Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)
1908-09-27 / 39. szám
(2) 39. szám. 13. Dobricsán János és tarsai kérik a Gyelnicze legelőnek bérletét 327 K 12 f összeg mellett további 6 évre: A képviselet a kérelemnek helyt adott. 14. A városi Kismalom haszonbérletéért Rosen- feld Berta évi 3000 koronát igér s kéri a bérletet 10 évre meghosszabbítani. A képviselet az ajánlatot elfogadta s jóváhagyás végett a belügyminiszterhez terjesztette föl. 15. A gazdasági és pénzügyi bizottság a gazdasági ismétlő iskola tárgyában javasolja, hogy mondja ki a közgyűlés a gazd. ismétlő iskola létesítését s azt gyümölcsfatenyésztés, szőlő-, konyhakertészet s gyógynövényeknek tenyésztésére terjessze ki, eziránt a terv és költségvetés elkészítése érdekében intézzen fölterjesztést a vallás és közokt. miniszterhez, egyidejűleg a földmivelésügyi minisztertől kérje, hogy a gazd. ismétlő iskolai tanítók a helybeli állami faiskola telkén gyakorlatilag foglalkoztassanak. A képviselet ilyen értelemben határozott. 16. Prigya Sándor fa- és fémipari szakiskolai növendék segélyt kér. A gyűlés a kérelmet teljesíthetőnek nem találta. 17. A közmunka, valamint a gazd. és pénzügyibizottság javasolja, hogy a Hid-utczai' ref. egyházi telken építendő postahivatal homlokzata a Bay-ház sarkával egy irányba hozassák, az egyháztól igy a város ‘részére elvágandó telekrészt ölenként 20 K árért javasolja megvenni. A képviselet elfogadta a bizottságok javas latát. 18. Ugyanezen bizottságok a Zrínyi Iloná-tér, a Várdomb-utca s az Agyag-utca rendezése tárgyában azt javasolják, hogy a mérnök által megállapított vonalak u. m. az éjszaki oldalon a városi korcsmától, a most épült Szász József-féle házig, a déli oldalon a Kegyes Károly-féle telek levágásával s ott a tér kiszélesítésével fogadtassanak el s állapíttassák meg, hogy a Zrinyi-téren 8 K, a Várdomb-utcában 4 K s a vasútvonal déli oldalán és az Agyag-utcában 5 K lesz egy négyszögölnek a kisajátítási ára. A képviselet Stoll Béla és Ajtai Gábor felszólalása után az ügyet kiadta még egyszer a bizottságnak, hogy a térnek déli oldalára vonatkozólag is tegyen javaslatot. 19. A közmunka bizottság Bátori Gusztáv és társai javaslatára oda módosítja a köztisztasági szab. rendeletet, hogy ne csak ott takarítsák a járdát a tulajdonosok, ahol sima járó van, hanem mindenütt. A képviselet ehez hozzájárult. 20. Ugyané bizottság javaslatára kimondta a közgyűlés, hogy a fürészmesteri lakot újjáépíti. 21. Ugyancsak kimondták a pecérlak áthelyezését, újjáépítését is elrendelték egy állati hullaégető kemence létesítését. 22. A nyugdijügyi bizottság véleménye alapján Erdélyi József takarékpénztári szolgának nyugdiját 600 koronában állapították meg. 23. Singer Jakabnéval a borpataki forrásra vonatkozólag a szerződést a képviselet jóváhagyta. 24. Ugyancsak jóváhagyták a Füvessy Lajossal csatorna építés iránt kötött szerződést. 25. Herskovits Józseffel a borpataki korcsma és kert bérletére vonatkozólag kötött szerződés szinte jóváhagyást nyert. 26. Az állami elemi iskolák fölépítésénél felmerült pótmunkálatok fedezésére 100000 korona kölcsön szükséges. A közgyűlés a kölcsön felvételét engedélyezte. 27. A város közönsége a r. t. városok polgármesterei országos egyesületébe a tanács javaslatára pártoló tagul belépett. 28. A tanács javasolja, hogy a faapritó géphez vizsgázott gépész alkalmaztassák 800 K. évi fizetéssel. A közgyűlés a z indítványhoz hozzájárult. 