Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-13 / 19. szám

(2) 1906. Május 13. 19. szám. tartsa meg, a békét ápolja s működése szolgáljon a haza s a vármegye javára. Ezután az uj főispán több tiszteletbeli tisztviselő kinevezését olvasta fel s ezzel a közgyűlés véget ért. Közgyűlés után a tisztelgő 42 küldöttség fo­gadása következett. Azoknak a tisztviselőknek, akik nem állottak ellent, nem volt szabad tisztelegniök a főispán előtt. Az ünnepélyeket lakoma zárta be, mely a Magyar Király vendéglőben folyt le emelkedett han­gulat mellett. Mondanunk sem kell, hogy másnapig tartott. Gazdasági levél. liázsó Imre gazdasági akadémiai tanár urnák. 1906 április 2f>. (Befejező közlemény.) A mi vidékünk talaja a már elmondott oknál fogva sokszor és hosszabb ideig ázott állapotú, minek az a következménye, hogy a talajba vitt istálótrágyá- nak a növények által még át nem hasonitott növényi tápszer alkatrészei a viz által kimosatva, a szomszé­dos mélyedésekbe (árkok stb.) jutnak és a vízzel együtt elfolynak. Hogy ez igy van, arra tanúbizonyság e vi­dék gazdáinak azon általános panasza, hogy a trágya hatása a mi talajunkon nagyon rövid ideig tart. Mivel tehát nálunk még csak gondolni sem lehet arra, hogy az istálótrágya hatását a talajban tartóssá tegyük, arra kell törekednünk, hogy a ta­lajba juttatott trágya tápszeralkatrészeit művelési növényeinkkel lehetőleg felhasználtassuk, még mi­előtt azon tápszerek a talajból a viz által kimosat­tak volna. Erre a czélra különösen alkalmas közvetítő a mi márgánk. Nemcsak azért, mert elősegíti az istálótrágya- beli növényi tápszereknek a növények által való fel- használását s kevesebbet juttat a viz általi kimosha- tásra, hanem azért is, mert benne magában is vannak növényi tápszerek: mész, káli, foszfor, melyek — víz­ben nehezen oldható állapotuk miatt, mint a hogy Tanár ur is állítja — hosszú ideig eltartanak a talaj­ban, vagyis a kimosatás veszélyének nincsenek kitéve. Tehát mikor az istálótrágya könnyen oldható részeit a növényzet már felhasználta, a palabeli mészre, kálira és foszforra kerítheti a sort. Csak légenyről kell még gondoskodnunk a növényzet további szépen fejlődésé­nek biztosítására. Ezt pedig elérjük ismét való félistáló- trágyázás helyett azzal is, ha a márgával és istáló- trágyával való talajjavítás évétől, p. o. a harmadik évben, kalászosra lóherét vetünk ; mert a lóhere által a levegőből felvett légeny egy része, a lóhere két évig való tenyészete után a talajban maradt lóheregyökerek korhadása révén ellátja a növényzetet a többi tápsze­rek felvételéhez szükséges légenynyel. így tehát fél istállótrágyázással is 5—6 évig tartottuk talajunkat jó termöeröben. Holott, ha márga nélkül, bár kétszerannyi istálótrágyát vittünk volna is talajunkba, annyi ideig nem tartott volna annak hatása, amint fentebb mon­dám, a viz által való kimosatás következtében. De nemcsak ez a 10 évig is kitartó márgázásnak a haszna, hanem még az is, hogy mészben igen sze­gény talajunkon a lóheretermelés részint silányan, ré­szint még gazdag istálótiágyázás mellett is, sehogy sem sikerül, ellenben márga alkalmazásával gyönyörű termést ad. Tehát a mi mészben igen szegény tala­junkon a márga nemcsak káli- és foszfor-, hanem mész- tartalmánál fogva is igen hasznos trágya; továbbá, em­legetett nehezen oldhatóságánál fogva, különösen gyü­mölcsös telepítéséhez a mészben szegény talajnak elő­készítésénél van igen nagy és áldásos szerepe. Nagyon hosszú ideig márgázhatjuk még mi határunkat, mig A reggeli hajnal szürkén, bágyadtan, lankadtan pirkadott. A kősziklák még mindig szilárdan állottak: hatalmasan és megközelithetetlenül. A vihar még min­dig ott sivitott a vizek fölött, a hullámok még elke- seredtebben harcoltak. Reggel, bámulatba ejtve, félelemmel eltöltve, ál­lottak a népek