Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)
1908-08-23 / 34. szám
(2) 34. szám. NAGYBANYA ÉS VIDÉKE IÖ08. Augusztus 23. Heti krónika. A szatmári tűzoltó-kongresszus tagjai, minekutána Szatmáron egy mázsa hideg kolbászt, 60 kg. szalámit, két malomkerék sajtot, négy oldal szalonnát és 26 géppel fölszeletelt sonkát elfogyasztottak, részben ideérkeztek hozzánk pompás permetező időjárásban. Mióta a Nagyszálló leégett, azóta nagyon respektálom a tüzollóságot, mert meg vagyok győződve felőle, hogy három év előtt ha van önkéntes tűzoltóságunk, akkor nem égünk le. El is mondták kedves vendégeink a romok mellett: — Látjátok bajtársak, ez elátkozott hely, vendéglőnek készült, leégett, templomot csináltak belőle, összedült. Jól esett tőlük azt hallanom, hogy Magyar- országon 4000 tűzoltó egyesület létezik, bár az megint leverő, hogy 16000 község közül csak 1600-ban van rendben a tűzoltás szervezése, tehát minden tizedikben. Most már mi is ehez a tizedikhez tartozunk és ha a mieink bemutatták volna a mentőgyakorlatukat, az bizonyosan remekül sikerült volna. Az eső miatt azonban leginkább a poharazásban merültünk ki. Oltottuk a belső tüzet. A dalárdánk, az már valóságos és nem theore- tikus diadalt aratott. A nagybányai ember sokkal hiúbb, semhogy ne győzne, ha akar. De a dal kar is Szatmárnak tartogatja a javát, nekünk csak minden félévben énekel egy kanálkával, nem akarja megerőltetni magát. Szegény tűzoltó vendégeink vacsora nélkül pályáztak el, úgy megijedtek a szakadó esőtől, hogy éhesen meg se állottak Szatmárig. Vájjon mikor lesz hozzájuk szerencsénk ide, egy kongressusra ? — Majd ha mi is törvényhatóság leszünk. Szólott egy kimerült és berekedt hang. Szeretném tudni, hogy mit jelent ez a közbe- kiálás, pár évet vagy egy örökkévalóságot? Még a Szent István búcsún is ezt a tüzobó- ügyet tárgyalták széltire, noha a búcsú elég néptelen volt, nem úgy mint Budapesten, ahova 170 ezer ember utazott föl ezen a napon. A fővárosban nem volt elég kenyér, sőt még Szatmáron sem, mondják, hogy a vasúti vendéglős családja kenyér nélkül vacsoráit, nálunk azonban maradt még vásárra is, mely holnap és a jövő hét elején fog lezajlani, sok dinnyével, mézeskalácscsal, csepürágóval, de bizonyosan kevés pénzzel, mert a láthatáron felhők tornyosulnak s hónap vége felé homályba borul minden pénzes táska, igy van ez már századok óta az aranybányák országában, jól tudja azt a krónikás. Nevezetes vendég. Szeptember hó elején egy hírneves angol férfiú szándékozik fölkeresni városunkat: Shrubsole ur ez Londonból, aki jelenleg Körmöczbányán időzik, majd Budapestre megy s onnan hozzánk jön Szmik Antal budapesti igazgatófőmérnök kíséretében. Shrubsole lelkes barátja a magyarságnak s Angliában rokonszenvesen ismertette már eddig is a mi hazánkat. E nyáron vetített képek kíséretében nagyszabású felolvasást tartott Magyarországról Londonban, melyen az angol uralkodó családnak csaknem minden tagja jelen volt. A hírneves férfiú vidékünket szeretné megismerni s látogatása esetleg városunk közgazdasági fejlődésére is kedvezően hathat. Itt tartózkodásának rövid ideje alatt a város vendége lesz. Tervbe van véve, hogy megtekinti a ligetet, a nőegyleti sásfonást, kapszulagyárat, egy-két szép gyümölcsös kertet a bányákat, zuzókat, a kohót, kénsavgyárat, múzeumot stb. A 65 éves, erőteljes férfiú mértékletesen él, az ünnepeltetést nem szereti s komoly tanulmányokat óhajt végezni, miért is bankett nem lesz a tiszteletére. Innen Felsőbányára, Kapnikra, M.