Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-07 / 14. szám
(2^ 1907. Április 7. föladatainak teljesítésére ösztönözze és utasítsa a községeket és a közbirtokosságokat. Valóban ideje már ennek az intézkedésnek, mert ha még oly müveit városok is, mint Nagybánya parlagon hevertetik drága, értékes legelőiket s fű helyett zsombékot, kákát, vad savanyut, disznósertét termelnek rajta, ha önmaguktól nem képesek boldogulni, erőszakkal felülről kell a községeket boldogítani. A miniszter fölhívta a törvényhatóságokat, hogy a mintaszabályzatban kifejezésre jutott célok szolgálatában, a terv nyomán a szabályzatoknak mielőbbi meghozására hassanak, de a jövő legeltető időig okve- tetlenül gondoskodjanak a mintaszabályzat figyelembevételével a legelőrendtartás rendezéséről. A- mintául küldött legelőrendtartás főbb rendelkezése a következők : A szabályzat kimondja, hogy a közlegelőt másra, mint legeltetésre használni és részben vagy egészben fölosztani nem szabad. A közlegelő határjelekkel látandó el, ezeknek a határjeleknek épségéről a községi elöljáróság gondoskodik. A közlegelőkre a szabályszerüleg megállapított legeltető dij lefizetése mellett minden községi lakos hajthat ki jószágot. Megállapítandó azonban a legelőre kihajtható jószág száma és ha túlterhelés mutatkozik, első sorban a kisgazdák jószágait kell a közlegelőre engedni. Idegen községbeli lakosok lábas jószágai csak akkor vehetők föl a legelőre, ha a legelőre fölhajtható jószág a községi lakosok által tartott jószágból nem telik ki. Megállapítandó a legelőszabaditás ideje és az az idő, mig a legeltetés tart. Megállapítandó területileg az egyes állatnemek legeltető helye és igy az uj rendtartás szerint külön a tehén, külön a juh és külön a sertések legeltető helye. Leglényegesebb azonban a legelőjavitásra irányzott rendelkezés. E szerint a községi elöljáróság köteles gondoskodni arról, hogy a közlegelő összes területe az állatok táplálására alkalmas füvei legyen begyepesitve. Ha a gyep ritka vagy kopár, gondoskodni kell a terület kellő kíméléséről és fűmaggal való bevetéséről. Az ilyen fűmaggal bevetett területre marhát mindaddig tilos hajtani, mig a gyep kellően meg nem erősödött. Minden őszszel a közlegelőt az elöljáróság bo- ronáltatja* meg, a legelőszabaditás előtt négy héttel megfogasoltatja. A káros növényt, gyomot, tüskét stb. az elöljáróságnak kötelessége irtani. Kellő számú itatóról, delelőről, védőhelyről szintén az elöljáróság gondoskodik. Aki a legelő szabályok ellen vét, kihágást követ el és kétszáz koronáig terjedhető büntetés alá esik. Meg vagyunk győződve róla, hogy Darányi ez uj rendelete a mai viszonyok közt üdvös eredményeket fog hozni különösen ott, aho' a kisgazdák marháinak nincsen legelőjük, de olyan helyen is, mint Nagybánya, ahol csak a legelődijat tudták eddig beszedni, de a jószágot a >koplaldá«-ra vitték ki, ahol nem táplálékot, hanem betegséget szerzett. A vasút mentén elterülő legelő egyik szégyenfoltja Nagybánya városának, melyre vonatkozólag szintén százféle tervezgetés volt már, anélkül, hogy valaki csak egyet is megvalósított volna. Évtizedek óta azt látja először az ideutazó idegen s némi halvány fogalmat alkot magának az itteni állapotokról. A csaknem 1000 holdas közlegelő csak bosszúság és nyomorúság szerzője a tehéntartó gazdáknak. Marháinkat már nem is azért bocsátjuk a különben jól megfizetett legelőre, hogy ott táplálékot vegyenek magukhoz, erőt gyűjtsenek a további fejlődésre és szaporodásra, hanem csak azért, hogy megjárassuk őket. Ez az élvezet nélkül való séta azonban min- i den esztendőben a maga áldozatát is megköveteli; amennyiben a közlegelő területén vannak fertőzött helyek (lépfene bacilussal stb. fertőzve) s amely marha véletlenül azon a