Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-01 / 48. szám
Nagybánya, 1907. December 1. — 48. szám. XXXIII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK 3VLILTIDELL VASÁRNAP Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Felsőbányai-utcza 20-ik szám alatt. A város takarékpénztárának megújulása. A város takarékpénztárának uj alapszabályait a kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság bemutatási záradékkal ellátta s igy elérkezett az időpont, amikor közéletünknek ez a nevezetes, nyomós intézménye alaposan és örvendetesen megújul. Gyorsan történt az újjászervezés, ám azért kellő meggondolással s a vezetőségnek valóban gratulálni lehet, hogy ezt a nagy munkát rövid idő alatt sikeresen megoldotta. Leközöltük az alapszabályokat, hogy mindenki ismerje, mérlegelje azokat. Az a 2000 betevő s az a három millió korona betét, mely eléggé karakterizálja ez intézetünk szilárdságát, komolyan számbaveendő ok nekünk arra, hogy teljes nyilvánossággal foglalkozzunk mindig a város takarékpénztárával, mint közintézménynyel. Sok az újítás az alapszabályokban. A tisztviselőket ezután a közgyűlés választja, az igazgatósági tagok száma 5 helyett 9-re emelkedett, a választmány ezután nem 27, hanem 31 tagból áll és pedig úgy a választmány, mint az igazgatóság, felügyelőség felerészben, három évenként mindig megújul, gyűléseken második összehívásnál a jelenlevők határoznak, a vezetők és a tisztikar munkakörét immár teljesen kész ügyrend szabályozza, mely eddig, bizony nagyon hiányzott, és amit elöl kellett volna említenünk, az intézetnek ezután olyan igazgatója lesz, aki tartozik az üzleti órák alatt állandóan jelen lenni és más hivatalt az igazgatóin kívül nem viselhet, a jogtanácsos nem ügyvédje többé az intézetnek, hanem igazi jogi tanácsadója, a felügyelő- bizottságnak elnöke a város számvevője (eddig nem volt elnöke) stb. stb. Láthatjuk e rövid ismertetésből is, hogy gyökeres átalakuláson megy keresztül a város takarékpénztára s ha a képviselet bölcs körültekintéssel fog ez ügyben eljárni, ez az intézményünk egyik legjobb és legbiztosabb jövedelmi forrása lesz a városnak. Az uj alapszabályok immár jogerősek lévén, a közgyűlésnek a dolog természetéből kifolyólag ki kell mondania, hogy a megbízatást az eddigi Az utolsó „ Comes de Ugha.“ * — Irta : E. Nagy Ignác. — Szegény jó Miklós bácsi is megtért ősei honába, életének 93-ik évében! Az 1832—49-iki években Pozsonymegye főbírája ott pihen az olgyai sirkert egyszerű régi kriptájában fivérei, apja, nagyapja és szépapja mellett, Jcésö utódai közt az ősi »Comes de Ughá«k-nak, kik 1278-ban zászlójuk alatt kétszáz olgyai lovas vitézzel segítettek Kun László seregében habsburgi Rudolfnak leverni a cseh Ottokárt a morvamezei vérengző csatában, a mikor jó Kézai Simon krónikája szerint »úgy várta habsburgi Rudolf a segítségére érkezett magyarokat, mint a Messiást!« Hej ! háromszáz éven keresztül hányszor várta vissza e segítséget a szegény török s tatártól sanyargatott magyarság mikor a Habsburgok politikája szemet hunyt s nagy szót hallott a török pusztítások miatt segélyt kérő végbeli bánok s kapitányok panaszaira, úgy gondolkozván, hogy »üsd agyon, de ne nagyon«, hogy annál könnyebben elbánhasson velünk! De az Ughák utódai akkor sem tagadták meg hazafias csínyeiket, midőn a régi hires és vagyondus pozsonyi »Comes«-ekből lassan-lassan »nemes, nem- zetes és vitézlö olgyai 0!gyay«-akká csöpörödtek össze. Ott porlik a kripta legalsó során