Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)

1908-07-12 / 28. szám

(21 28. szám.

források és levéltári kutatások alapján számos oly eddig ismeretlen adatot hozott felszínre, melyekkel történetírásunk gazdagításához lényegesen hozzájárult. Ennek függelékeként Domahidy István közöl érdekes visszaemlékezéseket a 40-es évektől máig. Ezt követi ifj. Beiszig Ede dr. történetiró avatott tollából az utolsó 40 év története, majd a vármegye nemes csa- ládainak genealógiája, mely Oorzó Bertalan megyei levéltáros közreműködésével készült és amely 118 címert mutat be, köztük számos eddig ismeretlent, ugyancsak számos uj adattal gazdagítva a családtörténeti irodalmat.

Szatmár-Németi sz. kir. város monográfiájának rövid előszavát Vajay Károly dr. polgármester irta. A város közgazdasági viszonyait Ferencz Ágoston tanácsjegyző, a város háztartását és közigazgatását ugyanő ismerteti. Az úthálózatra és közlekedésre vonatkozó fejezetet Erdélyi István városi főmérnök irta, a várost magát Fechtel János tanár ismerteti és ö irta a legújabb korra vonatkozó részt is. Az »Erdő- gazdaság* cimü fejezet Léber Antal városi főerdész munkája, a vizszabályozás Nyárády Lászlóé, a közoktatásügyi fejezet Bodnár Györgyé, a törvénykezési részt Tanódy Endre dr. ügyvéd irta és az »Irodalom, Tudomány, művészet* cimü fejezetet Ferenozy János szerkesztő. E fejezetből megismerjük a város közművelődési, irodalmi és tudományos intézményeit, szinügyét és kifejlett sajtóját. Ezt követi, ugyancsak Bagossy Bertalan tanár tollából, a városnak nagy alapossággal, kitünően megirt változatos története, melyet a városban letelepedett nemes családok genealógiai ismertetése egészít ki.

A kettős kötet ára diszkötésben 20 korona. Megrendelhető Budapesten a kiadóhivatalban, V., Arany János-utca 1, a Magy. Tud. Akadémia épületében.

Még egyszer a kutya-kérdésről.

T. Szerkesztő Url

Midőn b. lapjának utolsó számában városunknak egy közbecsülésben álló polgára a polgármester úrhoz intézett levelében a kutyáknak védelmére kelt, talán maga se gondolta, hogy milyen régi küzdelem bajnokai közé lépett. Nem évek, hanem sok ezer évek óta folyik ez a küzdelem. Mikor az első kőkorszakbeli ember az első kő-baltára, az első hajlékra, az első asszonyra rátette a kezét, mondván : »ez az enyim«, azóta szakadatlanul folyik a küzdelem a magántulajdon és a közérdek közt.

A városi tanácsos, ki a kutyákat a közérdek szempontjából pusztittatja, a kutyakedvelő vadász, ki kedves kutyájáért síkra száll, az ősrégi harcnak két modern bajnoka. Ki tagadhatná, hogy mind a kettőnek van igaza — a maga szempontjából? Hát polgármester uram, most felelj, ha — tudsz.

A polgármester ur pedig, valószínűleg nagyot nyelve, kétfelé törüli bajszát és szól eképpen:

Akinek a kutyatartásban kedve telik, ám tartson kutyát. Ezt megtiltani senkinek se lehet. Valakinek a lakásába behatolni s onnan a kutyát erőszakkal elvinni és elpusztítani, olyan erőszakoskodás volna, mit a hatóság — a tulajdon szentségének őre és védője — magának meg nem engedhet. De az, akinek kutyája van, tartsa a kutyáját magának s gondja legyen rá, hogy az senki másnak se terhére, se veszedelmére ne legyen. Es ebben vétenek a kutyák tulajdonosai. Az a kutya amennyi örömet tud okozni gazdájának, éppen annyi alkalmatlanságot, kárt, bosszúságot és veszedelmet másoknak.

Az eb az embernek legrégibb és leghívebb társa az állatok között — ez igaz. De az idők nagyot változtak. Ma nem élünk már nomád népek módjára sátrak alatt, nem alszunk fegyverrel kezünkben, hű ebeink őrizete alatt. Amit hajdan a bátor ebek végeztek, azt jobban elvégzi ma egy bezárt kapu, a csendőrség, a büntető biró, egy Wertheim-lakat és végső esetben egy hatlövetű revolver.

Jó bőven kimérje; katonának hozza!

Három évig torkom meg ne szomjúhozza!

