Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)

1908-07-05 / 27. szám

(21 27. szám. 1908. Julius 5. nyiben gyermekükre vonatkozó lényegesebb kér­désekben a szülőket is megkereste, gyermekeiknek megbízható helyre való elhelyezésére vonatkozólag jó tanácscsal szolgált. A tanulók vallástanitását az öt felekezet hit­oktatói végezték, kiket az iskola felekezeti különbség nélkül támogatott működésűkben. A hazaszeretet ápolására s a nemzet nagy ese­ményei iránt való érdeklődés fölkeltése céljából az iskola hazafias ünnepélyeket tartott. Október 6-án a tizenhárom aradi vértanú emlé­két elevenítette fel. November 19-én Erzsébet királynénk emlékére rendezett ünnepélyt. Március 15-én szintén ünnepelt az iskola. Május 18-án a hágai békekonferencia megnyi­tása napján az iskola egy órát a béke nagy eszméjé­nek szentelt. A tanítótestület növendékeit egyrészt ismere­teiknek mélyítésére, másrészt kedélyüknek felfrissí­tésére iskolai tanulmányi vagy szórakoztató kirándu­lásokra vitte. Április 14-én 25-en az igazgató és Kiss Gáborné r. tanítónő vezetése mellett Szatmárra rándultak a Lorántffy Zsuzsánna egyesület által rendezett házi­ipari és női kézimunka-kiálitás megtekintésére. Május 7-én az összes tanulók Fernezelyre rán­dultak, ahol a III. és IV. osztály tanulói a kincstári fémkohókat tekintették meg Pösch Adolf kincstári mérnök szives magyarázó szavai kíséretében. A nap hátralévő részét pedig vidám mulatozással töltötték. Az őszi és tavaszi hónapokban osztályonként nagyobb sétákat tettek tanítóik vezetése mellett, részint a testi nevelés szolgálatában, részint földrajzi és természetrajzi ismeretüknek bővítése céljából. Helyben megnézték a fémzúzókat, egy fazekas mű­helyt, a nyomdát, a helybeli múzeumot. A IV. osztály tanulói a természettanban tanul­tak fölelevenitésére Alföldi Zoltán kohómérnök által számukra a bányaigazgatóság vegyészeti helyiségé­ben a villamosság köréből tartott értékes kísérle­tekkel összekötött előadáson vettek részt. A tanulók ismereteinek bővítésére és szabad idejükben való hasznos szórakozásukra 470 kötetből álló, 1182 K értékű ifjúsági könyvtár áll rendelke­zésükre, melyet az osztályvezetők kezeltek, kik a könyvosztást hetenkint, meghatározott órában esz­közölték. Dicsérettel kell kiemelnünk, hogy a tanítótes­tület a gyermekek egészséges testi fejiődését elő­mozdítandó, nagy gondot fordított a tisztaságra. Az összes helyiségeket minden nagy szünidőben me- szeltette, a dustless pormentesitővel bevont padló­zatot a napi takarítás mellett, hetenkint fölkeféltette. A tanulók az órák között levő szüneteket télen a tágas zárt folyosókon, nyáron a kertté alakított ud­varon töltik, hol játszóhelyül tágas gyeptérség és tennis-pálya áll rendelkezésükre. A 38 méter hosz- szu, 18 méter széles tennis-pályát télen korcsolya­pályává alakították, hol 60 tanuló 1 K jégfenutartási dij mellett, 17 tanuló pedig ingyenesen űzhette üres óráiban az iskola felügyelete alatt a testedző, egész séges sportot. Az iskolával kapcsolatban Röszler Valéria, gödöllői méhészeti szaktanfolyamot végzett, rendes tanítónő, méhészeti tanfolyamot tartott a IV. osztályú önként jelentkező növendékeknek. Az iskola III. osztályú tanulói a háztartásban tanultak kiegészitéseképen az iskola kertjében kerté­szeti gyakorlatokat is végeztek. Mindegyik egy-egy veteményes ágyat müveit s az iskolának kertté ala­kított udvara, mely egyszersmind a tanulók játszó­helye is, ez osztály felügyelete alatt állott. Az iskolát december 19 én, március 19-én és 20-án Bodnár György kir. tanfelügyelő, május 6-án és 7-én pedig Volenszky Gyula miniszteri iskola- látogató ugyancsak a kir. tanfelügyelő kíséretében látogatta meg. Látogatásaik alkalmával meghallgat­ták minden egyes szaktanító tanítását, átvizsgálták