Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-16 / 50. szám
50. szám. 1906. Deczember 16. (3) 384 050 K 37 f a szükséges állandó, valamint a tételenként számításba vehető változó illetmények rovatának, mint kiadásnak végösszege pedig 341.082. K 95 f. íme a város gazdasági szükségleteinek fokozatos ugyan, de óriási mérvű emelkedésével szemben a fedezeti alap arányos és reális emelkedése, mint a gazdasági ható erők és azok előnyös felhasználásának eminens bizonyságai városunk jövőjére 1 Most pedig térjünk át a törvényhatósági jogkörnek a rendezett tanácsú városok jogköre feletti óriás előnyeire s ebből folyólag a haladhatás és hivatás teljesebb betölthetésének ismertetésére nemcsak általában, hanem különös tekintettel Nagybánya város földrajzi, jogi és természetes helyzetére. Az 1886. évi XXI tcz. 2. §-a úgy állapítja meg a törvényhatóságok jogkörét, hogy ezek jövőre is gyakoroljak az önkormányzatot, az állami közigazgatás közvetítését és ezeken felül politikai tartalmú és lényegü nézeteikben megállapodásra juthatnak, ezeket kifejezhetik, egymással, a kormánynyal és a törvényhozás bármelyik házával közölhetik. — És ez a jogkör paizs és kard egyaránt. Aki tisztában van a törvénymagyarázat szabályaival, aki ismeri e széles jogkör lényegét, annak nem fog kelleni kitérő magyarázatokkal igazolnunk e rendelkezések óriási nagyságát szemben az 1886. évi XXII. tcz. 21. és 22. §§-ai kedvezményeinek törpeségével. Azeiőbbi bátran hasonlítható a sivatag közepén magában álló hatalmas pálmafához, mit még a számum sem bir kitörni; az utóbbi pedig olyan, mint a fiatalos erdő egyik kis szerény fácskája, mely az erősebb szél hívására csak azért nem dől ki, mert elhajlott ágacskái rákapaszkodnak a szomszéd fa lombjára s az meg egy harmadikéra ! — De vájjon érdemes-é a hatalmas pálmát megfosztani magánosságának méltóságától és a gyönge fácskák erdejébe átplántálni akkor, amikor amott magában is erősen megállotta helyét és szebb, hasznosabb hivatást teljesített? Nagybánya város közönsége kétségtelenül gyakorolja amaz önkormányzati jogokat, melyeket a községek és rendezett tanácsú városok részére az 1886. évi XXII. tcz. 21—22 — 23. §-ai engedélyeznek ; de viszont teljesiti ama kötelezettségeit is, miknek végzésére vagy helyesebben elviselésére a 24. 26. és 27. §-ok imperativ rendelkezései kényszerítik. Már pedig ez utóbbi kötelem a város haladásának sok tekintetben kerékkötője. Nem mondhatni ugyan, hogy a vármegyei törvényhatóság — mint fölöttes fórum — kölönös mostoha bánásmódban részesíti városunkat, avagy visszaélne hatalmával; tény azon ban, hogy a vármegye egygyel szaporítja a közben- eső hatóságok számát, önmagában véve pedig éppen azt a fórumot alkotja, mplynek ügymenete leg- lassubb és igy a város föllebbezett vagy hivatalból fölterjesztett határozatainak czélszerü és időszerű végrehajtását leginkább hátráltatja. — A tapasztalat bizonyítja, hogy egyes uatározataink II. fokú elbírálása sokszor egy-egy évet vesz‘igénybe, sőt még a havonként összeülő vármegyei közigazgatási bizottság is, hová némely határozataink az 1876. évi VI. tcz. 58. §-a értelmében fölülbirálat alá kerülnek, horribilis ideig várakoztatja meg döntésével a várost. Már pedig, ha a törvényhatósági jogkörbe utasított ügyeit Nagybánya város saját törvényhatósági bizottságával, az 1876. évi VI t.