Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-28 / 43. szám
43. szám. Ezzel szemben áll most kölcsönből fedezendő szükségletként 500,000 K, a vendéglő épitésre a vízvezeték épitésre .... 400,000 > a csatornázás épitésre .... 250,000 » a zazari vashid 2/s költség és partjavitás............................................... 50,000 » kórház, muzeum és városháza kiépítés........................................................ 100,000 » Összesen 1.300,000 K. Azaz a vagyon ezen kulturális müvekbe alakul át vagy túlterhelésbe jön. Ezenkívül jönnek az iskolai építkezések, melyeknél azonban remélhető a kedvező törlesztés túlterhelésünk nélkül, de ösmerjük, hogy az állam szerződései ritkán kedvezők a kivitelben. így áll a mérleg. Legyenek meggyőződve, hogy bármennyire is óhajtjuk a gyáripar növelését, de miután a mi férfi-népünk itt a bánya- és erdömunkánál alkalmazást talál, nagyobb kár esélye ellen mig biztosítva a várost nem látom, helytelennek tartom oly kötésekbe menni, melyek nem zárják ki a kár felmerülhetését. Meggyőződésem, hogy közönségünk 1. nem tudta, hogy a jogügyi bizottság gyűlésén május 22, illetee 31-én tárgyalt szerződés úgy adatik a junius 6-iki gyűlés elé, hogy a felett végleg döntessék, ezért jelent meg csak mintegy Vb része a tagoknak ; 2. az elhelyezés jövő fejlődésünknek vet gátat; 3. járványkórház és közegészségügyi kérdések előzetesen elintézendök; 4. A mutatkozó famunka és fuvarbér emelkedésből származható kár ellen a város biztosítandó. Ez mind olyan, hogy egy kis jóakarattal ezt közmegnyugvásra el lehetett volna intézni. A vállalkozó a maga dolgát önérdeke szerint helyesen fogta fel, ő egy jó üzletet akar csinálni s igy ez irányban bármit tehet, hisz maga érdekét törekszik minél jobban emelni, de nekünk nem szabad ezen tisztán üzleti dolgát túlzott bizalommal és a jóhiszem tultengésével fogadni, hanem az üzletnek megfelelőleg óvatosan. igy csak fájlalni lehet, ha ezen közdolgot a reális iránytól bárki elterelni akarná, lehet sok minden, amit ügyes üzleti eljárással tehettek s amit maliciával fogadtak, de ép azért, miután itt a gyáros részéről üzlet, ellenben részünkről még ezen felül elvek és nézetek küzdenek, melynél meg kellett férfiasán tenni a mit lehet, de viszont legyen bármi a véghatározat, alkotmányosan minden rekriminatiokat ép ezért mellőzve, meg kell azelőtt hajolni azon tudattal nyugodva meg, — megtettem, amit lelkiösme- retemsugaljha mások jobban tudják, adja az Ég, hogy ne csaló.djanak s ne legyen utódainknak oka értünk panaszra. stoll BéhlHalottak estéjén! Irta: Papp Lajos. Közeledik a megsemmisülés a halál, estéje. Ez estén eszünkbe jut a hervadás, a halál! Két szó csak és mégis mily sokat mond. Orok igazság és mégis mély titok, amely homályos fátyollal borítja be a jövendő életet! Midenki aki született, tehát minden földi lény halandó, mindnyájunkhoz előbb vag$r utóbb elérkezik a halál, uh rettenetes kegyetlen durva zsarnok, nem kell neki kincs, vagyon, gazdagság, egyetlen egy adót, egy tartozást követel mindenkitől es ez az élet! ... , A világon minden változó; ami létezik, az megsemmisülésnek van alávetve, csak a folyton változó természeti individuumok s a nagy természet maiad előttünk mindig egy és ugyanaz. Sok egy ezredév, de amit az alkot hosszú eveken át e földön, minden csak porszem, melyet egy fuvallat megsemmisít. Az örökké tartó mindenséghez kepest, az emberiséghez képest az emberiség leghatalmasabb müve is semmiség, csak egy parány. Amit