a növendékek írásbeli dolgozatait, megtekintették azok rajzait és kézimunkáit. Megtekintették az iskola helyiségeit, bútorzatát, szertárait. Ezek után tartott értekezleten a tanitótestület munkássága iránt teljes megelégedésüknek adtak kifejezést. Váradi Stoll Béla a gondnokság elnöke is gyak­rabban meglátogatta az iskolát, annak ünnepélyeiről, vizsgálatairól sohasem hiányzott. A gondnokság az iskola ügyét részint időről-időre összehívott gyűlé­sein, részint elnökileg intézte el A gondnokság munkásságának tulajdonítható egyebek között a ta­nulók egészségére vonatkozó amaz üdvös intézkedés is, hogy a folyosók kettős ablakok alkalmazásával és 4 Meidinger kályha beállításával füthetővé tétet­tek. A gondnokság tagjai az iskola iránt való érdek­lődésüknek azzal is kifejezést adtak, hogy a vizsgá­latokon elnököltek. Az egészségi viszonyok ez évben nem voHak éppen kedvezők ; szórványosan betegségek fordul­tak elő. A vizsgálatok sorrendjét lapunkban már ismer­tettük. A vizsgálatok alatt a rajzok és kézimunkák szép és gazdag kiállítása volt megtekinthető úgy a polgári iskola, mint a kézimunka tanfolyam részéről. A tanulók közül többen jutalmat nyertek. A helyes, céltudatos nőnevelésnek nagy jelen­tőséget tulajdonítunk s azért helyénvalónak láttuk, ha kissé részletesebben foglalkoztunk ezzel a tiszte­letre és közbecsülésre méltó intézettel, melynek további működéséhez a magunk részéről is áldást NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE és szerencsét kívánunk s a megjubilált igazgató nagy számú tisztelőihez mi is őszintén csatlakozunk ama hő óhajtással, hogy paedagogiai nagy sikereinek legyen áldásos folytatása sok decenniumon keresztül. Nyílt levél Dr. Makray Mihály úrhoz, Nagybánya város polgármesteréhez. Kedves Barátom! Büszkén vallom magam a vezetésed alatt álló város polgárának s igy ne csodálkozz, ha minden dolog, mely e város kulturális fejlődését, avagy polgárainak jólétét hivatott előmozdítani, örömmel tölt el. Hosszabb távoliét után ismét alkalmam nyílik több olyan megfigyelésre, amelyekből immár meg­állapítható, hogy kies városunk, a messzeföldön hires Nagybánya, régi jó nevéhez méltóan halad, fejlődik, szépül, sőt mint már befejezett dolgot emlegetik, a közel jövőben vizet és világítást is kap. Hogy mindezt Neked köszönhetjük első sorban, azt még esetleges ellenségeid sem tagadhatják. Ne csodálkozz tehát, ha mint jó barátod, sietek előtted az elismerés zászlaját meghajtani. Hogy tapasztalataim megnyilatkozására a helyi lap hasábjait használom fel, ez nem írási viszketeg avagy megszokás tőlem, (hisz’ nyaralni, pihenni és nem írni jöttem közétek) de ez évben nincs módomban ezeket a képviselő- testület ülésén elmondani, tehát más módot nem is választhattam szándékomhoz. Erélyes vezetésed minden vonalon lálható nyo­mokat hagy maga után s úgy tapasztaljuk, hogy példádat követik alantasaid is. Fájdalom, nem min­denki tud a hatalommal bánni, sokaknak a fejébe száll az s igy ne csodálkozzál, ha mi, polgártársaid, Hozzád fordulunk most oltalomért, kérve téged, mentsd meg testi épségünket s védelmezd meg polgár­társaidat az irgalmatlan »vaskéz« szigorától. Ha az alkotás munkája és a rend fentartása ily módon vihető csak keresztül, inkább lassabban fejlődjünk. Ne akarjunk a mese országában első helyet azon kultur városok között, ahol kutyaugatást csak az Edison fonográfjából lehet pénzért hallani. Mert kutyák vannak még mostanság a legmodernebb váro­sokban is, miért irtanák azt ki utolsó szálig éppen nálunk ? Képzeld csak el, mi történik a Te békés pol­gáraid között: Mi, kik a kültelken pihenjük a nagy város lázas munkáját s mohón szívjuk magunkba a rég nélkülözött hegyi levegőt, fájdalom, soh’ sem tudhatjuk, mit hoz reánk a holnap! Nem tudjuk, vájjon