Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-10 / 45. szám

Nagybánya város takarékpénztárának alapszabályai.

— A közgyűlés által elfogadott szöveg. —

17. §. (A választmány.)

Szavazatok egyenlősége esetén az elnök is szavaz s az ő szavazata dönt, kivéve a titkos szavazatok egyenlőségét, amely eset, ha beállana, a kérdés alatti ügy ugyanazon gyűlésen többé szavazásra nem bocsátható, de a legközelebbi 3 nap alatt összehívandó választmányi gyűlésre halasztandó s ha ezen újabb gyűlésen is szavazatok egyenlősége forogna fenn, sorshúzás dönt.

A választmányi gyűlések jegyzőkönyvei tudomásvétel végett Nagybánya város közgyűlése elé terjesz- tendők.

Ugyanazon tárgysorozat felett a második választmányi gyűlésen a jelenlevők, tekintet nélkül a számra, érvényesen határoznak.

18. §.

A választmány, az igazgatóság és felügyelő-bizottság működése, az előző évi zárószámadás elfogadásával kezdődik s a 6-ik zárószámadás jóváhagyásával ér végett

19. §.

A takarékpénztár és a választmány elnöke Nagybánya szab. kir. város polgármestere. A polgármester betegsége, szabadságolása vagy a polgármesteri hivatal megüresedése esetén a helyettes polgármester.

a) Az elnök a takarékpénztár ügykezelése felett a választmány támogatásával a legfőbb felügyeletet és ellenőrzést gyakorolja;

b) a választmányt összehívja és ülésein elnököl;

c) az ügykezelés ellen a fölmerülhető alapos panaszok orvoslása végett a szükséghez képest az igazgatóságnak, a választmánynak, sőt a városi képviselő- testületnek igénybevételével is sürgősen intézkedik;

d) az intézeti helyiségben gyakran megjelen s az ügymenetelről személyesen meggyőződést szerez. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság ülésein részt vehet s tanácskozásaiba befolyhat, felvilágosításokat kívánhat, de szavazatával választmányi gyűléseken csak a 17. §., igazgatósági és felügyelő-bizottsági üléseken pedig csak a 27. §-ban foglalt esetben élhet;

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

e) az elnök czégjegyzésre jogosult.

Az elnököt az intézet körében kifejtett működéséért vagy mulasztásáért felelősség terheli.

20. §.

Nagybánya város takarékpénztárának igazgatósága az igazgatóból és 8 igazgatósági tagból áll, kiknek egyike a város tisztiügyésze, aki mint az intézet állandó jogtanácsosa, választás alá nem jő.

21. §.

A takarékpénztár feje és képviselője az igazgató. Ö a gondviselője az intézet minden vagyonának, aki felelősség terhe alatt őrködik az alapszabályoknak, az ügyrendnek, az utasításoknak pontos megtartása és végrehajtása fölött. Személyes teendői:

a) az intézetet képviseli;

b) peres ügyekben az intézet ügyvédje az ő nevében s ő általa kiállított meghatalmazás alapján jár el;

c) az igazgatósági üléseket ő hívja össze, azokon elnököl, a kérdést szavazásra fölteszi;

d) a levelezéseket ő intézi és írja alá;

e) az intézet gazdasági czéljaira száz korona erejéig utalványoz;

f) a napidijasokat és a szolgát fölfogadja és elbocsátja ;

g) az intézeti tisztviselőknek 48 óráig terjedhető szabadságot adhat s ez idő alatt helyetteseikről a 69. §. figyelembevétele mellett gondoskodik;

h) a czégjegyzést a 74. §. értelmében teljesiti;

i) a hivatalos órák betartására felügyel.

22. §.

Az igazgatóság teendői:

a) a kölcsönök és beadványok ügyében határoz s a betétek, valamint a pénzfölösleg okszerű elhelyezését eszközli, a kölcsönök kamatlábát megállapítja;

b) az intézet működéséről a választmánynak félévenként jelentést tesz ;

c) mindenről hű és pontos nyilvántartást vezet;

d) a napibiztosokat lehetőleg a választmány tagjai közül választja és elbocsátja;

e) bármikor rovancsolást tarthat s megvizsgálhatja a pénztárakat és letéteket;

f) az intézeti tisztviselőknek írásbeli kérelmére a 69. §. figyelembevétele mellett 48 órán felül terjedő szabadságidőt engedélyez s ez idő alatt azok kellő helyettesítéséről gondoskodik;

g) az intézet alkalmazottjainál tapasztalt hanyagság, visszaélés, vagy hűtlenség esetében a fegyelmi eljárás megindítása iránt jelentést tesz;

h) az intézeti tisztviselők munkabeosztása iránt intézkedik;

í) az intézet gazdasági czéljaira négyszáz koronáig utalványoz.

