Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)
1908-06-28 / 26. szám
(21 26. szám. radi Zoltán a Szent István tornyot festette le az intézet egyik ablakából, oly hűséggel, hogy még a torony északkeleti sarkának bemélyedése is tisztán kivehető, amit ezer ember körül egy vészén észre. Kóc.zi László, Syntenisz Gyula virágokat festettek természet után, Kupás Gyula rajzterem részlete szintén megérdemli figyelmünket. A VII. osztályban Szaitz Mihály kútja, mint tollrajz kiemelendő s a megfigyelés nagyobb szabatosságáról tesz tanúságot Vajai Imre. A VIII. osztály belemélyedt a színek harmóniájába a természetben. Szőke Árpád Virág és állat- képei, Török Ferenc kitünően színezett pelyhes pillangói, Ferenczy Béni szénrajzai megannyi festői dolgok, Bertalan Albert és Kutas Ernő által produkált olajfestmények, az olajfestés technikai gyakorlására nézve szép sikerű tanulmányoknak mondhatók. Ezeket természetesen csak úgy Ízelítőül említjük meg a sok száz közül, nem mintha másokban nem volna kellő tehetség és nem mintha sokkal többen nem produkáltak volna csinos dolgokat. Legjobb megnézni az értékes kiállítást a valóságban. Balezer Géza szaktanárnak a kiállítás rendezéséért őszinte köszönettel tartozunk. Holnap, vasárnap, tudomásunk szerint még mindig nyitva lesz a kiállítás. A magyar közművelődés iránt őszintén érdeklődő minden embernek ismételve ajánljuk annak megtekintését. Városi közgyűlés. — 1908. junius 27-én. — A képviselőtestületnek ma két órás közgyűlése volt, harmincöt tárgygyal. Az idő rövidsége miatt a gyűlés lefolyásáról csak röviden tudósíthatunk a következőkben : 1. A belügyminiszter leiratát a villamvilágitás ügyében tudomásul vették s egy bizottságot küldtek ki az építkezés állandó ellenőrzésére, mely következő tagokból áll: Stoll Béla, Kiss Béla, Vermes Kálmán, Muzsnay Ferenc, György Gusztáv, Bertalan Miklós, Grundböck István, dr Makray Mihály. 2. Szatmármegye értesíti a várost, hogy a nagybányai megyebizottsági tagok számának fölemelése tárgyában az alispánt javaslattétellel bizta meg, polgármester jelenti ugyané tárgyban, hogy az alispán újabb átirata szerint a város keleti és nyugati kerületre lesz osztva s mindegyik 4—4 bizottsági tagot választ. Tudomásul szolgál. 3. A kövezetvám, 4. az 1905. évi zárószámadás, 5. az 1996. évi zárószámadás jóváhagyó tudomásul szolgált. 6. Stoll Béla nagyszabású indítványát a nagybányai törvényszék tárgyában — melyet lapunkban már teljes részletességgel ismertettünk a képviselet egyhangúlag és lelkesedései elfogadta s elhatározta, hogy az emlékiratot Földes Béla orsz. képviselő utján az országgyűléshez terjeszti föl. 7. Az 1908 jun. 28-án tartott pénztárvizsgálati jelentést tudomásul vették. 8. A. vízvezetéki ad hoc bizottság javaslatba hozta a következőket: * a) A felvételek, mérésekre, mintegy 6000 K volna megszavazandó. — Virágzó görök telep volt ez egykor — mondta Farkas A hívők száma meghaladta a kétezret is. A török hódoltság idején menekültek ide, hol biztonságban űzhették a kereskedelmet. De hogy nincsenek már görögök, mutatták azt a templom körüli öreg sirdombok s a szerteheverő törött keresztek. Ez volt az egykori görög temető. A sírköveken görög feliratok voltak olvashatók, illetve olvashatatlanok. A templom s az öreg sírok láttára, csak ismét visszatért gondolatom a vén Trifanideszhez. — Hát kinek orgonái az öreg, ha nincs görög? Kinek miséz a pap, mert az tán csak van? És ki minisztrál, ki harangoz? — Van itt mindenki — mondta Farkas és egy hosszú fekete szakállu urra mutatott, ki ép a háza