Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-25 / 8. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE gal ragaszszák össze, valamint, hogy csakis friss zöld fűvel, illetve annak fiatal hajtásaival táplálkoznak. Uj Mexikóban a navajo indiánusok földjén, az ily hangyaturásokban sok drága követ találnak, melyeket a hangyák a földszinre túrnak s a többi kavicsosai együtt kilöknek. Engel Jenő. HETI KRÓNIKA. Egygyé lett az ország. Szívverése ott lüktet az erekben, még az ilyen apró erecskékbe is eljut messzire, a minő kicsiny és a minő messze van Nagybánya. Február 19-ike nevezetes dátum a magyar történelemben, melyet negative kell ünnepelni, némely ember felállással, más leüléssel fejezte ki érzelmeit, hadd fejezzem ki én azzal, hogy ezen a héten nem írja meg a »hét történetét« a krónikás. Különfélék. A bíróság köréből. Őfelsége a király dr. Ináncsy Jenő helybeli kir. járásbirósági albirót a máramaros- szigeti kir. törvényszékhez törvényszéki bíróvá nevezte ki. Ináncsy utódául a fáma Nagybányán Boit- ner Károly halmii albirót emlegeti. Áthelyezés. A földmivelési miniszter Magyary András állatorvost városunkból Pétervásárra helyezte át s ide Török Ferencz temeskubini állatorvost nevezte ki. Dr. Ajtai Nagy Gábor ügyvéd, irodáját Kossuth Lajos-utcza 24. szám alatt megnyitotta. A kaszinó tisztujitása. Múlt vasárnap tartotta a kaszinó évi rendes közgyűlését, mely alkalommal a tisztujitást következőleg ejtették meg: Elnök Stoll Béla, igazgató dr. Makray Mihály, titkár Myskovszky Ernő, pénztáros Jeney Gyula,ellenőr Harácsek Vilmos, ügyész dr. Weisz Ignácz. Választmány: Neubauer Ferencz, Molcsány Gábor, Szentmiklósy József, Szőke Béla, Oblatek Béla, dr. Kádár Antal, Gellért Endre, Weisz György, Moldován László, Kiss Gábor, Szűcs Károly, L. Berks Leó, Szabó Adolf, Virág Lajos, Dergáts Sándor. Póttagok dr. Vass Gyula, Km. Pap Sándor. Weisz Lajos, b. Kováts Géza. Özv. Harácsek iózsefné. Nagybánya egyik tekintélyes, előkelő családját borította gyászba egy haláleset, mely ha nem is volt váratlan, mégis szomorúan érint egy kiterjedt rokonsággal biró nagy családot. Néh. Harácsek József, volt nagybányai nagykereskedő özvegye, szül. Lollok Auguszta halt meg febr. 21-én, hosszas szenvedés után. Temetése tekintettel a messze távolba lakó gyermekekre és testvérekre, ma délelőtt volt r. kath. szertartás szerint, a város nagy részvéte mellett. Lovrich Gusztávné, Harácsek László édes anyjukat, Lollok József és Lollok Lénárd, mindannyian ismert nagynevű egyének, testvérüket gyászolják az elhunytban. A család gyászlapja igy hangzik: Alulírottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében mélyen szomorodott szívvel jelentik özv. Harácsek Józsefné szül. Lollok Auguszta úrnőnek folyó évi fenruár hó 21-ik napján, a halotti szentségek felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült teteme folvó évi február hó 24-én, délelőtt 10 órakor bemutatandó gyász isteni tisztelet után fognak az itteni családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Nagybányán, 1906. évi február hó 22-én. Nyugodjék békében! Lovrich Gusztávné 8. szám. szül. Harácsek Emma, Harácsek László gyermekei. Lollok József, Lollok Lénárd testvérei. Özv. Harácsek Imréné, jelenleg férj. Filep Imréné menye. A képviselőtestület ma d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya volt á nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság átirata a városi adópénztárba 1905. évben befolyt 250 kor. 87 f adóösszegnek a kir. adópénztárba való beszállítása iránt. A népes közgyűlés egyhangúlag hozott határozatával kimodta, hogy ezen adóösszeget nem adja ki. Emlékeztető. UO^E-IO 8 9}S3 alapzaj ]§ubs.iej os[o;n