területen meri éhségét csillapítani, az nemcsak hogy megbetegszik, de bele is pusztul. Különös, hogy ezen abnormitásokat mindenki ismeri — még az idegenek is — látják és tudják s ' mégis be kell az intéző köröknek várniok, hogy felsőbb helyről történjék rendelkezés. A nagy vendéglő romjai. Rákóczitér elátkozol! romjai! Nem fogják a köveit elhordani . . . Koszoruzza széltén-hosszán a moha, Uj épület a helyén nem lesz soha. Kurucvár volt? Talán azért kímélik? Győzelemre itt száguldottak végig, S pihenéskor nótáikkal e teret, Zengték be tán égő örömlüz mellett ? Nem várrom ez, szivünknek más érzése Keserg romján, újításától félve: Köveiddel sok, jóleső szép emlék, Mely hozzádfűz, semmiségbe oszlanék. Tánctermedben ifjú álmok hőseként, Táncoltattuk az imádott édes lényt; És a férfi iskolát — az élvekét Itt jártuk meg termeidben szerteszét. Mi sajnálunk, mert minden hely és asztal Jelentős, hol mulatánk barátinkkal; S a hazáért, barátságért kocintánk — Hangos dalra, vig kacajra nyílott szánk. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Adám Jóska! aranyos volt a kezed, Ahogy itt a szárazfádat kezelted . . . Mikor szentül hivénk, hogy a szivünk holt: Nótád mellett lelkünk mindent kitombolt. A Tanácsot esedezve hát kérem, Hagyják meg e romókat a főtéren : E romokhoz mert kirándul a lelkem S megpihen — az elmúlt szép emlékeken. Jeney Gyula. Heti krónika. »Vígan kezdődött és komolyan végződött« ez a hét jellemrajza. A vöröskereszt-egyesület mulatsága ugyanis kedélyes, művészi és értékes pontokkal kedveskedett husvét másodnapján. Az ünnepi szórakozások utolsó mozzanatai békességben játszódtak le hétfőn s ime ma szombaton sztrájk és sztrájk mindenfelé. Tehát a csendes jó Nagybányát sem kímélte meg a XX-ik század fagyos tavaszi szele. Nemrég dicsőítette valaki az itteni állapotokat s kimutatta, hogy nálunk a sztrájk szinte lehetetlen, olyan jól bánik az ősrégi kincstár az ő százados rendszere szerint munkásaival, íme egy napon arra ébredtünk, hogy csalódás volt az egész. A munka szünetel Veresvizen, Felsőbányán, a Kalazáncziban, hullámzó csapatok, szuronyos csendőrök tarkítják a várost. A mi jóindulatú népünk, a tisztes bányamunkások csendesen, békésen viselik magukat. Beszüntették a munkát s várják a fizetésemelést. Ennyi az egész. Sajnos azonban, hogy idegenek is beleártják magukat a mozgalomba s nem az a baj, amit az elégedetlen munkás ott az utcán beszél, hanem azok a nemzetközi betanítások, amik a 6-ik számú szobában lefolytak. Hogy mi az igaz ebben a kérdésben, azt nehéz volna eldönteni. Talán még a bányászok maguk sem : tudják egybefoglalni, annál kevésboé mi, ők csak azt érzik, hogy nekik fizetésemelés kell, mert drágább lett az élet. Mi lesz a befejezése azt sem jósolhatom én meg, azt majd megmutatja az idő. — Drága a hús, a ruha. drága minden, nem lehet kijönni, »muszáj strájfolni« igy mondotta nekünk azt egy atyafi. Lehet, hogy mire e sorok napvilágot látnak, már minden be is lesz fejezve, de a hét történetéből kitörölni többé soha nem lehet, hogy kiviritott ezen nálunk is a sztrájkok veszedelmes piros virága Mit mondjunk egyebet ? A gyermeknap is megfért azért ezzel a mozgalommal, 2-án és 3-án, látoga- tottabbak voltak az üzletek s a Platthy boltja előtt kitett sodronyos ládikóba sokan dobtak fillért, hatost még maguk a sztrájkolok is, hisz nekik is van gyermekük és ha bár pénzük nincs is, azért melegen éreznek az elhagyottak iránt. Olvad a hó, melegszik a levegő, itt a tavasz, a jégburok helyén élet kél, porzik az országút valahára s kibújtak a zsindelyfedelek a hótakaró alól. A gazda uj reményoyel fog munkájához, a nap mosolyogva süt az égen, csak az emberek olyan mogorvák, kedvetlenek, mintha nem is volna nap, nem is volna ég, nem is volna