előtti kertjében, rózsák szemezgetésével foglalkozott. Az a görög pap. Nemzetiségére nézve oláh ugyan, de el tudja végezni a teendőket, annál is inkább, mert honnan vettek volna valódi görög papot. Aztán egy öreg parasztot láttunk, amint sepergette az utat, a harangozó vala. Kálomistának született a jámbor, ma is az, de jó pénzért megfogták görögnek, ép úgy mint az egyházfit, ki római hitü. Csak ép a görög udvarbeli bérház és magazinok bérlőjét nem alkalmazták semmire, lévén az zsidó. Érdekes dolgok voltak ezek. Egy szem görög sincs a városban, mert azok már sok év óta alszanak a templom körüli temetőben s mégis áll a nagy templom, misézik benne a pap, szól az orgona, huzza a harangokat hűségesen a kálvinista harangozó, Kinek, ha nincs senki? Nem ment a fejembe. Nemsokára azután megtudtam. Misére szólaltak meg a harangok. A pap abbahagyta a rózsametszést, megsimogatta fényes fekete szakállát s indult a templom felé. Csakhamar az öreg Trifanidesz is kijött szobájából s köszvényes lábaival sietett utána. A kíváncsiság bevitt minket is. Ragyogó, fényes templom volt az belül, falai csak úgy csillogtak a sok aranyozástól. A falak telve mindenféle NAGYBANYA ÉS VIDÉKE b) A viz engedélyezése Felsőbánya várostól és a magas kincstártól kérvényezés utján kieszközlendő. c) Az alispánnál a vízhasználat előzetesen bejelentendő. A képviselet ezekhez hozzájárult. 9. A közmunka bizottság a Kossuth-utcából dr Hercinger által kért uj utca nyitásra vonatkozólag javasolta, hogy az 10 m. széles legyen, az utcát kérvényező kavicsolja, az évi fenntartás a városé, az utcát dijtalauul adja át a kérvényező, az állami iskola felőli oldal egyenesre szabályozandó. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. 10 A debreczeni siket-néma intézetnél a város évi 250 K ágy-alapitványi segélyt szavazott meg. 11. A főszolgabírói lakás és hivatal építését a gazd. és pénzügyi bizottság javasolta, 1400 K évi bér mellett, sőt a polgármester a terveket és költség- vetést is beterjesztette. A közgyűlés ilyen változott viszonyok között az építkezést engedélyezte. 12. Iványi Béla bérhátraléka ügyében beadott kérvényét kiadták a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. 13. A bér és társaskocsi ipar gyakorlásáról alkotott szabályrendeletre nézve a gyűlés némi módosításokkal elfogadta a jogügyi bizottság javaslatát. 14. Klein Bernátnak 1995 K 75 f. bérhátrálé- kát, mint behajthatatlant törölték. 15. Köves Lajosnak 4587 K bérhátralékára nézve a jogügyi bizottság az javasolta, hogy ez a nyilatkozat aláíróin per utján hajtassák be. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. 16. A vendéglő építésére kiküldött ad hoc bizottság javasolja, hogy ismét némi módosításokkal a Bálint és Jámbor terve vitessék keresztül. A mansard szobák pl. elhagyandók, a földszinten a vendéglői és kávéházi kettétagolt helyiségek egye- sitendők, a mellékhelyiségek másképp helyezendők el, az emelő szerkezet nem szükséges, stb. A költségvetést a város mérnöke átszámította s 92987 koronával leszállította, most volna az építkezés összege 569672 K. A bizottság a jövedelmezőséget 36700 koronára teszi, az épület értékét pedig : telek 30000 K, építés 570000, építész tiszteletdija 13000 K, kamatveszteség 13500 K, vagyis ösz- szesen 626500 K. • Javasolja az építkezés kimondását, s azt, hogy 650000 K 5'2°/o mellett jelzáloghiteire fölveendő volna. A képviselet a javaslatokat elfogadta. 17. A kereszthegyi állami elemi iskola felépítése tárgyában kötött szerződéseket a közgyűlés jóváhagyta. 