embeii kéz alkotott, teremtett, annak meg kell semmisülnie. Az ember is megsemmisül! . . . Hatalmas nagy ur, mindenek parancsolója e földön, minden meghajlik hatalma előtt, szolgálatára alkottatott; s ime mi történik ? Hideg leheletével, fagyasztó fuvallatával érinti a halál, pillanat müve csak, a lélek elszáll, elrepül a testből, a szánalomra méltó csontváz hátra marad, enyészet lepi meg és rövid időn belül megsemmisíti ! Koronás királyunknak, szegénynek, gazdagnak, szépnek, rútnak csak egy a vége ... a megsemmisülés . . . NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. Szent vallásunk és hitünk azt tanítja, hogy boldogságunk bölcsője a megfehéritett koporsó; hiszen itt nincs boldogság, itt csak szenvedés van, a szegény vándor, az ember tudja ezt legjobban, hogy legnagyobb szenvedésünk: a meghalás után jön a kikelet, az ölökké tartó boldogság!! Ugyan kérdezzük meg önnönmagunkat, lehet-e itt valódi boldogságot találni, hiszen kinek-kinek megvan a maga keresztje, amit viselni kénytelen, minden halandónak meg kell járnia a Golgotát. A lét csak szenvedés, ködpára és ez életből való távozásunk után jő az igazi boldogság, mikor lelkünk megtisztulva, gyémántként tündökölve lép és jut az igazságos biró elé! Oh Istenem! sokat olvastam tudományos könyvekből s láttam miként igyekeztek a bölcsek meg czáfolni az igazságokat, de minden igyekezetük falra hányt borsóként hullott vissza lelkemről. Mi vigasztal meg bennünket szomorúságunk napjaiban? Az éltet adó hit, a mindeneket lassanként enyhítő és beheggeszlő erős hit. November a halottak hónapja, a kér. egyházak nagy, magasztos ünnepe a halottak estéje. Hogyha soha sem jutott eszünkbe kimenni a temetőbe az év leforgása alatt, hiszen irtózunk e helytől, mert eszünkbe jut, hogy ma vagy holnap mi is ide jutunk, mégis egyszer legalább, halottak estéjén kisétálunk a temetőbe s látjuk ott a megsemmisülést, letérdelünk a temető csendes magányában, zokogunk . . . sírunk, siratjuk elveszett boldogságunkat s megemlékezünk kedves halottainkról, megtanuljuk az Istent félni és szeretni. »Aki nem tud imádkozni, menjen a tengerre s ott midőn a vihar tombol, majd megtanul.« Szokták mondani. Ne fáradjunk oly messzire, menjünk csak a temetőbe halottak estéjén s a temető közepén levő kereszt, amely némán integet felénk, eszünkbe juttatja a kiszenvedett Idvezitőt s mintha némán azt kiáltaná felénk : Feltámadunk ! Igen, mindnyájan kik ott porladoznak a sírokban évezredeken át, fel fognak támadni. Ez a vigasztalónk a nyomorúság perczeiben, a boldogtalan életben, ez a mindent megmagyarázó szó : Feltámadunk, erőt ád nekünk a további munkálkodásra, bátorít a kitartásra, szivünket, lelkünket édes reménynyel tölti el; hogy ott odafent majd nem fáj semmi s viszontláthatjuk elköltözött kevdeseinket. Te tudós, te bölcs, te világfi, ott járva halottak estéjén a néma hantok között, hiszed-e ezt? Szállj magadba, nézz a keresztre, szózat hangzik feléd : ne sírjatok, ne zokogjatok . . . Feltámadunk! Különfélék. A nagybányai polgári olvasókör e hó 28-án vasárnap este 7 órakor a kör helyiségében a dalárda és több műkedvelő közreműködésével Rákóczy emlékünnepélyt rendez, melyre a város müveit, hazafias közönségét meghívja, — előadás után társasvacsora, egy teríték ára 1 K 20 f. Harangátvétel. Soltész Elemér ref. lelkész Dr. Vass Gyula és Sólyom Ferencz e hó 23-án Budapestet- utaztak s ott átvették a ref. egyház két uj harangját. A helybeli ref. egyházközség négy harangja ugyanis C-moll