Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-24 / 12. szám
(2) 1907. Március 24. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 12. szám. Megjegyzések a Nagybánya város által épitendő Nagyszállodára vonatkozó Bálint és Jámbor budapesti építészek által készített tervrajzra. 1. A bolthelyiségek alatt elhelyezett pinceraktárakhoz vezető lejárók nincsenek kitüntetve, pedig minden egyes bolthelyiségből kézi lejáró szükséges, azonkívül a nagyobb bálok és ládák elhelyez- hetéséhez megfelelő közlekedési folyosó és ezekhez külön vezető pincelejáró létesítése elkerülhetetlen. 2. A vendéglős bor- és sörpincéje, tekintettel a nagy bérleti viszonyra, igen kicsi, okvetetlenül bővebb pincehelyiségek bocsátandók e célra rendelkezésre. 3. Étterem és kávéházterem az udvarok részén vannak elhelyezve, az udvarok területe a minimumra van leszorítva, ez utóbbi körülmény a belső szabad közlekedést megbénítja és tekintettel az épülettömbre és a közbefogott díszteremre és színházra, tűzrendészet! szempontból, mint veszedelmes elhelyezés, meg nem engedhető. Az étterem és kávéházterem ennélfogva az utcza felé eső épületrészekben helyezendő el, annál is inkább, mivel a tervezett sok bolthelyiségeknek jövedelmezősége igen kérdéses és az udvarokra tervezett ét- és kávé- háztermeknek elhagyásával, illetve a főépületbe való elhelyezésével az építési költség is tetemesen lejjebb szállna. A jelenleg tervezett étterem és kávéház részére szükséges illemhelyek, a termek hátsó végén, olyformán vannak elhelyezve, hogy azokhoz közvetlen csak belülről lehet hozzáférni, anélkül, hogy külön folyosóval, vagy előcsarnokkal volnának ellátva, ilyetén elhelyezés meg nem engedhető, mivel egészség- és esztetika-ellenes. Hasonlóképpen vannak a színház előcsarnokában tervezett closettek elhelyezve; a konyha, tálalók és ehez tartozó egyéb helyiségekhez egyáltalán nincs closett tervezve. A második emeleti illemhelyek nem felelnek meg, a főhomlokzatrészben csak két hely van, ezek a többi tervezett lakórészektől távol esnek, az ottani lakók kénytelenek volnának szükségük elvégzésére az első emeleti illemhelyeket fölkeresni. 4. A fürdőszoba a második emeleten a főhomlokzat középső részén van két káddal tervezve, félreeső és kevés. A Timárköz felé eső első emeleten egy-egy káddal ellátott fürdőszobákon kívül a fürdőszobák az I. emeleten és megfelelő helyen volnának elhelyezendők és pedig egy szoba két káddal és egy-egy szoba egy-egy fürdőkáddal. 5. A második emeleten tervezett, Rákóczi-térre néző szobák vendégszobáknak ugyan nem, de a vendéglősnek lakosztályául szolgálhatnak. Vendégszobáknak azért nem, jóllehet kapnak világosságot, de a világitó ablakok különösen alakúknál fogva, átutazó, vagy éppen huzamosabban időző vendégnek hangulatára csak ártalmasán hatnának; a Timárköz felé eső részen elhelyezett mosókonyha és cselédszobák megmaradhatnak ugyan, de ezek is, mint valamennyi, a fedélszékbe elhelyezett, úgynevezett »Manzard« szobák és műtermek okvetetlenül mellőzendők, mert tüzrendészeti szempontból az elrendezés igen életveszélyes, ezekre különben sem lévén szükség, van a földszinten és emeleten a nagybányai viszonyokhoz túlságosan elég férhelyiség. 