Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-22 / 38. szám

(2) 1907. Szeptember 22.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

38. szám.

mikor Tselédével meg-alkutt, pontig bé-tellye- siteni.

A cseléddel kegyetlenkedni, azt kínozni sem szabad. E részben is szigorú a rendelet.

A’ Tselédtartónak Tselédjére nézve minden kegyetlenkedés meg-tiltatik. A’ melly Tselédtartó ez ellen vét, attól a’ kártételért dupla bírság vétettes- sék; ezen felyül a’ környűl-álláfok fzerént pénz fize- téfre, vagy Arreftomra itéltefsék. Ha pedig a’ Tselédtartó annyira el-feletkezne magáról, hogy Tseléd népén a’ kínzó törvényhez tartozandó tsigázásokat el-követné, ő-is a’ kínzó törvény parantsolati fzerént bűntettefsék.

A mi cselédjeink igen szeretik az ünnepi sétákat, a férfiak a kocsmázást, II. József alatt ez tiltva volt.

Hogy kevefebbek legyenek a’ Tselédtartó, és Tseléd között elő-adandó pörlekedések, meg-parant- soltatik, hogy a’ bé-szegődőnek, ’s a’ fel-fogadásnak idején ki-tétessék a’ szolgálatnak Neme; a Bér, ’s minden két részre hajló kötelességek, mennél vilá- gossabb szókkal lehet, meg-határoztassanak. Mindazonáltal az illetlen, ’s a’ közjóval ellenkező különös kötések el-maradjanak: példának okáért: Hogy a’ Tsap-székben szabad legyen a’ Tselédnek bizonyos időt tölteni; vagy hogy a’ meg-szünt innep napokon a’ dologtúl, ’s szolgálattúl ment légyen; vagy hogy ezeken, vagy amaz napokon vendégség tartafsék, ’s több effélék. Ha e’ féle ki-fogások még-is belé fúrnák magokat valami Meg-egyezésbe, hasztalanoknak tartassanak, ’s erő nélkülávalóknak.

Hogy minő bizonyítványt kellett adni a szolgálatról azt a 33 ik § rendeli el, körül belöl olyat, mint most t. i.

Továbbá köteleztetik minden Tselédtartó, elmenendő Tselédjének, annak maga-viseléséről, Bizonyságlevelet adni, mellyben világossan, ’s lelki- ismérete szerént ki-tegye:

Elsőben: Melly híven, és jámborul,

Másodszor: Melly bötsületesen, melly józanon,

Harmadszor: Melly szorgalmatosanviselte magát.

Mivel pedig mindenek fölött az erkölcs a fő:

Mivel nem csak a’ köz-jónak, hanem minden Tselédtartónak nagy hasznára szolgál a’ Tselédnek jámborsága, ’s jó erkölcse, azért minden Tselédtartónak meg-parancsoltatik, hogy Tselédének házi maga-viselésére, ’s jó erköltsére szemes legyen; ’s hogy annál könnyebben vigyázhasson arra, meg tiltatik a’ Tselédnek, hogy Urának tudta nélkül a’ háztól el- ne menjen és a megengedett időnek el- folyása után mindenkor az elrendelt órára haza jöjjön.

íme dióhéjban a XVIII. század egyik nevezetes időszakaszának a cseléd rendszere.

Bizony jó volna azokat a §-okat megint teljes egészükben érvénybe venni. Értesítés. A bányászzenekar vezetősége arról értesíti a közönséget, hogy a jövő kedden már nem lesz térzene, s tekintettel az ősz beköszönésére, a térzenék ezzel az idén végleg megszűnnek.

Egészségügy. A héten a városházán vörheny- beteget jelentettek: Hermann László 15 éves, Lakatosutca 7. sz. a. Gyógykezelő-orvos dr Herczinger, megbetegedés napja szeptember 17-én. Az illetőt a kórházba szállították.

A gazdasági egyesület fölkéri az egyesület tagjait-, hogy gyümölcsfaoltvány-szükségletüket október 15-ig és február 15-ig az egylet pénztárosánál előjegyezni sziveskedjenek, különben a vidéki megrendelések miatt pontos szállításért nem szavatolnak.

Emlékeztető. Holnap vasárnap d. e. 11 órakor az iparos ifjak körének ünnepélye. Este 8 órakor társas vacsora. Vendégeket szívesen lát az egyesület.

A bosszú.

Ipsilon ur jó barát Itta X ur jó borát;

S mivel ő fából nem volt X-nének is udvarolt.