23. §.

Az igazgatóság a hitelképesség mértékét s a fedezetül ajánlott javak értékét belátása szerint szabja meg s a kölcsönökre vonatkozó határozatát a felekkel szemben megokolni nem tartozik.

24. §.

Az igazgatóság megalakulásakor a maga kebeléből aligazgatót választ, aki az igazgatót helyettesíti és a ezéget jegyzi.

25. §.

A városi tiszti ügyésznek, mint az intézet jogtanácsosának feladata, hogy az igazgatósági üléseken és választmányi gyűléseken jogi véleményét mindazon tanácskozási tárgyaknál, melyeknek elintézése jogi ismeretet feltételez, megokolva előadja, továbbá, hogy a jelzálog hitelnél a telekkönyvi adatok helyessége és a bekebelezés szabályszerűsége felől meggyőződést szerezzen. Jogi véleményeiért, valamint minden ténykedéséért, teljes vagyoni felelőséggel tartozik.

A jogtanácsos az intézet jogi ügyeit vezeti, három ezer korona erejéig biztosítékot nyújtani és három havonként a perek állásáról jelentést tenni köteles; ő az intézet egyik cégjegyzője.

26. §.

Az igazgatóság hetenként kétszer, szükség esetén többször is ülést tart.

Az ülésről a jelenlevőknek s szavazataiknak megjelölésével jegyzőkönyv vezetendő, melyet a jelenlevő igazgatósági tagok aláírnak.

Az ülésen, az igazgató által föltett kérdésre, a szavazás „igen“-nel és „nem“-mel történik.

Érvényes határozat hozatalhoz az igazgatóság öt tagjának jelenléte szükséges; rendkívüli üléseknél igazolandó, hogy az igazgatóság valamennyi tagja szabályszerűen meg volt hiva.

A határozatok szavazattöbbséggel hozatnak.

Szavazatok egyenlősége esetén annak szavazata dönt, aki az ülésen az elnöki jogot gyakorolja.

27. §.

Az igazgatósági tagok akadályoztatása esetén, ha érvényes határozat máskép nem volna hozható, az ülésre a választmányi elnök is behívandó s ez esetben egyenlő szavazat mellett az ő szavazata dönt.

28. §.

Az igazgatóság oly esetekben, melyekben az intézet veszélyeztetett érdekeinek megóvása szükségessé teszi jogositva van:

a) egyezség kötésére;

b) ingó és ingatlan értékek részben vagy egészben való megvásárolására s azoknak az adott viszonyokhoz képpest ismét eladására, vagy jövedelmezőkké tételére;

c) telekkönyvileg bekebelezett követeléseknek, engedmény és felülkebelezés utján, az intézet részére való átvételére;

d) ingó és ingatlanokra a rendszeres értéken és biztosítékon alul is zálogjog szerzésére.

29. §.

Az igazgatóság tagjai a mérleg helyes felállításáért s általában az általuk hozott határozatokért és az intézet körében kifejtett összes működésűkért vagy mulasztásukért felelősek s amennyiben ezen határozatuk, működésűk vagy mulasztásuk következtében az intézet kárt vallana, kártérítéssel tartoznak.

Oly esetben, amidőn valamely tárgy felett a határozatot nem egyhangúlag, hanem szótöbbséggel hozták, a kisebbségben maradt tagok, ha ellenkező nézeteiket a jegyzőkönybe iktatják, felelőséggel nem tartoznak, kivévén, ha az eset a törvénybe, vagy az alapszabályokba ütköző, a mikor felelősségük csak úgy hárítható el, ha ellenvéleményüket a választmánynak is bejelentették. Utóbbi esetben a választmány döntéséig a határozat végrehajtása felfüggesztendő.

30. §.

Az igazgatósághoz lehetőleg írásban intézendő minden az ügykezelés ellen emelhető panasz. Panaszok az elnöknél, az igazgatóság és felügyelő-bizottság bármelyik tagjánál szóval is emelhetők, mely esetben az, kinél a panaszt tették, tartozik azt az igazgatóságnál bejelenteni és tárgyaltatni. Az igazgatóságnak az ily panaszokra hozott, valamint a személyi és egyéb ügyeket illető határozata a választmányhoz fellebbezhető.

31. §.