ÁSbu .toqqs-BAjo i.iBS]od b U9-£g JBmqgj ‘ugppgqp^SBqsnjj Képkiállitás Budapesten. Grünwald Béla hírneves festőművészünk saját műveiből nagyobbszabásu gyűjteményes képkiállitást rendez, melynek megnyitása holnap, febr. 25-én lesz a nemzeti szalonban. A sajtó képviselői azonban már ma megtekintették a kiállítást, mely Grünwaldnak mélységes művészetén kívül újdonság ingerével is hat, mivel itt vannak kiállítva Olaszországban festett művei is. Bár az * idő nem alkalmas ilyenekre, »Inter arrna silent musae«, hisszük mégis, hogy egy olyan kvalitású festőnek, a minő Grünwald, sikerülni fog ez a kiállítása is. Sikerült tombolaestélyt rendezett a múlt vasárnap az iparos ifjak egyesülete. Az egyesület helyiségei megteltek érdeklődőkkel, kiket a tombola, szavalat, monolog, no meg az elmaradhatatlan táncz együtt tartott a késő éjjeli órákig. Az egyesület tiszta jövedelme 57 korona 30 fillér, a mi nagyon szép eredménynek mondható. A nagybányai tejszövetkezet működését hir szerint, márczius 1-én kezdi meg. Felhívás. Figyelmeztetnek azon vidéki szülők, illetve gyámok, kiknek gyermekei, gyámoltjai, központi iskolánk fiú- vagy leányosztályainak növendékei, hogy a folyó tanév Il-ik felére esedékes tandijakat folyó hó végéig okvetlen befizessék, ellenesetben az igazgatóság kénytelen leend a városi tanács 1895. évi 1515. évi 1515. számú végzése értelmében a pontosan nem fizető szülők gyermekeit törölni s tőlük az iskolázás további kedvezményét megvonni. Nagybánya, 1906. február 15. Doroghy Ignácz, tandijkezeléssel megbízott isk. igazgató. Köszönet. Mindazok, kik ajándékaikkal szívesek voltak a nagybányai iparos ifjak egyesüle által rendezett tombolaestély tárgyait gyarapítani s igy az estély sikerét előmozditani, fogadják ez utón is az elnökság hálás köszönetét. Képkiállitás Nagybányán. Mint megbízható forrásból értesülünk, dr Stoll Tibor ügyvéd Maticska Jenő elhunyt fiatal festő képeit egy kiállításra akarja összegyűjteni s ugyanott kiállítanák Maticskángk hátrahagyott s eladó képeit is. A kiállítás czélja volna a korán kidőlt jeles festőnövendék temetési költségeinek fedezése, a mennyiben ez most teljesen a szegény édes anyának válíaira nehezedik. Védszövetség a szövetkezetek ellen. Nagyjelentőségű szövetkezet jött létre közelebb Németországban (Erfurtban), melynek az a czélja, hogy a kereskedelmi és ipar érdekeit a szövetkezetek ellen megvédje. A szövetség létesítése érdekében kibocsátott felhivás utal a szövetkezetek czélszerü szervezetére, a tagok összetartására és áldozatkészségére és kiemeli, hogy a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek ellen a kereskedők által Elveendő harczot sikeresen csak hasonlóan szervezett szövetség veheti fel. A szövetség alakuló közgyűlésén számos erfurti, kasszeli, magdeburgi, weimári, stb. tekintélyes kereskedő és iparos vett részt, akik elha(2) 1906. Február 25. Például, ha juhtej szükségeltetik, akkor egy adag tejfölt ád a tehéntejhez ; ez egyszerű nemde ? A czukortartaloui redukálása végett (a juhtejnek kevés a czukűrtartalma), egy kevés vizet tölt a tejbe és hogy protein tartalmát növelje, tojásfehérjét ad hozzá. Ily módon bármily tej sikerrel utánoztatik. II. (Aranyhalak tenyésztése különös tekintettel deformált alakokra.) Az első nagyobbszabásu afanyhaltenyészde Columbia területén létesittetett. Huszonkét hektárnyi területen mesterséges tó van, melynek fenekén párhuzamos árkok vonulnak végig, úgy, hogy lecsapo- lás alkalmával a halak az árkokba kerülnek, honnan könnyűszerrel kifoghatjuk őket. Az arányait ennek a haltenyészdének elképzel- zelhetjük, ha tudjuk, hogy a halak kétezer kiló má- lélisztet fogyasztanak havonta. Mennyi rengeteg