a parton és a halászok, szomorúan elmerengve, nézték hogyan pusztulnak el a bátor fia­tal harcosok az egyenlőtlen küzdelemben. És szivük a részvét miatt úgy fájt, a fájdalom úgy marczangolta őket, hogy rajtuk nem képesek segíteni. Kérték Istent, vessen véget a szivet rázó küzdelemnek és adja meg a szabadságért harczolóknak a megérde­melt győzelmet. Maga a gonosz Zsarnok is a szabadság kegyetlen eltiprója, ki a köveknek a tengerbe való dobását elren­delte, meg volt hatva : kemény szivét megpuhitotta a ha- bocskák szomorú sorsa. Oh mily szívesen távolította volna most el kö­veit és adta volna vissza a haboknak régi szabadsá­gukat ! Ah 1 de most már késő, nagyon is késő. A hul­lámok nem sírnak többé, többé nem könyörögnek. Sok testvérük és bajtársuk pusztult el; nagyon is hosszú ideig viselték nehéz bilincseiket; ah, az elesettekért való bosszú oly igen édes ! Elszántan gyülekeznek apjuknak, az Orkánnak hívására és mindnyájan egyesülve támadják meg a várakozó kővárat. Eltökélten, hajthatatlan akarattal rohanják most meg mindnyájan a sziklafalt. És a hatalmas tömeg megrendült a rettenetes összeütközéstől. De a hullámok megtántorodtak, visszahanyatlottak, majd daczolva tömörültek a büszke köhalmaz megtá­madására. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE oda juthatunk, hogy kelleténél több lesz talajában a mész. Nem mondom én egy szóval sem, hogy a mi mészben és foszforban szegény talajunkat nem lehetne akár Thomas salakkal, akár szuperfoszfátokkal is ja­vítani. De, mert a szuperfoszfátok vízben oldhatók, tehát a talajból kimosódhatók; a Thomas-salak pedig, mert benne az istálótrágya ammoniákját kihajtó sza­bad mész is van, tehát istálótrágyával egyszerre nem alkalmazható: mégsem oly alkalmas trágyaszerek mi- nálunk, mint a márga. Mert ez, mint fentebb részle­teztem, istálótrágyával egyszerre alkalmazható, azon­kívül itt helyben van, egy szekérrel csak 12 fillér, hordathatjuk akkor, mikor gazdaságunkban az iga leg­jobban ráér, 10 évig is kitart, ami a mi csakugyan sajátos tulajdonságú, különleges talajviszonyunk mellett igen hasznos tulajdonsága. Ezek volnának Tanár ur czikkére vonatkozó észrevételeim. És ugyancsak a közérdekre való tekin­tetből kérem, szíveskedjék állításaimra vonatkozó be­cses véleményét e lapban közölni. Ha nem találja he­lyesnek Tanár ur állításomat, kérem természettani és vegytani alapon bebizonyítani annak tarthatatlan­ságát. Végül legyen szabad megjegyeznem, hogy Szabó József közzétételére vonatkozó czikkemben én Tanár ur iránt a legnagyobb figyelmet tanúsítottam. Támad­tam állítását, mert provokálva voltam rá, de kiméivé becses személyét, tévedésen alapulónak jeleztem sze­rintem nem helyes nézetét. Tanár ur ellenben, czik- kemre adott válaszában olyan kifejezéseket hasz­nál velem szemben, mint p. o.: tanácsába való bele- kapaszkodás; állításuk bebizonyítására vonatkozó kérésemet meg megleckéztetésnek minősíti; továbbá bizonyításul hozza fel állításom ellen, hogy én az istáló­trágyát rosszul kezelem, hagy emiatt légenyétöl meg­fosztva alkalmazom, tehát a nélkül, hogy tudná Tanár ur, hogy milyen gazda vagyok, úgy mutat be, mint valami gondatlan pipogya gazdát. Ezen kifejezéseire való hivatkozással, midőn közérdekű becses válaszát kérem, arra is kérem igen tisztelt Tanár urat, hogy abban a személyemre vonatkozó czélzásokat mellőzni szíveskedjék. Tisztelettel Lakos Imre. A permetezés szakszerű keresztül­viteléről. Növényvédelmi eljárásaink közül a permete­zés érdemel legtöbb figyelmet. A réz-só gombaölő hatása ma már termelőink körében annyira ismere­tessé vált, hogy lassanként a szőlő permetezésén kí­vül egyéb növények, különösen a gyümölcsfák s a burgonya ilynemű kezelése is tért hódit s aki csak egyszer is kipróbálta itt az eljárást, s annak haszná­ról bizonyára