áldjon meg léged ! 1 Ne várj réám! Nem megyek el! Tartsd meg emlékem ! Az Isten veled !« Éva: Ez óra volt utolsó, mit itt lölték, órakor szép és nemes élete 28-ik évében, hosszú, kínos szenvedést keresztényi türelemmel viselve és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytét. Feledhetlen emlékű halottunk f. hó 22-én délután 4 órakor fog a (Kossuth-utca 2. sz.) gyászházból a római kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni s a középvárosi sirkertben nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 23-án reggel 9 órakor fog a felső­városi plébániatemplomban a Mindenhatónak bemu- tattattni. Vácz, 1908. szeptember 21. Béke lengjen porai felett, áldás emlékén! Színészet. Krémer Sándor társulata a héten városunkba érkezett s itt ha pártolásra talál, hat hétig óhajt tartózkodni. Az előadásokat a polgári körben tartják. A társulat névsora következő : Mű­szaki személyzet: Vidor József rendező. Ungvári Mór operette-rendező. Gellért Pál karmester. Sza­badkai József ügyelő. Ivánovics Sándor súgó. Elő­adó személyzet: Hölgyek: Jakabffy Jolán, Soubrette énekesnő. Galgóczy Emma, koloratur énekesnő. Ladányi Mariska, énekesnő. Benes Hona drámai hősnő és szende. Bárodi Kató, naiva, Csányi Jusztin anyaszinésznő, Sz. Kolozsvári Blanka, Bacsányi Paula, Váradi Mariska, Parlagi Margit, Jakabffy Aranka, kar- és segédszinésznők. Orbán Mariska, Lengyel Irén táncosnők. Férfiak : Ungvári Mór, apa- és jel- lemszinész, Halmos Gyula, bariton énekes, Deák Kornél, operette-buffo komikus. Sziklai Jenő, tenor énekes, Vidor József, hősszerelmes, Tihanyi Béla, társalgási lírai szerelmes, Szabadkai József, jellem- szinész és komikus, Krémer Sándor, kedélyes apa, Solti Károly, Erőskövi Béla, Sándor Ferenc, Enyedi Gyula, Bitta Károly, Gyulai Pál Radó Sándor, kar- és segédszinészek. Segédszemélyzet: Veisz Mátyás, ruhatáros, főszabó, Szatmáry József főszertáros, Mol­nár Lajos, szinházszolga, szereposztó. A tervbevett műsor ez: Operettek ; Tatárjárás, Vig özvegy, Va­rázskeringő, Dollárkirálynő, Szép Ilonka, Szép He­lena, A bőregér, Vice admirális, Madarász, Orpheus, Baba, Gésák, János vitéz, Kis alamuszi, Parasztbecsü­let, Cassanova, Hoffmann meséi, Vigadó özvegy, Pillangó kisasszony, Tüskerózsa, Rab Mátyás. Éne­kes vígjátékok, bohózatok és népszínművek: Kis trafikos leány, Falu rosssa, Bernát, Próbaházasság, Péleskei nótárius, Vén bakkancsos és fia a huszár. Drámák és vígjátékok : Tanítónő, Megváltás, Fatum, Raff less, Az ördög, Bíboros, Sámson, Vetélytárs, Huszárszerelem, Három testőr, Keresd a szived. Nászinduló, Válás után, Josette kisasszony, Salome, Süketnek kell lenni, Kerülő ut, Császár katonái. Uj vasúti menetrend lépett életbe okt. 1-én, mely reánk nézve semmi változást nem tartalmaz. Szerettük volna, ha Felsőbányáról kapnánk egy esti 8 órai vonatot. Az igazgatóság azonban télire ezt nem tartja égetően szükségesnek, hir szerint a nyári évadra ismét visszaállítják a múlt évi esti nyolc órás vonatot. Nyilvános köszönet. Tekintetes Báthory Gusztáv épitész-mérnök ur és neje Csánszky Lujza őnagy- sága egy pár három ágú díszes ezüst gyertyatartóval ajándékozta meg temptomunkat, mely az uj