Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-22 / 16. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 16. szám. kevésbbé szűkkeblű felekezeti felfogáson. Csakis e ma­gasztos felfogás tette lehetővé az eredményt, mely századok múltán is bizonyságot teend a nagybányaiak lelkesedéséről. A fennebbiekhez járult még a közelmúltban szer­zett ama szomorú tapasztalat is, hogy létező egyete­meink — bár önkormányzattal bírnak — nem eléggé függetlenek a mindenkori kormánytól s hogy magyar érzelmüket szabadon nem nyilváníthatják, annak méltó kifejezést nem adhatnak anélkül, hogy az egyetemet a bezárás veszélyének ki ne tegyék. Szerénytelenség nélkül kérdezhetjük ilyen körülmények ismerete mel­lett, van-e szükség, egy független magyar egyetemre ? s lehet-e ilyet alkotnunk, ha kötelességet nem vállalunk és e kötelességet minden erőnkből nem teljesítjük ? Egyházunk tanácsa eme felfogás mellett is úgy vélekedett, hogy gyüjtöiveket nem bocsát ki, nehogy az egyesek zaklatásnak legyenek kitéve, hanem egy emlékkönyvet készíttet, s ezt rendelkezésre bocsátja mindazoknak, kik családi körükben s bizalmasabb is­merőseik között az eszmének — tolakodás nélkül — híveket szereznek. Hazafias felhívást bocsátott ki s azt a helybeh lapokban közzétette. Jól eső érzéssel tapasztaltam, hogy még igen szá­mosán vannak, kik az eszmét nemcsak szóval, de tet> tel is támogatni készek, s hogy azok is, kik más fel­fogás szerint bírálták el e tisztán nemzeti ügyet, az itt kifejezéshez juttatott szemponthoz szívesen járulnak hozzá és igy nézve egészen más színben látják a léte­sítendő debreczeni magyar tudományegyetemet. Ezen eszme behatása alatt czélszerünek véltük a nemes gondolkozásu polgártársaink kényelmére úgy intézkedni, hogy a mai naptól kezdve az emlékkönyvet Kovács Gyula ur könyv- és papirkereskedésében a hazafias közönségnek 10 napra, mikor is a gyűjtést le­zárjuk, rendelkezésre bocsássuk. Tesszük pedig ezt ama feltevésben, hogy szeretett hazánk iránti köteles­ség teljesítésében se férfi, se nő, se egylet, se társas­kör nem fog késlekedni, s hogy mindnyájan egy szív­vel valljuk: »A haza minden előtt.« Presbyter. (2) 1906. Április 22. ___________==__ ve tt tápanyagok visszapótlásáról gondoskodnunk kell, vagy gyakoribb istállótrágyázással, vagy mű­trágyák használatával. Ennek elmulasztása esetén a meszezéssel rablógazdálkodást üzünk. A l óhere és luczerna termelése a gyümölcsö­sökben azért helytelen, mert ezen növények a talaj azon mélységéből veszik fel tápanyagaikat — főleg a foszforsavat és káliumot — a mely mély­ségben a fák gyökérzete is helyet foglal. E két nö­vénynek tápanyag feltáró képessége pedig nagyobb, mint a gyümölcsfáké. A műtrágyázás keresztülviteléről szólva azt mondottam, hogy a műtrágyákat a fa csepegője alatti körfelület külső részén kell a talajba hozni, oly módon, hogy a fa■ törzsétől GO cm. távolságra a talaj ne legyen bolygatva. * * * Lakos ur megjegyzésére szerény észrevételeim a következők: Aki nem hallgatta végig előadásomat s úgy olvassa Lakos urnák I. alatt megirt megjegy­zését. rám nézve igen kedvezőtlen Ítéletet alkothat. Mert hogy a műtrágya kellő mélységig való alá- hozatala czéljából a gyümölcsfák koronája alatti területnek 50 — 60 cm. mélységig való aláásása szük­séges volna, ezt — sem az általános talajviszonyokra vonatkoztatva, sem a nagybányai különleges talaj- viszonyokat véve tekintetbe — nem állíthatja senki, nem állítottam én sem s az ellen a leghatározottab­ban tiltakoznom kell, hogy ilyen állítást tulajdonít­son nekem Lakos ur. Józan eszü ember