Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-05 / 18. szám
Nagybánya, 1907. Május 5. — 18. szám. XXXIII. évfolyam NAGYBANYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEQJBLBNIK ZMTIlXrrXEKr 'V-A.sAítlXrA.IP Előfizetési árak: Egész évre 8 K. FéLéwe 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felsőbányal-utcza 20-lk szám alatt. Üdv az uj képviseletnek. Üdvözöljük a képviselőtestület, mely Ilosvay Aladár alispán elnöklete mellett ma délelőtt 11 órakor alakult meg. 1906 december 31-ike óta, tehát teljes négy hónapig szünetelt nálunk a városi alkotmányos élet, hogy kinek a hibájából, nem kutatjuk, vessünk fátyolt a múltakra és tekintsünk inkább a jövőbe. Szép és nagyjelentőségű feladatok állanak az uj képviselet előtt, amely különben csak név- leg uj, mert tagjaiban a régi maradt egy-két uj erőt kivéve Az akaratlan pihenés után szabad legyen remér.ylenünk, hogy friss erővel, igazi tavaszi munkakedvvel lát hozzá a képviselőtestület a nagy munkához, mit a közügyek, az előhaladás érdekében végeznie kell. Első sorban természetesen a tisztikar megalakítása lesz a leglényegesebb kötelessége. A tisztikar hivatásos vezetője a városi közéletnek, sokféle ügyes-bajos dolgainknak intézője. A tanács eszmékkel, lelkesítéssel, irányt mutató önzetlen tevékenységgel úttörője a fejlődésnek. Kicsoda tagadhatná tehát, hogy főleg a tisztikartól függ Nagybánya jövője, azért minden városatyának erkölcsi kötelessége jól meggondolni, kit tisztel meg bizalmával s szűnjék meg végre-valahára az a rendszer, hogy annak adjuk Ígéretünket, aki ajtónk kilincsét véletlenül legelőször fogta meg a nagy ta'árjárásban. És ha megalakult teljesen tisztikar, képviselet, azután kezdődik a teendők egész halmazának lebonyolítása. A földmivelés terén, az erdészeti ügyek, a közlegelo javítása legnagyobb figyelmet érdemelnek. Az ipar terén, a kisiparnak védelme, az agyagipar nagyobb méretekben való fejlesztése, kereskedelmi szempontból a nagyszálló, a ligeti vendéglő stb. építése. A vallás- és közoktatás érdekében a római és görög katholikus plébánosi állások betöltése. Az állami iskolák felépítése és ennek az ügynek végleges rendezése. Az igazságügy érdekében, tekintettel vidé* künk sajátos helyzetért-, a bányatörvényszék sürgetése. Pénzügyek tekintetében a lehető legmélyebbre ható rendezés minden téren, többek között a város takarékpénztárának uj alapszabályokra való fektetése. Belügyi téren: vízvezeték, csatornázás, villamos világítás, egészségügy, önálló törvényhatóság, megannyi hatalmas gondolatok, szép és merész feladatok a jövendőre. Honvédelmi téren e nemzetiségekkel elárasztott, munkásokkal eihalmozott vidéken katonaság letelepítése. És még sok más nevezetes kérdést hozhatnánk föl, amelyek érdekében tiszteletre és elismerésre méltó feladata a képviselőtestületnek fáradozni. Kiki kibővítheti, amint akarja ezt a sorozatot. Üdvözöljük tehát a városatyákat nehéz hivatásukban s békéc, egyetértő munkájukhoz szerencsét, sikert kivánunk! A képviselet megalakulása, * — Két közgyűlés egy napon. — Ma délelőtt két közgyűlés volt a városházán, d. e. 11 órakor Ilosvay Aladár alispán elnöklete mellett megtartották az alakuló közgyűlést, mely rövid egy negyedórát veti. igénybe. Az alispánt Szabó Adolf, Molcsány Gábor, Révész János tagokóól álló küldöttség hívta meg a gyűlésbe, akit midőn a közgyűlést megnyitotta Égly Mihály főjegyző üdvözölt rövid, tartalmas, költői szárnyalásu beszédben. Megemlékezett arról, hogy alőször van szerencsénk hozzá, mint