18. Ugyancsak elfogadta a husvágatási szabály- rendelet módosítását. 19. Az erdőgazdasági leltárt elfogadták s Bálint Imre erdőügyi tanácsosnak erre vonatkozólag a szokásos fölmentvényt megadták. 20. A fernezelyi parlagföldek eladását egy újabb közgyűlésre tűzték ki. 21. A kézi munkára nevelő országos egyesület kérelmét tanfolyam költségeinek fedezése iránt fedezet hiányában elutasították. 22. A József kir. herceg szananatorium egyesület kérelmére vonatkozólag azt határozták, hogy fedezet hiányában a segély nem adható meg. 23 Almer Lajos és Károly cég lemondását a kőbányatelepi laposkőbánya bérletéről elfogadták. 24. A tanács a Széchenyi ligeti vendéglő felépítéséről jelentette, hogy a kellő időben elkészült s 14712 koronába került, vagyis az előirányzott ősz- szegnél 1234 koronával kevesebbe. A képviselet a jelentést tudomásul vette. 25. Az állami iskolák berendezése tárgyában kötött szerződéseket a közgyűlés jóváhagyta. 26—28. A »Gyelnicze* nevű legelő továbbá a Göböly-rét, a sertéskonda legeltetése, a vámházi piacbérlet bérletére kötött szerződéseket jóváhagyták. 29-32. A kismalom, továbbá a Szilas-rét, a Virág-féle ház árverési feltételeit jóváhagyták. 33. 3678 K behajthatatlan betegápolási költséget leírtak. 34. A Kossuth-utcai csatornára két ajánlat érkezett Füvessy Lajosé 6 28"/o ráfizetéssel és Foga- rassy-Tatorján ajánlata 18% % ráfizetéssel. A közgyűlés a Füvessyét fogadta el 42440 K költséggel 35. A borpataki felsőásvány-vizforrás bérlete tárgyában a tanács jelenti, hogy két árverés teljesen eredménytelen maradt, miért is javasolja, hogy Singer Jakabné évi 400 koronás ajánlata fogadtassák el. A közgyűlés a javaslóihoz hozzájárult. Ezzel a gyűlés 12 órakor véget ért. I 908. Junius 28. Heti krónika. Az urnapi országos vásár igen rosszul sikerült, e miatt nagy a kedvetlenség a közönség némely köreiben, pedig a dolog igen egyszerű, ilyenkor nincs mit eladni, nincs mit venni. Cseresznyéből, meg spárglitökből nem lehet nagy vásárt rögtönözni, tehát egészen természetes, ha a leglelkesebb kupe- ceket is hidegen hagyja egy urnapi vásár. Aztán nem is olyan nagy baj az, ha ezen a téren pangás mutatkozik, hisz a kereskedők már régen szeretnének minden vásárt eltörülni, mert igy szabadulnának meg az idegen versenytől. Akik azt mondják, hogy pénz nincs, azok sehogy sem tudják megérteni, hogy miért drága a hús, mikor a marhát majdnem ajándékba adják, vártunk e téren a várostól intézkedést, ma meg is jött, amennyiben az idegen hús behozatalát eltiltották, tehát még inkább ki vagyunk szolgáltatva a mészárosok önkényének. Adtál uram esőt, de nincs benne köszönet 1 Különben az egész közgyűlés pompásan volt megtervezve, annyi fogós tárgyat keresve sem lehetne összeválogatni, amin az emberi szenvedélyek dúló csatákat vívnak, de hát túl vagyunk ezen is, gyávának nem nyilvánítottak senkit, embervér nem folyt, Európa tehát nyugton alhatik. Én a héten békésebb munkának áldoztam. Olvastam az értesítőket és megtekintettem a rajzkiálli- tást. Konstatálom, hogy a tanügy izmosodásával fordított arányban áll az értesítők vastagsága. Mennél jobban haladunk előre s mennél szélesebb alapokra helyezkedik a közoktatás, annál vékonyabb az értesítő. És ez igy van jól, legalább igy elolvassa az ember, mert különben úgy voltam már velők, mint a karácsom hirlapszámokkal, mindig mással olvastattam el őket. A rajzkiállitás egész művészi esemény, a jövő nemzedék úttörő munkáját látjuk ily bevezető soképekkel és vagyonokat érő ékességekkel. Meglepődtem a szokatlan gazdagság láttára, de leginkább azon, hogy a