aranyhalnak kell itt lenni a két tonna málélisztnek 30 nap alatti elfogyasztására. Ez azonhan az egyedüli táplálék, melyen kitünően gyarapodnak a halak. Egy félszázaddal ezelőtt egy aranyhal ára New- Yorkban 1 írt 50 kr és sokszor még több volt. Jelenleg a tenyésztők a közönséges fajtákat 5 — 15 írért adják százankint. Sokkal drágábbak azonban a furcsa alakú, legyező farkú s különleges formájú úszókkal biró aranyhalak. Az említett haltenyészdében különös kísérletek tétetnek ilyen különös formájú s furcsánál furcsább alakú aranyhalak tenyésztésére, mely czélból Japánból nagyobb mennyiségű deformált alakú halak hozattak. A kísérlet azonban nem jár valami nagy sikerrel, mert azt tapasztalták, hogy az ilyen különleges formájú halak utódainak nagy hajlamuk van eredeti formájukhoz visszatérni úgy, hogy csak vagy 15"/0 veszi fel szülői formáját. Nagy hátrányára van e halaknak az is, hogy különös testalkatuknál fogva ügyetlenek s igy inkább kivannak téve a ragadozó madarak s vizi kigyók zsákmányának. Az aranyhalnak tényleg legnagyobb ellensége a vizi kígyó, mely rengeteg számmal pusztítja őket. A legújabb divat jelenleg, hogy a halaknak komikus alakot adjanak s szemük erősen kiálljon a fejből, mely által a halak szemei folytonosan mintegy az égnek merednek. III. (Trágyát készítő hangyák.) Ismeretes, hogy a hangyák nagy túrásokat visznek véghez s néhol óriási alakúak. Texosban például, hol ily óriási túrások találhatók, a gazdák, kiknek birtokán előfordul, már rég kísérleteznek, vájjon nem lehetne-e felhasználni a talaj javítására. Kísérletek folynak jelenleg s konstatálták, hogy e túrások gazdag trágyázó tartalommal bírnak. Oly helyeken, hol e túrásokat felszántották, a talaj kitünően javult. Délafrikában a farmerek e túrásokat praktikus czélra használják, amennyiben kertjeikben a vete • mény ágyakat javítják vele s különösen a káposztára volt jó hatással, amennyiben dusabban termett mint a legjobban trágyázott földben. Vegyi vizsgálatok utján megállapították, hogy az ily hangyaturások négyszernél több nitrogént tartalmaznak, mint a közönséges talajföld s tudvalevőleg a nitrogen a legjobb trágyázó szerek egyik főkelléke. Úgyszintén foszfort és potast is többet tartalmaz a közönséges talajföldnél, valamint szerves anyagokban is gazdagabb. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a földet s kavicsot nyálkás anyagott őgyelgő és a kíváncsiságtól égő munkások készségét, hogy : » . . . instálom. ne fordítanánk meg ezt a masinát az orrával a kapu felé f* — ridegen visszautasítottam, nem maradt más hátra, mint ügyességemnek tanujelét adandó, először is hátrafelé indulva kezdeni meg automobilista pályafutásomat. (Hej 1 pedig be csúnya az a hátramenés!) Újból átvizsgáltam mindent, hogy a sebesség- váltók semleges helyükön, a fékek megeresztve, — a »hegytámasz« (Bergstütze) felemelve, — elegendő hűtővíz töltve, — s minden, aminek megkenve kell lenni, uszik-e olajban ? . . . röviden mindent újból a legapróbbig megvizsgáltam, végül megfogtam az indítót és egy igaz szívből jött »Isten segíts« — s el, megforgattam néhányszor . . . nem megy ! ... na mégegy- szer . . . megint nem megy . . . harmadszor . . . negyedszer . . . tizedszer . . . sehogysem akar megindulni. A forró déli nap, — elképzelhető izgatottságom, az ott ácsorgók kiváncsi tekintete, s barátom gúnyos arcza, aki franczia chauvinizmusával mintegy fitymálni látszott, hogy ez német, nem franczia gyártmány — a hideg verejtéket hozták homlokomra . . . No! . . . megállj franczia . . . megizzasztalak én még téged is a mai napon. Mindezek ellenére palástolni igyekeztem izgatottságomat, látszólag egész nyugodtan nyúltam táskám után s hidegvérrel