meggyőződést szerezhetett. Ez alka­lommal főleg csak arra akarunk kiterjeszkedni, mely időben kell a permetezést eszközölni, hogy az a le­hető legnagyobb sikerrel járjon, szóval az eljárás időszerűségére kívánjuk a figyelmet felhívni. Valamely betegség leküzdésénél legelőször is két szempont merül fel, t. i. megakarjuk-e a beteg­séget előzni, vagy a már fellépett bajt gyógyítani, ami szerint a védekezés is különböző- A permete­zés, ha attól kielégítő sikert várunk, főleg mint meg­előző eljárás szerepel, a miért annak időszerűsége a betegség fellépésének idejétől függ. Aki betegséget gyógyítani akar, az a meglévő bajt kívánja meg­semmisíteni ; ellenben aki a betegséget egyáltalában kívánja távolttartani növényeitől, mire bizonyára a ma már máskor fellépett baj leküzdhetetlensége in­Zugás, bugás, bömbölés, sivitás, sikoltás, jajkiáltás, halálhörgés és menydörgés egybe lettek keverve. Úgy tetszett, mintha az óczeán fenékig lett volna feldúlva : ég és föld egynek tűnt fel, És a kősziklák összehasadoztak . . . Az utolsó rettenetes csapás hatása alatt, eget­rázó recsegéssel omlottak a tenger mélyébe, ahol az elesett és megsebesült hullámok pihentek. »El veletek, áruló tömegek«:, kiáltá a Tenger a e feldöntött köveknek. »Ez a szabadság harczosainak sirja, itt pihennek a dicsőséges emlékezetű fiatal habok«. És a tenger fenek megnyílott és a megátkozott kősziklák a feneketlen mélységbe estek. A tenger örvendett hatalmas ellensége feletti győzelmén és a hullámok most szabadon és boldogan folydogálnak az üregen keresztül és dicsőítik bajtár­saikat, kire életüket a szabadságért áldozták fel. Dicsőség az elesetteknek Szabadság az élőknek. Elmerengve a csodálatos legenda felett, ültem a csónak orrában és szeretettel néztem a játszadozó hul­lámokat, amint azok előre, mindig csak előre, feltar- tózhatlanul előre siettek . . . Felettem a páratlannl kék égboltozat, alattam a határtalan kiterjedésű tenger ragyogott a májusi nap­fényben. A távolban, hol a füst felhőként függött a száraz­föld felett, a városi élet tompa visszhangját hallottam : nevetést és nyomorult megelégedettséget, a korbács­nak hangját és a megkorbácsoltnak nyögését, lánczok zörgését és szánalmas, oh mily szánalmas zokogást. És úgy tetszett, mintha a Vihar valahol, gyen­gén, ezt sivitotta volna. »Oh ti emberek, nyomorult, szegény emberek.« ditotta, az akkor védekezik, ha növényei még egész­ségesek, miáltal a betegség, ha a növényt éri, már csirájában megsemmisül. A megelőző védekezés nagy gyakorlati jelentősége ebből világosan kitűnik. Ha ilyenformán a permetezést kellő időben kí­vánjuk eszközölni, az illető betegség fellépésének idejével kell tisztában lennünk, hogy a baj perme- tezetlenül ne érje növényeinket. A bordeauxi lével való permetezéssel a szőlő peronosporája, az alma varosodása, a baracklevél fodrosodása, levél és galyfoltosodás (mézgásodás) rozsdája, a cseresznye levélfoltosodása (néha lyuka- sodás) a dinnye álliszt harmatja; a dió foltosodása, az egres rozsdája; az eper levélfoltosodása; a körte levél barnulása, foltosodása és varasodása ; a málna rozsdája; a meggy levélfoltosodása (néha lyukaso- dás) a naszpolya levélbarnulása, a ribiszke rozsdája a szilva levélfoltosodása, rozsdája ellen védekezünk. A szőlő első permetezéséhez 72 — 1% folyadékot használunk virágzás előtt és virágzás után, 3—4 hét­tel későbben l°/0 keverékkel permetezünk. A többi gyümölcsnemek permetezését 1% bordoi keverék­kel eszközöljük rendesen virágzás előtt, virágzás után és a levélfejlődés közepén vagy után. A fentiek mellett a permetezés időpontjának megállapításánál, s az eljárás ismétlésénél a rendes időjárási viszonyok szolgálnak alapul; a gombapa- rasiták fejlődésére nézve igen kedvező többnyire tulnedves időjárás mellett az eljárást a felmerült szükség szerint