Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-22 / 16. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 16. szám. kevésbbé szűkkeblű felekezeti felfogáson. Csakis e magasztos felfogás tette lehetővé az eredményt, mely századok múltán is bizonyságot teend a nagybányaiak lelkesedéséről. A fennebbiekhez járult még a közelmúltban szerzett ama szomorú tapasztalat is, hogy létező egyetemeink — bár önkormányzattal bírnak — nem eléggé függetlenek a mindenkori kormánytól s hogy magyar érzelmüket szabadon nem nyilváníthatják, annak méltó kifejezést nem adhatnak anélkül, hogy az egyetemet a bezárás veszélyének ki ne tegyék. Szerénytelenség nélkül kérdezhetjük ilyen körülmények ismerete mellett, van-e szükség, egy független magyar egyetemre ? s lehet-e ilyet alkotnunk, ha kötelességet nem vállalunk és e kötelességet minden erőnkből nem teljesítjük ? Egyházunk tanácsa eme felfogás mellett is úgy vélekedett, hogy gyüjtöiveket nem bocsát ki, nehogy az egyesek zaklatásnak legyenek kitéve, hanem egy emlékkönyvet készíttet, s ezt rendelkezésre bocsátja mindazoknak, kik családi körükben s bizalmasabb ismerőseik között az eszmének — tolakodás nélkül — híveket szereznek. Hazafias felhívást bocsátott ki s azt a helybeh lapokban közzétette. Jól eső érzéssel tapasztaltam, hogy még igen számosán vannak, kik az eszmét nemcsak szóval, de tet> tel is támogatni készek, s hogy azok is, kik más felfogás szerint bírálták el e tisztán nemzeti ügyet, az itt kifejezéshez juttatott szemponthoz szívesen járulnak hozzá és igy nézve egészen más színben látják a létesítendő debreczeni magyar tudományegyetemet. Ezen eszme behatása alatt czélszerünek véltük a nemes gondolkozásu polgártársaink kényelmére úgy intézkedni, hogy a mai naptól kezdve az emlékkönyvet Kovács Gyula ur könyv- és papirkereskedésében a hazafias közönségnek 10 napra, mikor is a gyűjtést lezárjuk, rendelkezésre bocsássuk. Tesszük pedig ezt ama feltevésben, hogy szeretett hazánk iránti kötelesség teljesítésében se férfi, se nő, se egylet, se társaskör nem fog késlekedni, s hogy mindnyájan egy szívvel valljuk: »A haza minden előtt.« Presbyter. (2) 1906. Április 22. ___________==__ ve tt tápanyagok visszapótlásáról gondoskodnunk kell, vagy gyakoribb istállótrágyázással, vagy műtrágyák használatával. Ennek elmulasztása esetén a meszezéssel rablógazdálkodást üzünk. A l óhere és luczerna termelése a gyümölcsösökben azért helytelen, mert ezen növények a talaj azon mélységéből veszik fel tápanyagaikat — főleg a foszforsavat és káliumot — a mely mélységben a fák gyökérzete is helyet foglal. E két növénynek tápanyag feltáró képessége pedig nagyobb, mint a gyümölcsfáké. A műtrágyázás keresztülviteléről szólva azt mondottam, hogy a műtrágyákat a fa csepegője alatti körfelület külső részén kell a talajba hozni, oly módon, hogy a fa■ törzsétől GO cm. távolságra a talaj ne legyen bolygatva. * * * Lakos ur megjegyzésére szerény észrevételeim a következők: Aki nem hallgatta végig előadásomat s úgy olvassa Lakos urnák I. alatt megirt megjegyzését. rám nézve igen kedvezőtlen Ítéletet alkothat. Mert hogy a műtrágya kellő mélységig való alá- hozatala czéljából a gyümölcsfák koronája alatti területnek 50 — 60 cm. mélységig való aláásása szükséges volna, ezt — sem az általános talajviszonyokra vonatkoztatva, sem a nagybányai különleges talaj- viszonyokat véve tekintetbe — nem állíthatja senki, nem állítottam én sem s az ellen a leghatározottabban tiltakoznom kell, hogy ilyen állítást tulajdonítson nekem Lakos ur. Józan