Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-21 / 42. szám

(2) 1906. Október 21. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 42. szám. meghaladja az útlevelek száma, jóllehet a hátralevő hónapokban a kivándorlók száma a legnagyobb. Az állategészségügy kedvezőtlen volt a ragadós betegségek sokfelé előfordultak s járványos jelleget is öltöttek. A közutakrdl szóló jelentés szerint a Nagy­bánya—tőkés—kővárfüredi útvonal csakis a lápnak kiépített utjai után készülnek el, a kapniki útról pedig ismét nincs semmi a jelentésben, vidékünkre nézve tehát újabb előnyök a jelentés e részéből nem olvashatók ki. Szomorúan zárja be az alispáni jelentést az iparügyekről szóló rész, mely igy hangzik: »fájda­lommal kell jelentenem, hogy semmi haladásról nem számolhatok be s ezen a már szintén fejlődhe- tésre juttatott irányban úgy az állami, mint a helyi kormányzatnak, valamint a társadalomnak sok a tennivalója.« A nagyon érdekes és rendkívül tartalmas alispáni jelentés tudomásul vétele után a válasz­tások következtek. És pedig # megválasztattak : Főszolgabírónak Mátészalkára 319 szava­zatból 79 többséggel Péchy László volt szinér- váraljai főszolgabíró. Főszolgabírónak Csengerbe Képesy László 108 többséggel. Főszolgabírónak Színérváraljára Bay Miklós eddigi szolgabiró 30 szótöbbséggel. Árvaszéki ülnöknek Koznia Gergely és dr Komoróczy Iván egyhangúlag. Ezután előléptették egyhangúlag a követ­kező aljegyzőket: első aljegyzőnek Mangu Bélát, második aljegyzőnek Kerekes Zsigmondot, harma­diknak Madarassy Istvánt, negyediknek Kende Pétert, ötödiknek pedig megválasztották egy­hangúlag Szinday Gábort­Két szolgabirói állás is üresedésben lévén, ezekre Kállay Szabolcsot és N. Szabó Istvánt vá­lasztották, miután Jékey István tekintettel arra, hogy a szóban levő jelöltek idősebbek, vissza­lépett a pályázattól. Első osztályú szolgabiróvá Gulácsi Tibort léptették elő. Majd megejtették a közigazgatási bizottság választását 1907—8 évre, A megválasztott öt tag névsora ez: Gróf Károlyi István, Madarassy Dezső, dr Böszörményi Emil, Jármy Andor, dr Kovács Dezső. Központi választmányba szintén dr Kovács Dezsőt választották. Kende Zsigmond, Jékey Zsigmond, Nagy Béla kiestek a közigazgatási bizottságból. Ezt a választást azonban többen meg akar­ják felebbezni, mivel a közig. b. választás a póttárgysorba volt felvéve s minden külön ha­tározat nélkül a főispán előbb vétette elő. Délután öt óráig azután szavazták a pót­adókat névszerint lü/0-ot közművelődési czélokra 1%-ot tiszti nyugdij-alapra, 7*7#-ot székház- épitési költségre, l7*%-ot vasutak segélyezésére. Tegnap körvonalozta a vármegye, hogy mily programm szerint fog résztvenni a Rákóczi ünnepélyeken. Úgy Budapesten, mint Kassán fényesen lesz képviselve a vármegye, a részletes programmot nem ismertetjük, mivel az a poli­tikai lapokból már ismeretes. Elintézték a többi kétszáz ügyet is. A mátészalkai második gyógytárat nem vé­leményezték, Bathyány arczképét a legközelebbi gyűlésen fogják leleplezni Luby Géza beszéd­jével. A nagysomkuti székházat nem adja el a vármegye, hanem ennek az épületnek kérdését teljesen rendezni fogja. Néh. Kovács Lőrincz alapítványát tudomásul vették. A csekei Kölesei siremlékre nézve be­várják Vastag György pályaterveit. Befejezést nyert méltányos határozattal a Báthy-féle ügy is. A nagybányai üveggyár kérdésével lapunk más helyén foglalkozunk. Egész sereg számadás és költségvetés el­intézése nyert szintén ez alkalommal megoldást. A gyűlés az állandó választmánynyal együtt majdnem három napig tartott. Az üveggyár kérdése a vármegyén és a szálkái patika. A Rényi-féle üveggyári szerződést köztudo­másúlag megfellebbezték hárman Nagybányáról. Egy minden részletre kiterjedő, logikus és ala­pos beadványban elsorolták mindamaz okokat, melyek miatt ezt a gyárat más alapokon és fel­tételek mellett kellene létesíteni. Az ügy most került a vármegye elé, de csak úgy a