Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-01 / 13. szám
<*) 1906. Márczius 31. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 13. szám. Ha Thomas-salakos ügynökkel állunk szóba, ez a superfosfátot gyalázza, ha superfosfátossal az a Thomas-salakra kigyót-békát kiált, itt a kér-, dést tudományosan kell megoldanunk és eldöntenünk. A superfosfátas könnyen, a Thomas-salak nehezen oldható alakban tartalmazza a fösforsavat. A superfosfát hamarább téríti meg a befektetett költséget. Az igaz, hogy a 18'%-os superfosfát mázsája 11 korona 40 fillér loco Budapest a »Hungária« részvénytársaságnál, ezzel szemben egy métermázsa Thomas-salak 7 korona 60 fillér, de a Thomas-sa- lakból kétszerannyit kell venni, mint a superfosfát ból, hogy egyenlő eredményt érjünk el, 1 holdat super- fosfáttal és egy holdat Thomas-salakkal trágyázunk meg oly mértékben, hogy egyenlő eredményt érjünk el, azt találjuk végeredményül, hogy 6 korona 80 fillért nyerünk, holdankint a superfosfátos trágyázással, azaz annyival drágább a Thomas-salak, tehát ez nem versenyképes. A halitrágyák specziális viszonyoknál bírnak jelentőséggel, mert talajaink bővelkednek káliumban, de mind e mellett a gyümölcsfák kalitrágyázásra nagy mértékben reagálnak, mert a fagyökerei nehezen tudják kiválasztani a kálit, mig culturnövényeink könnyen. Szólott még a csontlisztről is. A kainit nem jó gyümölcsfák alá, mert olyan anyagok vannak benne,’ melyek a gyökérre károsan hatnak, messze földről hozzák ezt is ide. Tehát ne használjuk ezt se. A JfO% kalitrágya olcsóbb háromszor mint a kainit, tehát inkább ezt használjuk. A márga talajban csekély fosfor. 17,,-ékon alól van, csekély kálium is van, de mindezek mint Thomas-salakban nehezen oldható állapotban vannak, úgy, hogy csekély hatása is évtizedek alatt érvényesül. Tehát a márgázás nem ajánlatos. Lakos az itteni márgáknak 3”/„-os fosfort tulajdonított minden vegyelemzés nélkül, mire Rázsó Imre megjegyezte, hogy annyi fosfor sehol sincs az országban a márgában, sőt ahol szerelmesek a márgában és műtrágyázásra áttérni nem akarnak, ott is úgy használják a márgázást, hogy egyik évben márgázunk és a másikban trágyázunk. Egyszerre használni nem szabad, mert a trágya légenye gyorsan elillan. A meszezésröl megjegyzi, hogy a német gazdá- szok közmondása szerint ez a jelen gazdáit gazdagítja, de az utódokat szegényekké teszi. Vagyis ez az Úgynevezett rabló gazdálkodás. Végre megemlité, hogy a fák műtrágyázását mikép kell végezni. Erre részletesen nem terjeszkedem ki, mert a tanár ur utasítást fog küldeni és vagy kiosztják a gazdák között, vagy e lapban fog megjelenni. A gyümölcsösökben lóherének és luczernának helye nincs, mert ezek rendkivül szétágazó gyökereikkel a fának szükséges nitrogént vonják el. A műtrágyázás a tőtől 60-cm. távolra történik kör alakban egész a fa csepegőjén kívül. A gödrök mélysége 45—60. cm. között váltakozik. Ha a gyökérre találunk ásás közben kisebb gyökér megvágása ne riasszon a munkától vissza, mert a sértett helyeken uj gyökér képződik. Egy 5 méter átmérőjű fa menynyit kiván a külömböző műtrágyákból és az menynyibe kerül, mint említettem az utasításban találják meg. — Ezzel az ismertetést bevégzem. Szabó József. A gyümölcsfák permetezése. Nem elég, ha a gyümölcsfák kártevő rovarai és gombái ellen csak akkor védekezünk, ha már nyakunkon a baj, hanem résen kell lennünk már most, midőn ä gyümölcsfa ellenségei legjobban megközelíthetők. Úgy látszik, mintha a termés leszedésével ezek teljesen kihaltak volna, pedig folytonosak az életműködések, melyekben az újabb erőgyűjtésnek oly fontos szerepe van. A