eszü ember ilyet nem állíthat. Én igenis azt mondtam, hogy a trágyaszereket kellő mélyre kell a talajba hozni, hogy a bennük foglalt hatékony növényi tápanyaghoz a fák gyökerei hamarosan hozzájussanak hogy ez megvalósítható legyen, a fa lombsátorának megfelelő körfelület külső részén — idősebb fáknál a fa csepegőjének külső szélén — kell a trágyalyukakat 3—4 ponton elkészíteni. Ha itt, a lombsátornak megfelelő körfelület külső részén a trágyalyukak kiásása közben egy-egy vékonyabb gyökeret, (a melynek átmérője maximum 3—8 milliméter) az ásóval elmetszünk, ez ne aggassza a gazdát, ez nemcsak hogy nem árt a fa életerejének, hanem egyenesen előnyös, mert uj, tápfelszivó gyökerek képződését vonja maga után. — Ez volt alapjában, amit a trágyának a kellő mélységig való aláhozatalára vonatkozólag mondottam s ha nyugodtan meghallgatott volna Lakos ur akkor, jobban átértette volna szavaimat s nem forgatta volna annyira ki a helyes és elmondott értelméből. Különben nyugodtan merem állítani azt is, hogy az ottani talajviszonyok nem oly sajátosak, mint Lakos ur hiszi, a fák ott éppúgy fejlődnek, mint más vidéken, ha a talajviszonyok annyira sajátosak és azt mondhatom kedvezőtlenek volnának, keveset tudna a világ a hires nagybányai gyümölcsről, mert egyáltalán nem lehetne ott a gyümölcsfákat megtartani és fejlődésre bírni. A márgázásra vonatkozó II. alatti megjegyzésekre azok után, a mit az előadás ismertetésére vonatkozó észrevételeimben közöltem- kevés szavam van. Ismétlem, hogv én azon esetben tartom károsnak a meszezést, épugy a márgázást, ha ezek alkalmazása arányában kellő mértékű trágyázással ! nem gondoskodik a gazda a fokozott mértékben elvont növényi tápláló anyagok visszapótlásáról. Jól emlékezem, hogy épp Lakos ur közbeszólására jegyeztem meg, miszerint a gazdának egyik főtörekvése az legyen, hogy a talajokban rejlő őserő lehetőleg felhasználtassék s a növények számára hozzáférhetővé tétessék; azonban itt is meg kell tartanunk az arany középutat s a tápanyagok felhasználhatá- sának előmozdítása arányában gondoskodnunk kell a megfelelő trágyázásról is. Azon tanácsomba is belekapaszkodik Lakos ur, hogy a márgázást lehetőleg ne csináljuk istállótrágyával együttesen, mert a márgában foglalt szénsavas mész előmozdítja a trágya légenyének gyors felbontását. Nem állítom azt, hogy a márgának ez irányú hatása époly mérvű, mint a közönséges égetett és porrá oltva használt mészé, de ép azért, mert rendszerint kevés az istállótrágya, igy ennek a hatását megnyujtani, tartóssá tenni és nem megrövidíteni kell a gazdának. Különben a rosszul kezelt trágyából kevés légenyt hajt ki a márgában foglalt mész, mert az a légeny még a trágya fel- használása előtt eltűnt abból; igen valószinü, hogy Lakos ur is e miatt nem tart a trágya és márga együttes alkalmazásának kedvezőtlen hatásától. Végül a Szabó ur ismertetéséhez fűzött meg- leczkéztetéshez is megteszem észrevételeimet. Nem én kértem Szabó urat az előadás ismertetésére, bizonyára ő sem anyagi érdekből vette ehhez a fáradságot, hanem valószínűnek tartom, hogy azok, kiknek a nagybányai gazdasági egyesület működésének irányítására megbízatásuk van. tartották czélszerünek az előadás behatóbb ismertetését. így Szabó urat nem szemrehányás, hanem inkább elismerés illeti önzetlen fáradozásáért. Azt hiszem ezen véleményemmel nem állok egyedül, miért is a magam részéről is azokéhoz fűzöm a Szabó urat illető, köszönő szavaimat, kik az előadás ismertetésével a gyümölcstermelő gazdáknak az érdekét kívánták szolgálni. Rázsó Imre a magyaróvár! gazd. akad. tanára. Extázis. Hadd csendüljön föl vig dal is Egyszer már lantomon . . . Csapongjon át erdőn, mezőn Röpködve szabadon! . . . Hisz' minden éled és örül Föld felett...