a szegény jó Miklós bácsi ősapja: Olgyay János pozsonyi vice-ispán, ki 1704-ben még látta a »Pro libertate« lobogói alatt átkelni a szomszédos magyari réven II. Rákóczi Ferencet s vitéz seregét, midőn Érsekújvár megvétele után Károlyi Sándor vitéz »ezeres kapitánya« Becs kapujáig verte Heister generalis futó zsoldoshadát. Már akkor átment az Olgyaíék vérébe a »Realapon, az eddigi választmánytól, igazgatóságtól, felügyelőségtől megvonja s az uj rendszer alapján még dec. hó folyamán elsősorban is megalakítja az uj választmányt 31 taggal. Mivel az igazgatóságot, felügyelőséget a választmány a maga kebeléből választja s mivel ezek más intézetnél fizetéses állást nem foglalhatnak el, már csak ezért is nagyon körültekintő komolysággal kell már a választmány megalkotásánál eljárni. Itt személyi vonzalmak, tekintetek, traditiók, pártkérdések nem jöhetnek figyelembe, hanem csakis a város érdeke vagyis az, hogy alkalmas arravaló egyének kerüljenek az uj választmányba, akik bő anyagot szolgáltassanak arra, hogy belőlük nem csak egy, de akár két vezetőség is kikerülhessen, a választmánynak csakis igy lesz módjában választania. Mi bizunk a képviselet bölcseségében, kezében a kés is, a kenyér is, csak ennie kell, bizonyára nem fogja a kenyeret magától eldobni és a késsel handabandázni. Tudomásunk szerint a takarékpénztárban jan. elsejével kezdődik az uj éra, az alakulás választásai tehát még e hóban mind meglesznek, időszerűnek tartottuk ez okból itt e pár szót az ügy iránt érzett jóindulattal már most elmondani. Nagybánya város takarékpénztárának alapszabályai. — A közgyűlés által elfogadott szöveg. — 78. §. Igazgatósági, felügyelő-bizottsági tag és napibiztos nem lehet az, aki Nagybányán más pénzintézetnél fizetéses vagy más hasonló minőségű állást foglal el. 79. §. A takarékpénztárnál sem fizetéses, sem bizalmi állást nem foglalhat el, aki csőd alatt áll, bűntettet követett el, nyerészkedési vágyból elkövetett bűncselekményért vagy lealacsonyító kihágásért elitélve volt, vagy az intézetnél viselt állásából egyszer már elmozdittatott. 80. §. Az intézet tisztviselői a választmánynak tagjai nem lehetnek, ugyan ők más hivatali állást nem viselhetnek. crudescunt vulnera inclytae gentis Hungarae«, mert annyi bizonyos, hogy ők, Miklós bátyámék, — az utolsó comesig — mindig a hazafias ellenzékkel tartottak. Mellette nyugszik egyik fivére Zsigmond, a 48-iki kormánybiztos, képviselő — Titus, a hírneves pozsonyi alispán s az István nádor alatti országos küldöttség tagja, — Ignác, a huszárörnagy, ó felsége koronás királyunk egykori lovagló tanára, ki a szabadságharc utáni szomorú időkben együtt dúdolta hivatal nélkül maradt fivéreivel a szerény olgyai udvarházban azt a bizonyos nótát, hogy : mégis ! . . . És ha a szegény jó Miklós »comes« főbíró és nemzetörkapitány korában nem is »csépelte mint jó cséplő az ellenséget« a mint azt elődeiről ugyan a morva-mezei »stichfieldi« ütközetben mondja a »Rheims- Chronik«, a véletlen sajátságos összetalálkozása folytán, mégis ugyan a »morva-mező« volt egyik hadi tényének színhelye. A dolog pedig a következőképen esett meg: Brcs felöl jött Pozsonyt elfoglalni Windischgraetz, midőn Csányi kormánybiztos ezt megakadályozandó a morva hid felgyujtása végett kirendelte a székhelyen levő megyei nemzetőrséget. Szegény apám volt mint megyei esküdt hadnagya a főbíró kapitánynak. Nosza, lóra kaptak Kosztolányi őrnagygyal élükön vagy 10 megyei lovas nemzetőrrel s vágtattak ki Dévény-ujfalu felé. Az ellenség már akkor a Morva túlpartján táborozott s három ágyúja a túlsó hídfőnél volt tüzké- szen felállítva. A mint észrevették, hogy a kis csapat szalmát s egyéb gyújtó anyagot hordát a hidra s azt meg- gyujtja, tüzet vezényeltek, pár kartácsot küldtek a 81. §. Az igazgatóság, a jogtanácsos kivételével, a felügyelő-bizottság, a választmány tagjai, a napibiztosok és az intézet tisztviselői kölcsönök közvetitésével nem foglalkozhatnak s a felektől semmiféle czim alatt jutalmat el nem fogadhatnak. 