-czikkben felsoroltakat pedig saját közigazgatási bizottságával fogja elvégezhetni, bizony megmondhatjuk, hogy Nagybánya város egyrészt büszke önérzettel, másrészt pedig ideális gyorsasággal fogja végezni úgy önkormányzati, mint minden egyéb közigazgatási functióit és azon biztos tudatban fogja hozandó határozatait végrehajtani, hogy azok meghozatalánál minden idegen befolyástól menten, saját legjobb meggyőződése és akarata szerint járt el. Nagybánya városra valósággal lesújt az 1886. évi XXII. tcz. 31. §-a, mert szinte illuzóriussá teszi ön- kormányzati jogait azon rendelkezésével, hogy a rendezett tanácsú városok közvetlenül az alispán felügyelete s ellenőrködése alatt állanak, tőle veszik a törvényhatóság rendeletéit. A községi törvény 22. és 23. §§-ai a rendezett tanácsú városokra, a 165. §. pedig az 1876. XX. tcz. értelmében rendezett tanácsúvá alakult volt törvényhatóságu városokra nézve bizonyos kivételes s az autonom szervezetre előnyösebben kiható rendelkezéseket tartalmaznak ugyan, ez azonban édes kevés rekompensatio az 1876. évi XX. t.-cz. által elvont törvényhatósági jogosítványokkal szemben. Az érintetlenül hagyott jogok ugyanis nagyrészben már természetüknél fogva sem helyehetők megyei törvényhatósági felügyelet alá, mivel különös helyi ismereteket s közvetlen érdekeltséget föltételeznek, — minők pl. a községi vagyon elidegenítése vagy szerzése, a kölcsönvételek és általában a községi vagyon biztosítása körüli teendők ; — másrészt azonban maga a függetlenités fenti módja sem teljesen törvényhatósági jellegű, mert éppen a 165. §. a belügyminiszter közvetlen felügyeleti jogát az ellenőrzésnek a főispán által való gyakorlatával permutálja s miután a belügyminisztériumhoz való közvetlen felebbezési jog érintetlenül maradt, a végeredmény mégis csak az, hogy a város és a belügyminisztérium között még egy közbeneső faktor revidiálja s igy — a tapasztalat szerint is — késlelteti a kérdéses határozatokat. — De kétségessé teszi a 165. §. kedvezményeinek értékét az a körülmény is, hogy a főispán nem elnökölvén a város közgyűlésein, közvetlen és tiszta impressiókat nem is nyerhet a képviselőtestület hangulatáról s a szükségletek, valamint a hozott határozatok közötti okozati összefüggésről, hanem NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. csak a tanács felterjesztésére, vagy a felebbező beadványának rendszerint egyoldalú felfogására támasz- kodhatik és bizony sokszor megtörtént már, hogy a felsőbb fórum döntése éppen a mondottak következtében nagyon is távol állott a város jól felfogott érdekeitől. Nagybánya város jelenlegi helyzetében Szatmár- vármegye törvényhatósági jogkörébe esik. Az 1883. évi XY. t.-cz. 9. §-a értelmében a megyék a már fönnálló törvények alapján kivethető pótadón kívül közigazgatási, közlekedési, közgazdasági, közművelődési és jótékonysági czélokra 3n/0-tólit meg nem haladó pótadót vethetnek ki. Es valóban az 1904 - 1906. évek átlaga szerint Nagybánya város a fenti rendelkezés alapján megyei útadó czimen 13899 K 63 fillért, megyei pótadó czimen 4600 koronát, megyei ut hozzájárulási díj czimen 353 K 10 fillért, összesen tehát 18.822 K 73 fillért bocsát évenként a vármegye rendelkezésére, de ezenkívül megyei hídépítéseknél az esetenként megállapított hozzájárulási arányt, egyéb müvekre, tisztviselői nyugdíjalap s más czélokra pedig a folyton növekedő megyei szükségleti arányt fizeti; ilyen újabb megterhelésben részesítette városunkat például Szatmárvármegyének 1906. október 18 án tartott őszi rendes közgyűlése, ahol is közművelődési czélokra 1%) a tisztviselői nyugdíjalapra l"/„, a székházépítés fedezésére V2'Vo> az eddig kiépített h. é. vasutak segélyezésére 1 7a"/„, a Szatmár— mátészalkai és Nagykároly—margittai h. é. vasutakra megszavazott hozzájárulás fedezésére pedig l"/„, ösz- szesen tehát 5% pótadó szavaztatott meg, ami Nagybányára nézve is mintegy 2000 koronányi hozzájárulási többletet jelent. 