póttárgysorozatban, a 35-ik szám alatt, tehát éppen 215-dik helyen. A szerdai állandó választmányban, Révész János kérelmére, az elnök intézkedéséből az elsők között foglalkoztak a kérdéssel, mint figyelmet érdemlő lényeges ipari mozzanattal. Az állandó választmány hosszabb és ala­posabb megbeszélés után, melyben Madarassy, Ilosvay alispán, Révész János, Kovács Dezső, Stoll Béla vettek részt, egyhangúlag kimondta, hogy vissza kell adni az ügyet a képviseletnek újabb határozathozatal végett és pedig pénzügyi, egész- ségügyi és területi szempontokból. Megjegyezzük, hogy ez ülésben mintegy 30 vármegyei férfiú vett részt. Pénteken déli 1 óra tájban került rá a sor a megyegyülésben az ügy tárgyalására, amint fen- nebb említettük, a 215-dik helyen. Huszonhármán voltak jelen hatszázból, igy megy ez már minálunk, választásokon nem lehet mozogni a teremben, mint a heringek szorulunk, a százezres kérdé­sekben pedig egy-két jóbarát dönt. Rényi szerződésének elfogadása mellett Vass Gyula és Bálint Imre szóltak, különösen az ipar­pártolást hangoztatva, ellene Stoll Béla beszélt hosszabb fejtegetésben, valamint dr Kovács Dezső. Domahidy István szintén fel akart szólani ellene, a főispán azonban nem adta meg neki a szót. Bálint Imre az uj vasutat is kiemelte s fölemlítette azt is, hogy ha vesztünk is vagy jooo koronát, azt a város iparpártolás czimén megad­hatja. Á főispán felállással való szavazást ren­delt el, mellette 16-an szavaztak, ellene 7-en, tehát mondhatjuk, hogy 5 szótöbbséggel ment ke­resztül, mert aki 23-ból tizenkettőt kapott volna, az már győztes, nem lévén több képviselő sehol sem kapható. Érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy a felebbezés mellett szavazók között ott voltak gróf Károlyi István, Domahidy István, RóthFe- rencz törvényszéki elnök, dr Kovács Dezső közig, biz. tag, Jármy Andor, Luby Béla orsz. kép­viselő. A vármegye ezek szerint a képviselőtestü­let határozatát jóváhagyta, hir szerint azonban többen a minisztériumhoz fognak fellebbezni. Ér­dekes megemlíteni, hogy ilyen sorsban részesült a mátészalkai patika, hol Almer Béla gyógy­szerész tekintélyes vesztesége mellett második gyógyszertárat akarnak létesíteni. Az állandó választmány Jékey, Luby, Révész, Ilosvay alispán és többek felszólalása után 11 szóval 10 ellen kimondta, hogy nem vélemé­nyezi a második gyógyszertárat. A közgyűlésen a főispán kijelentette, hogy az áll. választmány­ban Kozma Gergely is szavazott, akinek szava­zata érvénytelen, ennélfogva ott egyenlő szavaza­tok voltak s igy ö mint elnök dönt. azzal, hogy a gyógyszertárat létesíteni kell. Erre a gyűlés 16 szóval 11 ellen a második patika mellett fog­lalt állást, mire Almer Béla az ő embereivel megérkezett, a kérdés már el is volt döntve. Különfélék. Áthelyezés. Dr Moldován Antal járásbirósági joggyakornokot a debreczeni tábla elnöke a szatmári kir. törvényszékhez helyezte át. Hímen' hir. Lende Béla kincstári számtiszt e hó 14-én vezette oltárhoz néhai Glanzer Róbert kir. fő­mérnök leányát: Malvint. Kirendelés. Jég Károly járásbirósági joggyakor­nokot az igazságügyi miniszter ügyészségi megbízotti helyettesül rendelte ki. Kinevezések. Hupka Károly, Kellner Béla, Nagy Mihály, Strausz Samu végzett bányászokat a miniszter segélydijas gyakornokokká, Perszlik György napi- dijas gyakornokot ugyancsak segélydijas bánya- gyakorokká nevezte ki. Uj egyháztanács. A r. kath. egyháztanács tagjaivá a következőket választották : Bálint Imre, lovag Berks Leo, Bertalan Miklós, Bónis István, Csausz Gyula, Csüdör Lajos, Égly Mihály, Fábián Lajos, Halmay József, dr Kádái> Antal, Konczvald Károly, Moldován László, Nagy György, Neubauer Ferencz, Stoll Béla, Sürger Mihály, Szentmiklósy József, Újhelyi Hugó. A választás eredményét fölterjesztették a püspökhöz jóváhagyás végett. A nagybányai ifjak köre Budapesten okt. 6-án tartotta első közgyűlését, mely alkalommal Zoltán László elnök igen szép emlékbeszédet