akkordot fog zengeni, hogy ez létesülhessen két uj harang volt hozzá szükséges. Ezeket Tury Ferencz Lehel-utczai gyárában meg- mázsálták, a hangjukat meghallgatták s a legnagyobb megelégedésüket nyilvánították. A harangokat Budapestről már útnak indították s a jövőhéten munkába veszik. A négy harang a Pozdech-Tury-féle rendszer szerint lesz szerelve, melynek előnyei az igen könnyű húzás, forgathatóság és az, hogy a harang olajozására egyáltalában nincs szükség. Kinevezés. A földmivelési miniszter Adriányi Pált a helybeli főerdőhivatalhoz gyakornokká nevezte ki. Nagybánya város takarékpénztára választmányi ülését, mivel a polgármester távol volt, nem okt. 21-én, hanem 23-án tartotta Gellért E. elnöklete mellett. A félévi számadásokat 33584 K 54 f nyereséggel tudomásul vették s a felmentvényt megadták. A felügyelő bizottság az intézeti vagyon részletes, mindenre kiterjedő vizsgálatának eredményét, miszerint az értékeket, könyveket stb. rendben találták, szintén örvendesesen vették tudomásul. Szirty V. pénztárnok nyugdíjaztatás iránt való kérelmét elfogadták s további eljárás végett a városi tanácshoz áttették. A pénztárnoki állásra nézve a pályázatot kihirdették, mely mai számunkban olvasható s melyben egyáltalában nem értjük az államszámviteltani vizsga kikötését, mert hisz kereskedelmi akadémiai vagy olyan reál végzettség vagy akár jogi végzettség is, szóval, ahol a könyvvitelt és pénzügytant figyelembe vették, mindenesetre pompásan megfelelő volna. Az igazság érdekében azt is megjegyezzük, hogy a választmány kimondta, hogy akinek nincs államszámviteltani vizsgája, hát az leteheti. Ezt úgy látszik, kifeledték a hirdetésből. Napibiztosokul ezután első sorban a választmányi tagokat fogják behívni. Végül a felügyelő-bizottságnak külön munkájáért 100—100 K jutalmat és köszönetét szavaztak. Halottak emléke közeledik, már csak pár nap választ el a kegyeletes naptól, ez alkalomból mai számunkban Papp Lajos volt szatmári, jelenleg felső- fernezelyi g. k. lelkésznek egy hangulatos czikkét közöljük. 1906. Október 28. (3) Ragályos megbetegedést a héten a városházán nem jelentettek. A sorozás eredménye Nagybányán a fősorozás eredménye a héten következő volt. Bevettek összesen 45-öt, ebből: 3 éves önkéntes 3 a hadsereghez idegen illetőségű 4, nagybányai illetőségű 38. Hadsereghez 14, honvédséghez 6, póttartalékos 22, 3' éves önkéntes 3 a hadsereghez. A szinérváraljai takarékpénztár a vármegyei takarékpénztárral való egyesülését e hó 21-én kimondotta. A váraljai két részvény helyett egy megyeit fog adni 300 K értékben, vagy jan. 2-án készpénzzel beváltják 150 koronával a váraljai részvényeket. Gyászhir. Tegnap délben hirtelen elhunyt egy derék szorgalmas kincstári kezelő tisztviselő: Zupka József agyszélhüdésben. Tegnapelőtt még semmi baja sem volt, tegnap rosszul lett és csakhamar meghalt. Hitvese és két gyermeke siratják a korán elhunytat. A család gyászlapja igy hangzik; Alulírottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében mélyen szomorodott szívvel jelentik, hogy Zubka József életének 50-ik és boldog házasságának 25-ik évében, folyó hó 26-án déli 12 órakor, rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult földi részei folyó hó 28-án délután 3 órakor fognak a róni. kath. szertartás szerint a nagybányai temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig f. hó 30-án délelőtt 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Nagybánya, 1906. október 26-án. Áldott legyen