megláthatjuk-e még reggel a bérces hegyek mögül felbukkanó nap arany tányérját? A városba menve napközben, szeretteinktől érzékeny bucsuzással válunk el, mert soha sem tud­juk, vájjon a délelőtti sörözésről hazamenet nem talál-e el a Bencsik gyilkos golyója? Itthon rémes hírekkel várnak már reánk, el­mondják, hogy ostromállapotszerüleg, fegyveres em­berek rontottak be békés hajlékunkba, házkutatást rendeztek a pincétől a padlásig, keresve a házinép által elrejtett kedves házőrző kutyánkat. Teszik pedig mindezt a Te nevedben, de bizo­nyára nem a te tudtod és beleegyezéseddel. Kedves Polgármesterünk! Ha Te mindazt a sok visszaélést láthatnád, amit ezek, a te reánk uszított embereid, a mi idegzetünk rovására elkövetnek az ő kutyairtó mániájuk kielégítésére, bizonyára megszánnál ben­nünket. Nem tűrnéd tovább, hogy ezen ázsiai álla­pot, a mi féltve őrzött, immár jóhirü városunkban fentartassék. Testi épségünk megvédését célzó intéz­kedésed végrehajtásánál éppen az ellen követnek el lépten nyomon merényletet. De nem méltányos a várostól az sem, hogy a kutyaadót behajtatja s ugyanakkor az adózó kutyákat kiirtatja. Történik pedig, ez a sok vicclapba való hű-hó semmiért, mert az egész kutyahistória nem egyéb agyrémnél. Egyetlen esetet sem lehet poziíive bizo­nyítani, hogy veszett kutya harapás történt volna. Hogy két kutya összemarakszik, vagy egy harapós kutya valakit meg talál harapni, azért ilyen tatár­járást rendeztetni felesleges túlbuzgóság. Nem szóla­nák semmit, ha minden nyáron ugyanez a dolog következetesen nem ismétlődnék, de már úgy kezd lenni ezzel is az ember, hogy Nagybányát nem a tífusz miatt, hanem a veszett kutya hire miatt kerüli el, mert itt, — csodálatos kivétel — mindig van veszett eb, ha nem egyébért, a nyaraló közönség távoltartásáéit, mert bizony ahol éjjel-nappal a né­pes utcákon minden kutyát lelőnek s hozzá katona­fegyverrel, ott nem valami bátorságos dolog az üdülés. Nem gondolod, hogy e hiobhirekkel, a nyá­ron magasra szökő csibe és tojásárak leszállítását célozzák némely tényezők ? Ezek után a Te ösmert tapintatodra bízom a felizgatott kedélyek lecsilapitását s az ostrdmállapot sürgős megszüntetését kéri Nagybánya, 1908. julius hó 4. tisztelő barátod Ember Elek. Az előfizetések szives beküldését ismételve kérjük A Kölcsey-egyesület kirándulása ez úttal el­marad s körülbelül Szeptemberben fogják megtartani. A gyümölcsértékesitő részvénytársaság megala­kult s fölhívja a részvényeseket, hogy a részvények 40 százalékát 8 nap alatt a nagybányai részv, takarék- pénztárba fizessék be. Heti krónika. Nagybányán ostromállapot tartja szörnyű rette­gésben a lakosokat. Félelmetes mordályokból lövöl­döznek a hegyen, az utcákon, sőt behatolnak a magánházakba is s hatalmas durranástól visszhangzik a hegyi levegő. A gyengébb szivü emberek visszavonulnak leg­belső szobájukba és nem mernek megjelenni a puska­poros levegőben. Mi történik itt? A muszka invásió még el nem következett, a sárgák és fehérek élet-halálharca ki nem ütött, Lengyelországot vissza nem állítottuk, csupán a kutyákat lövöldözted a tanács drákói szi­gorral, csak most értjük, mit jelent ez a rettenetes mondás: — Lelőlek, mint a kutyát! A Veresvizen úgy siratták a kutyákat, mint a záporeső, de nincs kegyelem, a pallos jog vissza­érkezett. Részemről ugyan azt tartom, hogy a világ ösz- szes kutyái nem érnek annyit, mint egyetlen-egy ember, de azért békésebb formában kellene kezelni ezeket az adófizető polgárokat, nehogy kár essék azokban, akik nem kutya-adót fizetnek. Az adókivetés a békés polgárokra még mindig folyamatban van, kivetették most már lapunkra is a III. oszt. kereseti adót, pedig sokkal szívesebben vettük volna, ha az egész különben általunk nagyon tisztelt bizottság előfizetett volna