* # *

Lenn a falu végen megszólal a nóta:

»Gyere ki galambom, gyere ki egy szóra. Felhőverte az ég, a csillag nem ragyog,

Hej, tudod-e rózsám, hogy katona vagyok?

Gyere ki tubicám, gyere ki egy szóra,

Forró ölelésre, egy utolsó csókra!

— Hulló eső csöppjét fekete föld issza . . . Tudja a jó Isten, jövök-e még vissza?!«

Dicsőségvágy.

tjlpe vagy szivünk-lelkünk legtitkosabb vágya: Életünk reménye, biztató sugára . . .

Mint vak a világért, epekedünk érted;

Sóhajunk, fohászunk nem hallod, nem érted ; Csábítod a lelkünk, fölajzod a vágyat,

Bolygó lidércláng vagy, rohanunk utánad. Közeledbe érünk, halványabban fénylesz, Hisszük, már elértünk s lángod semmivé lesz.

A küzdő porondon ezer sebből vérzünk,

Állj meg már, állj meg már! esdekelve kérünk. Hiába, hiába!

Dicsőség világa,

Amint megálmodunk, úgy — el sohsem érünk.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

A kutya, mely hajdan nélkülözhetlen társa volt az embernek, ma — luxuscikké változott. A kultúra gyökeresen megváltoztatta az eb életviszonyait, csak egy maradt a régiből változatlan, a — veszettség. És igy vált a luxuscikk állandó veszedelemmé a nagy- közönségre, melynek sorából évenkint 10 ezer számra küldik a betegeket a Pasteur intézetbe. Ha a kutya csak saját gazdáját marná meg, még akkor is köze van hozzá az egészségügyi rendészetnek. Pedig a kutya legtöbb esetben másokat mar meg. Hogy jutok én ahoz, hogy másnak kedvtelését az életemmel fizessem meg; hogy az én ártatlan gyermekeimet lássam habzó szájjal fetrengve állati üvöltések közt irtózatos kínokban meghalni.

Itt aztán már senki se hivatkozzék a tulajdon szentségére. Több az élet, mint a tulajdon. Inkább ne legyen kedvtelés, mint a legborzasztóbb halál.

Akinek a kutyában kedve telik, tartson kutyát — otthon. De az utca mindnyájunké s a városi hatóság csak kötelességét teljesiti, mikor bennünket az utcai ebek állandó veszedelme ellen megvéd.

X.

Heti krónika.

A nyaralás szinte hullámzik Nagybánya utcáin, de különösen a Veresvizen, meg a ligetben. Sajátságos is az emberi természet. Mi elmegyünk mesz- szire idegen helyre üdülést keresni, mások meg ide jönnek. Sőt az is megtörtént, hogy egy szigeti ur ideérkezett a maga birtokára üdülni, az ő szigeti lakásába költözött egy debreczeni ur, az igy üresen maradt debreczeni házba egy fővárosi gavallér, an nak a helyére pedig egy nagybányai, aki azt mondja, hogy legjobban szeret Budapesten nyaralni. Hogy kinek van igaza, azt döntse el a nyájas olvasó.

Sokan nyáron csak itt találják magukat jól, pedig csendes ez a mi életünk, alig történik valami. A szombati bányaünnep a szép kivilágítással, meg a törpe manókkal már eseményszámba ment s vendégeink egy hétig jól érezik magukat, hogy ezt láthatták, meg hogy a bányászbandát egyszer hetenként hallhatják.

Egy kis harczias mozgalmot csinált a múlt héten a kutya-lövöldözés, most meg annak az ellenkezője. t. i. hogy ezzel szemben megalakították az állatvédő egyesületet. Tüntető pártolásra talál az iv és mi örömmámorban úszhatunk, hogy egy egyesülettel ismét több van és természetesen egy tagdíjjal is Tizenhat egyesületnek vagyok a tagja és külön könyvet vezetek róluk, meg nyilvántartást, hogy az alapszabályoknak eleget tehessek. 52 lejárati határidőre kell figyelemmel lennem, mert kibe havonként, kibe negyedévenként kell fizetni.

Nekünk egyelőre elég ez az uj egyesület, a megyének azonban már ez kevés volna, neki önálló bank kell. Tegnap foglalt állást mellette nagy lelkesedéssel, részemről azonban jobban szeretném, ha nem kellene agitálni mellette, azaz hogy t. i. ha már meg volna. Egyébként a vármegyei gyűlés is igazi kánikulai álmos hangulatban folyt le.