Váratlanul hazaiért X ur egyszer csak azért: Mit beszélnek, mint van ez Mi igaz, mi nem igaz...

Én Teremtőm,jaj mit lát: Feleségét, barátját!

Nézi, nézi elhülve Egymás ölibe ülve.

Lelőjjem e ? vagy késsel Rebbentsem őket szélijei? Nem ezt teszem; ez kevés Büntetés: a pisztoly s kés.

Bocsánat! mért zavarom Uram, s drága asszonyom! Hogy igy szeretik Önök Egymást, azon örülök.

Kérem uram ! egy szóra Vegyük hát fontolóra:

A választás önön áll: Feleségem vagy Halál.

Mivel másra nem nyílt ut, Megkötötték az alkut.

Volt is nagy lakadalom,

X is táncolt mondhatom.

Nem töltenek egy evet Méreggé vált az élet Gyanút fogott Ipsilon Hogy neje csalfa titkon.

Elutazott s éjfélben Visszatért — észrevétlen.

S kiket lát? majd kővé lelt: Nejét s az első férjet.

A bosszú ez volt tehát, így járt a két jó barát.

De én mégis azt mondom; Legjobban járt az asszony.

Janey Gyula.

Heti krónika.

A hét a szerencse jegyében indult meg, ám azért valami túlzott szerencsésnek még sem mondható. Nem, már azért sem, mert az esőzés a héten sem indult meg, pedig már leégett a fü, kiszáradtak a kutak, források, patakok s a zuzók nem működhetnek, lassanként minden bánya cubuszszal fog dolgozni. Hiába emeltük föl szavunkat, hogy állítsák vissza az ecsedi lápot, nem teszik, tessék hát viselni a következményeket.

Azért indult pedig a hét a szerencse jegyében, mivel vasárnap húzták a g. k. sorsjegyek nyerő számait. Ott nem nyertünk, de sebaj, még mindig nyerhetünk a közös-konyhán, ha egy ember kosztolását pl. 25 koronáért elvállalhatják egy hónapra.

Az igazat megvallva, én nem nagyon tudok a közös-konyháért lelkesedni, mert mindent átkosnak tartok, ami közös, lévén »közös Iának túrós a háta«, de azért lehet, hogy igazok van azoknak, akik nálunk is tömörülnek és próbálnak olcsón és jól kosztolni, majd megmutatja a jövő. A vendéglők és kifőzések ugyan ma is ilyenféle közös-konyhák és legkevésbbé sem népszerűek, de miért ne lehetne az ezredik kifőzés éppen nagyon jó, nincs kizárva, az ördög nem alszik.

Egyet tudok, hogy foglyot ott sem fognak enni, mert nincs is a helybeli járásbíróságnál, a fogast sem fogják tartármártással, hanem inkábh kalaptavtóval egybekötni s az újdonságok ezután is nem annyira a közös konyha asztalán, mint inkább a N. és V.-ben lesznek.

Az őszi bevásárlástól már szinte elkéstek, hiszen ma csillagászatilag beköszöntött az ősz s nemsokára kiharangozzák már a fűtést is. A közös konyha főtitkára eddig semmit sem készített télire, amint hogy nem is készíthetett s nyilván ez jó előre lefokozza az érdeklődést az intézmény iránt.

Közgyűlésük, mondják, nem volt valami nagyon népes, sőt sokkal népesebb volt a mai városi közgyűlés, amely pedig 50 perc alatt befejeződött. Csendben, higgadtan, ritka egyértelműséggel zajlanak le különben általában a képviselet gyűlései mostanában, még ha félmilliós kölcsönről van is szó. Most ugyan nem mondhatná az öreg Szobonya bácsi, ha élne, a város atyákra:

— Szeretem, mikor a kutya résen van !

Aztán mikor igy felelt neki valaki:

— Sohse féljen Szobonya bácsi, hát nem tudja, hogy az a kutya, amelyik nagyon ugat, nem szokott harapni ?

— Én csak tudom, de vájjon ő tudja-e? volt az öregnek elmés felelete.

Hja ! mások voltak azok az idők, mikor elbújtunk a pincébe s ott danoltuk :

Nagymajtényi síkon letörött a zászló,

Rászállt tollászkodni egy fekete holló.

Tépi sötét szárnyát, hull a tolla rája,

Vitéz kurucoknak tépett dolmányára,

Rongyos kalpagjára!