18822 K 73 fillér -j- 2000 K 20822 K 73 fillér évenként ismétlődő kiadás pedig nagy tétel ám egy város költségvetésében s minthogy az esetben, ha Nagybánya törvényhatósággá alakul át, a fenti 20822 koronát a város saját háztartására és czéljaira fogja fordíthatni, világos, hogy az önállósítással gazdasági erőink csak növekedni fognak, szükségleteinkre pedig több fedezetünk lesz. Pedig szükségleteink ugyancsak vannak! Hiszen a város rendszeres világításra, építkezésekre, vízvezeték és csatornázás létesítésére temérdek pénz tog kelleni és igy az évi 20 — 20 ezer korona, de meg minden egyes fillér megtakarítására és saját czéljainkra való felhasználására annyival is inkább szükségünk van, mert a vármegyétől egy garas segítséget nem remélhetünk. Tény továbbá az is, hogy a törvényhatósági jog megszerzésével valamelyes fentartási költség- többlet is hárulni fog a városra, a 20—20 ezer korona évi megtakarítás tehát ezen többlet fedezetéül is kitünően lenne fölhasználható. Szerelmes levél. Irta: Dr Kiss Rezső. Mióta elment s nincs mellettem, És arczát nem csókolhatom, Csaknem ábrándozóvá lettem — És bus akkord kél lantomon ! Méla csöndü hosszú estéken, Midőn nyugodni térek el, Eszembe jut szép arcza nékem, És lelkem szárnyra kelti fel 1 Midőn az álom rám borítja Üditő, fehér lepelét, Előttem áll édes alakja És mintha fognám kis kezét 1 Nincs nap és nincsen olyan óra Amelyben rá nem gondolok, Emlékszem minden kedves szóra, Amit fülembe sugdosott! Szeretjük egymást forrón, mélyen, Ez legfőbb kincsünk, mindenünk, Mint milljó csillag nyári éjjen, Úgy ragyog a szeretetünk ! Most, hogy távol vagyunk egymástól, Gyakorta írunk levelet, És az majd mindig egy témáról Beszél, — s ez : a nagy szeretet! A múltkor ez volt levelének Tartalma : »édes jó apám Tanulok folyton, ne féljenek, Büszkék lesznek még majd reám!« Máskor meg igy ir: »minden este, Elmondom azt a hő imát; Áldd meg és tarsd meg jó Istenke, A legjobbik apát s anyái!« Kis öcscséről is megemlékszik És küld neki is sok puszit, A lelkem mindig felmelegszik, Midőn olvasom sorait! Ily édes, drága kis levélkét Leánykám : Margit ir nekem, Ártatlan, édes szivét, lelkét Ápold tovább is Istenem ! Különfélék. kir. közjegyző temetése e hó 10-én, d. e. 11 órakor a részvétnek legnagyobb fokú megnyilatkozása mellett ment végbe. A temetési szertartást Szőke Béla h. plébános végezte fényes segédlettel. A ravatalt koszorúk özöne borította, bár igen sokan koszorú helyett jótékonyczélokra adományoztak. A közönség soraiban a vidéket is nagy számmal képviselve láttuk. A középületeken gyászlobogók lengtek, a merre a menet keresztül vonult u. m. a Felsöbányai-utczán, a Rákóczi-téren, Vár-utczán, Bercsényi-utczán a lámpák fekete fátyollal voltak bevonva s a lángokat meggyujtották. A család gyászlapja következő volt: Alulírottak mélyen megtörődött szivvel jelentik, hogy a forrón szeretett jó férj, imádott jó apa, jóságos nagyapa, felejthetetlen testvér, sógor és rokon váradi Stoll Gábor nagybányai kir. közjegyző áldásos életének 60-ik, szeretetben eltöltött házasságának 30-ik, közjegyzői működésének 31 ik évében, f. hó 8-án d. u. 3 órakor, megerősödve az üdvösségünkre rendelt szentségekkel, hosszas szenvedés után elhunyt. Kedves halottunk földi maradványait f. hó 10-én d. e. 11 órakor helyezzük örök nyugalomra s az engesztelő szent misét f. hó 11-én d. e. 10 órakor mutatjuk be jó leikéért az Egek Urának. Nagybánya, 19Ó6. évi deczember hó 8-án. Béke poraira I Áldás emlékezetén ! Stoll Gáborné sz. Girsik Erzsébet neje. Dr. Stoll Tibor és neje borosjenői Kádár Ilonka, Stoll Edit és férje breznói Prihradny Kálmán gyermekek Prihradny Judit, Prihradny Erzsiké unokái, váradi Stoll Lajos, Szabó Adolfné szül. váradi Stoll Mimi, váradi Stoll Béla testvérei családjaikkal, lovag váradi Stoll Jenő gartenthali Schmidtshausen ötti és Mária unoka- testvérei. A Részvénytakarékpénztár külön gyászjelentése igy hangzott. »Áldott legyen emléke annak, ki igaz szeretetteljes s munkás eljárással tölté életét.