Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-26 / 34. szám

Nagybánya, 1906. V / I Augusztus 26.— 34. szám. XXXII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES TIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE INI IBGKTIBILIE] INTIK MINDEN VASÁRNAP Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Felsőbányal-utcza 20-lk szám alatt. Ünnepe van Nagybányának. Uj főispánja: dr. Falussy Árpád ma d. u. az 5 óra OG per- czes vonattal érkezik városunkba. Első látoga­tása ez mi nálunk s igy ősi szokás szerint nagyobb ünnepélyességek között megy végbe. Nagybánya csak nem tudja feledni, hogy nem is oly rég, — harmincz év előtt, — még önálló törvényhatóság volt s ezért most is olyan külön beiktatás félével szokta fogadni az uj fő­ispánt. Fokozza az alkotmánytalan korszak után a törvényes rend vissza állítása és a nemzeti kor­mány iránt való bizalom e fogadtatás szépségeit, De fokozza a főispán egyénisége is, a ki Nagykárolyban, a vármegyén tartott beiktatása alkalmával, május 8-án, tiszta és határozott pro­gramijával egyszerre megnyerte az egész vár­megye közönségét. Kijelentette, hogy a modern Magyarország alapjait akarja letenni az ujkormány s ő is építeni, gyomlálni jött. A nemzetiségi akcziót veszedel­mesnek nem tartja, sőt bizonyos mértékig jogos­nak ismeri el, addig a mig az állam érdekeit nem veszélyezteti. Ez esetben azonban ő lesz annak a legerősebb fékentartója. Hangsúlyozta, hogy a munka embere. Elve a munka, szorgalom, becsületesség, ezt kívánja a tisztikartól is. . Az autonómiát nem csak fentartja, de szélesíteni akarja s a közigazgatásban elve a jogegyenlőség. Elmondta már akkor, hogy egyik főtörek­vése lesz a 40 év előtti magyarságnak vissza állítása a határszéleken. A közgazdasági érdekek közt elsőnek tartja a közlekedést, fölvette programmjába a közutak rendezését. A mezőgazdasági viszonyokat erősen átala­kítandónak véli s nyers termények feldolgo­zására szolgáló ipartelepek, gyárak létesítésén munkálkodni akar, hogy az önálló vámterület készületlenül ne találjon. Ezek az eszmek meghódították a vármegyét s abban minket nagybányaiakat is. Ha ehez hozzá vészük, hogy a főispán még tetterös, fiatalember, telve munkakedvvel, tehetséggel, tudással, szor­galommal, akkor legkevésbbé sem csodálkozunk a mai szép fogadtatáson, sőt azt egészen ter­mészetesnek találjuk. Legyen üdvözölve városunkban, hol magyaros vendégszeretettel, hazafiéi lelkesedéssel, hódoló tisztelettel vesszük körül, érezze magát jól ked­ves családjával együtt s engedje reménylenünk, hogy ez örvendetes látogatásnak gyakran lesz folytatása ! Az ünnepségek sorrendje. Szombat d. u. 5 órakor. Dr Falussy Árpád fő­ispán nejével városunkba érkezik, kíséretében lesznek: llosvay Aladár alispán, Kerekes Zsigmond föispáni titkár, dr Kovács Dezső szerkesztő. A vonatnál Gel- lért Endre polgármester üdvözli az érkezőket. A fö­ispáni pár Neubauer Ferencz bányaigazgató vendége lesz. Este Y27 órakor gyülekezés a Libamezön. » x/28 órakor fáklyás-zene, melynek rendezői Egly Mihály és Fábián Lajos, szónokai Égly Mihály és Kováts Géza. Este x/29 órakor estély Neubauer Ferencznél. Vasárnap aug. 26-án d. e. 10 órakor küldöttsé­gek tisztelgése a városháza' Lu.