Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-15 / 28. szám
(2; 1906. Julius 15. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 28. szám. rtinutató a darazsak irtására. A közönséges darazsak nagy kárt tehetnek mind az érő gyümölcsben, mind az érő szőlőben is; e kár annál nagyobb, ha a fertőzött gyümölcsös magában áll és sok épülettel van körülvéve, mert csakis ilyen helyen esik meg, hogy a titokban elszaporodott darázshad gyümölcséréskor egyszerre olyan számban kerekedik, amelylyel szemben az ember még nagy áldozatok árán sem védekezhetik kellő sikerrel. A közönséges darázs és más kártékony darázsfajok ugyanis a házpadlásokon a ház eresze alatt, a száraz pinczegádorok falaiban, a kerítésnek esőtől védett hézagaiban, továbbá a vén fák odvaiban, a gyepes mesgyék, rétek árokpartok földalatti lyukaiban telelnek ki, még pedig csekély számban, mert télire csak nehány megtermékenyített nőstény marad meg belőlük. Legtöbbször a régi nagy fészekben húzódnak meg, de olykor más kisebb fészekben is telelnek ki, néha pedig elszóródnak és egyenként tanyáznak: majd a fák kérge alatt, majd a mohában, vagy a kőrakás hézagaiban. Csak a kitelelt nehány nőstény kezdi meg tavaszszal a darázs- szaporitást. Régi fészkét kijavítja vagy ha szükséges, újat épit és megkezdi benne a hasítást. Amint a darázsivadék szaporodik, terjedelmesebb lesz a fészke is. Legtöbbször ökölnyi nagy, de a kisebb családokban élő fajoké kisebb, mig a lódarázs fészke akár föld alatt, akár valami fa odvábán, vagy más védett helyen van (pl. félre eső és nem bolygatott, lebontott félhordóban vagy kádban) majdnem félhordónyi nagyságú. Ha korán tavaszodik, meleg a nyár és hosszú, meleg az ősz is, akkor a darázs annál nagyobb számban mutatkozik, mert mindez csak kedvezett a szaporodásnak. A darázsnak ezt a nyári felszaporodását azonban nem igen vesszük észre; hiszen félreeső helyen van a fészke és a gyümölcsösben sem igen akad addig, amig a gyümölcs és a szőlő érni nem kezd, ellenben, ha a gyümölcs érni kezd, csakhamar itt verődik össze mind és szemünk láttára hordja el a termést. Elébb a legszebb, legérettebb gyümölcsdarabokat, fürtöket kezdi ki és egy-két nap alatt annyira elbánik velük, hogy csak a héjuk és nyelük, valamint a fürtnek csak a kocsánya marad meg. Ha pedig az ilyen megsérült gyümölcsöt, fürtöt még az eső is éri és hűvös az idő is, a kikezdett gyümölcs rothadni kezd s a rothadás pedig csakhamar átragad a többi ép gyümölcsre is. Ilyen körülmények között a kár kiszámithatlan, kivált ha a gyümölcsös vagy a szőlő magánosán áll s a daiázs mind egy helyre szorul. Itt bizonyos, hogy az összes termés csakhamar elpusztul. S e csapás ellen ilyenkor már nem lehet védekezni, mert nem bírunk e nagy darázshaddal. Ha czélt akarunk elérni akkor fogjunk hozzá már télen és a tavasz kezdetével. Télen át irtsuk ki az áttelelő nehány nőstényt, hogy ezzel semmisítsük meg a veszedelem csiráját. E téli irtás egyszerű és abból áll, hogy az elébb említett helyeken megmaradó darázsfészkeket valamely hideg napon összeszedetjük és forró vízben vagy tűzben megsemmisítjük. Ezt megteheti mindenki, de jobb, ha ezt az ügyet a község vagy szőlőkben a hegyközség veszi kezébe, és a darázsfészkeket valamely meghatározott téli napon leszedeti aként, hogy a darázs fészkét és természetét jól ismerő szőlőpásztorok, hegyőrök házról-házra bejárják a darázslepte helyeket (kertilakot, présházat) s talált fészket zsákba szedik. Olyan helyen, hol a szőlő és gyümölcsterület elkülönítve fekszik és rajta szórványosan fekszenek a különböző épületek, amelyekben a darázs ősz végén csendesen meghúzódik, csakis ilyen egyöntetű eljárással érhetünk czélt. Minthogy azonban ezen eljárás ellenére néhány darázs-család mégis csak kikerüli az ember szemét, kell, hogy a megmaradtakat is elfogjuk. Erre igen jó eljárás az, ha a tavasz, kezdetén, mikor a fák virága nyílni kezd, a házak körül s a szőlőben is a fák ágaira bő nyakú és mintegy félliteres üvegeket aggatunk ki, a melyeket egy harmadnyira vízzel töltünk meg s azonkívül még félkanálnyi édes gyümölcslevet is adunk hozzá. Azután az üveg nyílását erősebb papirossal bekötjük és csak olyan nyílást hagyunk, hogy két ujjunk beleférjen s a melyen át a darázs is kényelmesen berepülhet. A táplálék után szállongó darazsak csakhamar megtalálják a számukra kitett csalogató édességet és mert ilyenkor másutt csak nagyon gyéren kínálkozik számukra valami lopni való nyalánkság, csakhamar az üvegbe özönlenek s vizébe be is fúlnak. Az igy felszerelt