ilyet nem állíthat. Én igenis azt mondtam, hogy a trágya­szereket kellő mélyre kell a talajba hozni, hogy a bennük foglalt hatékony növényi tápanyaghoz a fák gyökerei hamarosan hozzájussanak hogy ez meg­valósítható legyen, a fa lombsátorának megfelelő körfelület külső részén — idősebb fáknál a fa cse­pegőjének külső szélén — kell a trágyalyukakat 3—4 ponton elkészíteni. Ha itt, a lombsátornak megfelelő körfelület külső részén a trágyalyukak kiásása közben egy-egy vékonyabb gyökeret, (a melynek átmérője maximum 3—8 milliméter) az ásóval elmetszünk, ez ne aggassza a gazdát, ez nem­csak hogy nem árt a fa életerejének, hanem egye­nesen előnyös, mert uj, tápfelszivó gyökerek kép­ződését vonja maga után. — Ez volt alapjában, amit a trágyának a kellő mélységig való aláhozatalára vonatkozólag mondottam s ha nyugodtan meghall­gatott volna Lakos ur akkor, jobban átértette volna szavaimat s nem forgatta volna annyira ki a helyes és elmondott értelméből. Különben nyugodtan merem állítani azt is, hogy az ottani talajviszonyok nem oly sajátosak, mint Lakos ur hiszi, a fák ott éppúgy fejlődnek, mint más vidéken, ha a talajviszonyok annyira sa­játosak és azt mondhatom kedvezőtlenek volnának, keveset tudna a világ a hires nagybányai gyümölcs­ről, mert egyáltalán nem lehetne ott a gyümölcs­fákat megtartani és fejlődésre bírni. A márgázásra vonatkozó II. alatti megjegyzé­sekre azok után, a mit az előadás ismertetésére vo­natkozó észrevételeimben közöltem- kevés szavam van. Ismétlem, hogv én azon esetben tartom ká­rosnak a meszezést, épugy a márgázást, ha ezek alkalmazása arányában kellő mértékű trágyázással ! nem gondoskodik a gazda a fokozott mértékben el­vont növényi tápláló anyagok visszapótlásáról. Jól emlékezem, hogy épp Lakos ur közbeszólására je­gyeztem meg, miszerint a gazdának egyik főtörek­vése az legyen, hogy a talajokban rejlő őserő lehető­leg felhasználtassék s a növények számára hozzá­férhetővé tétessék; azonban itt is meg kell tartanunk az arany középutat s a tápanyagok felhasználhatá- sának előmozdítása arányában gondoskodnunk kell a megfelelő trágyázásról is. Azon tanácsomba is belekapaszkodik Lakos ur, hogy a márgázást lehetőleg ne csináljuk istálló­trágyával együttesen, mert a márgában foglalt szén­savas mész előmozdítja a trágya légenyének gyors felbontását. Nem állítom azt, hogy a márgának ez irányú hatása époly mérvű, mint a közönséges ége­tett és porrá oltva használt mészé, de ép azért, mert rendszerint kevés az istállótrágya, igy ennek a hatását megnyujtani, tartóssá tenni és nem meg­rövidíteni kell a gazdának. Különben a rosszul ke­zelt trágyából kevés légenyt hajt ki a márgában foglalt mész, mert az a légeny még a trágya fel- használása előtt eltűnt abból; igen valószinü, hogy Lakos ur is e miatt nem tart a trágya és márga együttes alkalmazásának kedvezőtlen hatásától. Végül a Szabó ur ismertetéséhez fűzött meg- leczkéztetéshez is megteszem észrevételeimet. Nem én kértem Szabó urat az előadás ismertetésére, bi­zonyára ő sem anyagi érdekből vette ehhez a fárad­ságot, hanem valószínűnek tartom, hogy azok, kik­nek a nagybányai gazdasági egyesület működésé­nek irányítására megbízatásuk van. tartották czél­szerünek az előadás behatóbb ismertetését. így Szabó urat nem szemrehányás, hanem inkább el­ismerés illeti önzetlen fáradozásáért. Azt hiszem ezen véleményemmel nem állok egyedül, miért is a ma­gam részéről is azokéhoz fűzöm a Szabó urat illető, köszönő szavaimat, kik az előadás ismertetésével a gyümölcstermelő gazdáknak az érdekét kívánták szolgálni. Rázsó Imre a magyaróvár! gazd. akad. tanára. Extázis. Hadd csendüljön föl vig dal is Egyszer már lantomon . . . Csapongjon át erdőn, mezőn Röpködve szabadon! . . . Hisz' minden éled és örül Föld felett...