6. A felsoroltakat figyelembe véve és eltekintve az egyes hiányok pótolhatásától, különösen figyelmet érdemlő azon tény, hogy a felesleges építkezés megtakarításával a kívánatos czél elérhető, illetve az egész nagyvendéglői építkezés a szükséges és megfelelő helyiségeknek bennfoglalásával a már meghatározott és a városi képviselőtestület által elfogadott 500000 korona építési összköltséggel keresztülvihető. Lesz igy elég üzlethelyiség is és jut mindennek bőven tér és hely. Eltekintve a tervezők által előterjesztett részletes költségvetésnek a helyi viszonyoknak megfelelő egységárak helyesbítésétől, mely utóbbinak keresztülvitele elkerülhetetlen szükség, általában az egész költségvetés a város szempontjából és a város érdekének képviseletében teljesen átvizsgálandó, megbírálandó és esetleg helyesbítendő. Nagybánya, 1907. március hó 16. Bátory Gusztáv. Heti krónika. A falak megremegtek, az óra megállóit, a képek lehullottak s én fölébredtem. Még hallatszott a moraj, a tompa dübörgés, amint nyugatról keletnek végig nyargalt az utczán. Körülöttem sötétség. Márc. 21-dike van, reggel négy óra. íme, ilyen mérgesen köszöntött be a tavasz. Mondják, hogy földrengés volt csütörtökön hajnalban, mások szerint csak égzengés, mely korai nyarat jelent. Na ugyan szép korai nyár, mikor az éjszaka is egyaraszos hó esett s úgy vagyunk az idővel, mint a vásott gyermekkel, hogy mennél iukább várjuk a javulását, annál rosszabbra fordul. Akárkinek mondom, hogy itt a tavasz, nem akarja hinni. — Tedd bolonddá az apátot, de ne engem, hisz csak látom, hogy most megyünk igazán a télbe. Már a husvét is megérkezett, kiadták a szünidőt, viszik haza a gyermekek a bizonyítványt, egyik-másik négy csikóval siet hazafelé. A tata nincs megelégedve és igy szól: — Hiszen én kérdeztelek mindig, hogy feleltél-e ? s te azt mondtad fiam, hogy nem feleltél. — Hát igaz is apám, nem feleltem, de azt nem tetszett kérdezni, hogy kérdezett-e a tanár ur I — Ej, ej fiam, látom a számtanból is gyenge vagy, tanultátok a tizedes törteket. Na jól van, hát nem gondoltál-e arra, hogy lehetne igy is, meg amúgy is megoldani a feladatot. — Dehogy gondoltam, dehogy gondoltam édes apám, én csak arra gondoltam, hogy valahogy ki ne szólítson a tanító ur, mert beszekundázok. A züllött gyermeket megbünteti a tata, ekkép mondván ki a döntést: Ennélfogva arra Ítéllek, hogy április 1-ig hernyót fogsz szedni, tekintettel a piros- szinü városi rendeletre. A fiú pedig ismét a markába nevet, jobban tudja ő, hogy április 1-ig nem lehet hernyót szedni, nem engedi a hideg, a viz, a hó. Az apját meg azután mégis megbüntetik. Nem fellebbez tehát, de azért neki van igaza. Apropos! Fellebbezés. Némelyek szerint dühöng, szerintem már ez is kiment a divatból az egyszeri cigány óta, akit a bíróság hatévi börtönre Ítélt. Az elnök megkérdezte tőle: — Vádlott megnyugszik az Ítéletben? vagy fellebbez ? — Dehogy fejebezsek, dehogy fejebezsek, nácsá- gos uram, inkább lejebezsek, instálom, csókolom azs igazságos kezsit. En is részemről lejebbezni szeretném már azt a sok eszmecserét, kifogást, bírálatot, gyanút, vádat, nézeteltérést, ami ma benn van a levegőben. Hol a régi jó barátságos élet ? azt is megfellebbezte valaki, azóta elriadt, szétrebbent. Lakosságunkat Japánba csábítgatják, vannak, akik készek az elmenetelre, vannak, akik biztatják őket, hátha ott jobb, mint itt ezen a boldogtalan tanyán. A vármegye meg épp ellenkezőleg gátat akar vetni a kivándorlásnak, azért tartja olyan sürgősen, Urunk kiszenvedésének napján a közgyűlését. Melyik győz