addig, különösen a szőlőnél is­mételni, mig a vegetáczió előrehaladottsága, illetve a gyümölcs érése annak határt nem szab. Minden­esetre jobb inkább gyengébb oldatokkal többször védekezni, mint erősekkel csak egyszer. Figyelmet érdemel a megemlített növényeken kívül a burgonya és a rózsa is, melyek közül előbbi 1—27,. oldattal augusztus elején, utóbbi l°/„ oldattal levélfakadás, majd ismételten a levelek kifejlődése idején permetezendő. Amellett, hogy a permetezés idejére s az oldatok erősségére tekintettel vagyunk, a használandó eszközök czélszerüségétől is nagyban függ az eljárás sikere. A tökéletes permetezőgéptől okvetlenül meg­kívánjuk, hogy az a legjobb anyagból legyen ké­szítve, s amellett alkalmazása is a lehető legkönnyebb s legelőnyösebb legyen, alkotórészei legyenek köny- nyen hozzáférhetők, hogy azokat megtisztíthassuk, s az eltörteket pótolhassuk, a sugár szabályozása pe­dig legyen könnyen eszközölhető. Ha az egyes ese­teknél különböző mellékkörülményekre is tekintet­tel vagyunk, illetékes tanácsok és útmutatásoktól nem irtózunk, nem lesz okunk panaszra, amennyi­ben a kellően végzett permetezés tényleg oly eljá­rás, melylyel növényeinket számos betegség ellen sikerrel megóvhatjuk. Ö. E. Különfélék. Kitüntetés. Őfelsége a király, Lacheta János fer- nezelyi kir. bányatanácsosnak nyugalomba vonulása alkalmából a főbányatanácsosi czimet és rangot díj­mentesen adományozta. Lemondás. Sajnálattal hozzuk a hirt, hogy dr Komoróczy Iván, városunk rendőrkapitánya, rövid hi­vataloskodása után lemondott állásáról. Komoróczy vissza akar vonulni birtokára és gazdálkodni fog, igy a rendőrkapitányi állás megüresedett. Komoróczy rend- szerető, tevékeny és szakavatott tisztviselő volt, kinek távozását sajnálni fogják mindazok, kik városunk közü­gyéit szivükön viselik. Egyelőre tovább viszi hivatalát, mig a főispán attól föl nem menti vagy a kinevezés iránt nem intézkedik. Alig másfélévi hivataloskodás után elveszítjük tehát Komoróczyt, aki Szatmármegyében általában egyike volt a legjobb közigazgatási tiszt­viselőknek. A főispán beiktatása Szatmáron. Falussy Árpád dr főispánnak csütörtökön volt a beiktatása Szatmár­németiben. Délután a 2 órai gyorsvonattal érkezett oda kíséretével Nagykároly felöl s a fellobogózott állomáson nagyszámú lelkes közönség élén Pap Géza polgármester üdvözölte. A nagybányaiak szin­tén többen voltak jelen az egész ünnepélyen s már itt is a város képviseletében Gellért Endre vezetése mellett. Kár, hogy a hirtelen támadt vihar meg­zavarta a szép fogadtatást s a hosszú kocsisornak a legnagyobb záporban, menydörgések és villámlások között kellett bevonulnia az ünneplő városba. D. u. 4 órakor volt az ünnepélyes közgyűlés s az eskü­tétel, miután dr Farkas Antal ügyvéd üdvözölte a kormányhatóság képviselőjét a törvényhatóság ne­vében, igen szép beszéddel, mire a főispán kifejtette, általános tetszés és figyelem között, remek programm- ját. Ezután a küldöttségek tisztelgése következett ebben a sorrendben: 1. Róm. kath. káptalan és ke­belbeli papság. 2. Róm. kath. hitközség és r. kath. tantestület. 3. A szatmári és németi-részi gör. kath. egyház. 4. A szatmári és németi ev. ref. egyház. 5. Aut. orth. izr. hitközség. 6. Status quo ante izr. hit­község. 7. Cs. és kir. közös hadseregbeli és a m. kir. honvéd töizstisztikar. 8. Nőegylet. 9. Független­ségi kör. 10. Kölcsey-kör. 11. Ügyvédi kamara. 12. Kir. kath. főgimnázium. 13. Ev. ref. főgimnázium. 14. Kir. tanfelügyelőség és az áll. iskolák tantes­tülete. 15. Kir. erdőfelügyelőség Debreczen. 16. Fel­mérési felügyelőség. 17. Kir. folyammérnöki hivatal. 18. Vasúti tisztviselők. 19. Posta és távirdahivatal. 20. Kir. adóhivatal. 21. Keresk. egylet. 22. Önkéntes tüzoltó-egyesület. Este 8 órakor 276 teritékü bankett

Next

/
Thumbnails
Contents