természet élete nem ér végpontokhoz, hanem csak nyugvópontokhoz, s miután ilyenkor legtöbbször a teljesen tehetetlen kártevővel állunk szemben, indokolt harcz ez esetben bizonyára csak a mi javunkra fog eldőlni. A gyümölcsfák nyári permetezése már hazánkban is eléggé el van terjedve, bár vannak vidékek, hol még mindig irtóznak ettől mi tagadás, sajnos nálunk, t. i. Nagybányán, alig akad nehány gazda, ki a nyári permetezéssel vesződne, a téli permetezést pedig 1 — 2 gazda kivételével senki nem alkalmazza. Nem lehet mondani amint ezt sokan teszik, hogy a permetezés által minden kártevőtől szabadulhatunk, de annyi bizonyos, hogy egyes gombabetegségek ily módon tényleg megelőzhetők, gyógyíthatók, vagy hatásukban gyengithetők. így pl. alig hisszük, hogy a monilia (különösen meggy, őszi baraczk és egyéb csontárfa ellensége) kártétele bármily szakszerűen eszközölt permetezés által is teljesen megszüntethető volna. Mig ellenben tudjuk, hogy a gyümölcs varasodása, a permetezés következtében csekélyebb károkat okoz, vagy az illető helyeken egyáltalában nem lép fel. Mig e téren elég gyakorlati, helyi megfigyeléssel nem rendelkezünk, a permetezést általánosságban ajánljuk a kártevő gombák ellen, s ha egyes gyümölcsfajokra s a betegségekre külön külön is vagyunk tekintettel, úgy ez főleg azért történik, hogy minden egyes faj fejlődési viszonyait is mérlegeljük s azokat az időszerűen eszközlendő védekezési eljárással összeköttetésbe hozzuk. Az őszi baraczkfa fiatal lombozata érzékenyebb a permetezés iránt, mint a körtefáé, s amennyiben a különböző fák különböző időben virágoznak, s a gyümölcs mikénti felhasználását is tekintetbe kell vennünk ; indokoltak minden egyes növényre s betegségre külön vonatkozó útmutatásaink is. A téli permetezés a nyári permetezés sikerének alapja, amiért erre jó lesz gondot fordítani. Lehet, hogy sokak előtt nevetségesnek tűnik fel ily tanács, bár megvan a,kellő tudományos és gyakorlati alapja. Az egyesült Államok földmivelésügyi minisztériumának évi jelentései meggyőzhetnek mindenkit arról, hogy az eljárás tényleges sikereket biztosit. Amerikában olyannyira el van terjedve e munka s egyáltalában a gyümölcsfák permetezése, hogy igen sok helyen már kocsi szerkezettel ellátott s ló, vagy más erő által vontatott, igen czélszerüen előállított permetezőgépek vannak alkalmazásban, melyeknek beszerzési ára a mi gépeink árát tízszeresen is meghaladja. Ha tehát ott szazakat és ezreket áldoznak ily czélokra ; nincs okunk, hogy a sikerben kételkedjünk, s a védekezés e szokatlannak tetsző munkáját elmulasszuk. A téli permetezés czélja a fákon, s a fa körül megmaradó gombacsiráknak megsemmisítése. Tudjuk, hogy egyetlen egy áttelelő gombagyümölcstől millió spóra keletkezhetik, melyek azután újabb s újabb szaporodási folyamatok kiindulási pontját képezik. A gombaölő anyag egyszerre oly pusztítást vihet véghez, mihez hasonló későbben tetemes pénz és időáldázatok árán sem érhető el. A munka sem nehéz, sem valami költséges. Az 1 — 2 ’bordói Té sok gomba áttelelő alakjainak megsemmisítésére alkalmas, s miután ilyenkor a munkaerő sem drága a költség elenyésző csekély. Tanácsos nemcsak a fát, hanem annak alját is per metezni, ami azonban bővebb permetezésnél elmaradhat, amennyiben a permetező anyag nagy része mint a reá gyakorolt nyomás megszűnt, lankadtan összeesett, mint a szárnyaszegett madár. Ágyba került. Lassankint eltűntek a kedves arcz halavány rózsái, a megtört, fénytelen szemeket kékes gyűrűk árnyékolták. Sok szenvedés után, mikor a délczeg katona karján, ki itt-ott meglátogatta — először ment ki a kis külvárosi házikó