a kettő közzül, bizonyosan a kiA kályhatűz is, ugy-e jó? Hűli a hó. Zajgó tenger lesz szivemből, Min tört csontok úsznak, úsznak. Bolyongva bércen, liget árnyán, Merengve kék ég óceánján: Határt nem ismert büszke vágyad! Tág tért neked ma szűk szobád szab, S holnap megférsz, mint sirlakó . . . Húll a hó. Kályhatüz. Ha szivünk semmit sem remél, Melegedünk a múlt emlékinél. Mikor virág lomb elfagyott, A kályhatűz pótolja a napot. Kis fiammal, Hasztalan, hiába Forgatom a tollat, Nem tudok, nem lehet Verset írni rólad! Nincsen az a szép szó, A mely méltó lenne Szivem érzéséhez, Mit te költesz benne! De amikor rád tekintek, Derű száll zord álmaimra, Szivem csöndes tengerében Mintha holdfény ringna, riagna . . . A legszebb vers. Minden költő szivében ég a vágy, Mely néki nyugtot egy percig se hagy, Hogy addig nem száll le a síiba, Míg a legszebb versét meg nem irta. A sírok éje szállhat már reám, Mert legszebb versem én már megirám, Bár nem tentával s nem papírra — Szivembe van könnyekkel írva. Nem is olvasta soha senki még . . . E költemény oly bús. oly csodaszép! Ríme : a szívem dobogása, Refrénje : a neved, leányka. Túláradó lelkem Csak imára képes. A mikor rád gondol, Te kedves, te éves! II. Ha úgy vissza-visszanézek Szenvedésire a múltnak, Szálljatok . . . Szánjatok dalocskák Egy kis lányszobába ; Halkan szálljatok, mint Harmat a virágra. Ott egy liliomszál Almodoz magában . . . Lelkem hulló gyöngyét Hintsétek rá lágyan. vándorlás, mert megfellebbezték már azt a régi igazságot is, hogy »a nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely« és azt mondják, dehogy nincs, van biz-a, ott a Caronia. Megalakult az ifjúsági kör, talán uj kedélyességet, barátságot hoz az ódon falak közzé. A múltnak szívélyes, szeretetteljes társadalma megelevenedik előttem, látom amint az igazság, a békesség egymást csókolgatják az utcán. Ám azért egyelőre csak járjunk vigyázva a fal mellett, az eresz alatt, nehogy fejünkre hulljon a görgeteg és agyon nyomjon s tavasznak csúfolt időben is téli szerencsétlenségekről legyen kénytelen híradással lenni a krónikás. Személyi hir. Mázy Engelbert dr tankerületi főigazgató e hó 17-én városunkba érkezett, itt 18-án látogatást tett a főgimnáziumban, 19-én gyűlést tartott a tanártestülettel s még aznap elutazott városunkból, a tapasztaltak fölött teljes megelégedését nyilvánítván. Kinevezés. Míttner István volt nagybányai kereskedőt, Sziklaváry Adolf ny. m. kir. bányaigazgatósági főpénztáros vejét Arad város polgármestere, városi adótisztté nevezte ki. A nagybányai ifjúsági kör megalakulásáról örömmel adunk hirt, bizony régóta nélkülöztük ennek az egyesületnek működését, mely 1868 óta társadalmi életünk élénkítésére oly sokat tett. A 19-én tartotr közgyűlésen a tisztikart Következőleg alakították meg. Elnök Boronkay Béla, alelnök Zoltán László, titkát Székely Mihály, ellenőr Kellner Béla, pénztáros Almer Lajos. Az újonnan megalakult, szép reményekre jogosító egyesülettől méltán sokat várhatunk: A temesvári kiállítás általában igen szépen sikerült. Mondják, hogy tízszer annyi helyiséget is meg lehetett volna rakni a beérkezett müvekkel, mint amennyi hely kínálkozott. Szebbnél-szebb munkákban mesésen gazdag volt az egész tárlat. Az aradiáké az első babér, akik után a nagybányaiak következtek. Városunkból jelen voltak a megnyitáson s nehány napig ott tartózkodtak : Robelly Lajosné elnök, Kiss Béláné, Lakos Imre, Lakos Imréné. A nőegyesületi sásmunkák nagy kelendőségnek és osztatlan tetszésnek örvendettek. Schönherr Ilona polg. isk. tanfolyamvezető tanítónőt sokszor nagyon dicsérték a látogatók s azt hangoztatták, hogy a nagybányaiaktól szerénység volt, hogy nem kértek külön termet. Kiss Béláné égetett famunkája (mély égetéssel) egyetlen volt a maga nemében az egész kiállításon. Neubauer H. festményei mindenkinek feltűntek. Lakosné éléskamarája egész szenzációt csinált. A kiállítás 11 teremben és egy óriási csarnokban talált elhelyezést. Holnap zárják be. Fellebbezési rémlátomások. Valakinek ropant kedve telik benne, hogy minduntalan emlegeti a város által annak idején építeni szándékolt 5. nyaralót. Az emlékeket idővel belepi a moh s gyakran a biztos dátumokat is eltakarja rajtok Azt beszélik most, hogy a nyaralók építését fellebbezésekkel gátolták meg. Hát mi erről igazán semmit se tudunk. Részünkről ellenkezőleg úgy emlékezünk, hogy 1904-ben 2607 — 84 sz. a. elhatározta a város a nyaralók építését 1904. aug. 26 án beérkezett 3 pályázat ifj. Gyirászin János, id. Gyirászin János és Pólya Sándor ajánlata A közgyűlés Pólya S. 26 ezer koronás ajánlatát fogadta el. A tanács bele is biztatta Pólyát, hogy kezdje meg a anyaggyűjtést, a ki azt meg is tette, biztosítékát el is helyezte a városnál. Pár hónap múlva azonban a minisztériumtól az oda felküldött iratokkal egy pompás dorgatorium érkezett, a melyben az egész nyaraló ügyet rémségesen letisztelték, mire be kellett szüntetni, Istennek hála, az eljárást. Így menekült meg a szegény kis liget attól, hogy még belőle is elvegyenek, mintha nem elég bűzös utcza volna már körülötte. Fellebezésről e tárgyban mi semmit sem tudunk, ha valaki az ellenkezőjét bebizonyítaná, nagy köszönettel fogadnók. Vármegyei közgyűlés lesz nagycsütörtökön, márc. 28-án, 302 tárgygyal, köztük 17 felebbezéssel. Napirendre kerül a Giródtótfalutól M.-Láposon át Galgóig épitendő vasul. Bizalom szavazása a kormány iránt. A hírlapi pausálék beszüntetése. Felirat a kivándorlás meggátlása tárgyában. Nagybánya kövezet vám számadása Biharvármegye átirata a sajtószabadság megvédése iránt. A nagybányai és felsőbányái képviselőtestületi tagok választásához elnök kiküldése. Révész János felebbezése 500000 tégla készítése ellen a létesítendő, de még nem engedélyezett üveggyár telkén. Nagybánya városának faizási és kőfejtési joga. Stoll Bela felfolyamodása a szálloda részletes tervének a pénzügyi tervezet megállapítása előtt való kiadása ellen birtokon kívül. Nagybánya 1907. évi költségvetése. És egyéb érdekes tárgyak egész serege. A vármegyének emberemlékezet óta ezen első nagyheti közgyűlése minden valószínűség szerint Nagy Péntekre is át fog nyúlni s e tekintetben valóban uj korszakot jelent. A közelgő ünnepek alkalmából olcsó és jó dió kg-ként 50 fillérért, s házilag készült finom szilvaiz kg-kén 50 fillérért kapható Felsőbányai-utcza 20. szám alatt. A ligeti vendéglő Összedőlt Csak röviden jelezhetjük, hogy a Széchenyi liget vendéglőjének fedele és falai összeroppantak a hónak nagy terhe alatt s ma a romok festői képet nyújtanak a szigorúan téli keretben. A vendéglős lakása épen maradt. A tánczterem azonban, sok édes pillanat kedves tanyája, sok drága emlék boldog tanúja ma már romokban hever. Vájjon mikor építünk szebbet, jobbat helyette ?