alispánhoz, kiemelte, hogy a nemzeti küzdelemben, mily kiváló részt vett Ilosvay Aladár, valamint azt is, hogy közigazgatási pályáján Nagybánya iránt mindig jó indulattal viselkedett. Tolmácsolta a képviselet bizalmát, tiszteletét, szeretetét s beszédét az alispán éltetésével végezte. Ilosvay Aladár alispán megköszönte a szives jól eső üdvözletét s biztosította a képviseletet, hogy Nagybánya iránt mindig meleg érdeklődéssel van s a képviseletet a város fejlődésének munkájában a legnagyobb készséggel támogatja Ezután hitelesitökül Csüdör Lajost, Molcsány Gábort, Glavitzky Károlyt kinevezvén, fölvette a napirendet. Felolvastatta az újonnan választott képviselők és póttagok, továbbá a 3 év előtt választottak és az értékképviselők névsorát, s mivel a választások ellen semmi panasz, vagy fellebbezés föl nem merült, a képviseletet megalakultnak jelentette ki. Ugyanez alkalommal Szellemy Geyza, Kádár Antal, Steinfeld Sámuel, Almer Károly, Gel- lért Béla kijelentették, hogy a választott képviselőséget tartják meg. Ezt tudomásül vették, mire a közgyűlés az alispán éltetésével véget ért. A másik közgyűlés d. e. 11 és 1/i órakor volt Torday Imre h. polgármester elnöklete mellett, aki a gyűlést megnyitván, hitelesitökül dr Miskolczy, Fülep Imre, Szellemy Geyza tagokat nevezte ki, azután szép szavakban emlékezett meg Beregszászy Sámuel haláláról, kinek emlékét jegyzőkönyvbe igtatják. Helyére Mikó Béla első póttagot hívták be s Gurnesevitset a póttagok közül törülték, mivel ö rendes tag. Stoll Béla meleg szavakban emlékezett meg dr Winkler püspökről s indítványára envfekét jegyzőkönyvbe vették s a káptalanhoz részvétiratot intéznek. Az elnök kijelentette, hogy ezt a hétfői gyűlésen akarta indítványozni, azonban mivel a közgyűlés egyhangúlag helyesli az indítványt, tehát ilyen alakban is hozzájárul. Ezután a szervezési szabályrendelet 12. §-a értelmében megalakították a város állandó és adhoc bizottságait, mire a gyűlés déltájban véget ért. Az egyes bizottságok következőleg alakultak meg: Gazdasági és pénzügyi bizottság. Elnök: Polgár- mester. Előadó: A szaktanácsos. Tagjai: Almer Károly, L. Bay Lajos, Bónis István, Fábián Lajos, Gel- lért Béla. Glavitzky Károly, Kornis Ernő, Kupás Mihály, Kovács Gyula, dr Lovrich Gyula, dr Makray Mihály, Molcsány Gábor, Moldován László, dr Aj- tai Nagy Gábor, Neubauer Ferenc, Révész János, Spiczuli Károly, Steinfeld Béla, Stoll Béla, Szabó Mostar. — Irta: Laky Imre. — Az 1878. év julius 29-én mozgósított osztrák-magyar csapatok — túlnyomó részben magyar ezredek — János Salvátor főherczeggel az élükön átlépték Bród- nál az okkupálandó tartományok határát s menten el is foglalták Berbir erődöt — puskalövés nélkül. Már-már hinni kezdett mindenki annak a katonabandának a meséjében a melyik zeneszóval hódítja meg Boszniát. Persze, aztán nem ment a dolog ilyen simán. Mert hej! de sok jó magyar baka, magyar huszár harapott a Bosna völgyében a fűbe ! Augusztusban már elfoglalták Sarajevót, Bosznia gyöngyét s Jovanovics tábornok is bevonult Mostárba Hercegovina fővárosába. De bizony véres volt odáig az ut. Vércseppek jelölték az utat Mostár felé is, egész a Narentán átvezető úgynevezett római hídig, melynek korlátját vas nyársakra húzott bakafejek díszítették jobb- ról-balról. A kivonuló elégedetlen felkelők jelenetezték e szép fogadtatást, kik még Alit, a mostári pasát is legyilkolták elvonulások előtt, a miért utasításaihoz híven nem akart ellentállást kifejteni az osztrák-magyar csapatok előtt. Ott van eltemetve, ahol