Ma már senki sem tiltja a kurucnótákat, sőt szél- tire énekli mindénki, dühöng a szabadság, a testvériség erősen, mint soha s a boldog egyhangúságban kiemelkedő vonásokat alig bir fölfedezni a krónikás.

Személyi hir. Soltész Elemér ref. lelkész ma d.

e. 11 és Vs órakor pár napi tartózkodásra, családjával együtt Ombodra utazott, hol holnap templom szentelési beszédet fog tartani.

Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lakatos Ottó helybeli áll. főgimnáziumi r. k. vallástanárt a VIII. fizetési osztályba léptette elő.

Uj állami isk. gondnokság. Dr. Falussy Árpád főispán a nagybányai áll. elemi és polgári leányiskolái gondnokság elnökévé Stoll Bélát, h. elnökévé dr. Makray Mihályt, tagjaivá Neubauer Ferenc, Szabó Adolf, Doroghy Ignác, Dr. Weisz Ignác, Benhard Adolf, Dr. Rencz János, Szellemy Geyza, Egly Mihály, Gurnesevits Lajos városi képviselőket nevezte ki.

A vármegyei állandó választmány a jövő évi vármegyei költségelőirányzat megállapítása végett szeptember 23-án d. e. 11 órakor az alispáni teremben ülést tart.

Eljegyzés. Gerber Béla szinérváraljai gyógyszerész a napokban jegyezte el Szűcs Gyula képviselő- házi terembiztos leányát: Ibolykát.

Az állami elemi iskolák gondnoksága holnap,

szept. 22-én, d. e. 11 órakor ülést tart.

Tanítói kinevezések. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Pirost János nagynyiresi és Vass Károly hagymásláposi áll. el. isk. tanítókat a nagybányai áll. el. iskolához áthelyezte. Petruska Katalin Margit és Homola Elvira tanítónőket a nagybányai áll. el. iskolához rendes tanítónőkké kinevezte.

Városi közgyűlés volt ma d. e. 10 órakor következő tárgysorral: 1. A gazdasági éspénzügyibizottságjelentése az állami elemi iskolák felépítésére felveendő 500000 koronás kölcsön ügyben tett ajánlatra. 2. Ugyanannak javaslata a felszámolás alatt álló nagybányai kőipar részvénytársaság terhére előirt 120 korona tartozás leiratása tárgyában. 3. Ugyanannak javaslata a Kopf D. vasúti vállalkozó terhére kőfejtésből előirt 400 korona leiratása tárgyában. 4. A közmunka bizottság javaslata a leégett járvány-kórház használható állapotba való helyezése tárgyában. 5—12. A város tanácsa a Lapos- és Bérezés-erdő lágyfü termésének, a borpataki alsó rét, a Verespatak bagnói malom köfejtési jog, az alsóujfalusi Gyelnicze nevű legelő, a szatmár-nagybányai vasút vonala között levő földterület, a várutezai Szervirth János féle ház, a hidutezai állami elemi iskola alatt levő pincze és a felsőbánya-utezai Papolczy-féle üres telek haszonbéjbe adása tárgyában elkészített árverési feltételeket jóváhagyás és a kikiáltási ár megállapítása végett beterjeszti. 13. érdemleges határozathozatal a Sztaniszlovszky árvák illetőségi ügyében. 14. Varjasy Károlyné szülésznői oklevelének meghirdetése. A gyűlésen dr. Makray Mihály elnökölt, aki bejelentette, hogy Lakatos Ottó min. rendfőnök helyére képviselőnek Morvay Gyulát hívta be. Az iskola kölcsönt a

Midőn ez évben először a nagybányai festőiskolába léptem sokan dolgoztak a helyiségben, kik mind ismeretlenek voltak reám nézve. Köszöntésemre nem válaszoltak, tán mert halk volt, tán mert nagyon is munkába valának merülve. Többé nem is zavarom őket — gondolám köszöntésemmel, hisz úgyis elég jól ellehetnek nélküle. Pár napig rendesen jártam dolgozni. Nem szólott hozzám senki, j én sem szóltam senkihez; nagyon idegennek éreztem magamat közöttük s azt is nagyon éreztem, 1 hogy más az én világom.

— Ö, kevélység, kevélység — gondolám — mily kicsiny a te eredeted, s mily olcsó és rossz | portéka vagy, mégis megzavartad Babilont, felforgattad Czirusz trónját, megbuktattad Athént s felemeled fejedet még maga az Isten ellen is, nekem pedig gyötrelmet okozol, bár amúgy is szenvedek. Hisz ez évben szólittattam fel hogy sírjak s hogy könnyekbe öblintsem arcomat éjjel nappal, ez évben feszitette ki ellenem tegezét a fájdalom s nyilainak céltáblájává tett, még imáimat is megszakítja haragjának szigonya.