ég alatt . . Csoda-e, ha szivemben is Ujjongó dal fakad?! . . . Teljes pompában a tavasz ! Illatos, enyhe lég Csókolja arczom, homlokom . . . S az ég oly tiszta kék. Lepke czikáz, döngő bogár Szállong a rét fölött. . . Vig madár fütty és csattogás Hangzik a lomb között. Enyelgő, játszi fuvalom Susogva lebben el, Játszva a fákat ellepő Virágok ezrivel . . . Sziromesőt himbál, sodor A légbe szerteszét . . . Ennyi varázslat közt szivem Feled sok szenvedést! Arczomba visszaszáll a pir, A szivem megremeg . . . Szeretnék fölujjongani Mint egy szilaj gyerek . . . Virágot tépni dal között Mint egykor hajdanán, Rég tovatűnt gyermek-korom Mosolygó hajnalán! Úgyis ha elközelget majd A csendes, méla ősz . . . S hervadt gyöpöt hulló levél Lassanként elfödöz . . . Lelkemre is i^ajd ráborul A fájó szürkeség; ...Rús álmokról dalolni óh Lesz még időm elég ... De most tavaszfény vesz körül, S madárdal, illatár . . . E fényözönben mennyi sok Szép álmom vissza-száll. ...Kétségeim bilincseit Mostan nem érezem . . . Feledés röpke mámorát Élvezem, élvezem ! Niola. Különfélék. Programmbeszéd. Mint megbízható forrásból értesülünk, Földes Béla, a nagybányai választókerület országgyűlési képviselőjelöltje, folyó hó 27-én érkezik városunkba s progrartimbeszédét folyó hó 29-én délelőtt 11 órakor fogja megtartani. Hymenhir. Dr Winkler Jenő eljegyezte Steinfeld Mariskát. (Minden külön értesítés helyett.) Nlayer szatmári püspök lemondása. Az a hir, hogy Szatmár újonnan kinevezett róm. kath. püspöke dr Mayer Béla, betegsége miatt lemondott volna s 24 ezer korona ellátási dijjat kötött volna ki magának mint értesülünk teljesen alaptalan, mivel a káptalanhoz ilyen értelmű értesítés nem érkezett. Visszahelyezett tisztviselők. A belügyminiszter Ilosvay Aladár megyei főjegyzőt és az ellenállás folytán elmozdított megyei aljegyzőket állásukba visszahelyezte, kik azonnal el is foglalták előbbi hivatalaikat. Képviselőválasztás. April hó 20-án tartott központi választmányi ülés az országos képviselőválasztások határidejéül Szatmár vármegye területére ez évi május hó 3-ik napját tűzte ki. A nagybányai választókerületben választási elnök lesz: Gellért Endre polgármester, helyettes elnök: Farkas Jenő felsőbányái polgármester. Bankett. A nagybányai ev. ref. egyházmegye közgyűlésén résztvevők folyó hó 19-én, gyűlés után a központi szállóba közös ebédre jöttek össze. Az ebéden igen előkelő nagy közönség jelent meg s maradt kedélyes hangulatban együtt, egész a késő délutáni órákig. Több sikerült beszéd hangzott el az ebéd folyamán. — Rumpoldt, mint mindig úgy most is ételeivel, italaival és a kifogástalan kiszöl- gálattal remekelt. Tulipán-est. I-Iusvét másodnapján a nagybányai dalegyesület a Polgári Kör termeiben tulipán-estélyt rendezett, mely minden tekintetben - fényesen sikerült. A közönség szép számban vett részt az estélyen. A programm mindvégig változatos és igen érdekes volt. Igen tetszettek a régi nóták, melyeket a dalegyesület adott elő kiváló preczizitással. Azután következett az estély fénypontja. Bónis Istvánná sza- valte Incze Lajosnak Tulipán ez. versét mély érzéssel, szép hanghordozással s minden tekintetben művésziesen, ügy a költő, mint a szavaló sok tapsot arattak. A dalegyesület a műsornak még két számát töltötte ki. Népdal-egyveleget s debreczeni nótákat adtak