-Szigetre megy tanulmánykirándulásra. Németh Gyula hangversenyét — mint magától a művésztől értesülünk — szept. hó első napjaira halasztotta el, talán 2-án vagy 5-én lesz, a meghívó mindeddig nem jelent meg. A nagyszabású és rendkívül érdekes hangversenyre számozott jegyek már most kaphatók Kovács Gyula és Gyöngyössy Gyula üzletében. A Ludovika első hadnagya. Közönségünk élénk figyelemmel kisérte a Ludovika Akadémiának 100 éves jubiláris ünnepségét, mely egyszerű keretben, de meghatóan és méltóságos komolysággal folyt le. Ez az ünnep minket közelebbről érdekel. Vidékünk adta ugyanis ez alkalommal az országnak, sőt az egész monarchiának az »első tisztet Bujnóczy József személyében, aki dr. Bujnóczy szinérváraljai orvosnak a fia s Bajnóczy Sándor helybeli gyógyszerésznek a testvére. A Ludovikában 100 tisztet neveztek ki ez alkalommal, köztük legelső Bajnóczy József, a monarchiában 350-et neveztek ki összesen, ezek közt is első Bajnóczy, akinek a tudományokban tett előhaladásból 120 (tehát a legtöbb) egysége van. Jeles növendéke volt a helybeli főgimnáziumnak, tiszta kitűnő volt a soproni főreáliskolában s ugyancsak tiszta kitűnő a Ludovikában. A céllövészetben, a versenylovaglásban is az elsőséget vitte el, szóval vidékünk igazán büszke lehet a 20 éves ifjúra, akire ma még Ausztria is irigykedik. A Ludovika jubileumán ő tartotta az uj tisztek nevében a beszédet, melyet érdekességénél és tartalmas voltánál fogva itt is közlünk. A jubileumi beszéd igy hangzott: »Bajtársaim ! Utoljára sorakoztunk szeretett parancsnokaink és tanáraink körül; utoljára a szobor előtt, mely évről-évre tanúja annak a szent fogadásnak, melylyel az akadémia neveltjei a dicsőséges hadipályára kötelezik magukat. A gondtalan gyermekkornak vége; a küzdelem ideje elérkezett! De mielőtt vágyaink sólyomszárnyain elszállanánk a küzdelem terére, hol reánk kemény tusa, •férfias munka vár, búcsúzzunk el az intézettől, mely három éven át kellemes otthont nyújtott és pótolta a családi hajlékot Búcsúzzunk el szeretett parancsnokainktól és tanárainktól, kik bennünket szeretettel fogadtak, óvtak, tudásuk gazdag kincsét velünk készségesen megosztották, mivelték elménket, edzették akaratunkat, fejlesztették értelmünket s az élet kötelmeire nevelve, fáradságot nem ismerő, lankadatlan szorgalommal azon igyekeztek, hogy boldugulásunk alapját szilárdan megvessék s a fegyveres erő tisztikarának minél tetretermettebb, minél értékesebb tagjaivá neveljenek bennünket. Búcsúzzunk el ifjabb bajtársainktól, kik itt nyomdokainkba lépnek, kik számára odakint a dicsőség pályáját egyengetnünk kell. Kedves bajtársaim ! Éppen száz esztendeje annak, hogy-a magyar nemzet áldozatkészsége a Ludovika Akadémia alapját megvetette azért, hogy a magyar ifjúság ne csak nyers erővel, hanem tudománynyal is küzdhessen a hazáért, királyért és ősi alkotmányért! A sorsunkat intéző gondviselés különös kegyelme jeléül tekinthetjük, hogy éppen minket szemelt ki választottjaiul, akiket az alapítás századik évfordulóján vezéreljen a hadipályára. Akiket a sors megkülönböztet, azokkal különös céljai vannak. Ezért örömmel követhetjük a hivatás hivó szavát, amikor a siker biztató reménységével szállhatunk síkra, hogy e karddal védjük és oltalmazzuk szeretett hazánkat, felkent királyuukát s gyarapitsuk a magyar hadi dicsőséget. Éljen a haza, éljen a király ! A kereszthegyi bányát sok idegen látogatja. A héten is az ország különböző vidékeinek tűzoltói tisztelték meg látogatásukkal. A különben is igen szép bányabejáratot kedves dolog volna egy Petőfi- emléktáblával ellátni. A nagy költő ugyanis 1847-ben járt a bányában s ekkor irta azt a remek költe- ményét, melynek cime a »Bányában«. Talán legmegfelelőbb volna, ha az egész költeményt vagy annak legalább egy versszakát reá vésnék az emléktáblára. Mint értesülünk, városunkban eziránt mozgalom indult meg. Ajánlott leveleket a postán tudomásunk szerint nyáron reggel 7-től este 9 óráig, télen reggel 8 órától este 9-ig lehet föladni. Mivel most hivatalosan nyár van, kérjük az intézkedést, hogy ez a rend ne csak papiroson legyen, mert a napokban reggel 8-ig nem sikerült egy ajánlott levelet föladnunk. Rákospalotáról nehány növendék leányt Nagybányán óhajtana gondozásba adni az állam, a város a nöegyesüíetet nevezte meg mint gondozót, a men- helyek vezetője most arra kérte a várost, hogy magát a vezetőnőt is nevezze meg, a ki ügyelni fog a növendékekre. A