Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-10 / 6. szám
6. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 1907. Február 10. (3) Felsőbányán a gazdasági és pénzügyi bizottság f. hó 7-én értekezletet tartott a vendéglő, városháza, szegény-ápolda és óvoda építése, a városi tisztviselők és alkalmazottak drágasági pótlékot kérelmező beadványa tárgyában. Mai számunkhoz Kurucz Miklós »A szabadság szikrái és egyéb mesék« czimü művének 57 — 64. lapját mellékeltük és pedig a gyűjteménybe többek kivánatára fölvettük a »Csendes élet. Zajos élet« és a »Hát muszájt neki« czimü rajzokat is, hogy könyvalakban megőrizhetők legyenek. T. olvasóink bizonyára szívesen fogják venni e kedveskedésünket. Az iparos ifjak önképző egyesülete évi rendes közgyűlését folyó hó 24-én, délután 3 órakor tartja meg, melyre az egyesület alapitó, pártoló és rendes tagjait, valamint az egyesület iránt érdeklődőket ezúton is meghívja az elnökség. Németh Gyula A budapesti gyógyszerész-testület e hó 3-án délelőtt */a 11 órakor az »Uránia« színházban nagysikerű matinét rendezett. A változatos műsor számok közül — Rátonyi Ákos a magyar színház tagja és Juszkó Gyula a hires tárogatós játéka mellett — Németh Gyula ösztöndíjas operanövendék tűnt fel széles terjedelmű, tiszta csengésű tenorjával. A fővárosi lapok írják igy és mi örömmel viszhangozzuk törekvő, tehetséges földinknek egyre szaporodó sikereit. Felolvasás. Az ipartestület fölkérésére holnap d. e. 11 órakor, a városháza tanácstetmében Alexy Kornél állami tanító fog felolvasást tartani: A vidék hasznos madarairól, a madár házikókról, mesterséges fészek- odúk, madáretetők stb. hasznáról. Amennyiben iparosaink többnyire kertgazdák s a fiatalabbak, ha nem is azok, de azokká lesznek : különös figyelműkbe ajánljuk ezt a felolvasást. A kereskedők és kereskedő ifjak egyesülete f. hó 17-én, vasárnap tartja szokásos évi rendes közgyűlését a polgári olvasókörben. Az ev. ref. egyház, batyubáljára jegyeiket megváltották (az előző számban közzétett kimutatás folytatása): gr. Dégenfeld Sándor (Erdőszáda) 30 K; Soltész Elemérné 25 K; özv. Turman Olivérné 20 K; M. V. L. 15 K; Gyöngyösy Gyula és neje, Kovács Gyuláné, Nagybányai Részvénytakarékpénztár, Km. Pap Sándor és neje, Pokol Elek, Stoll Béla, Szabó Adolf 10—10 K; Kende Dániel (Láposbánya), Mikó Béláné, Nyisztor Mihály (Máramarossziget), özv. Orosz Lajosné 6 - 6 K ; dr. Barna Samu, Bay Józsefné, Fábián Lajosné, Fritsch Sámuel, Kerekes János, Mendihovszky József, Spinetti Sándor, Szűcs Károly városi hivatalnok, Tótfalusi József 5-5 K; Beregszászi Kálmán és neje, Dobi Ervin és neje, Égly János és neje, Gábor Sándor, Incze Lajos, Kupás Mihály, Suba Károly, Szabó József, Waigandt Anna 4 —4 K; Bernhard Adolf 3 K; Balog Gyuláné, Barabás Vilmos, özv. Burján Jánosné, özv. Dani Ferenczné, Dézsi Sámuel, özv. Gergely Ká’rolyné (Máramarossziget), Hudoba Gusztáv, Iblauer Jánosné, özv. Katóka Sándorné, ifj. Kerekes Lajos, Kínál Józsefné, Kovács István szíjgyártó, özv. Lajos Györgyné, Neuschli Györgyné, özv. Petki Józsefné, özv. Robelly Lajosné, Smaregla Mihályné, Sváb Kálmán, özv. Szincsán Lászlóné, Vigh László 2 —2 K. Felülftzettek: —y, Gólya János 20-20 K; Hanzulovits Kristóf, Kovács József, dr. Vass