ücstermébén. A küldöttségek a következő sorrendben vonul­nak fel : Róm. katli. egyház, vezeti Szőke Béla h. plébános. G. k. egyház, vezeti Brebán Sándor adminisztrátor. Prot. egyházak. Vezetik Soltész Elemér és Ré­vész János lelkészek. Izraelita hitközség, vezeti dr. Weisz Ignácz. Kir. bányaigazgatóság, vezeti Neubauer Ferencz. Kir. járásbíróság, vezeti dr Kiss Rezső aljárásbiró. Kir. főerdőhivatal, vezeti Molcsány Gábor erdő­tanácsos. Kir. adóhivatal, vezeti Szűcs Károly adótárnok. Kir. posta- és táviróhivatal, vezeti Vetter Ambrus. Áll. főgimnázium, vezeti Kiss Gábor h. igazgató. Áll. elemi iskolák, vezeti Székely Árpád igazgató. Ipartestület, vezeti Csepey Ferencz elnök. Kereskedők és kereskedő ifjak köre, vezeti Gla- vitzky Károly. Függetlenségi párt, vezeti Farkas Sándor ezredes. Városi tisztikar, vezeti Gellért Endre polgár- mester. Nem búsulok. Nem búsulok. Többé ezt nem teszem. Lantomon ne szóljon a régi dal. Könnybe se lábadjon soha szemem, Mit sem teszek olyant, mi búra vall. Keservimen, ábrándvilágomon Ilahotáztak legjobb barátaim, »Poéta szív! E föld rögére von A gyötrelem, csalódás, bú, a kín.« * Vesztett reményem nincs, csak képzelem, Csalódni sem csalódtam én soha. Hogy tanyámat e földön nem lelem, Ép ez az ok: nem köt röge, pora. Lelkem könnyen szárnyal az ég felé, S miben szárnyamnak könnyűsége van, Azt két angyal imájában leié: Te vagy ez lánykám és te kis fiam. _____ Incze Lajos. Fü rdői levél. Uj-Tátrafüred, 1906. aug. 18. A Tátrát évekig kell járni, akkor is mindig újat, szépet, meglepőt talál az ember s holta napjáig van mit tanulmányoznia. Csak egy berlini doktort és egy szepesi tanitót ismerek, aki tökéletesen tájékozott ennek a változatos vidéknek minden zeg-zugában. Az előbbi kiadott már egy csomó »Kalauzt«, az utóbbi pedig (Ambrózy) elkészítette egy évi fáradságos mun­kával az egész'Tátrának domborművű térképét papiros­pépből. Mindketten mozognak nyáron folyton, jönnek­mennek, tanulmányoznak, fölfedeznek. Gyermek nem szeretheti jobban az édes anyját, mint ez a két férfiú azokat a kopasz öreg hegyeket. Az Ambrózy-féle domború térkép Berlinbe is fölkerült. Sokszorosítani akarták, de nincs, aki támo­gassa egy kis tőkével ezt az eszmét, már pedig a taní­tók, szegények lévén, Ambrózy nem költhet reá, ezért csak ott búslakodik a csinos munka a tanitólakon, pedig olyan jól esik rajta látni minden völgyet, min­den csúcsot, patakot, menházat, érezni azt, hogy a 'Tátra kicsiny és mi vagyunk nagyok. Mily sok iskolá­nak, turista egyletnek, kaszinónak meg lehetne szerezni azt az örömet, ha — ügyesebbek volnánk, mi magyarok! Válasszunk hát egy élvezetes, kedves völgyet, de nem csak a papirmasén, hanem a valóságban is. Harmadik Ízben vagyok itt, sok szép helyet be­jártam már, de a legszebbnek tartom a gyalogos kirán­dulóhelyek között Tarpatakot. Minden legkisebb elfo­gultság nélkül tanácsolhatom, ha valaki teljességgel nem ér rá, hogy több részletet megtekintsen, ha csupán egy kirándulást tehet, ha mindjárt csak egyetlenegy nappal rendelkezik is, az okvetlenül a tarpataki víz­esést keresse föl és ne hallgasson arra, aki egyebet tanácsol, mert ez a tátrai kirándulások koronája. Akár ()• akár Uj-füredtől megindulhatunk a szé­pen gondozott hegyi utón. Jobbra-balra dús lombozatu fenyvesek, alattuk a fekete és piros áfonya kinálgatja magát, előbbi majd kipukkad már az éréstől, utóbbi kissé kemény még, de eleven piros színével csak úgy kaczag, mint korálszemek az egészséges bájos kisleány fehér nyakán. Közbe-közbe egy-egy tinoru gomba, pitonka dugja ki kiváncsi fejét, vagy a légyölő galócza kaczkiás, piros-tarka elragadó színeivel. És fehér, kék, D. u. 1 óraker közebéd a ligetben. Ebéd után a festő műtermeket és Réthy István műtermében ren­dezett kiállítást tekinti meg a főispán. Este mulatság a kaszinóban hölgyek részvételével. Hétfőn d. e. a kereszthegyi bánya megtekintése. Délben ebéd a polgármesternél. D. u. kirándulás a fernezelyi kohókhoz. Este vacsora a ligetben. Kedden Felsőbányát látogatja mega föispáni pár. Este a függetlenségi párt nagy lakomája Nagybányán, a polgári körben. Szerdán