meghalt, a Sauerwaldova ulicán fekvő nagy dszámia sirkertjében. Sírjára Cyprus-, gránát-s fügefák borulnak. Hatalmas turbános kőemléket emelt feje fölé a kegyelet. O volt az utolsó mostári pasa. Mostár nem csak legnagyobb városa Hercegovinának, de legfontosabbika is. Mély vögykatlanát feltétlenül védik és uralják az Alpesekre emlékeztető hatalmas bérczkoszoruk, melyek óriási méretekben gyűrűzik körül. E gyűrű közepén, a mély sziklák közt tovaro- hanó hatalmas hegyi folyam, a Narenta jobb- és balpartján terül el Mostár. E mély völgybe északról égig meredő szakadékok közt ömlik be a Narenta s délen kissé tágabb völgyön át rohan ki a tenger felé. Azonban alig 30 kilométernyire innen, Metkovicsnál már tengeri hajókat himbál habjain a zöld Narenta. Pedig még Mostáron vannak olyan helyei, hogy ügyes tornász bátran megkísérelheti az átugrását, Az is igaz azonban, hogy veszedelmes salto-mortale volna, mert csak egy csuszamlás s megtalálja az egyenes utat a pokolba. Mert a Narenta nem szokta visszadni a halottait. Ki tudja azt, hogy hova tűnnek a szerencsétlenek, kiket vagy a véletlen vagy a bánat hajt tajtékzó hullámaiba ? Vannak egyes helyei, különösen ’az északi részén a völgynek, hol az alig 4—5 méter széles folyamnak, mely tombolva, zúgva, törve rohan tova a két meredek sziklafal közt mélységét ez ideig nem sikerült megmérni. Mily rettenetes mélység lehet itt, mily óriási barlangoknak kell ott alant a titokzatos mélységben létezni hogy befogadják azt a rengeteg vimennyiséget, mely pár kilométerrel alább már a Dunához hasonló széles folyamot alkotja ? Nem lehet valami vadabb, meglcapóbb kép, mint tavaszszal, nagy vízállásnál hídról nézni a tomboló Narentát. Ilyenkor a legfelső sziklapárkányokig emelkedik a viz tükre, melyeknek medertávja 20-—30 méter közt váltakozik s melyek lépcsőzetes sziklafalat alkotnak lefölé az alacsony vízállásig E sziklalépcsőzetek köz rohanva fut a tajtékzó viz s örvényei dühös sietséggel ragadják a titokzatos mélybe a belétévedt tárgyakat. A jobb és a balparton levő városrészt ma már két hid köti össze. Az újabb eredetű, a Ferencz József- hid, az európai városrészben van s legföbbképen hadászati célokra szolgál. A régi hid, az u. n.: római hid, pár száz éves már, de méreteiben merész és hatalmas alkotás, az ó-városrészben. Különben Mostár nevét is e hídtól vette (Most = hid) Hogy honnan kapta e sokak által megcsudált hid a »római« nevet, azt nem tudni; annyi tény, hogy nem római eredetű mü, mert be van bizonyítva, hogy a j törökök csináltatták pár száz év előtt. Napjai azonban meg vannak e megkapó szépségű hídnak számlálva, mert mérnökök állítják, hogy a sziklafalak melyek a jobb s bal pilléreket alkotják, alá vannak mosva. A kormány el is tiltotta a hídon át a teherszállítást s csak a személyi forgalomnak van fentartva. Mostár még az okkupáció idejében s az arra következő években igazi típusa volt a renyhe, rendszertelenül épített, piszkos, keleti városoknak. Házainak nagy része össze-vissza tákolt kő tömeg volt, melyet legtöbb esetben arra sem tartott a lusta gazda érdemesnek, hogy legalább kívülről bemeszelje. Kéményről persze szó sem volt, hanem ott ment ki a füst, ahol épen utat talált, Tagadhatatlan, hogy a keleti városrészben még ma is élvezheti, a kinek tetszik, az ilyes keleti panorámát, de a kultúra rohamosan halad, az utczák szélesednek, a palotasorok büszkén emelkednek a haragos-zöld cyprusok között s a régi Mostár lassanként elpusztul, eltűnik a föld színéről. Lap-unis mai száma © oldal.