Gyula 10—10 K; Géresy János, Vermes Kálmán 8—8 K; Harácsek Vilmos, dr Makray Mihály 6—6 K ; Bajnóczy Sándor, Égly Mihály, Kertész Gyula, Kurucz Miklós, K. Virág Lajos 5—5 K; N. N., dr. Rentz János, Steinfeld Béla, Szerencsy József 4 — 4 K; fancsovits József, N. N., T., Turman Miklós 3—3 K ; Bányai József, Brebán Sándor, Jég János, Kiss Sándor (Misz- tótfalu), Wiessner Richárdné 2 —2 K, Csiszár József, Dobricsán György, Fáy Ede, Katona Sándor, Kerekes Margit, Rácz József, Seress György, Szerző Lajos, Thurzó Ferencz, Török Lajos 1 — 1 K; Kóczy Szilárd 50 fillér. Az estélyen Bálint Imréné alma és virág eladásból 11 K; Altnéder Mariska virágból 10 K; Tordai Mimi czigarettából 8 K ; Bányai Ida szivarból 2 K 10 fillért juttattak a pénztárba. E'ogadják a jókedvű adakozók, a fáradhatatlan buzgalmu háziasszonyok s mindazok, kik e'jótékony- czélu estély sikerültét egy vagy más utón előmozdították, az egyháztanács nevében hálás köszönete- met. Nagybánya, 1907. febr. 9. Soltész Elemér, lelkész. A felsőbányái takarékpénztár részvénytársaság 16. évi rendes közgyűlését folyó hó 10-én d. e. 11 órakor saját helyiségében fogja megtartani. A közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Elnök és jegyzőválasztás. 2. Az igazgatóság jelentése a lefolyt üzletévről. 3. A felügyelő bizottság jelentése és a szokásos felmentvények megadása. 4. Az alaptőkének emelése a tartalékalapból s ezzel az alapszabály 5. és 4. § ának módosítása. 5. Az igazgatósági tagok létszámának kiegészítése és esetleg felügyelő-bizottsági tag választása. 6. Egyéb indítványok. Kenderessy József sikkasztással vádolt levélhordó ügyének tárgyalását a szatmári kir törvényszék folyó hó 22-ére tűzte ki. A nagybányai ev. ref. egyházmegye tanítótestületének tagjait kartársi szeretettel és bizalommal hívom meg folyó hó 13-án, szerdán d. e. 10 órakor, Szatmáron, a »Pannónia« egyik termében tartandó rendkívüli közgyűlésünkre. Tárgyak: 1. A református tanítóságot a fizetésrendezési tervezet kapcsán érhető sérelmek orvoslása végett országos egyesületünk által a vallás- és közoktatásügyi Miniszter ur elé vezetendő küldöttségbe megbízott választása. 2. Ugyanezen ügyben a közoktatási kormányhoz, a zsinathoz és az egyházmegyéhez intézendő kérelem. 3. Indítványok. Kedves Kartársak ! Mindnyájunk sérelméről, jövőnk biztosításáról lévén szó, azt hiszem, itt minden bővebb magyarázat fölösleges. Ha magunk nem állunk résen, másoktól sem várhatunk támogatást. Tömörüljünk tehát, jöjjetek el mindnyájan! Felsőbánya, 1907. február 8. Imre Károly, egyesületi elnök. Mennyit jövedelmez a batyuhál. Lapunk zártakor arról értesülünk, hogy a, ref batyubál tisztán 817 K 43 fillért jövedelmezett, mivel azonban még mindig folynak be adományok, ez az összeg hihetőleg emelkedni fog. Az izr. nők fillér-egyletének múlt hó 20-án tartott jótékonyczélu estélye jegymegváltása czimén utólag beküldött Weinstein Jenő Bujánházáról 10 koronát és Roth Samu remetemezei jegyző 2 koronát, mit ezúton köszönettel nyugtatunk. Vider Samu, egyl, titkár. A felsőbányái »Olvasókör« felszerelései gyarapítására folyó hó 12-én (húshagyó kedden) a városi vendéglőben farsangi estélyt rendez. Nagy farsangi felvonulás bányászzenével. A rendezőség tréfás meglepetésekkel fogja a közönséget mulattatni. Szünóra alatt értékes tárgysorsjáték. Nyilvános köszönet. Istenben boldogult jó férjem elhalálozása alkalmából, súlyos csapásomban fogadják mindazok, akik részvétükkel, a temetésen való megjelenésükkel vagy bármi más módon fájdalmunkat enyhíteni, gyászunkban osztozni szívesek voltak, leghálá- sabb köszönetünket Nagybánya. 