Mária- oltárt fogja díszíteni. A kegyes szép ajándékért fo­gadják híveim nevében is hálás köszönetemet. Alsó- fernezely, 1908. szeptember 28 Szögyény Lajos rk. lelkész. Gondnoksági gyűlést tartott ma d. e. 11 és fél órakor az áll. elemi iskolai gondnokság Stoll Béla elnöklete mellett. Ez alkalommal Alexy Kornél igaz­gató indítványára kimondták, hogy a veresvisi isko­lában Slöjdmunka műhelyt létesítenek s az ahhoz szükséges összegnek kiutalványozását az államtól kérik, továbbá megállapították a hitoktatók évi diját. Tovább lakodban lenni nem fogok! Marázy: (a levelet nézve.) Az égi angyaloknak egyik társa Vagy Éva és én féktelen dühömben Mily vak valék és durva ... Oh szegény ! Éva : (Indul kifelé a szobából.) Marázy: Várj még egy szóra, Éva édesem ! Ne menj el tőlem! Esdve kérlek, óh ne! Irtózlatóan bánt, hogy hogy tevék Véled az imént. Elhagyott eszem, Nyugalmán. Kéllés vett rajtam erőt, Az adta számba durva szitkaim. (Előveszi a levelet) E kis levélke, amit ott feledtél Az asztalon, ez meggyőzött mindenről, Most már előttem szent vagy, mint az égi Angyal karoknak — első angyala ! Bocsáss meg Éva ! Éva: Jól van, hát legyen ! Én megbocsátok, de elhagyom házad ! (Éva át­megy a másik szobába) Marázy: Fejem úgy kábul . , lázban ég agyam ! Tovább nem bírom hordni bűneim Súlyát. Én bűnös és hitvány vagyok! E földi angyalt mástól elraboltam. Rabbá tevém — és élve eltemettem . . . Ez bűn . . . nagy bűn! Es fájdalom ily későn Most ébredek fel. Eddig álmodám . . . Hiába minden! Engem nem szeret. És óh ez nem bűn . . Ez természetes! Önkéntelen lobban fel a szív lángja Számitó ész, nyugodt körültekintés Belátja mindezt, érzi, tudja is. Értem én is, s tudom, hogy nem szeret. Átok lett rajtam az a nagy mély érzés, Amely nem fontol: a nagy szerelem . . . Úgy fáj a lelkem, hogy bánatba látom Kérelem. Mai számunkhoz utaiványlapot mellé­keltünk s kérjük az esedékes előfizetés dijainak szives beküldését. — Tisztelettel a Kiadóhivatal. Az első előadás. Krémer Sándor színigazgató október hó 2-án a Polgári Kör nagytermében előadá­sait megkezdte. Színre került AbonyiÁ. »A gyermek« cimü három felvonásos színmüve. A kerekded, össze­vágó előadás a szűkös színpadon azt a meggyőződést váltotta ki a csekély hallgató közönségben, hogy Krémer társulata kitünően van szervezve. Ungvári Mór (Radák tüzér), Benes Ilona (özv. Ujlakiné), Lengyel Irén (Leontin, Huber vendéglős leánya) szerepükben kifogástalanok voltak. De a többiek is derekasan megállották a helyüket. Hogy a közönség nem nagy számban volt jelen, ez talán annak tud­ható be, hogy a társulatot nem ismeri, meg az idény ideje is szokatlan, lévén a színészet ideje városunk­ban eddig a szüret, betakarítás utáni ködös november, december. Ebzárlat. Az orvosok szerint a veszettség álta­lában terjedőben van, vidékünkön szintén gyakoriak a szomorú esetek. Elismeréssel és köszönettel vesz- szük tehát polgármesterünk erélyes intézkedését, aki kérlelhetlen szigorúsággal jár el ebben a dologban. Tegnap e tárgyban a következő hirdetményt bocsá­totta ki: 4996/1908. sz. Hivatalos tudomást szereztem arról, hogy városunkat övező községekben, a közeli vidékeken a