29. Mérnökjelenti,hogy a felsőbányái-utcai Papolcy- féle telek eladható, mivel a csatornázáshoz nem szükséges, a villámtelep részére pedig kicsinynek bizonyult. A képviselet elvileg kimondotta neyezett teleknek eladását azzal, hogy a tulajdonos a csatornaépítést tűrni tartozik. 30. A kövezetvám meghosszabbítása iránt a város kérelmet terjeszt föl az illetékes miniszterhez. 31. A tanács javasolja a husvágási és husvizsgálati szabályrendelet módosítását. A képviselet a módosított pontokat letárgyalva, azokat megállapította s jóváhagyás végett fölterjeszti. 32. A lapos kő szállításról az Almer cég lemondott, újabb szállítás iránt szerződést kötni nem sikerült, a tanács javasolja, hogy az iparvasut kiépítéséig a közgyűlés függessze föl a szállítást. A tanács javaslatát elfogadták. 33. A tanács jelenti, hogy a Zrínyi Ilona-téri korcsma elkészült, az előirányzott összeg 6681 K volt, a végleges leszámolás 6556 K. igy a megtakarítás 125 K. Tudomásul vették. 34. A lapos erdei fütermés bérletére vonatkozólag az árverés eredményét nem hagyták jóvá. 35. A bérces erdei makktermést 1005 koronáért bérbe adták. 36. A göbölyréti 3 drb. földterületet 50 K-ért bérbeadták. 37. A sertéskonda tartási és legeltetési jogot 345 K 01 fillérért Szász Lajosnak bérbe adták. 38. A városháza alatti pincét 311 koronáért Almássy Jánosnak nem adták bérbe, hanem újabb NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKÉ árverést tűztek ki azzal, hogy e pincében kimérést nem szabad tartani. 39. Özv. Nyirő Sándorné terhére per- és bélyegköltség címen előirt 538 K 30 fillért leírták. 40. MátéfYy Ferencné terhére előirt 462 K tartozásnak kamatait elengedték. 41. A fogyasztási adókezelők drágasági pótlékot kérnek. Az öt kezelőnek összesen 880 koronát engedélyeztek. 42. Rumpold Gyula vendéglőst 50 K dij mellett a község kötelékébe fölvették. 43. Marosfy Dezső és társai kérik, hogy a Kossuth- utcai csatornát a város a Rákóczi-térig meghosszabbítani szíveskedjék. A képviselet a közérdek szempontjából szükségesnek tartja ezt a csatorna részletet s azért annak építtetését elrendelte. Gyűlés vége déli 12 órakor. A burgonya két veszedelmes betegsége. Már a közelmúltban felhívtuk a gazdaközönség figyelmét a burgonya két uj betegségére. Egyik a levélfodrosodás, másik a gyűrűsbetegség. Az idén mindkét betegség oly veszedelmes jelleget öltött, hogy kötelességünknek tartjuk e közlemény gyors és széleskörű elterjesztésével újból felhívni a gazdák figyelmét a burgonyatermesztés emez uj veszedelmére s az ellene való védekezésmódok megismerésére. Már évek óta jelentkezik Németországban a burgonyabokrok egy megbetegedése, amely évről- évre fenvegetőbb jelleget ölt s amely, sajnos, már hazánk egyes vidékein is, tudomásunk szerint főleg az ország északnyugati részén, el van terjedve. Levélfodrosodás néven ismerjük e bajt, amelyet a Fusarium genusba tartozó fonálgombák idéznek elő. E betegségnek, amely már hazánk burgonyatermesztését is erősen fenyegeti, ismertető jelei a következők: junius végén, még inkább azonban július és augusztus hónapokban a burgonya-táblákon egyes növények felső levelei a levélborda mentében többé-kevésbé összehajlanak, szélöktől kezdve besodródnak, s a levéllemeznek ilymódon felülre került alsó lapja a sárgától a sárgásvörösbe átmenő színárnyalatot