1907. február 8-án, az egész család nevében özv. Sürger Mihályné, Winkler Róza. A kézcsók veszedelme. A külföldi államokban, újabb idő óta nagyon behatóan foglalkoznak a csók bacillus terjesztő természetével és különösen a kézcsókról állapították meg, hogy az egészségre nagyon ártalmas. Angolországban már a kezcsók-ellenesek ligája is megalakult és valószínű, hogy nemsokára teljesen divatját fogja múlni a kézcsók. Ez a kéz- csók-ellenes mozgalom különben nem uj. Már 1795-ben is akadt tudós, aki ellene állást foglalt. Egy berlini lapban közölt hosszabb tanulmányt és többek között a következőket irta : »Bármilyen ősrégi is az a szokás, hogy a gyermekeket arra kényszerítik, hogy az idősebb embereknek kezet csókol- janek, bármilyen szép is, ha a gyermekek és fiatalemberek illedelmesek és végül bármilyen nagy e szokás erkölcsi értéke, úgy mégis azt kell utón-útfélen tapasztalnunk, hogy ez a szokás nagy ártalmunkra lehet. Mert ha szülőink és nevelőink csak olyan emberek kezének megcsókolására szorítanának, akiknek keze feltétlenül teljesen tiszta, nem kellene bajtól félni. Csakhogy ez nagyon illetlen dolog lenne. Éppen azért az a véleményem, hogy a kézcsókot teljesen ki kellene küszöbölni a társadalmi életből és igy elejét vehetnők minden bajnak. A kézcsók leginkább azáltal lesz ártalmassá, hogy a test különböző kigőzölgései átmennek az emberi szervezetbe. Különösen áll ez a sorvadásos és csuz- beteg embereknek adott kézcsókra nézve. A reklámok értéke. A tapasztalat igazolja, hogy igen sok vállalat semminemű fontosságot nem tulajdonit a világkereskedelem egyik leghathatósabb előmozdítójának — a reklámnak. A Times most ezzel kapcsolatban egy fölötte érdekes esetről ad hirt. Egy nagy londoni selyemgyár, amely évenként 2 millió márkát költött hirdetésekre, a múlt évben- elhatározta, hogy ezen tételt egyszerűen törli a költség- vetésből, mivel üzletköre úgyis eléggé kiterjedt. Nemrég pedig a gyárvezetőség rendkívüli közgyűlést hivott össze, amelyen jelentelte, hogy mióta a reklámozást beszüntették, a vállalat forgalma annyira megcsappant, hogy a részvényeseknek az eddig kapott 18 -20 százalék osztalékról ezultal le kellmon- daniok. A közgyűlés erre megkétszerezte a reklámra szánt összegeket. Felhívása kereskedőkhöz! Daczára annak, hogy a kereskedelmi kormány a székesfőváros hozzájárulásával a budapesti ipari és kereskedelmi munkásköz- vetitő intézetet már 1900-ban életbe léptette, a kereskedők vagy megszokásból, vagy azért, mert ezen intézet létezéséről és arról, hogy minden dij nélkül segédeket és tanonezokat közvetít, tudomással nem bírnak, személyzetért még mindig az ügynökökhöz fordulnak, miáltal segédjeiket érzékenyen megkárosítják ; mert az ügynököknek a közvetítésért fizetniük kell s azok közül többen a jobb állásokat a legtöbbet fizetőnek juttatják. Felhívjuk ennélfogva a t. keieskedő ezégeket, hogy