uj tavasz. Igazán nem csoda, ha ilyen környezetben egy jóravaló viccet sem tud mondani ' a krónikás. Áthelyezés. Nickmann Richárd helybeli kir. segédmérnököt a kerületi bányaigazgató O-Radnára helyezte át. Nickmann uj állomáshelyére a héten el is költözött városunkból. A városi képviselők választásának határideje még mindig nem bizonyos. Dr. Vass Gyula elnökhöz az alispán lapunk zártáig az iratokat nem küldte el, legalább azok ide még nem érkeztek s igy sajnálatunkra nem értesíthetjük polgártársainkat róla, hogy mikor fog lezajlani a nagy nap. Annyit azonban közlünk tájékozásul, hogy lejárt a megbízatásuk a következő képviselőknek: Révész János, Bertalan Miklós, Spiczuly Károly, Csepey Ferencz, Jancsovits József, Szerencsy József, Fábián Lajos, Bányai József, Doby Ervin, Lakatos Ottó, Szellemi Geyza, Vásárhelyi Gyula, Szász Lajos, Gerdenits János, Bónis István, dr. Weiszlgnácz, Soltész Elemér. Az 1904-ben megválasztott póttagok közül kiesnek véleményünk szerint: Hoffmann Árpád, Rozsos István, Boda Gyula, Nagy Samu, Troplovits Márton, Kovács István, Károly Imre. Szavaznak azok, akik országgyűlési képviselő választók. Eljegyzés. Száitz Elemér a Nagybánya és Vidéke fogyasztási szövetkezet üzletvezetője eljegyezte Mészáros Iduskát, néhai Mészáros Gyula abrudbányai m. kir. bánya- és fémbeváltó hivatali főnök leányát. Temesvári kitüntetések. Múltkori közleményünk kiegészítéséül hozzuk, hogy a temesvári kiállításon Kiss Béldné, helybeli mérnökné iparművészeti tárgyakért bronzérmet kapott, Lende Béla. helybeli számtiszt pedig festményekért elismerő oklevelet. Személyi hírek. Stodard angol milliomos, az angol bányák volt igazgatója, ma Zeisig kapniki bányatulajdonossal városunkba érkeztek, s pár órai tartózkodás után a déli vonattal elutaztak. Stodard hir szerint két millió koronáért megvásárolta a Róta-bányát s ott nagyszabású üzemet fog kezdeni. Szinsrváralján Frank József főesperes e hó 11-én ünnepli arany miséj ét Emlékeztető A független párt gyűlése holnap, vasárnap d. u. 3 órakor az ipartestületi helyiségben. 14. szám. Gyászhir. , Dergáts Sándor főgim. tanárt súlyos csapás érte. Édes anyja özv. Dergáts Edéné, márc. 31-én. életének 71-dik évében, szivszélhüdésben elhalt Kassán. Ápr. 2-án d. u. V„4 órakor temették. A végtisztességtételre Dergáts Sándor a szomorú hir vétele után azonnal elutazott s tegnap érkezett vissza városunkba. A boldogultat három gyermeke, özv. Kiss Gézáné Dergáts Lujza, Dergáts Sándor, Dergáts Nándor, két menye, három unokája gyászolják, valamint a kiterjedt rokonság. Nyugodjék békében! Winkler József a jótékonyságáról ismert Nagyváradi ez. püspök újabb 20000 koronás alapítványt tett gyermekmenház czéljaira Nagybányán s óhajára a már előzőleg ugyané czélra tett 21272 koronás alapítványából megvették a Sürger Mihály féle Rák- utczai kőházat a menház czéljaira. Meghívó. A nagybányai ifjúsági kör f. hó 11-én este 8 órakor, a kaszinó helyiségében tartja ez évi III-ik rendes közgyűlését, melyre a t. tagokat ez utón hívja meg: Boronkay Béla elnök, Székely Mihály titkár. Á vöröskereszt egyesület husvét másodaapi mulatsága a legsikerültebbek közé tartozott. Igen szép, díszes, előkelő társaság gyűlt egybe a kaszinó termeiben, hol a helyiségak csinosan voltak fóldiszitve. Bor- bds Géza sikerült szellemes monológját Ocsdrd Bősbe pompás természetességgel, kedvesen, életrevaló humorral adta elő, nagy tetszést aratva. Tapsolták öt is, a szerzőt is lelkesen. Második pont volt Knrwcz János zongorajátéka, a nagyváradiak e kedvenc művésze, testvéröescse a mi Író —Kuruczunknak. Elsőben Wagner »Walkürök« cimü dalművének egy részét adta elő tiszta wagneri stylusban. A pianissimók és a forték lehelletszerü árnyékolása és erőteljes technikája arra