elő zajos tetszés mellett. Simon. Aurél szintén szavalattal működött közre. Szavaló művészete sokkal ösmertebb, hogy azt méltatnunk kellene. A műsor lezajlása után táncz volt, mely a legkitűnőbb hangulatban a kora reggeli órákig tartottt. Elhalálozás. Ismét kidőlt egy a 48—49-iki félistenek közül, meghalt ugyanis Diósadi Deák Károly nyug. m. kir. bányaszámtiszt, a nagybányai ev. ref. egyházmegye presbytere, az 1848—49-iki szabadság- ságharcz honvédhadnagya f. évi április hó 16-án. életének hetvenhatodik évében. A boldogult vitéz katonája volt szabadságharezunknak s társadalmi életünkben pedig szelíd, megnyerő modorával, szolgálatkész" ségével sok tisztelőt szerzett magának. Frisseségét, Észrevételek a gyümölcsfák trágyázásáról tartott előadásom ismertetéséhez. A »Nagybánya és Vidéke« folyó évi 12. és 13-ik számában Szabó József úr szives volt a gyümölcsfák trágyázásáról tartott előadásomat közölni. Az előadás ismertetésénél Szabó ur néhány helyen helytelenül adta vissza szavaimat, melyeket az alábbiakban helyesbítve, egyúttal felelek Lakos Imre urnák az ismertetéshez e lap 14. számában közölt megjegyzéseire, utóbbira különösen azért, nehogy — hallgatás beleegyezésnek minősíttetvén Lakos ur — bár a legönzetlenebb szándékból — az én reputatióm rovására, helytelen irányba terelje a gazdaközönség felfogását a gyümölcsfák trágyázásáról. Az istálló trágya felhasználását illetőleg hangoztattam volt, hogy az a szántóföld trágyázásához sem áll elég mennyiségben rendelkezésre^ igy még kevésbé elég az a gyümölcsfák trágyázásához. De különben is a fák által elvont tápanyagok az istálló- trágyában nem foglaltatnak oly arányban, mint a fák azt igénylik. Így pl. hogy ha egy kát. hold fákkal beültetett területen a gyümölcsfák által évente elfogyasztott kálium tápanyagot az igénybe vétel arányában akarnánk visszapótolni, minden évben 240 métermázsa istállótrágyát kellene alkalmaznunk. Már maga ezen körülmény is elengedhetet- hetetlenné teszi a műtrágyák használatát. A trágyalé összegyűjtéséről szólva nem azt mondtam, hogy a trágyahely, hanem hogy trágyalé- kút legyen fedett, a külső levegő közvetlen behatolása következtében beálló tápanyag csökkenés korlátozása czéljából. Fedett trágyatelepekről sajnos, a nálunk divó helytelen és a legtöbb vidéken teljesen primitiv trágyakezelési rendszer mellett beszélni sem lehet. Az istálótrágya okszerű kezelésénél a szilárd és híg ürülék gondos összegyűjtését jelöltem meg kiinduló pont gyanánt, mert csak igy lesz az istálló- trágya teljes trágyává s csak ott, ahol e kívánalomnak eleget tesznek, helyénvaló a műtrágyák használata is. A Thomas salakról beszélve azt mondottam, hogy ennek főható anyaga (de nem főalkotórésze) a foszforsav. A szuperfoszfát beszerzését illetőleg a »Hungária« műtrágyagyáron kívül a magyar mezőgazdák szövetkezetét is megjelöltem, mint beszerzési helyet. A márgázást illetőleg azt hangsúlyoztam, hogy az nem mint direkt trágya bírálandó el, hanem a talaj fizikumára gyakorolt kedvező hatása alapján mint közvetve ható trágya. Mint direkt trágya jelentőséggel azért nem bir, mert igen kevés növényi tápanyagokat, — ezek sorában a kálium és foszforsav jöhetnek szóba — foglal magában s az a csekély foszforsav és kálium tápanyag is igen lassan hat, mert csak hosszú idők múltán válik a növények számára felvehetővé. A meszezés ugyanazon czélt szolgálja, mint a márgázás. Minthogy' a meszezéssel a talajban még meglevő tartalék tápanyagok oldásba jutását mozdítjuk elő, ezen feltárt és a növények által fel-