nyer s a bokor levelei felülről lefelé haladóan lassan elhalnak. A levélfodrodás első jelentkezésekor kevés fontosságot tulajdonítottak neki, mert a beteg bokrok látszólag rendes termést adtak s a gumók sem különböztek, legalább külsőleg, az egészséges bokrok gumóitól. Ha azonban a beteg bokrok alatt termett gumókat a köldökhöz közel kettészeljük, úgy azt látjuk, hogy az edények sárga szint öltöttek s e sárga szin, ha a gumó kihajt, átmegy a szárrésznek edényeibe is. Ha ilyen beteg gumót elültetünk, az rendesen kikel, csakhogy a fejlődő bokrok a rendesnél valamivel kisebbek maradnak, a levelek sodródása és sárgás-vörös színeződése korábban kezdődik s a növények korábban kezdenek elhalni. Ha ilyen beteg növényt kihúzunk a tőidből, még találunk ugyan gumókat a fészekben, ezek azonban aprók, mogyoró és diónagyságuak, sőt még borsó- nagyságú gumók is találhatók. A termés tehát csekély s amellett a gumók gyakran puhák s rendesen nem is stolonákon, hanem közvetlenül a földalatti száron ülnek s ez apró gumók sok esetbbn még a fészekben ki is hajtanak. Ha már most ezeket a fejlődésükben visszamaradt gumókat ültetjük el, ezek sok esetben k sem kelnek, ha azonban mégis kikelnek és bokrot fejlesztenek, ezek aprók maradnak, leveleik kezdettől fogva fodrosak s a jellegzetes sárgáspiros színtől a sötétpirosig és kékespirosig a szipeződés összes árnyalatait mutatják. Alkalmunk volt a betegség eme mértékét látni a pozsonymegyei pudmericzi uradalomban, ahol a beteg bokrok alatt vagy egyáltalán semmi, vagy csak borsónagyságu gumók képződtek, úgy, hogy termésről egyáltalán szó sem lehetett. Láthatjuk az elmondottakból, hogy e betegség kevésbe-vevése milyen károsodást okozhat a burgonyatermesztőknek. Tekintve, hogy a burgonya több iparágnak, mint pl. a szesz-, keményítő- és burgonya- lisztgyártásnak nyersanyagát képezi, — tekintve továbbá, hogy hazánk egyes vidékein a szegény néposztálynak legfontosabb, sőt helyenként csaknem egyedüli táplálékául szolgál, beláthatjuk, hogy mekkora veszedelmet jelenthet a burgonyatermést teljesen megsemmisíteni képes eme betegség nemcsak egyes iparágakra, hanem egész vidékek lakosságára nézve is. Az egyetlen mód, amely e veszedelmes betegség leküzdésére ez idő szerint rendelkezésünkre áll, az, hogy lelkiismeretes gondossággal válogassuk ki vetési célra az egészséges gumókat. Ez csakis úgy történhetik, hogy julius és augusztus hó folyamán, amikor a beteg bokrok az egészségesektől könnyen megkülönböztethetők, még künn a burgonyaföldön megjelöljük a beteg bokrokat (színes rongy rákötésével, vagy jelzőkaró leszurásával), ezeknek termését külön szedetjük és semmi szin alatt sem használjuk vetésre. Vetőmagul csakis a teljesen egészséges bokrok gumóit szabad használni. Ha bármi oknál fogva kényszerítve volnánk tavaszszal vásárolni ismeretlen származású vetőgumókat, ez esetben — ezt különösen figyelmébe ajánljuk a burgonyatermesztőknek — nem szabad elmulasz1908. Szeptember 27. tani, hogy a vásárló nagyobb mennyiségű, körülbelől 100 gumót tartalmazó mintát küldjön be Magyaróvárra a növénykórtani állomáshoz megvizsgálás végett. Nevezett intézet díjtalanul végzi a vizsgálatot s értesíti a beküldőt a minta egészségi állapotáról. Egy másik, ugyancsak veszedelmes újabb betegsége a burgonyának a »gyűrűsbetegség«, amelyet a baktériumok okoznak. Ha a beteg gumót kettészeljük, a metszési lapon, a héjtól V2—1 cm.