emléke! özv. Zubka Józsefné szül, Handlosz Paula, mint hitvese. Huszágh Adolfné szül. Zubka Anna, mint testvére. Jakobe Ferencz és neje unokatestvére. Zubka Vilmos, Zubka Izabella, mint gyermekei. Huszágh Adolf, Handlosz Gyula és neje, Tersztyánszky Ferencz és neje, mint sógorai és sógornője. Panaszok a posta ellen. Velünk történt legutóbb, hogy Nagykárolyból e hó 18-án egy express levelet adtunk fel d. e. 3/4l0 órakor, melyet itt Nagybányán csak 19-én reggel adtak kézhez, holott reá volt írva, hogy »éjjel is kézbesítendő.« Ez a levél 18-án d. u. V26 órakor már itt lehetett volna. Újabban a beosztás ellen panaszkodnak. D. e. sokszor még 11 órakor sincsenek beosztva a levelek és újságok, holott a vonat Budapestről 9 óra 12 perczkor érkezik. Nagyobb gyorsaságot kérünk! Meg nem tartott egyházi gyűlés A helybeli g. kath. hívők uj templomot építenek. Ez alkalomból a püspök a gyűjtés és tárgysorsjáték megvizsgálására Nyisztor János esperest, Papp Lajos fernezelyi és Pap Sándor misztótfalusi lelkészeket küldötte ki, akik e hó 21-én d. u. 1 órakor a gyűlést meg akarták tartani, azonban midőn a kiküldött biztosok megjelentek, a hívek nagy lármázásban törtek ki s megakadályozták a vizsgálat és gyűlés megtartását, mivel az iskola körül csendőrök czirkáltak. A csendőrök távolabb sétálgattak, a gyűlést azonban úgy sem lehetett megtartani a nagy kiabálások miatt. Sajnos dolog, hogy a püspök rendeletéi ellen is tüntetések merülnek föl, hiszen a közügyek komoly tárgyalásához első sorban nyugodtság kell. Lármával semmit sem lehet elintézni. Mi lesz belőle ? egy újabb gyűlés, melyet biztosan meg fognak tartani. A nöegyesület újabb kitüntetése. A földművelési ministerium által felkért és állami költségen Bukarestbe kiküldött, sásfonásu kosarakért: ezüst éremmel lett a nagybányai nőegylet kitüntetve. A kiállítás bizottsága következő levélben értesítette erről az elnökséget : Bukaresti kiállítás Magyarországi bizottsága Budapest, V. Sas-utcza 1. sz. A zsűri döntése. T. Cz. Van szerencsénk értesíteni, hogy a bukaresti kiállítás zsűri tanácsa at. Czim kiállítása részére ezüst érmet ítélt meg. Az erről szóló okmányt megfogjuk küldeni, mihelyt azt a kiállítási vezérbiztosság rendelkezésünkre bocsátja. A közreműködői érmek tárgyában a zsüritanács csak egy későbbi ülésen fog dönteni. Budapest, 1906. október 13-án. Kitűnő tisztelettel: a bukaresti kiállítás magyarországi bizottsága: Joó, Dr. Cliorin Ferencz, s. k. titkár. elnök. T. Nőegylet Nagybánya. Síremlék ügyében felhívás. Doroghy Ignácz az államosított közs. tanintézetek ny. igazgatója, felhívja a közönséget, úgy a gyermekeket, mint a szülőket, hogy Lázár Paula síremlékére adakozni kegyeskedjenek. Most, amikor halottak napja közeledik, legjobban érezzük, hogy a derék tanítónő iránt ezt a kegyeletes kötelességet teljesítenünk kell. E jelhivéssal egyidejűleg nyugtázza Doroghy I. a kezei közt levő s a jelzett síremlékre az eddig be- gyült összegeket az adakozók neveinek felemlitésé- vel. Az említett biztosítási összegnek városunk polgár- mestere jelenlétében kézhez vett 510, azaz ötszáztiz korona 42 fillérből a »Paula néni alapitvány«-ra gyümölcsözőkig elhelyezett 400 — négyszáz — korona s Köves Lajos könyvkereskedő czég 8 K 30 f-es számlaösszegének levonása után fenmaradt 102 K 12 f. Ez összeghez adakoztak, mint megboldogult Társnőnk rokonai, ft. Szőke Béla helyb. plébános kezéhez: Veres Lászlóné 20, Spinetti Sándor 20 koronát. Robelly Lajosné : 5 K-nát, mely összegnek