82. §. A pénztáros az intézetben semmiféle pénzt és értéket nem kezelhet. 83. §. Aki a városi képviselőtestület tagja megszűnt lenni, az a takarékpénztár választmányának kötelékéből kilépettnek tekintendő. 84. §. Javadalmazások : 1. Az igazgató évenként 2400 korona tiszteletdijat kap és az évi tiszta nyeremény három százalékában részesül. 2. Az igazgatóság tagjai fejenként az évi tiszta nyeremény egy százalékát jutalékképen kapják. 3. Az aligazgató ezenkivül évenként 100 korona tiszteletdijban részesül. 4. Az elnök tiszteletdija egy évre 800 korona. 5. A két választott felügyelő-bizottsági tagnak tiszteletdija egy évre fejenként 500 korona, a városi számvevőé szintén 500 korona. 6. Az intézet jogtanácsosának, mint a telekkönyvi ügyek előadójának, évi fizetése 400 korona. 7. Az intézet tisztviselőinek fizetését, a város képviselőtestületi közgyűlése a szervezési szabályrendeletben állapítja meg. 8. A főkönyvelő s a pénztárnok az évi tiszta jövedelemnek fejenként egy-egy százalékát, a könyvelő és másodkönyvelö fejenként '/2—7» százalékát kapják jutalékképen. ' 85. §. Az igazgatóságot illető százalék a jelenléti díjazás természetével "bir, s csak a működési napok arányában fizettetik ki. Az igazgatósági tagoktól a távoliét idejére levont esedékes összegek a nyugdíjalap javára számo- landók el. A tiszteletdijak az évi nyereményből, a zárómérleg jóváhagyása után fizetendők ki egy összegben. 86. §. A takarékpénztárnak a 4. §-ban jelzett feloszlása nemzetőrcsapatra és pedig oly szerencsével, hogy egy kartács-szilánk a vezénylő Kosztolányi őrnagy sarkát s lovát sebezte meg. »öcsém ! szólt Miklós bácsi apámhoz, látva, hogy a dolog fele sem tréfa, »a sarkamat még csak nem bánnám, de a fejünket is elütheti az a fránya globics, — a hid már úgy is ég, kötelességünket megtettük, igyekezzünk most már épkézláb haza jutni« ! s közbefogva őrnagyukat a kis csapat szerencsésen vissza is ért a megyei székházba. A másik kiküldetésüknek, melyben szintén apámmal együtt vitézkedtek, már kevésbé veszélyes jellege s jámborabb vége lett: Ugyanis még a szabadságharcz kezdetén jött be Morva s Csehországból a hírhedt »Zvornost«-egyesület tizenhat diák tagja agitatorképen, hogy a felső tót vidéket Hurbán mellett fölkelésre bírja. Ezek közül tizenötöt Szenicz táján Zmertich Simkó szerencsésen elcsipetett és sommás utón arcz- czal Morvaország felé fordítva, helyben felmagasztal - tatott. A tizenhatodiknak azonban sikerült megszökni s a nyomok Pozsony felé vezettek. Egy napon jelenti a tekintetes és vitézlö főbíró kapitány urnák Keszölcse János, két kapitulátiot kiszolgált palatínus huszár, később megyei lovashajdu, hogy a megszökött »Zvornost« ispion a Pozsony melletti »farkas toroki« erdőben levő cseh jágernél lappang. Természetesen, a főbíró s hadnagya két lovashajdu- ból álló hadtesttel rögtön elönyorault a farkas-toroki erdő felé, útközben megállapítva a haditervet. »öcsém! szólt a kapitány ur, maga körülövezi
