Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-27 / 43. szám

Október 27

XXXIII. évfolyam

TÁRSADALMI HETILAP

A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

MEGJELENIK JVCIHXT DEIST VASÁRNAP

Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felsöbányal-utcza 20-ik szám alatt.

Nagybánya város takarékpénztárának alapszabályai.

1. §.

Nagybánya szab. kir. város, hogy a takarékos- sági ösztönt előmozdítsa, a tőkegyűjtést megkönnyítse, továbbá, hogy a földmivelés, ipar, kereskedelem hiteligényeit kielégítse, végre, hogy a város közjövedelmeit gyarapítsa, az 1868-dik évben, saját pénzerejéből pénzintézetet alapított.

2. §.

E pénzintézet: Nagybánya város takarékpénztára czimét, ezégét s hivatalos pecsétjén ugyané feliratot viseli.

3. §.

Az intézet székhelye Nagybánya szab. kir. rend. tanácsú város.

4. §•

Az intézet fennállása határidőhöz kötve nincs. Fennáll mindaddig, mig megszűntetését a város, mint tulajdonos, jogérvényesen el nem határozza.

5. §.

A takarékpénztár működésére nézve a város irányelvül állapítja meg, hogy a betéteket az általános pénz- piacz helyzete szerint kamatoztassa és a hitelt kereső közönségnek a lehető kedvezményeket nyújtsa.

Ennélfogva az intézet a takarékpénztárak rendes üzletkörét túl nem hághatja, koczkáztatott vállalatokba nem bocsátkozhatik.

Egyebekben az intézet működésére nézve az 1875. évi XXXVII. törvényezikknek, a vonatkozó miniszteri rendeleteknek és jelen módosított alapszabályoknak rendelkezései az irányadók.

6. §•

A takarékpénztár alaptőkéjét teljesen befizetett

500,000 azaz ötszázezer korona képezi.

7. §•

Az intézet üzletkörében előfordulható rendkívüli veszteségek fedezésére első sorban az évi üzleti nyeremény s ha ez kimerül a tartalék-alap fordítandó.

A tartalék-alap gyarapítására szolgál:

a) minden évi üzleti tiszta nyereménynek legalább öt százaléka;

b) az ezen alap javára megszabott egyéb javadalmazások ;

c) a törvény értelmében elévült betétek és letétek.

8. §.

Válság és nagyobb veszteség esetén a tartalék- alap, sőt maga az alaptőke is a veszteségnek és pedig a hitelezők, betevők és zálogtulajdonosok jogos igényeinek aránylagos kielégítésére szolgál.

Az alaptőke és a tartalék-alap összegén felül a város kártérítést nem vállal.

9. §.

Mivel a pénzintézet községi tulajdon, szervezetének és igazgatásának jellegét ez a körülmény adja meg.

E szerint a takarékpénztár ügyeit intézik:

a) a városi képviselőtestület;

b) a választmány;

c) az elnök ;

d) az igazgató és az igazgatóság;

e) a felügyelő-bizottság;

f) a napibiztosok;

g) a tisztikar.

10. §.

A takarékpénztár ügyei felett a kizárólagos rendelkezési jog a város képviselőtestületét illeti, amely azt részint közvetlenül, részint kiküldöttei: a takarék- pénztári elnök és a takarékpénztári választmány által gyakorolja.

11. §.

Közvetlenül a képviselő-testület hatásköréhez tartozik :

a) az évi zárószámadás jóváhagyása, vagy a jóváhagyás megtagadása s utóbbi esetben megfelelő zárószámadás beterjesztésének elrendelése;

b) az alapszabályok megváltoztatása, uj alapok létesitése, uj állások rendszeresítésé;

c) a takarékpénztári választmány és a tisztviselők megválasztása;

d) az évi tiszta nyeremény megállapítása és hova- forditása felett való rendelkezés;

e) esetleg a takarékpénztár megszüntetésének kimondása s a felszámolás elrendelése ;

f) a takarékpénztár igazgatóságának, egyes esetekben befektetésekre és vállalatok alapítására avagy azokban való részvételre, felhatalmazása, illetőleg utasítása.

A takarékpénztár hitelügyeire és kezelésére — mig azokat az igazgatóság és választmány az alapszabályok értelmében intézi — a képviselőtestület közvetlen befolyást nem gyakorol.

12. §.

A választmány, az igazgatóság és tisztikar fölé rendelt bizottság, mely az intézet belső ügyeiben — a képviselőtestület részére fenntartott jogokat kivéve — Önállóan intézkedik, igy az intézet igazgatásában közvetlenül is részt vesz s mint ilyen intézkedéseiért felelős.

A választmány harminczegy tagból áll.

A választmánynak választás alá eső tagjai három évenként hat évre választatnak.

A város képviselőtestülete a maga kebeléből, titkos szavazással 28 választmányi tagot és 14 póttagot választ. Jelen alapszabályok életbe lépése után három év elteltével a póttagok kilépnek s a 28 választott választmányi tag közül sorshúzás utján 14 kiesik, kik azonban újra választhatók. Ezután minden három évben kilépnek azok a rendes választmányi és póttagok, akik a szabályszerű hat évet már kitöltötték s igy a képviselőtestület három évenként 14 rendes választmányi és 7 póttagot választ. A város polgármestere, tisztiügyésze és számvevője a választmánynak hivatalból tagjai.