d. e. */212 órakor a vendégek elutazása. E programmon valószínűleg kevés változás tör­ténik, annyit azonban már most jelezhetünk, hogy a prot. lelkészek csak végül tisztelegnek, mivel a ref. templomban tartandó úrvacsora osztás sokáig elhúzó­dik s igy 10 órakor abszolúte nem vehetnek részt a tisztelgésben. Gyümölcskiállitás Budapesten. Gazdáinkra nézve nem kis jelentőségű dolog, hogy a f. év őszén nagyszabású gyümölcskiállitás lesz a fővárosban. Az idén, hála Istennek, eredmény mutatkozik s igy módunkban van a versenyt ismét fölvenni az ország többi termelő vidékével és sze­rezni újabb dicsőséget, jó nevet a nagybányai gyü­mölcstermelésnek. A gazdasági egyesület következő felhívást intézi városunknak és a vidéknek gazdáihoz: Az orsz. magy. kertészeti egyesület folyó évi október hó 13-19-ig Budapesten, a városligeti nagy iparcsarnokban gyümölcsvásárral egybekötött orszá­gos gyümölcskiállitást rendez. Czélja ezen kiállításnak a folyó évben vidéken­ként mutatkozó gyümölcstermés könnyebb értékesit- hetésének előmozdítása, valamint a pomologia helye­sebb gyakorlati irányának megjelölése. A kiállításon hazai gyümölcstermesztők, kert­kedvelők és kereskedők vehetnek részt. Kiállíthatok alma és körte finom asztali és gazdasági fajtákban; szilva, őszi baraczk, dió, gesztenye. Egy-egy gyü­mölcs fajtából nagyság szerint 10—20 drb- lesz ki­állítandó. Szilvából, dióból 1—1 kgr. Azok a kiállítók, akik a helyszínen kívánják eladni gyümölcsüket, öt és tiz kilós mintakosarakban vagy ládákban is kiállíthatják. A kiállításnál főleg a nagyban termesztendő fajták részesitendők figye­lemben. A helyi fajták, melyek nagyban termesztet- nek, külön jelölendők meg. A kiállítók, a mennyiben egyesületi tagok, négyzetméterenként két korona, nem tagok m2 négy korona térdijat fizetnek. A kiállításra szánt tárgyak a kiállítás helyiségeibe f. évi október 10-éig bér­mentve küldendők. Az eladás czéljából 5 vagy 10 kilós csomagok­ban beküldött alma és körte darab számra adatnak lila, halványsárga, fekete, meg még sok-sok féle gombák egész serege. Szinte ellenállhatatlanok ezek annyira, hogy a vendégek közül nagyon sokan beállanak gomba­szedőknek. Egy hölgy dicsekedve említette előttem, hogy már korán reggel töri társaival a sűrű erdőt, valóságos gomba-láz fogja el, nem bánja csipke fodrait, még ka­lapját, megtépett hajót sem, csak gyüjti-gyüjti a szebb­nél szebb pitonkákat, a mig bírja s delet harangoznak mire haza kerül. Az ut mögött piros szöcskék ugrándoznak, fe­kete meg világos szinü mókusok, szivárványos lepkék; egy*egy őzike is felugrik ijedten a sűrűben lépteink zajára, reánk néz csodálkozva szelíd kék szemeivel, megáll, mintha kérne, hogy ne bántsuk, hisz ö sem bánt. senkit sem, aztán eliramodik messzire, feljebb, a hol nincsen idegenforgalom, élvezni az Istenadta édes szabadságot. Az utak mentén gondosan kifestett jelző táblák vigyáznak ránk, hogy el ne tévedjünk, minden 10-20 lépésnyire rikító czinóber sáv disziti a fenyőfát. Ez is útbaigazító turista jel. Másutt fehér, kék, sárga eset­leg két, három szinü vonal is látható, jeléül annak hogy itt igazán tőrödnek a kirándulókkal, nem csak össze csőditik őket. Pihenőül koronkint egy-egy pad, meg üdítő csörgedező forrás üdvözöl barátságosan. Szelíd emelkedéssel kapaszkodunk fölfelé s észre se vesszük, hogy egy óra alatt feljutottunk a hegy gerinczére, mely a tátrafüredi oldaltól a Tarpatak völ­gyét elválasztja. Ezen a felséges magaslaton, fejedelmi méltósággal pihen a Szilágyi Dezső emlék. Hatszög­letű tornyos filagoria ez, szilárd kőalapon, a »nagy Dezső«-nek bronzból készült domborművű kitünően 'Ü’d.'v az xxj főispánnak.

Next

/
Thumbnails
Contents