A felügyelő-bizottság három rendes tagból áll. E bizottságnak a városi számvevő hivatalból tagja és elnöke.

a) A felügyelő-bizottság ellenőrzi az ügyvezetés minden ágazatát; e végből jogában áll az ügyek menetéről tudomást szerezni és kötelessége az intézet könyveit, iratait, pénztárát és értéktárát koronként megvizsgálni ;

b) az évi számadásokat és mérleget megvizsgálni tartozik s a tapasztaltakról a választmányhoz félévenként jelentést tesz;

c) ha hivatalos működésében a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző intézkedéseket, vagy az intézet érdekeit sértő mulasztásokat, avagy visszaéléseket tapasztalna, az igazgatósághoz jelentést tesz és ha szükségét látja a választmányt azonnal összehívja.

32. §.

A felügyelő-bizottság tagjai egyetemleges kártérítéssel tartoznak, ha a a 31. §-ban megállapittott kötelességeik teljesitését elmulasztják.

33. §.

A mérleg helyes felállításáért a felügyelő-bizottság tagjai az igazgatósággal egyetemlegesen felelősek.

34. §.

A takarékpénztár nyilvános jellege a napibiztosok működésében nyer kifejezést.

Mint bizalmi férfiak, ők hivatottak arra, hogy a bevételezéseknél és kifizetéseknél az első fokú ellenőrzést gyakorolják, azok szabályszerű elnaplózását aláírásukkal bizonyítsák, ekképp az ügykezelés törvényszerűsége felől megnyugtassák s az intézet iránt a bizalmat szilárdítsák. Ez okból a kezelési idő alatt az intézet pénztári helyiségeiben egy napibiztosnak állandóan jelen kell lennie s a napibiztosi könyvet vezetnie.

1907. November 10.

állított 1—1 darab tehén képezi. A szövetkezet üzletrészeit igy tisztán a termelő gazdák részére kell fen- tartani. Aki szállítja az anyagot, annak kell e szövetkezet üzleti hasznának részesévé is lenni és oly arányban, a mint részt vesz a termelésben. Egy reális üzletnek a befektetésnél szem előtt kell tartani a biztos hasznot, igy a leendő tejszövetkezetnek is. A nyereségből eredő haszon igazságosan úgy osztható el, ha szem előtt tartja a hozzájárulási arányt, s igy az előbb említett alapon leendő szervezkedésnél a tejnek beváltása után minden gazda, mintegy pótlólag az osztalék alkalmával megkapja a teljes és tényleges értékesítési összeget, mely a gazdákra meghozná azt a legideálisabb állapotot, hogy nem csupán a termelési hasznot, hanem a feldolgozásból és ismét eladásból eredő nyereséget is élvezi; nem tartja helyesnek egy helyiségnek azonnali megvásárlását, az csak majd idővel, a termelés fejlődésével lenne célirányos, ha már az üzlet várható kiterjedésével is számot lehet vetni.

Végül hosszasabban ismertette a szövetkezet megalapításának módozatait.

Az értekezlet a felszólalást egész teijedelmében osztotta és az abban foglalt megalakulási módozatokat egyhangúlag változatlanul magáévá tette.

*

Domahidy Sándor elnök indítványára elhatározta az értekezlet, hogy Jékey Lászlónak erre vonatkozó fenti propoziciói a »Gazdák Lapjáéban és a többi vármegyei lapokban is ismertetve legyenek a célból hogy a gazdaközönség igy képet nyerjen a leendő szövetkezet szervezete és kilátásai felől.

Kimondotta továbbá, hogy az aláírások meg- indittassanak, mindenkinél a tehenek beállítási idejének is össszeirásával, hogy amint a legkevesebb 300—350 drb tehén együtt van, a megalakulás meg- ejtessék.

Kimondta az ülés, hogy 1 — 1 tehén utáni üzletrész a tehenek számához képest 20-10 koronában állapíttassák meg, úgy hogy a minimálison felüli jegyzések esetén az üzletrészek legmagasabb 20 korona értéke is aránylagosan kevesebben legyen meghatározva.

Kimondta végre az ülés, hogy november hó 13-án újból értekezletet tart, hogy ha lehet, a szövetkezet működésének mielőbbi megkezdésére intézkedéseket tehessen.

Végre Erdős Dezső m. kir. állatorvos felszólalására előre is elvileg kijelentette az értekezlet, hogy az egészségügyi szempontokat teljes mértékben szem előtt fogja tartani, tekintve, hogy ez éppen a szatmári piac bizalmának szempontjából is feltétlenül szükséges.