ég alatt . . Csoda-e, ha szivemben is Ujjongó dal fakad?! . . . Teljes pompában a tavasz ! Illatos, enyhe lég Csókolja arczom, homlokom . . . S az ég oly tiszta kék. Lepke czikáz, döngő bogár Szállong a rét fölött. . . Vig madár fütty és csattogás Hangzik a lomb között. Enyelgő, játszi fuvalom Susogva lebben el, Játszva a fákat ellepő Virágok ezrivel . . . Sziromesőt himbál, sodor A légbe szerteszét . . . Ennyi varázslat közt szivem Feled sok szenvedést! Arczomba visszaszáll a pir, A szivem megremeg . . . Szeretnék fölujjongani Mint egy szilaj gyerek . . . Virágot tépni dal között Mint egykor hajdanán, Rég tovatűnt gyermek-korom Mosolygó hajnalán! Úgyis ha elközelget majd A csendes, méla ősz . . . S hervadt gyöpöt hulló levél Lassanként elfödöz . . . Lelkemre is i^ajd ráborul A fájó szürkeség; ...Rús álmokról dalolni óh Lesz még időm elég ... De most tavaszfény vesz körül, S madárdal, illatár . . . E fényözönben mennyi sok Szép álmom vissza-száll. ...Kétségeim bilincseit Mostan nem érezem . . . Feledés röpke mámorát Élvezem, élvezem ! Niola. Különfélék. Programmbeszéd. Mint megbízható forrásból ér­tesülünk, Földes Béla, a nagybányai választókerület országgyűlési képviselőjelöltje, folyó hó 27-én érke­zik városunkba s progrartimbeszédét folyó hó 29-én délelőtt 11 órakor fogja megtartani. Hymenhir. Dr Winkler Jenő eljegyezte Steinfeld Mariskát. (Minden külön értesítés helyett.) Nlayer szatmári püspök lemondása. Az a hir, hogy Szatmár újonnan kinevezett róm. kath. püspöke dr Mayer Béla, betegsége miatt lemondott volna s 24 ezer korona ellátási dijjat kötött volna ki magának mint értesülünk teljesen alaptalan, mivel a káptalan­hoz ilyen értelmű értesítés nem érkezett. Visszahelyezett tisztviselők. A belügyminiszter Ilosvay Aladár megyei főjegyzőt és az ellenállás foly­tán elmozdított megyei aljegyzőket állásukba vissza­helyezte, kik azonnal el is foglalták előbbi hivatalaikat. Képviselőválasztás. April hó 20-án tartott köz­ponti választmányi ülés az országos képviselőválasz­tások határidejéül Szatmár vármegye területére ez évi május hó 3-ik napját tűzte ki. A nagybányai választókerületben választási elnök lesz: Gellért Endre polgármester, helyettes elnök: Farkas Jenő felsőbányái polgármester. Bankett. A nagybányai ev. ref. egyházmegye közgyűlésén résztvevők folyó hó 19-én, gyűlés után a központi szállóba közös ebédre jöttek össze. Az ebéden igen előkelő nagy közönség jelent meg s maradt kedélyes hangulatban együtt, egész a késő délutáni órákig. Több sikerült beszéd hangzott el az ebéd folyamán. — Rumpoldt, mint mindig úgy most is ételeivel, italaival és a kifogástalan kiszöl- gálattal remekelt. Tulipán-est. I-Iusvét másodnapján a nagybányai dalegyesület a Polgári Kör termeiben tulipán-estélyt rendezett, mely minden tekintetben - fényesen sike­rült. A közönség szép számban vett részt az estélyen. A programm mindvégig változatos és igen érdekes volt. Igen tetszettek a régi nóták, melyeket a dal­egyesület adott elő kiváló preczizitással. Azután kö­vetkezett az estély fénypontja. Bónis Istvánná sza- valte Incze Lajosnak Tulipán ez. versét mély ér­zéssel, szép hanghordozással s minden tekintetben művésziesen, ügy a költő, mint a szavaló sok tap­sot arattak. A dalegyesület a műsornak még két számát töltötte ki. Népdal-egyveleget s debreczeni nótákat adtak elő zajos tetszés