lapunkra; egy a vigasz csak, hogy a helyi lapok közzül mégis mi fizetjük a legtöbb adót s hogy végzésileg kimondták, hogy a mi lapunk a legelterjedtebb, ezért már igazán érdemes valamit fizetni. Annyit azonban kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az egész adókivetésnél többet ér egy nyári táncmulatság, amilyen pl. az érettségi bál volt, ez a kedélyes, finom és ifjú estély. Kár, hogy a nagykárolyi Kölcsey egyesület kirándulása elmarad és pedig milyen szomorú ok­ból! 38 an jelentkeztek az idejövetelre s most, mikor be kellett váltani az Ígéretet, csak három maradt a szép számból és hogy »trés faciunt collegium« ez igaz lehet a latinban, de egy magyar közművelő­dési vármegyei egyesület még sem ünnepeltetheti magát három taggal, reméljük, hogy szeptemberig nagyobb lázba jön Kölcsey vármegyéje. A találkozók azonban szépen divatoznak, Szat- máron most volt egy tiz éves, két huszonötéves és egy harminc éves, Nagybányán holnap lesz egy tiz éves s mivel minden esztendő valahonnan szá­mítva tizedik is, huszadik is meg harmincadik is, azért biztosra vehető, hogy ezután lesz minden év­ben két-három ilyen találkozó. Örömmel vesszük, emeli az idegenforgalmat. Vagy talán azok a fiuk, akik vágynak az alma­materhez, nem is olyan idegenek, hazajönnek! Üd­vözöljük őket, hiszen a barátság, összetartás és sze­retet minden formája olyan becses ebben az adó­kivető korszakban s amikor mindenki futni igyek­szik egymástól, akkor azokat, akik találkozni akar­nak, bizenyos csodálatos tisztelettel süvegeli meg--------- a krónikás. Sz emélyi hír. Dr Rácz Lajos debreczeni ipar és keresk. kamarai titkár, családjával együtt, hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Mihály Ferenc szatmári állami elemi iskolai igazgatót kir. segédtaufelügyelővé nevezte ki s szolgálattételre Szatmárra osztotta be. Kinevezés. A pénzügyminiszter Panajott Gyula rendelkezési állapotba helyezett kincstári ügyészségi irodatisztet dohány-áruraktári segédtisztté nevezte ki. Anderkó Arthur helybeli volt g. k. s.-lelkész, akit a püspök Iza-konyhára, Máramaros megyébe plébánossá nevezett ki, ma uj állomáshelyére elköl­tözött. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Obetkó Vilmos szegedi pénzügyőri biztost Beszterczebányára főbiztossá nevezte ki Tiz éves találkozó. Kerekes Sándor fögimn. tanár fölkéri azokat. Kik 1898-ban Nagybányán érettségi vizsgálatot tettek, hogy julius 5-án d. e. 11 órakor a főgimnázium rajztermében megjelenni szíveskedjenek. Kállay Lajos r. k. plébános e hó 27-én hirtelen meg- halt Farkasaszón.Szombaton még megvacsorált s vacsora után pár perc múlva kiszenvedett. A boldogult Nagy­bányán is volt s.-lelkész. A család gyászlapja igy hangzik: ö/.v. nagykállói Kállay Kornélné szül. Kállay Ernesztin úgy a maga, valamint gyermekei és az összes rokonság nevében mélyen szomorodott szívvel tudatja a jó fiúnak, igaz testvér és sógornak, nagy- kálloi Kállay Lajos nyug. r. k. plébánosnak, élete 44-ik évében, rövid szenvedés után junius 27 én tör­tént hirtelen elhunytát. A megboldogult földi marad­ványai folyó hó 29-én, délután 4 órakor fognak a helybeli r. k. sirkertben örök nyugalomra tétetni. A megboldogult lelkiüdveért az engesztelő szent mise úgy Barlafaluban, mint a kegyúri templomokban folyó hó 30-án délelőtt 11 órakor fog az Egek Urának be- mutattatni. Béke hamvaira! F'arkasaszó, 1908. junius hó 28-án. Kállay Emánuel és neje Borssy Ilona, Kál­lay Ödön és neje Rimanocy Mariska, Kállay Paula és férje dr Ember Elemér mint testvérek és sógorok. Kaáli Nagy Ödön, Pap Ernesztin Pap Zsigmond, Kál­lay Bella, Kállai Margit, Kállay Kornél öcscsei, il­letve húgai. Mai számunkhoz Werner hírneves regényének, a »Havasok tüudéré«-nek 9 —16 lapjá mellékeltük.

Next

/
Thumbnails
Contents