gondoljanak segédjeik sorsával, kikkel együtt dolgoznak s kiknek segélyével igyekezetük gyümölcsét élvezik, ragadják ki segédjeiket lelketlen kufárok kezéből s forduljanak egyenesen a budapesti ipari és kereskedelmi munkásközvetitő intézethez (József-körut 36. sz.), hol egy volt kereskedő van a keresk. személyzet közvetítésével megbízva és hol az minden dij nélkül szakszerűen és csakis a kölcsönös érdekek szemmeltartásával fogana- tosittatik. Eltűnt eb. Elveszett egy fehér — két füle és szeme körül fekete foltos— fox terrier; Boby névre hallgat. A megtaláló Martiny bányatanácsosnál illő jutalomban részesül. A Méhészeti Szemle január—februári száma megjelent a napokban Pataki Béla szerkesztésében, csinosan kiállított füzetben, melynek tartalma: Ujé'vi beköszöntő. A népkaptárral való .méhészkedés, Dömötör Lászlótól. A Gobóczy-féle méhkaptár. Karácsom levél. (Költemény K. Miklóstól.) A Dömötör- féle népkaptárra való átmenetei. Rajzok a méhek világából, Pataki Béla. Méhészeti irodalom. Uj sazklap. Kérdések és feleletek. Különfélék Apró hirdetések. A jól szerkesztett folyóiratot ismételve ajánljuk a gazdák figyelmébe. A méhész járassa azért, mert méhész, aki pedig még nem az, az járassa azért, hogy megkedvelje a méhészetet. Értesítés. Tekintettel úgy az anyag, mint amunka- erő s minden szükségletünk árának emelkedésére, kénytelenek vagyunk mi is arányosan munkaárainkat fölemelni, hogy pedig ezen a jogezimen visszaélés ne történhessék, illetve hogy a közönséget közülünk senki ne taksálhassa, közösen alulírottak egység-árakat állapítottunk meg, amelyeket közjegyzőileg hitelesíttettünk úgy a magunk, mint a szives megrendelő közönség jól felfogott érdekében. Nagybánya, 1907. jan. 17-én. A nagybányai lakatos mesterek. Állást keres egy iskolákat végzett fiatalember, aki magyarul, németül és románul beszél. Czim a kiadóhivatalban. Sövények madárvédelemnek. Minden nagyobb ker- íet a szabadban, szőlő és gyümölcskerteket nem deszkakerítéssel, hanem élő sövénynyel kellene körülvenni. Minden élő kerítés még a gondozatlan, közönséges sövények is mezők szegélyén, birtokok határolására stbinek ültetve a földdarab, sőt az egész vidék szépítéséhez nagyban hozzájárulnak. Kiválö előnyöket azonban azáltal érünk el, hogy az összes, de különösen az éneklő madaraknak ezáltal jó oltalmat nyújtunk, mert a madarak a sövényeket mindig szívesen keresik fel fészekrakásra, azokba befészkelnek és háborítatlanul szaporodnak. Mindenütt, hol az udvar, kert sürü és csak kevésbbé gondozott sövénynyel van körülvéve, ott örömet fogunk a madárdalban, madárcsicsergésben találni és a hasznos dalosokat, mint szívesen látott féregirtókat lakhelyünk közelében üdvözölhetni. Legjobb sövénycsemetéink 1. akácz, 2. Gleditschia (lepényfa,) 3. Maciura. Mind a három fajta tüskés és ezáltal betolakodók ellen védelmet nyújtanak. Igen jó és sokat dicsért a galagonya (Crataegus) de ez csakis északi vidékeken megbecsülésre méltó, éghajlatunk alá azonban nem alkalmas, mert itt a hernyók sok évben óriási módon pusztítanak, a galagonya pedig hernyókkal mindig teli, úgyszólván a kártékony férgek költéshelye. Magas sövényeknek mezők, községek, dűlők határolasára az összes fanemüek igen alkalmasak és szépek; különösen akácz, jávor, nyír, kőris, tölgy, eper, nyárfa, hárs, sofora, szil stb. Igen szépek és folytonzöldek a fenyőfélék és tobzosak, a legjobb azonban a boróka és Thuja (életfa), mivel ezeknek növése nem igen magas, de rendkívül sűrű. Mühle Vilmos. Eötvös Lajos és Társai kereskedelmi kertészete és magkereskedése Tarczal (Zemplénmegye.) 