mellett. Simon. Aurél szintén szavalattal működött közre. Szavaló művé­szete sokkal ösmertebb, hogy azt méltatnunk kellene. A műsor lezajlása után táncz volt, mely a legkitű­nőbb hangulatban a kora reggeli órákig tartottt. Elhalálozás. Ismét kidőlt egy a 48—49-iki fél­istenek közül, meghalt ugyanis Diósadi Deák Károly nyug. m. kir. bányaszámtiszt, a nagybányai ev. ref. egyházmegye presbytere, az 1848—49-iki szabadság- ságharcz honvédhadnagya f. évi április hó 16-án. éle­tének hetvenhatodik évében. A boldogult vitéz kato­nája volt szabadságharezunknak s társadalmi életünk­ben pedig szelíd, megnyerő modorával, szolgálatkész" ségével sok tisztelőt szerzett magának. Frisseségét, Észrevételek a gyümölcsfák trágyázásáról tartott elő­adásom ismertetéséhez. A »Nagybánya és Vidéke« folyó évi 12. és 13-ik számában Szabó József úr szives volt a gyü­mölcsfák trágyázásáról tartott előadásomat közölni. Az előadás ismertetésénél Szabó ur néhány helyen helytelenül adta vissza szavaimat, melyeket az aláb­biakban helyesbítve, egyúttal felelek Lakos Imre urnák az ismertetéshez e lap 14. számában közölt meg­jegyzéseire, utóbbira különösen azért, nehogy — hall­gatás beleegyezésnek minősíttetvén Lakos ur — bár a legönzetlenebb szándékból — az én reputatióm rovására, helytelen irányba terelje a gazdaközönség felfogását a gyümölcsfák trágyázásáról. Az istálló trágya felhasználását illetőleg han­goztattam volt, hogy az a szántóföld trágyázásához sem áll elég mennyiségben rendelkezésre^ igy még kevésbé elég az a gyümölcsfák trágyázásához. De különben is a fák által elvont tápanyagok az istálló- trágyában nem foglaltatnak oly arányban, mint a fák azt igénylik. Így pl. hogy ha egy kát. hold fák­kal beültetett területen a gyümölcsfák által évente elfogyasztott kálium tápanyagot az igénybe vétel arányában akarnánk visszapótolni, minden évben 240 métermázsa istállótrágyát kellene alkalmaz­nunk. Már maga ezen körülmény is elengedhetet- hetetlenné teszi a műtrágyák használatát. A trágyalé összegyűjtéséről szólva nem azt mondtam, hogy a trágyahely, hanem hogy trágyalé- kút legyen fedett, a külső levegő közvetlen beha­tolása következtében beálló tápanyag csökkenés korlátozása czéljából. Fedett trágyatelepekről sajnos, a nálunk divó helytelen és a legtöbb vidéken tel­jesen primitiv trágyakezelési rendszer mellett be­szélni sem lehet. Az istálótrágya okszerű kezelésénél a szilárd és híg ürülék gondos összegyűjtését jelöltem meg ki­induló pont gyanánt, mert csak igy lesz az istálló- trágya teljes trágyává s csak ott, ahol e kívánalom­nak eleget tesznek, helyénvaló a műtrágyák hasz­nálata is. A Thomas salakról beszélve azt mondottam, hogy ennek főható anyaga (de nem főalkotórésze) a foszforsav. A szuperfoszfát beszerzését illetőleg a »Hungária« műtrágyagyáron kívül a magyar mező­gazdák szövetkezetét is megjelöltem, mint beszer­zési helyet. A márgázást illetőleg azt hangsúlyoztam, hogy az nem mint direkt trágya bírálandó el, hanem a talaj fizikumára gyakorolt kedvező hatása alapján mint közvetve ható trágya. Mint direkt trágya jelen­tőséggel azért nem bir, mert igen kevés növényi tápanyagokat, — ezek sorában a kálium és foszfor­sav jöhetnek szóba — foglal magában s az a cse­kély foszforsav és kálium tápanyag is igen lassan hat, mert csak hosszú idők múltán válik a növények számára felvehetővé. A meszezés ugyanazon czélt szolgálja, mint a márgázás. Minthogy' a meszezéssel a talajban még meglevő tartalék tápanyagok oldásba jutását moz­dítjuk elő, ezen feltárt és a növények által fel-

Next

/
Thumbnails
Contents