tartott az aradi vértanukról. Ezután a tisztujitást ejtették meg. Zoltán végleg leköszönvén, elnökké Kuszkó Dezső joghallga­tót, titkárrá Berényi Istvánt, pénztárnokká Zoltán Lajost, főjegyzővé Tanhoffer Istvánt választották. A kör most állandó otthont akar létesíteni. A polgári olvasókör ifjúsága a kedélyes tombola­estélyek rendezését elhatározta, az első estély szerdán e hó 24-én lesz, ily tombolaestélyek szerdán és szom­baton lesznek, kezdete este 8 órakor, vége 11 órakor. A vállalkozó fiatalság nagyszabású előkészületeket tesz, hogy a hölgyközönségnek kedves szórakozó estélye legyen és kellemes meglepetésekben részesüljön, — a táncz se lesz kizárva, — ugyanez alkalommal fog a kényelmesen berendezett ízléses üvegterem a forgalom­nak átadatni. Egészségügy. A héten csak egy tífusz esetet je­lentettek a városházán, a -baj tehát némileg apadó­ban van. Lenke harmatarczán piros rózsák nyilnak, Rászáll a szemekből özöne a nyilnak ; Bornemissza suttog bűbájos meséket, Alig veszik észre a zajt a cselédek. »Édes Bornemissza, vendégem vagy, pardon! Fegyverzörgést hallok túl a Maros parton; Nézz ki a toronyból, micsoda nagy lárma ? Tán á falu népe gyűlt nevem napjára ?« Feláll Bornemissza, siet a toronyba, De kigyulladt arcczal visszaszalad nyomba; Lágy, szerelmes hangja érczesebbre válik, Érzi, hogy ma Lenkét védni kell halálig. »Atkozott vendégek ! Faltörőket hoznak, Gonosz a szándékuk, harezra sorakoznak ; Ali pasa jött a lippai őrséggel, El nem megy az innen szelíd békességgel!« Lenke piros arcza liliomra sápad, Vége lesz egyszerre minden vigasságnak ; Fölbomlik az asztal, vendég urak sebten Kardot kötve gyűlnek üssze a teremben. Öreg Kádár Ambrus lelkedezve nyargal, Sürgős a beszédjeBorbély György urammal : »Uram, egy török kér bebocsátást hozzád, Pedig szépen kértem, hogy kissé halasszák.« »Édes öreg szolgám, csak vezest elébem, Ma, a nevemnapján, legyen a’ vendégem; Ha tán Ali maga lenne, aki kéri: Hozd be, ha a békét nyomban megígéri.» Földig ér Hasszánnak bársonyos kaftánja, Csetlik-botlik benne, de nem sokat bánja: Borbély uram előtt meghajtja a fejét, S elmondja merészen beszédje velejét: »Az én nagy vezérem, Ali küldött engem, Nem akarta azt, hogy ma a nap lemenjen, Mig nem tolmácsolja sok jó kívánságát, Maga is fokozván névnapod vigságát, Kicsiny madárfészek néki a te várad, A Maros elönti, ha kissé megárad; Azért tisztelettel azt üzeni néked : Küldj jó váltságdíjat, ha kedves a néped ! Itt van Bedöházi gyönyörű leánya, Ali pasa szive megszakad utána ; Ezt a virágszálat váltságdíjul kéri S akkor békén elmegy, szentül megígéri!« Borbély György haragját alig tartja vissza, Bíborra vált arczát látja Bornemissza. Oda siet gyorsan, súg valamit néki, Első pillanatra alig hogy megérti. Szörnyű harag villan tűzben égő arczán, De mosolyra válik s igy felel; »Jó Hasszán ! Vidd meg üdvözletem a derék Alinak, Kinek árnyékában liliomok nyilnak. Mire aikonyodik, ott lesz a leányka, Talpig fehér selyem, suhogó ruhába; Csak azt kérném tőle, Lippáig ne bántsa . . . Szemérmetes szűz lány . . . fátylát le ne rántsa!« Nosza, van mulatság. Az urak kaczagnak, Folyosón, udvaron cselédek szaladnak; Kádár Ambrus jár-kel, hogy parancsot osszon, Keresik Dorkát, az öreg czigányasszonyt. Öltöztetik talpig hófehér ruhába, Sűrű csipke-fátyolt tesznek az arczára; Lábaira húznak aranyos kösöutyüt S elindítják: »Mondd meg, hogy Alit köszöntjük!« Vakuló alkonnyal megmozdul a tábor, Mégis nem hiába jöttek el Lippáról. Ali pasa arczán tulvilági kéj ül, Perczig sem teszi le Dorkát az ölébül. Jaj, csak látná arczát! Messze van Lippáig! De tán nem szakad meg a szive odáig, Hanem aztán otthon, ha lehull a fátyol, Rászakad az égbolt egy pillantásától. . , . A solymosi várban nagyon vígan vannak, Szerelmetes párok kaczagva suhannak ; S hajnal hasadásig az a nóta járja : »Ma van a galambom, ragyogó csillagom Nászi éjszakája! . . .«

Next

/
Thumbnails
Contents