vallottak, hogy mesteri előadói képessége van. Mint zeneszerző egyik Rapszódiájában mutatkozott be. Oktáv, terez és text futamokkal igazi magyar stylusban fölépített melódiájával igazán nagy és osztatlan sikert aratott. Kurucz még fiatal ember szép jövőnek néz elébe. Mikes Anna és Várady Jolán két fülbemászó Mendelsohn duettet adtak elő. Szőke Bála diskrét zongorakisérete mellett. Mikes Annát már előnyösen ismertük, most Várady Jolánnak impozáns alt hangját először hallottuk. A kettő nagyon kedvesen egészítette ki egymást, az est egyik legszebb sikere az övék volt. Dr Vass Gyula egy pár magyar nótát fújt el az ö varázstilinkóján. hogy milyen eredménynyel, felesleges mondanunk, közönségünk régi kedvence ö. Németh Gywla a kir. zeneakadémia növendéke, leendő operaénekes két Schubert dalt mutatott be. Úgy a »Tengerparton«, mint a »Posta« cimü ismeretes zenei körökben, az ő hangján azonban megújultak ezek a szép nóták s teljes erejükben tündököltek. Némethiek nagy operába való óriási méretű a hangja s a mi kaszinótermünk kicsiny neki, mint Nagy Sándornak Macedonia, szinte nem fértek bele a fortissimói. Schik mester büszke lehet tanítványára. Csak haladjon a Takács Mihály utján és nyomába léphet. Hírlik, hogy tiszteletére a nagybányaiak külön hangversenyt szándékoznak legközelebb rendezni. Bajnóezy Sándor bebizonyította nekünk, hogy nemcsak a karzatról lehet fütyülni, de a világot jelentő deszkákról is, cigánykisérettel oly gyönyörű füttyszólót produkált, hogy még ter- cezett is maga-magának. — Lelkes tapsokban, újrázásokban volt része, nem fütyülték ki, sőt dicsőítették egész este. Szentmiklósy Dnsi és Harawsz Gyula egy francia dialóggal fejezték be csattanósan az estélyt. Minit halljuk öt nap alatt készültek el rá s annál nagyobb az érdemük, hogy oly kedves, csinos kifogástalan, jó alakításban mutatták be. A figyelmes rendezőség csokrokkal, babérkoszorúkkal lepte meg a szereplőket. Előadás után tánc következett, zajos, jókedvű mulatság, mely mintegy 500 koronát eredményezett jótékony célra. Az egyesület vezetősége méltán meg lehet elégedve a sikerrel, de meg volt azzal teljesen elégedve a nagy közönség is. A temesvári orsz. kiállítás rendezőbizottsága a kiállítók festményeit és kézimunkáit már visszaküldte, kiki megkaphatja a magáét az áll. polgári leányiskola igazgatói irodájában hétfőn délután 2 órától 5-ig. özv. Bobelly Lajosné. Egy nagybányai születésű, derék tisztviselő halt el M.- Vásárhelyen a héten. Csupa jó szív, csupa becsületesség és szorgalom volt ő, de gyenge teste nem bírta meg a csapást, amit a sors reá mért. Karácsomkor elhalt vörhenyben egy szép kis leánykája, azóta napról-napra gyengült s múlt vasárnap, tehát éppen husvét első napján meghalt. Haláláról a család ezt a gyászlapot adta ki: Özv. Besenszky Bálintné Noszkó Amália úgy a maga mint gyermeke Besenszky Gáborka, valamint Besenszky Antal mint apa, özv. Truppéi Béláné szül. Besenszky Mária, Besenszky Kálmán és családja, Besenszky Róza mint testvérek, valamint az összes rokonság mélyen szomorodott szívvel tudatják, hogy a forrón szeretett, felejthetetlen férj, édes atya, gyermek, testvér és rokon Besenszky Bálint m. kir. pénzügyi titkár életének 46-ik, boldog házasságának 11-ik évében f. évi március 31-én délelőtt 10 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Földi maradványai f. évi április 2-án délután 3 órakor fognak a gyászháznál (dr. Gecse Dániel-utcza 13. szám) beszenteltetni és a róro. kath. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat f. évi április 3-án 9 órakor a Plébánia templomban fog az egek Urának bemutattatni. Béke poraira! Maros-Vásárhely, 1907. március 31-én. — Gyógyítsa be a család sajgó sebeit a minden orvosok legjobb orvosa: az idő. Besenszky Bálint.