A nap erejében téved tekintetem éjszakra, honnan az éj emeli fel árnyait s titokzatos csöndjét, igen, a nap erejében sóhajtok az éj után: «jöjj el éj fenséges békéddel, mert nyugalmat meritek belőled, zokogni fogok, s kiontom sóhajaimat árnyékodba rejtőzve. Éjjel pedig azt kérdem magamtól, vájjon mikor végzi be mértékét az éjszaka, mikor lesz

tanítványt, egy szegény idegen tanulót, az nem egyszerű ember, abban isteni szikra van!

A Druidák törvénye is azt mondja: »Tiszteld a szegény idegent, oktasd őt s hagyd vissza részletét aratás idején«.

S ő oktatást is nyújtott nekem, melyre nem vala köteles s mely nem került sóhajokba.

Olyannak tűnt fel előttem, mint ama jószivü pap, kit Plátó törvényeiben ecsetel s mint Pachom Thebaisz ama szentje, mely a felebaráti szeretet csodáival áraszta el minden idegent, ki Libanonba tévedt.

Egészen felvidultam, hisz kielégítette lelkem éhét, mert ő van olyan hatalmas, és gazdag, hogy a léleknek, a szenvedő léleknek alamizsnát nyújtson.

Egy eszme villant volt meg agyamban; hogy fölkérem, miszerint fogadjon rendes,, tanítványául, de csakhamar elvetettem az eszmét. 0 jó hozzám — gondolám -- tehát nem rontom el a kedvét. Majd feltettem magamban, hogy azt a tanárt kérem fel rendes oktatómul, a kit személyesen nem ismerek. Elmentem tehát Grünnvald Bélához egészen egyedül, de bátran és bizalommal, mert jól ismertem hírből e művészt s tudtam, éreztem és hittem, hogy a ki oly magaslatra emelkedett, mint ő, nemes- lelkű és eszményi ember kell hogy legyen. Aggodalom nélkül léptem tehát a műterembe, a hova irányítottak. Nem csalódtam előérzetemben, nyájasan fogadott engem, a tanoncot. Felkértem őt, hogy legyen tanárom s finom udvariassággal akceptálta kérelmemet. Aztán pár pillanatig gyönyörködtem munkájában, melyről nem irok egyebet, mert nem érzek magamban elég erőt, elég képzettséget arra, hogy Grünwald festményeiről írni merjek.

: nappal? Reggel aztán gyötrelmekkel jóllakottan kelek fel.

S most miután azzal a szennyes lappal végeztem, lehúzom keztyüimet, megöblintem kezemet s deszinficiálom toliamat.

Egy negyed óra elteltével mi hozzá fogtunk ismét a munkához. Még jobban éreztem árvaságomat és idegen voltomat, mint az előtt. Egészen a fal mellé húzódva dolgoztam s szinte rémült valék, mint az eltévedt fecske a jéghegyek közt. Nehány perc múlva el jött a tanár: Réti István. Önök isme- iák, ki ne ismerné őt hazánkban s a külföldön is immár, aki komolyan érdeklődik a festészet iránt. Két év után most láttam először, hozzám jött s kezet nyújtott jósággal,.mint egy testvér. Mondta, hogy látott az utcán. Kérdezte mikor jöttem s dolgoztam e otthon is ?,

Kellemesen hatott reám ez érdeklődés, mert úgy vágytam a jó szóra, mint a rabszolga az árnyékra.

— Milyen udvarias! gondolám s rá néztem de most láttam, hogy nem csupán a hideg udvariasság intézte hozzám szavait, hanem hogy igaz felebaráti szeretettel, érdeklődik s láttam, hogy örvend a viszontlátásnak 1

Nemes felebaráti szeretete üde forrás volt reám nézve, melyre szomjaztam vala.

Ez az a szeretet, mely magasra tart s alacsony dolgok által nem hagyja magát letartóztatni; ez az a szeretet, melyről a »Szentirás« mondja, hogy: tűrő, kegyes, nem cselekszik rosszul, nem nagyra vágyó, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, nem fuvalkodik fel, nem gondol roszat: mindent elvisel, mindent remél, minderlt elszenved. Ez az a szeretet, mely Istentől veszi eredetét és viszhangja van a síron túl is. A tanár, ki észrevesz egy elhagyatott