Az időközben megüresedett rendes választmányi tagsági helyekre a póttagok a választmány által sorrendben hivandók be.

13. §.

A választmány hatásköre a következő :

a) A választmány az igazgatóságot, a felügyelőbizottságot, a napibiztosokat és a tisztikart az ügykezelésben támogatja, egyszersmind az ellenőrzést gyakorolja ;

b) az igazgatóságot, a felügyelő-bizottságot a maga kebeléből, a tisztikart és az ügyvédeket pedig az arra alkalmas egyének közül választja;

c) az igazgatót, ki az intézetben, a hivatalos órák alatt, állandóan jelen lenni tartozik és semmi más hivatalt az igazgatóin kívül nem viselhet, szintén az arra alkalmas egyének közül választja ;

d) a szükséghez képest uj állások szervezését és azok javadalmazását a város képviselőtestületi közgyűlésének javaslatba hozza;

e) a számadásokat felülvizsgálja, a mérleget megállapítja, a várost illető tiszta jövedelmet és a rend- szeresitett javadalmazásokat, a közgyűlés jóváhagyása után az illetőknek kiutalványozza;

f) a betéteknél a kamatlábat megállapítja ;

g) az intézet üzletkörének fejlesztése vagy megszorítása és az alapszabályok s az ügykezelés átalakítása tárgyában indítványt tesz;

h) az igazgatóság, felügyelő-bizottság, napibiztosok és a tisztikar részére ügyrendet készít, utasításokat ad és a maga ügyrendjét is megállapítja;

i) joga van bármikor pénztárvizsgálatot, rovancso- lást tartani, a letétek és zálogok megvizsgálását elrendelni;

k) rendkívüli kezelési költségek tárgyában határoz s az intézet gazdasági czéljaira négyszáz koronán felül utalványoz;

l) az intézet érdekében közegeit különös megbízatásban, kiküldetésben részesíti, esetleg idegen szakerők igénybevétele iránt határoz ;

m) a napibiztosok napidiját meghatározza;

n) általában az intézet érdekében az elnök, az igazgatóság, felügyelő-bizottság vagy magánosok részéről eléje terjesztett vagy hozzá föllebbezett ügyekben részint közvetlenül, részint közvetve intézkedik.

14. §.

A választmány megalakulásakor a maga kebeléből három évenként, hat évre szóló érvényességgel, választja az igazgatóságot és a felügyelő-bizottságot, kivéve az igazgatót és a hivatalból való tagokat.

Az igazgató hat évre választandó.

Jelen alapszabályok életbe lépése után három év elteltével az igazgatóságnak 7 választott tagja közül 3 sorshúzás utján kiesik. Ezután minden három évben váltakozva 4 és 3 igazgatósági tag lép ki, mikor a szabályszerű hat évet kitöltötték.

A felügyelő-bizottságnak két rendes tagja szintén három évenként hat évre választatik, kik közül jelen alapszabályok életbe lépése után három év elteltével az egyik sorshúzás utján kilép.

Ha valamelyik tag helye megürül, választás utján töltendő be.

A kilépő tagok újra megválaszthatok.

Ha elhalálozás vagy más ok miatt a felügyelőbizottsági vagy igazgatósági tagság megszűnik, uj választásnak van helye. A megválasztott uj tagnak működése azonban csak a hat évi időszaknak hátralevő részére terjed ki.

15. §.

Rendes gyűlést a választmány a félévi s évvégi zárómérleg megállapítása alkalmából félévenként egyszer tart.

Rendkivüli gyűlés azonban mindannyiszor tartandó, valahányszor annak összehívása szükséges.

Az elnök köteles nyolez nap alatt összehívni, ha az igazgatóság, a felügyelő-bizottság vagy végre tiz választmányi tag kívánja.

A rendes választmányi gyűlések összehívása a tagokkal 24 órával előbb írásban közlendő.

16. §.

A választmányi gyűlés tárgyai minden meghivó- ban közlendők. Érvényes határozat csakis az ekként kijelölt tárgyak felett hozható, kivéve az újabb választmányi gyűlés összehivására vonatkozó indítványt.

17. §.

A választmány szavazattöbbséggel hozza határozatait és gyűléseiről a főkönyvelő vagy akadályoztatása esetén egy kinevezett tag, a jelenlevők neveinek felsorolásával jegyzőkönyvet vezet, melyet az elnökön és jegyzőn kívül két választmányi tag hitelesít.

A szavazás választásoknál titkosan, szavazatlapok által, folyó ügyekben nyilvánosan történik.

Ha csak egy tag is kívánja, a névszerinti szavazás eredménye egyénenként jegyzőkönyvbe veendő.

Érvényes határozat hozat dára a választásokkal egybekötött gyűléseken legalább 20, más gyűléseken legalább 15 tagnak jelenléte szükséges.