Szenzációk nálunk, hála az Egek Urának, nem történnek, elég fájdalom, hogy másutt annál inkább előfordulnak. Á szoboszlói összeütközés, a pesti gyárégés megdöbbentette a mi társadalmunkat issa héten leginkább erről folyt a beszéd. Egy pillanatra megijed az ember, de másnap az esti vonattal már éppen úgy utaztak s a gyárban éppen úgy dolgoznak, mintha semmi sem történt volna. Olcsó az emberélet, ha elhull kettő-három, száz meg ezer jelentkezik a helyébe.

De maradjunk csak a helyi témák mellett, nos tehát a muzeum zárva van, nyilván úgy gondolkoznak, hogy jön a nagy meleg, úgy sem látogatja senki, lesz méhészeti előadás, írásban, képben és állatban s lesz kér. socialista gyűlés, ha ezeket felemlítettem, akkor igazán megállapíthatom, hogy mindent elmondott erre a hétre vonatkozólag--------- a krónikás.

Sz

emélyi hir. Fagy Gyula temesmegyei szolga- bíró rövid tartózkodásra városunkba érkezett.

Dr Kádár Ambrus praelatus kanonok Szatmá- ron a papnevelő intézetnél 15 éven át viselt kormányzói állásáról leköszönt, helyére a püspök dr Binder András kanonokot nevezte ki.

Kinevezések. Stella Sándor helybeli postafőnököt a miniszter főtisztté, Jeney Gyula számtiszt^t számellenőrré nevezte ki.

Kitüntetés. A vallás és közokt. miniszter Szau- csek Dániel kapniki tanítót érdemei elismeréséül igazgatóvá nevezte ki.

Himenhirek. ifj. Dali Mihály kolozsvári 'mészáros eljegyezte Miszti Károly helybeli polgár leányát: Ilonát. — Szimon László kir. számellenőr a héten tartotta esküvőjét Hitter Vilmos fogadott leányával Fyisztor Gizellával.

Rendkívüli vármegyei közgyűlés volt jul. 10-én, melyen a vidékről kevesen jelentek meg. A vármegye állást foglalt nagy lelkesedéssel az önálló nemzeti bank mellett. A tisztviselői nyugdij-alap hitelügyét megszavazták. A nagybányai közgyűlés legújabb tárgyai nem voltak fölvehetők a tárgysorozatba, azokat a legközelebbi gyűlés napirendjére tűzték. A város ingatlan vételét, nyugdijszabályzatát jóváhagyták, valamint a villámos világítást is. Domahidy Pál lemondása következtében megüresedett szolgabirói állás betöltését a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzték ki.

Mai számunkhoz Werner hírneves regényének, a »Havasok tündéréinek 17 — 24 lapját mellékeltük.

1908. Julius 12.

Holnap vasárnap Borpatakon templpmszentelés, este pedig táncmulatság lesz.

Egyházi gyűlések. A tiszavidéki ev. egyházmegye közgyűlése e hó 1-én és 2-án zajlott le élénk részvétel mellett, Kölesében, hol a hatvan előkelő vendéget kitűnő magyar vendégszeretettel látták el. A tiszai kerületnek pedig Zelenka püspök és Szent- Iványi Árpád felügyelő elnöklése mellett e hó 14 -17 napjain lesz a gyűlése Brassóban, hol tiz egyházmegye küldöttei fognak megjelenni, köztük Révész János a tiszavidéki egyházmegye képviselője, aki az istentisztelet szónoka lesz, környékünkről különben rászt fognak még venni dr Zelenka Lajos, Bortnyik György alesperes, dr Szokol Pál, Alexy Kornél is, kik többnyire a hétfői vonattal utaznak Brassóba.

Az izr. nöegylet és filléregylet ma, julius 11-én a ligeti vendéglő helyiségében jótékonycélu táncestélyt rendezett. Belépő-díj személyenként 2 korona, családjegy 4 korona volt. Kezdete este 8 órakor.

Megvont gyógyszertári jog. Minket arról értesítenek, hogy az a hir, mintha Mészáros Mihály dr. bikszádi gyógyszerésztől a miniszter a patika-jogot megvonta volna, nem felel meg a valóságnak.

Az eperjesi jogakadémián az 1908-9. tanév első felére a beiratások 1908. szeptember 1 —12-ig eszközöltetnek ; az előadások szeptember 16-án veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek szept. 12—15-ig dékáni, azután pedig tanárkari engedélylyel lehet helye.

Júliusban a muzeum zárva lesz. mivel Balezer György főgimn. tanár, muzeum-őr Kolozsvárra utazik, hogy ott az archeológiái tanfolyamon részt vegyen.