ütöttem fel »Bauvrey de Saugnier« munkájának 487. lapján a XVI. fejezet I. §-t »Der motor will nicht angehen« s kutattam, hogy mi is lehet hát a baja az enyémnek ? Tízszer is átolvastam, mégis próbáltam mindent, de hiába! Mély gondolatokba merülve állottam a modern technika ez önmozgó alkotása előtt amint tekintetem véletlenül a szabályozóra esett. Hát az bizony teljesen el volt — zárva! Örömrepesve hamarosan közép állásba helyeztem s megforgattam az inditót, mire a motor azonnal kezdett dolgozni, de pár pillanat múlva csak megáll . . ■ Az ebattát ! Mi ez már megint ? benézek a motorfedél alá s szinte ész nélkül kezdek ott babrálni az újaimmal, mig véletlenül egy kis rugót szabaditok fel, mely a porlasztón valami szegfélét tartott fogva; rögtön észrevettem, hogy a benzinnek nincs nyomása. Megadva a kellő nyomást, most már barátomat állítottam az indítóhoz, magam pedig a kormányhoz ültem igy szólván: »chere amié . . . tournez« és ime alig lendít rajta egyet a motor szépen megindult . . , én pedig az égre vetett hálás pillantással gyorsan be- csattolom a hátraváltót, egy pár ránditás, fogaskerekek csikorgása s a kormány egy fél fordulására szemben a kijárattal, — majd meg az irányt átváltva, az állomás étterme előtt állok. Gratuláló kezek nyúltak felém a leszálláskor, de érezve nagyságomat alig vettem arról tudomást, hanem fölénnyel szóltam oda az ott álló rendőrnek, hogy vigyázzon a gépre, mig ebédelünk. Egy spanyol grand büszkébb lehetett nálam, de más ember fia nem ; bizonyos leereszkedéssel feleltem csak a hozzám intézett kérdésekre, különösen, mikor az egyik úriember azt koczkáztatta meg, hogy »két óra alatt beérünk-e Szatmárra ?« . . . »Azt hiszem, egy fél, vagy háromnegyed óra alatt ott leszünk,_ ha megeresztem a 60-nal,« válaszolám oda vetve. (Általános aaah ! . , . Hamar végeztünk az ebéddel s közbe egy sürgönyt is feladtam Szatmárra : »délután négy o rákot erkezuenk« Mótoromat mégegyszer nyakon öntve egy kanna olajjal, felültem 3 mialatt barátom megindította a gépet, egy utolsó »á-dieu« után büszkén indultunk meg az »első« sebességgel . . . Hatalmas éljen mellett mihamar bekapcsoltam a »másodikat« s büszkén zakatoltunk végig a városon teljes húsz kilométerrel A borulni kezdő égboltról a nap forrón sütött, bár nem soká, mert alig értük el az országutat, hatalmas zápor kerekedett s csak úgy patakzott az ár az utón. E perczben eszembe jutott, hogy csúszós talajon nagyon veszedelmessé válhatik a sebes hajtás a farolás miatt, azért hevesen megnyomtam a lábféket, mire abban a perczben — keresztben állottunk az- utón . . . Eh! que diable? Nous glissons vers le coté . . feleltem rá szivszorongva s nyomban el is állítottam a mótort. Most itt állunk; — kanyarodni nem mertem, az árok széle sokkal közelebbnek tetszett, sem mint tanácsosnak tartottam volna; igy hát nem maradt más hátra, mint megvetni a kocsi hátulját, az elejét pedig átfordítani a kormánynyal. Nagy erőlködések után végre sikerült is, de sárosak is lettünk nyakig. No de most már vigyázzunk, nehogy ez a mo- tólózás ismétlődjék ! Az »elsö«-vel haladtunk, miközben kérdem társamat : hány az óra ? . . . 3/44 felelte ö. Tyüh! Hát mikor fogunk mi megérkezni Szatmárra ha a/i óránként csak 6 klm.-t haladunk i Csakhamar házak tűntek fel a láthatáron, melyekből felismertem Kismajthényt, de elhülve veszem észre, hogy kemény koptatóa kell felmennünk. Azon meggyőződésben, hogy igen helyesen teszek, — bekapcsoltam a »második« — »harmadik« — s közvetlen a kaptató előtt a »negyedik sebességet, mire a gépem csak hirtelen megállott! Mi történt már megint? Társam rögtön leugrik, megforgatja az inditót, de amint neki eresztem, újból megáll.