vízvezetéki szabályrendeletet a minisztérium nem hagyta jóvá, azzal a megokolással, hogy a város még nincs abban a helyzetben, hogy tudná, mibe kerül általában a vízvezeték s mennyi vizdijat szedhet okszerűen. Időközben maga a város is és annak polgármestere kérte, hogy ne hagyják jóvá a szabályrendeletet, mivel közben Felsőbánya város forrásai kerültek kombináczióba s igy változott a helyzet. Most tehát a város uj szabályrendeletet fog alkotni s ehez bekérte mintául több vízvezetékkel biró városnak már jóváhagyott szabályrendeletét. A szatmári tűzoltó-kongresszus hetven tagja múlt hétfőn kirándulástrendezett Nagybányára Mándy Bertalan forgalmi főnök vezetése mellett. Az idő nem nagyon kedvezett a vállalkozásnak, amennyiben tízszer is megeredt az eső a nap folyamán. Hiba volt az is, hogy a szatmáriak hol jelezték, hol vissza- szivták a kirándulást. Az elszánt ideérkezettek megtekintették a bányát, zuzókat, a kohót, ligetet, múzeumot s a Kaszinóban ebédeltek, hol Nagy György vendéglős hirtelenében (négy óra alatt) pompás bankettel látta el a helybeliekkel együtt 80 tagból állott vekdégsereget. Köszöntőkben ősi magyar szokás szerint nem volt hiány. Az ország legkülönbözőbb részéből jött idegeneknek szép vidékünk nagyon megtetszett. Kár, hogy este 7 és V, órakor már indult a különvonat a Zrínyi Una-térről s igy nekünk úgyszólván csak pár óra jutott a szerencséből. A város polgármestere és Virág Lajos vezették a rendezést, akik a sürgönyileg reggel 8 órakor jelzett kirándulást a rósz idő dacára is élvezetessé és érdekessé tudták tenni. A szatmárnémeti ref. tanitónöképző intézetben az uj iskolai év a behatásokkal szeptember 1-én kezdődik; 3-án tartjuk a javító, 5-én a különbözeti vizsgálatokat, 7-én kezdjük a rendes tanítást. A tanítónő- képzőbe 14. évet betöltött azon növendékek vétetnek fel, kik a polgári, felsőbb leányiskola esetleg leány- gymnásium IV. osztályát sikerrel végezték. A jelentkezéshez szükséges okmányok : 1, keresztlevél, 2, orvosi és ujraoltási bizonyítvány, 3 iskolai bizonyítvány. Mindennemű felvilágosítást Írásban vagy szóval készséggel ád az igazgatóság. Országos vásár lesz Nagybányán augusztus hó 24-én és következő napjain. Veszett kutyák garázdálkodása Felsőbányán. A szomszéd várost valóságos rettegésben tartja az a körülmény, hogy egy veszett kutya több embert megmart, végig futott a hegyeken, a városon, több kutyát harapásával megfertőzött s igy sok bajnak, szerencsétlenségnek lehetett okozója. Aug. 19 én hét gyermeket jelentettek be a rendőrkapitányi hivatalnál, aug. 20-án ismét kettőt, akiket megmart az eb. A legelső eset az volt, hogy egy fekete-sárga alacsony kutya a gazdájának fejét és kezét marta meg, aki kilökte a kutyát az ablakon, mire az elrohant, hogy tovább pusztítson. Csütörtökön reggel sikerült a kutyát lelőni, bevitték a kapitányi hivatalba s a boncolást ott eszközölték az udvaron. A kutyák pusztításához természetesen azonnal hozzáfogtak, eb- zárlatot rendeltek el s a kapitány olyan erélyes intézkedéssel lépett föl, mint nem rég a mi hatóságunk. Eljárását helyeseljük, ki tudja, hány kutyán törhet ki egyszerre a veszettség s tekintettel arra, hogy a kutya harapása már 14 nappal a kitörése előtt fertőző, kiszámithatlan bajoknak lehet okozója a késedelem ebben a dologban. A veszett kutyák által eddig megmartak nevei következők : Dácher Lajos 4 éves, Lendeczki Gizella 4 éves, Bányik János, Gres- nyer Matild 13 éves, Vékony Anna 8 éves, Kiss Mihály 4 éves, Heckman István 12 éves, Marosán György 60 éves, Hodicsek János 16 éves, Müllmann Antal 32 éves, Morár Róza 10 éves, Csuha Mihály 15 éves. Utóbbi kivételével, kit péntek este mart meg a kutya, mai napig már mind Budapesten vannak a Pasteur intézetben, ahova maga a városi főorvos, dr. Csausz Károly is felutazott, mivel egyes műtétek közben megsértette a kezét. Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület nagybánya-vidéki osztálya augusztus 29-én, déleló'tt 11 órakor Alsófernezelyen osztálygyülést tart, melyre a tagtársak tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Elnöki bejelentések. 2 Törvényjavaslat az ipar gyakorlásáról, valamint az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelméről. 3. Oblatek Béla fölolvasása: »A kén- savgyártás elemeiről.« 4. Indítványok. Gyűlés után társas-ebéd a szabadban, hölgyek részvételével. Vendégek szívesen láttatnak. Jelentkezni lehet a titkári hivatalnál f. évi augusztus hó 26-ig.Nagybányán, 1908. évi augusztus hó 18-án. Neubauer Ferencz elnök, Szellemy Geyza titkár. Cionista gyűlés. Óriási akadályok leküzdése után sikerül mégis a helybeli lelkes cionistáknak a gyűlésüket megtartani. Dr. Káhán betegsége miatt nem jöhet városunkba. Helyette azonban sikerült az eljövetelre megnyerni Beregi Benjamin fővárosi mérnököt, a világszerte ösmert Beregi Oszkár hires tragikai színművész testvérbátyját, a magy. orsz. cionista szervezet jelenlegi alelnökét. A nőkhöz Hartman Leona k. a. szatmári tanítónő fog beszédet intézni. Ha igy távolból, minden rokon és ellenszenv nélkül nézzük a cionizmust, még akkor is tapasztalnunk kell óriási mértékben való fejlődését. Napról-napra tovább hódítja a tért, nemcsak a zsidóság, hanem a kereszténység körében is. Sok ezer nem zsidó vallásu cionista van, akik nemcsak elvileg, hanem tettleg is hozzájárulnak a cionizmus végcéljának közelebb hozatalához. És ez örvendetesen közeledik. — A fővárosi lapok állandóan közölnek híreket a világ minden tájékán tartott cionista gyűlésekről. S most az uj török mozgalmak is, mint több illetékes politikus kijelentette, óriási mértékben hozzájárulnak a cionizmus alapjának és igaz-voltának megerősítéséhez és végcéljának közelebb hozatalához. Mert most már nem a szultánnak. — tehát egy embernek az önkényétől függ az, hogy Palesztina földjét megkapják, hanem a parlament akaratától, mely ha megalakul, a legkedvezőbbnek mutatkozik tervük mihamarabbi kivihetőségét illetőleg. A kölni cionista központ állandó összeköttettést tart fenn az uj török mozgalmak vezető férfiaival. — Pár héttel ezelőtt az orosz kormány diplomáciai értekezletre hívta meg Wolffsohu Dávid elnököt, s a legmesszebb menő támogatást ígérte a cionistáknak, egyúttal azt is kijelentették, hogy a kormány megfog akadályozni minden további üldözést. A gyűlés iránt egyébként óriási az érdeklődés városszerte. Kezdete: délután 3 órakor a Polgári olvasókör nagytermében. A nagybányai dalegyesület e hó 15-én, Szatmáron a jubiláris ünnepélyen igen szép sikert aratott különösen »Rákóczi Kar«-ával. A darab előadása után a szatmári hölgyek megkoszorúzták a dalegyesület zászlóját s a közönség zajos tapsokkal és éljenzésekkel ünnepelte a mi dalegyesületünket, melynek további működéséhez sok ilyen sikert kívánunk. A nagybányai ref. egyházmegye ez idei őszi közgyűlését szeptember hó 9 én és 10-én tartja Bikszád- fürdőben. Felhívás. Az 1884. évi XVII. törvénycikk 157. §-a rendeletére, — mely igy szól: »40 koronától 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) aki ezen törvénynek a segéd és gyári munkások felvételét, alkalmazását és a velők való bánásmódot szabályozó rendeletéit áthágja, vagy a segédszemélyzet iskolai oktatására vonatkozó kötelességeit nem teljesiti« — hívjuk fel az iparosok és kereskedők figyelmét azon megjegyzéssel, hogy bizottságunk 10 napot engedélyezett a tanoncok beirathatására, szept. 4-től 13 ig, mely időn túl, nevezett törvényszakasz alapján a be nem írott tanoncok gazdái a legmagasabb pénzbüntetéssel sulytatnak. Azon kifogás, hogy a tanonc csak próbaidőt tölt, vagy szerződtetve még nincs, az iskolába való járás alól felmentést nem képez, mert törvény szerint minden, a város területén lakó tanoncnak iskolába kell járnia. A beírás naponként délelőtt (vasárnap kivételével) 10-12 óráig tart a rákutcai elemi iskolában Tapasztaltatott, hogy igen sok tanonc nem tanuló éve kezdetétől, hanem fel- szabadulása előtt 1—2 hóval iratkozott be azért, hogy