1000 drb Gleditschia csemete 4 korona. 1000 drb 2 éves akácz- csemete 10 és 15 korona. 1000 darab 1 éves akácz- csemete 4 — 6 és 12 korona. 1000 drb vadalma-csemete 12 és 20 korona. 1000 drb vadkörte csemete 14 és 25 korona. Nagyvirágu kerti disz-szegfütövek 10 drb P20 korona, 100 drb 10 korona. 2 éves bokor-rózsák 10 drb 10 korona. 2 éves bokor-rózsák 10 drb 5 korona, 100 drb 35 korona. 2 éves hónapos-rózsák 10 drb 5 korona, 100 drb 35 korona. Elsőrendű kerti magvak, virághagymák, dísznövények a legolcsóbb árakon. 160 oldalas föárjegyzékünk kívánatra bérmentve. A szőlőtermelőket különösen érdekelni fogja, hogy a »Milleniumtelep« Nagyösz, Torontálmegye, most is, mint minden évben, a legjobb minőségű fajtiszta szőlő- oltványokkal rendelkezik s azokat a legolcsóbb árban fagymentesen szállítja. Mümellékletekkel díszített nagy magyar, vagy német, vagy román, vagy szerb nyelvű föárjegyzékét minden érdeklődőnek ingyen és bérmentve küldi. B. K. Nagy-Tarna (Üzenet.) Mezey József festő volt, 1848 - 49-es honvéd, a Szentháromságról nevezett itteni r. k. templomnak oltárképeit ő festette az 50-es években, valamint Nagybányán más festmények is maradtak utána. Neje Guzman paula volt, gyermekei nem maradtak. Mezey később teljesen megvakult s költő lett. Költeményeit feleségének diktálta. Versei nyomtatásban is megjelentek. Egyébiránt fordulj Dr. Gellért Ferenczhez, Budapest, üllői-ut 36. sz 9. Ő részletes adatokkal tud szolgálni. Születtek: 29. febr. 1. Szakács Istvánnak »Róza.« 30. jan. 26. Balog Ferencznek »Károly.« 31. Moldován Istvánnak »Emma Vilma.« 32. febr. 2. Dächer Lajosnak »Mária.« 33. jan. 31. Logyin Flórinak »Gábor.« 34. jan. 28. Toroczkai Etelkának »Etelka.« 35. febr.5. Tamás Ilonának »Katalin.« 36. febr. 4. Katona Györgynek »György.« 37. febr. 4. Holl Ferencznek »AnnaLenka.« 38. febr. 8. Tuczi Annának »Anna« nevű gyermeke. Elhaltak : 24. febr. 1. Marosán Miklós, gör. kath. egy hónapos, bányamunkás gyermeke, görcsökben. 25. febr. 1. Fáczki József, róm. kath. 27 éves, bányamunkás, tüdögümökórban. 26. febr. 1. Marosán István, gör. kath. 20 éves, kocsis, nehézkórban. 27. febr. 1* Halmi György, ev. ref. 24 éves, vasúti raktári munkás, gyomorfekélyben. 28. febr. 5. Viliman Anna, gör. kath. 4 hónapos, cseléd gyermeke, agyhártyalobban. 29. febr. 5. Sürger Mihály róm. kath. 71 éves, kisbirtokos, sziv- hüdésben. 30. február 4. Rád László, gör. kath. 2 hónapos, bányamunkás gyermeke, görcsökben, 31. febr. 6. Szűcs Károly, ev. ref. alamizsnás, 69 éves, tüdő- gümökórbau. 32. febr. 7. Rogozsán László, gör. kath. 9 éves, napszámos gyermeke, tüdögyuladásban. Foulard selyem 65 krajczártól 3 forint 70 kraj- czárig meterenkint blúzoknak és uszályos ruháknak való. — Bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték postafordultával. Henneberg selyemgyára Zürich.___________________________ ' Felelős szerkesztő és Iaptulajdoaos: Révész János.