parányi kertecskéjébe, kimondhatatlan kéjes fájdalom rezdült át idegein, A vágy a levegő, a lét, a boldogság után. Úgy szeretett volna e pillanatban boldogan, szeretve illó párává válva a fényes napsugarakban felolvadni. A kis kert gyöngyvirágai a balzsamos légben kaczérkodva hajtogatták felé csengetyüiket, apró madárkák ugrándoztak a rügyedzö gályákon s minden alaknak, tárgynak oly légies kinézése volt ! A leány az ifjú vállára hajtotta fejét s lelkének minden gondolata, szivének egész lényét betöltő vágyával suttogá : —- Ah, — úgy szeretlek ! — — Szeretsz-e ? — Szeretlek, Anna! De az Anna halavány arczára sohase tértek vissza a rózsák. O is érezte, tudta, látta, hogy lassan elhervad, összeesik. Az azelőtt vidám, csacsogó ajkakat nem kereste fel többé derengő mosoly. Az ifjút, kit lelke minden erejével szeretett, kiben neki az egész világ összpontosult, szabadságolták, s a hitvány ember elhagyta búcsúszó nélkül. Szomszédoktól tudta meg a rettentő valót. O úgy érezte, hogy szinte jó e búcsutalan elszakadás. A szavak mérge nem fokozza legalább a megtört szív fájdalmát. Eleinte még a remény halavány sugára derengett lelkében, hogy visszatér. Várt . . . várt . . , ? A sok várakozásban elfogyott mindene, úgy állott a világon, mint madár az ágon. Szalmazsák, törött korsó, rongyos piros takaró, ez volt mindene. A beteg leány nem dolgozhatott, halálos apáthiával húzódott össze önmagába. Mikor újra eljött a tavasz, elhozta az ö megváltását is. Egy arra a régire emlékeztető, langyos, balzsamos este lefektette s nem kelt fel soha többé. Szomszédok, kik azelőtt kárörömmel, irigységgel látták a nyalka katonát hozzá járni, könyörületes szívvel vitték a kórházba, hogy ne pusztuljon el, mint a gazdátlan kutya. A kórházi segédorvos, amint rá pillantott, olyasmit dörmögött: — Ez sem huzza ki már sokáig. Hallotta-é e szavakat a becsukott szemmel áléit- nak tetsző leány, vagy csak hallani képzelte ? Hideg borzongás futotta át dermedt tagjait. — Meghalni ily fiatalon ! ? Hiszen oly szép az élet... Befektették a jó, puha, kényelmes ágyba. Rettentő szoba volt az. A halál előszobája. Anna félig önkívületben volt, de érzékei működtek, s igy látta, érezte, mint hurczolják el szomszédait a durva fekete emberek a halottas házba. — Irtózat fogta el. Ot is úgy fogják megragadni, öt is úgy fogják elczepelni. Bejön majd a két komorképü, pipaszagu ember felgyürt ingujakkal, magragadják s neki már nem lesz ideje, hogy elcsúszott halotti leplét szemérmesen megigazítsa. Az apácza halkan, gépiesen mormolja az imát, s hiába fog ellene küzdeni akarni, viszik oda, hol nagy, fekete, fagyos rögök kísérteties dübörgéssel hullanak koporsójára — — — úgyis lefolyik. Permetezhető minden fa, akár fiatal, akár öreg. A permetezést szőlőpermetező gépjeinkkel vihetjük keresztül, nagyobb fához kétágú létrát vehetünk igénybe. Márczius hava a permetezési munkálatok keresztülvitelére igen alkalmas, amiért tanácsunkat a legjobb időben véltük adni. Természetes, hogy az eljárás annyival nagyobb sikert biztosit, mennél többen alkalmazzák, amiért jó lesz szomszédainkat is ez ügyben fölvilágosítani s az ügynek megnyerni, mert ha sikerül a védekezésnek ezt a nemét általánossá tenni idővel a gombák teljesen elpusztulhatnak. A permetezés mellett azonban nem végzünk felesleges munkát, ha különösen a baraczkfákon található összeaszott múmia-baraczkokat összeszedjük, különösen a meggy, ritkábban a cseresznyefákon található elhalt ághegyeket levágjuk s tűz által megsemmisítjük. Közli: a gazd. egyesület. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete márczius hó 28-án d. e. 10 órakor Gellért Endre polgármester elnökletével gyéren látogatott közgyűlést tartott. A gyűlés tárgyai a következők voltak : 1. Pénztárvizsgálati jelentés. 2. Főispáni leirat a város vámszedési jogának bérlete ügyében hozott közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyásáról. 3. Á kir. tanfelügyelő átirata a községi kisdedóvó államosítása ügyében. 4. A városi takarékpénztár választmányának közgyűlési jegyzőkönyve a múlt évi zárószámadással. 5. Érdemleges határozathozatala a Rényi Árpád által létesítendő üveggyár részére átengedni kért terület eladása ügyében. 6. Hasonló a m. kir. államvasutak nagybányai osztálymérnökségének földterület átengedése iránt beadott kérelme ügyében. 7. Tanácsi javaslat a kórházi élelmezési dijak fölemelése tárgyában. 8. Hasonló a községi illetőséget megszerzett, de a községi kötelékbe föl nem vett lakosok által magasabb legelöbér fizetése iránnt. 9. Hasonló a kőbányatelepi lakosoknak templom- építés iránt beadott kérelme tárgyában. 10. Fuchs Jakab fogyasztási adókezelő kérelme a községi kötelékbe való felvétel iránt. 11. Kerekes Ferenczné szülésznői oklevelének kihirdetése. 12. A nagykárolyi m. kir, pénzügyigazgatóság átirata a várost 1905. évre illető államsegély kiutalása tárgyában. Ezekből csupán a nagykárolyi pénzügyigazgatóság átirata keltett nagyobb érdeklődést, a melyben a be nem szolgáltatott önkéntes adók visszatartásáért a 36,000 korona államsegély megvonását helyezi kilátásba, erre a közgyűlés elhatározta, hogy enged a kényszerhelyzetnek s nem akarván a tisztviselőket sem kitenni a zaklatásnak, utasítja a tanácsot az önkéntesen befizetett adók beszolgáltatására, elvárja azonban, hogy a város hazafias közönségé adót fizetni nem fog. A Rényi Árpád által létesítendő üveggyár részére átengedni kért terület eladása ügyében a közgyűlés érdemleges határozatot — mivel a képviselők kellő számmal nem voltak jelen — nem hozott; hasonló sors érte a magy. kir. államvasutak nagybányai osztálymérnökségének kérelmét is. A többi tárgyakkal, kisebb jelentőségűek lévén röviden végeztek a képviselők. Majd, mintha az álom jótékony angyala fátyollal takarta volna el a rémlátományokat, más, boldogabb képek vonulnak fel lelki szemei előtt. Ártatlan, boldog aetheri lények szállongnak körülötte. könnyebbek, mint a himes pillangó, szebbek, mint a mesebeli tündérek, sohase ismert pompás virágok pazar színe és balzsama tölti be a levegőt, a vi- rágkelyheken apró, kecses, nevető Ámorok űzik, hajtják, körül keringik egymást ezüst csengésű kaczagás- sal, s minden, minden a boldog, az örök, az igaz szerelem varázsától sugározik. — Ah, ide ! ide ! Senkitől sem ismerve, senkitől sem szeretve, mint koldus, ki még halálával is csak az embereknek okoz terhet és közköltséget, meghalt a kórházban Anna. Fásult csüggedéssel, tiszta gondolkodóképességgel várta utolsó pillanatát. Már a halál dermesztő lehelete érintette, mikor kitört belőle az utolsó sóhajtás; — Szerettelek — — — Rozoga szekér döczög végig az utczán. A kocsis egykedvűen rágja a pipája csutoráját, s füstfelhöket hágy maga mögött. A szekéren durva fakoporsó, abban fekszik a szép Anna. Négy éneklő deák megy a szekér után. s amint a kaszárnya előtt elhaladnak, hová vig zeneszóval ép most kanyarodik be a katonaság, nagy álmosan rákezdik a halotti éneket: »Menj el a te nyugalmadba,« »Boldog lélek követünk — — —« Tolong mellette az emberek árja, s bizony nem áll meg senki e szomorú kiséret láttára, mert hisz miért állna meg? Nincs ott pompa, fény, fekete bársony, kék hallotti hintó, — — hiszen csak egy csavargó, hontalan lélek porhüvelye ballag ott — — —-