padokat szép számmal ülték be a hívők. — Lóvá tett Farkas — gondolám, hogy nincs itt görög s rájuk mutatva rögtön meginterjúvoltam. Nevetett. — Hát azt hiszed ezek itt görögök? Pokolt. Koldusok mind egy szálig. A pap és az öreg Trifanidesz tartja őket s gyűjti össze az egyházfi. Fizetett népség. Szép jövedelmük van az egyházi vagyonból, juttatnak belőle a szegényeknek, de csak azoknak, akik a misét végighallgatják, vagy jobban mondva átaluszszák. S csakugyan mise után, alig hogy elhangzott Trifanidesz kántor rezgős hangja, egyszerre kifelé indult az ájtatos csoport. Vonultak szépen sorjában az egyházfi lakása elé, hol aztán a pap és az öreg Trifanidesz oszták ki az alamizsnákat, melyekért megszolgáltak. Tetszett net em ez a szép felebaráti szeretet, de csak inig meg nem tudtam az okát. Kényszeradakozás volt az. A pap, az öreg Trifanidesz is szívesen megtartotta volna magának a piculákat, ha nem lettek volna a könyöradományok osztására rászorulva. Szükségük volt a szegényekre, kellett őket tartani, mert üzleti szellem lappangott a jótékonyság gyakorlása mögött. Tíz éve már, hogy egy szál görög sincs a városban, ezt nem szabad megtudni odafönt a püspökségnél, mert akkor bezárnak a templomot s a tisztelendő urat küldenék valamely más vidékre, hol bizonyára felényi sem lenne a jövedelme, de annál több a dolga. Itt a misén kívül semmi dolga, nincs esküvő, keresztelés, temetés. Prédikációt pedig nem kell tartania, sem egyéb ceremóniát, miután hívőik a többi templom körül vannak akkor elfoglalva s a misehallgatást csak mellékes foglalkozásként űzik. Kényelmes tehát mindenkép az élete s az egyház jövedelméből bőségesen van honorálva fáradsága, könnyen juttathat abból a fizetett hívőknek, sőt a pápának is küldhet Péter-filléreket, ámbár ezt nem tesziMegél azonkívül szépen, a görögnek felcsapott egyházfi és harangozó is s nem törődnek azzal, hogy nincs görög, fő, hogy kevés a dolguk. Csak egyedül az öreg Trifanideszt bántja, hogy kipusztult a görög, ő az, aki napról-napra aggódik a templom sorsa felett. Fél, hogy egyszer mégis csak megtudják a dolgot, mert az anyakönyvekből, hová nem kerül uj bejegyzés, könnyen rájöhetnek s akkor a templomot bezárnák vagy átadnák más egyháznak, őt pedig nyugalomba küldené. Pedig az öreg nem akar már elmenni élve. Köti ide ez az idegen föld, nem szeretné elhagyni semmikép. Hogy hívőket toboroz templomának s jövedelmét osztogatja köztük, mind csak azért, mert nem akar a helytől megválni. Egy dombocska a templom körüli öreg temetőben fűzi ide. Ha elmenne, nem virulnának a rózsák a sirhanton. nem volna, ki ápol- gatná azt többé. A leánya és a kis unokáje pihennek ottan, őket nem akarja elhagyni. Azt a pár évet mi még hátra van neki, közelükben szeretné eltölteni. Azért segít ő is elhitetni, hogy vannak még görögök a városban, nem kell becsukni az öreg templomot. Ha majd ő elmegy, tehetnek vele, amit akarnak. » Évek előtt történt az én utazásom s ha most nem írja Farkas barátom, hogy az öreg Trifanidesz meghalt, egészen elfelejtem a görögöket. Akkor akartam megírni, de az öreg miatt nem tettem. Még valahogy fülébe jutott volna a dolog a püspökségnek s egy hóbortos skribler miatt bezárták volna a templomot s kitették volna az öreg Trifanideszt csendes otthonából. Hallgattam tehát. De most, hogy az öreg hazatért, s együtt van már azzal a sápadt orcáju leánynyal, hogy nem nyílnak már a virágok azon a sirhanton, megírtam a dolgot. Nem sajnálom az elhízott fényes szakállu oláh papot, a harangozót, egyházfit, kapnak azok máshol is állást.