kutya-veszettség oly mérveket öltött, hogy emberek és állatok lettek az ebmarás áldozatai. Városunk lakosságát a nagyobb bajtól megóvandó, a további intézkedésig az állandó ebzárlatot a leg­szigorúbban elrendelem, a rendőrkapitányi hivatalt utasítom, hogy a szájkosár nélkül kóborló kutyákat — tekintet nélkül azok nemére és fajára — a leg­nagyobb erélylyel pusztítsa, szükség esetén lövés által irtsa ki. Ezen intézkedésem 1908. év október 1-én lép életbe. Nagybányán, 1908. szeptember hó 30-án. Dr. Makray, polgármester. Uj rend a postánál. A kereskedelmi miniszter a vasárnapokra megállapított korlátolt fölvételi szolgá­lati időt f. évi okt. 1-től kezdve a naptárban piros betűvel jelzet összes ünnepnapokra kiterjesztette. Tájékozásul közöljük ezt az újítást, egyszesmind sajnálattal jegyezzük meg, hogy a nagypéntek, mint a kereszténység gyásznapja, (mely tehát csak fekete betűvel jelezhető és nem pirossal) itt is kimaradt az ünnepek sorrendjéből, mint rendesen, holott az em­beriségért kiszenvedett Megváltó halálának napja bizonyára van olyan, mint bármely más pirossal jelzett nap. Mai számunkhoz Werner hírneves regényének, a Havasok tündérének 129—144. lapját mellékeltük. Meghívás, A veresvizi Kalazanti József bányatársulat részé­ről Nagybányán 1908 évi november hó 7-én délelőtt lO órakor a városháza tanácstermében rendes társulati-gyűlés fog tartatni, melyre a részvényesek a jelen meghívó kézbesítése által tisztelettel meghivatnak oly figyel­meztetéssel, hogy tekintettel a tanácskozásra kitűzött tárgyak fontosságára a közgyűlésre személyesen meg­jelenni, avagy szabályszerű meghatalmazással ellátott képviselőt küldeni szíveskedjenek, mert a hozandó határozatok a távolmaradókra nézve is érvényesek lesznek. I’áirg'ysorcza/t: 1. Igazgató választás. N 2. Számvevőileg átvizsgált pénztári számadások előter­jesztése. 3. Egyéb tárgyak és esetleges indítványok. Schönherr Sándor, igazgató. Évát — s vidámmá tenni nem tudom. De mit tegyek ? Örök, hatalmas Isten ! Segíts meg! Óvj meg! Oh megőrülök . . . Eszem azt mondja, hogy tegyem szabaddá, Hogy adjam vissza annak, kit szeret, Szivem meg fél. remeg attól a perctől Midőn lakomból végkép elmegyen Sem igy, sem úgy és mégis tenni kell! Elválok tőle . . . ugv . . . úgy, azt teszem, Törvényesen fölbontjuk házasságunk Mint annyi más s a múlt feledve lesz, (Gondol­kodik hosszasan.) De nem! Szerelmem szivemből kitépni S arcát feledni nem tudnám soha! Minden, mi rendben ezredek során át Híven követte a természet rendjét: A nap felkelte, csillagok járása, Lehet, hogy egy nap más rendet követ, A télre nyár, tavaszra tél jöhet, Változhat minden, csak az én szerelmem Örök. Az meg nem változik soha! (Papirt vesz elő és ir hosszasan) Készen vagyok mostan már tőle válni, Elrendeztem, mi rendezendő volt Végrendelkeztem és ha majd halálom Elérkezik, ő boldog lesz s szabad! Ég, föld és tenger nagy Megalkotója, Eléd megyek bűnhődni bűnömért! (Főbe lövi magát s a földre rogy.) NEGYEDIK JELENET. (Marázy és Éva.) Éva: (a lövésre belép a szobába.) Nagy Ég! Mit tettél ? Marázy : Bűnömet megbántam ! Bocsáss meg Éva! Rab nem vagy tovább ! Éva: (Sir.)

Next

/
Thumbnails
Contents