« A fájdalom érzetével tudatjuk, hogy váradi Stoll Gábor kir. közjegyző s a nagybányai részvénytakarékpénztár szeretett elnöke f. év. decz. 8-án délutáni 3 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Iutézetünk érdekét alapításától jóakarattal támogatta s igaz érdekeinek hü őre volt. Elhunyta mély fájdalmunkra vált. Áldás és béke emlékére! A nagybányai részvénytakarékpénztár igazgatósága. Stoll Gábor életrajzi adatait röviden már múlt számunkban hoztuk s méltattuk Nagybányának igazán nagy veszteségét, ismételve kifejezést adunk mégis a súlyos csapás felett érzett, őszinte gyászunknak és bánatunknak. A hol valami szépet, jót, igazat kellett előmozdítani, a hol a közügyért áldozatok árán is küzdeni kellett, a hol város, tanügy, egyház, haza szóban volt mindenütt ott találtuk Stoll Gábort az ő szelíd arczával, jóságos szivével, komoly, bölcs tanácsaival. Hiányozni, nagyon hiányozni fog közülünk. Busan tesszük le azért az elismerés és hála babérját sírjára, azzal az aggodalommal vájjon lesz-e ember a ki pótolni fogja őt nekünk ? Egy a vigasztalásunk, hogy az igazaknak emléke fennmarad a jók szivében s tanítja neveli a késő unokákat is, mint kell élni a szeretet ama nagy parancsának szent elve szerint, mely mindeneket boldogít. Áldott legyen emléke közöttünk ! A nöegylet Karácsona. A jótékonycélu nőegyesület elnöksége tudatja az érdeklődőkkel, hogy csütörtökön, decz 20-án délután lesz az öregek részére az ünnepi kiosztás a rák-utezai Mária-menházban. Pénteken d. e. 10 órakor a kereszthegyi óvóintézetben, ugyanaznap d. u. 2 órakor a veresvizi óvóintézetben lesz a gyermekek karácsona. Ajándékokat a szegények részére kér és szívesen fogad a nőegylet elnöksége. Dr Vass Gyula emlékiratából, melyet csütörtökön a miniszterelnöknek, házelnöknek és belügyminiszternek átnyújtott a nagybányai küldöttség, mai számunknak illető rovatában »Nagybánya város mai jogállása« czim alatt hosszab részletet közlünk, a szerző szives engedelmével. Thorma képe az Uránia színházban. Budapesten most nagy népszerűségnek örvend az Uránia színházban a »Röndnek muszáj lönnyi« czimü előadás Székely Vladimir, Geguss Dániel és Huszár János darabja. Igen szépen tárgyalja ez a rendészetet kezdve Adámtól és Évától egész a legújabb időkig. Az első felvonás 39-dik képe, (mikor 1848-ról és az utána következő korszakokról van szó) Thorma János »Aradi vértanuk« czimü nagyszabású festménye teljes eredeti nagyságában, igen sikerült reproductióban. Az előadást tízszer zsúfolt ház nézte meg, azóta 15-ödször adják mindig nagy közönség előtt, mely remek festményéért Thormát is többször megéljenezte. Gyászhir. Pap Géza Szatmár város polgármestere e hó 8-án hirtelen elhunyt 51 éves korában. A tevékeny és szakavatott polgármester halálát általában sajnálják. Családja nem volt. Temetése igen nagy részvét mellett ment végbe hétfőn. Falussy Árpád e hó 10 én Szatmáron rendkívüli közgyűlésen meleg hangú beszédben méltatta érdemeit s részt vett a tisztikar élén hétfőn d. u. ‘/2 3 órakor a temetésen is. Pap Géza utódául dr Vajai Károlyt és Veréczy táblabirót emlegetik. Stoll Gábor