-nyire befelé egy többé-kevésbé teljes, barna szinü gyűrű ötlik szemünkbe, amely a gumó edényeinek romlása folytán keletkezik. Az egészséges gumó kettévágása- kor is látjuk az edénygyűrűt a bél- és héjrész közt, csakhogy e gyűrű szinezetlen, semmi esetre sem barna: Ha csak nagyon kismérvű a gumó fertőzött- sége, akkor a metszési felületen nincs is meg a teljes barna gyűrű, hanem csak helyenként, főleg a köldökhöz közel vannak feketésbarna pontok vagy vonalak, amelyek bent fekszenek a gumó edényeiben, vagyis a gyűrűben s ha a köldökön át vágjuk ketté a gumót, akkor meggyőződhetünk, hogy e barna pontok nem egyebek, mint keresztülmetszett barna edények. Ha a beteg gumót kiültetjük, világos, hogy a belőle fejlődő hajtások is betegek lesznek, mert hisz ezek edényei benső összefüggésben vannak a gumó edényeivel. Gyakori eset az is, hogy az ilyen gumó nem kel ki s ha kibontjuk a földből, azt látjuk, hogy a gumó külsőleg egészséges, a belőle fejlődő hajtások elhalnak, még mielőtt a földből kibújtak volna. Ha egy ily hajtás a felszínre kerül is, ott nyomorúságosán fejlődik, a szár rövid marad s apró leveleket visel, amelyek gyakran feketepettyesek s ellentétben az előbb leirt levélfodrosodással, alulról felfelé menőleg kezdenek száradni és lehullani. Az is előfordul, hogy kezdetben egészen normálisan fejlődik a növény, nyár derekán azonban egyik-másik, vagy valamennyi hajtása áttetszővé és barnapettyessé lesz és elszárad; a beteg hajtások levelei feketés lassan nagyobbodó foltokat kapnak az ereken, összezsugorodnak és lehullanak. A most ismertetett esetben a gumótermelés látszólag normális, főleg akkor, ha csak egyetlenegy hajtás beteg, Pedig éppen ezek a gumók a legveszedelmesebbek, mert általuk terjed el a betegség a következő évben. E betegség okozói baktériumok, amelyek valószínűleg a szárrész alsó részének repedésein kerülnek bele a növénybe. De belekerülhetnek e baktériumok a talajból közvetlenül a gumóba is, főleg akkor, ha a vetőgumókat szétdarabolva ültetjük el, ami sok helyen szokásban van. A gyűrűsbetegség elhárítására ugyanazok az irányelvek követendők, mint a levélfodrosodásnál. E mellett arra is ügyelni kell, hogy feldarabolt burgonyagumók vetésre ne használtassanak. Közli a G. B. Dalok egy irodából. — Irta: Floridor. — Prológus. Egy szürke, szomorú poéla Bujkál a bús sorokban itt: Valamikor a múlt időkben Meglopták lelkét, álmait. A nagy közönség megbocsát, Ha rímbe fojtja sóhaját: E kívül nincsen más hite, Csak minden hónap elseje! Mert a szegény kopott poéta Beamter, árva, beteg is: A minisztert jelenti néki A döbbenetes Nemezis. Aktákra firkál, úgy esett, Hogy most is dalban könyezett, Mert fáj a szive is nagyon, Mig elmereng a múltakon. I. Meggörnyedt, sáppadt alakok Között a sírba roskadok . . . Hiába süt a nap; a fénye Bevilágít a hant ölébe. Egy dalba vész a sóhajom Kopott íróasztalomon: S ha a rim kezd lelkembe búgni, Mennek a főnöknek besúgni. II. Van egy szegény, kis feleségem, Van egy szelíd anyám . . . Van sok bolondos, vak reményem Egy szűk, kopár tanyám . . . Van egy falat kenyér darabkám, Egy elveszett jövőm, És készen áll, megszőve régen Látatlan szemfedőm! És ezt a sok, sok drága kincset Irigyli már a had . . . Oh, hogy lesik, hogy tán maholnap A szivem meghasad . . . III. Vigyorgó arcok. Oh hiába. Egy dalba csordult méla lelkem,