Találkozó. Azok, akik 1898-ban tettek érettségi vizsgálatot Nagybányán, itt az intézet helyiségében jul. 5-én találkoztak. Mindössze 14-en voltak annak idején. Meghalt közülök Lugossy István és Moldován János. Távolmaradását kimentette Herrer Caesárné Drumár Xandrin, Lakatos fLőwy) Vilmos vasúti hivatalnok, Báróul Gábor mérnök, aki most Amerikában van és Schwatz Illés nagyváradi orvos. Megjelentek itt a találkozón heten, u. m. Balogh Sándor arany- idkai bányamérnök, dr. Farkas Jenő szatmári ügyvéd, Jeney Gyula helybeli kincstári számellenőr, Kerekes Sándor fehértemplomi tanár, dr. Köves Miklós helybeli ügyvéd, Lánczky Antal szinérváraljai számellenőr, dr. Merlák Lajos budapesti ügyvéd, Molnár Antal beregszászi erdész. Bencsik Lajos tanár Zalaegerszegről eljött a találkozóra s ő volt az elnök, részt vett Ajtay Gábor dr. is, akihat évet együtt járt az itt felsoroltakkal, de aztán egy évvel előbb tett érettségi vizsgálatot. Jelen volt Rencz igazgató, a gimn. tanárok s az idei maturusok közül számosán. A megjelentek 100 koronát adtak a segélyző egyesületnek. Tiz év múlva ismét találkozni fognak.

A helybeli állami főgimnáziumról múltkori cikkünk kiegészítéséül hozunk még nehány igen érdé kés adatot. Az az általános, országos tünet, hogy a középiskolák növendékeinek száma folytonosan szaporodik, nálunk is észlelhető. A főgimnáziumi tanulók száma ugyanis évről-évre erős növekedést mutat. A rendes tanulók száma pl az elmúlt isk. évben 28-al nőtt, a magántanulóké azonban 6-lal fogyott. Összes növekedés 22. Az osztályozott tanulók száma 23-mal szaporodott, az osztályozott magántanulók száma pedig fogyott 5-el. Összes növekedés tehát az osztályozott tanulóknál 18. Az év folyamán kilépett 19 tanuló, 6 tál több mint tavaly. A kilépettek közül 13 az I. osztályba járt. Vallás szerint a r. k. tanulók száma 20-szal, a reformátusoké 4-gyel, a g. keletieké 2-vel nőtt, az ág. h. ev. 2-vel, a g.

k. 4-el, az izr. 2-vel fogyott. Anyanyelv szerint növekedett a magyar anyanyelvűek száma 21-gyel, fogyott a román anyanyelvüeké 8-cal. (80 volt ösz- szesen.) A csakis magyarul beszélők száma több volt az idén 23-mal (összesen 209.) a magyarul románul beszélők száma kevesebb 3-rnal. A 336 tanuló közt tehát 80 volt a román anyanyelvűek száma és 256 az, aki nem román anyanyelvű, nem nyer tehát beigazolást az a sokszor hangoztatott állítás, mintha a mi középiskolánk »oláhgimnázium« volna, hiszen amint látjuk a növendékeknek csupán egy negyed része román anyanyelvű, akik szintén az intézet hazafias szellemében nőnek föl.

Felsőbányán julius hó 13-án és 14-én országos vásár lesz.

A szultán cigarettákat az állam bevonja a forgalomból s e helyett királyka-szivarka név alatt uj cigarettákat hoz forgalomba.

Az országos tűzöl ószövetség ez idén Szalmáron tartja nagygyűlését augusztus 14 — 17. napjain. Ez a kongresszus rendkívül élénk és igen érdekes lesz, bizonyára Nagybányáról is számosán fölkeresik majd. A megállapított programm következő: Augusztus 14-én: Érkezés este 7 és 9 órakor. Fdszállásolás, ismerkedés a Deák-téren, épített sátorban. Este 10 órakor választmányi ülés az ismerkedési estélyen. Aug. 15 én: Versenygyakorlat, kiküldöttek igazolása, elnökségi választmányi ülés. Tűzoltói seg. pénztár közgyűlése, üiszfelvonulás a Deák-térre. Verseny- gyakorlalok. Aug. 16-án: Jury ülése, nagygyűlés "a Pannóniában. Választmányi ülés. Szatmári tűzoltóság támadó gyakorlata. Népünnepély a Kossuth kertben, hol a város közönsége a nőegyesület tagjainak közreműködésével a tűzoltókat és dalárokat megvendégeli. Este 9 órakor tűzijáték, mit Emmerling Adolf budapesti tüzijátékgyáros rendez. Aug. 17-én : Kirándulások Bikszádra és Nagybányára.