darázsfogót, ha tele van da- í'ázszsal és egyéb rovarral, ki kell tisztogatni és frissen felszerelve helyére akasztani. Ezt az eljárást addig kell folytatni, mig csak darázs akad. Ha nyáron át nyomára jövünk, hogy a darazsak földben vagy fa odvábán tanyáznak, ki kell azokat irtani itt is. Ezt éjjel tesszük akként, hogy a darazsak fészkébe, melynek bejáróit, ha több van, egynek kivételével, elébb betömjük, nehány égő kénszeletet dobunk be vagy pedig 2—4 decziliter szénkéneget, vagy ha ez nincs, ugyanannyi benzint öntünk be s [ azután az utolsó bejárót is betömjük s agyaggal be- ; tapasztjuk. A ki a szénkéneggel vagy a benzinnel dolgozik, vigyázzon, mivel mindkettő veszedelmesen robbanó anyag. A darazsak csípése ellen pedig méhész rostával védekezzék. Ha a darázsirtást nem a község vagy a hegyközség tartja kezében, akkor kell, hogy minden egyes birtokos irtsa a darazsat, hogy az egyiknek hanyagsága miatt kárba ne vesszen a másiknak fáradtsága. Csakis együttes eljárással érünk czélt. Hogy ez a darázsirtás sikeres legyen, a téli, tavaszi és nyári irtó munkát nemcsak a baj esetén, hanem állandóan és évről-évre kell folytatni, mert csakis igy remélhetjük, hogy a darázs csekély számban marad és kárt nem okoz. Különfélék. Zelenka Pál püspök esküvője. Fényes esküvő volt folyó hó 8-án délben a budapesti Deák-téri evangélikus templomban. Zelenka Pál, az ágostai evangélikus egyház tiszakerületi püspöke vezette oltárhoz előkelő és diszes közönség jelenlétében Dr. Mosánszky Győző néhai eperjesi ügyvéd özvegyét született Antony Paula úrasszonyt. Az esküvőn a tiszai egyházkerület valamennyi főesperese megjelent Szentiványi Árpád kerületi felügyelő vezetése mellett. Az esketést Sárkány Sámuel püspök végezte, a ki könnyekig megindító beszédet intézett az uj párhoz. Személyi hir. Révész János ág. h. ev. lelkész, lapunk felelős szerkesztője és tulajdonosa f. hó 11-én családjával együtt mint Zelenka Pál a tiszai egyház- kerület püspöke által e fürdő idényre kinevezett fürdő- lelkész Uj-tátrafüredre elutazott. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Vo'.isky Gézát Beszterczenaszód vármegyei s. tanfelügyelőt Szatmárvármegye kir. tanfelügyelőségéhez helyezte át. A nagybányai muzeum. Myskovszky F.rnő mu- zeumőr fárasztó, úgyszólván emberi erőt túlhaladó munka után elérte azt, hogy a múzeumot, Nagybánya város e kincsét ismét megnyithatja s a müveit közönség rendelkezésére bocsáthatja. A muzeum hivatalos megnyitása folyó hó 15-én, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz, amikor is a közönség díjtalanul tekintheti meg. Tájékozásul közöljük még a következőket : a muzeum minden vasár- és ünnepnap d. e. 10—12 óráig díjtalanul áll a közönség rendelkezésére, csütörtökön ugyanezen órákban személyenként 40 fillér belépő dij fizetendő, gyermekek tiz éven alól csak kísérővel bocsájtatnak be. Idegenek számára pedig, kiknek ideje korlátozva van, a fent jelölt időkön kívül 1 korona belépő díjért a muzeum szintén megnyitható ha ebbeli óhajtásukat augusztus' hó végéig Myskovszky Ernő főgymn. tanár muzeum- őrhöz s ez időn túl Schönherr Sándor főerdészhez előzetesen bejelentik. Karácsony, husvét, pünkösd első és másodnapján, valamint újévkor a muzeum nyitva van. A többi részletes tudnivalóra nézve útbaigazítást ad a muzeum lépcsőházában kifüggesztett hirdetmény. Felsőbánya küldöttsége, melynek tagjai voltak Farkas Jenő polgármester, Baumert Károly, dr. Berksz Aurél, Kilián Béla, Laszner Gusztáv, Mersenich Hubert és dr. Szokol Pál, dr. Földes Béla udvari tanácsos, a város országgyűlési képviselője vezetése alatt, — Farkas Jenő polgármester üdvözlő beszéde kíséretében adta át Budapesten folyó hó 9-én a díszpolgári oklevelet Kossuth Ferencz kereskedelemügyi, gróf Andrássy Gyula belügyi, gróf Apponyi Albert vallás- és köz- oktatásügyi és dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. minisztereknek, kik a város képviselőtestülete által a folyó évi május 9-iki rendkívüli közgyűlésen egyhangúlag választattak meg Felsőbánya sz. kir. r. t. város díszpolgárává. Az elismerésnek ezen díszjelvényeit a miniszterek igen szívesen és kös’önettel fogadták el s meleg érdeklődéssel kérdezősködtek a város viszonyai, állapota és jövője iránt. Ugyancsak a nevezett küldöttség tisztelgett a képviselöházban dr Wekerle Sándor miniszterelnöknél, Felsőbánya régi díszpolgáránál és volt országgyűlési képviselőjénél, A küldöttség tagjait a miniszterelnök nyájas, igen szívélyes fogadással tüntette ki, miközben kegyes volt kérdezni, mit tehet a város érdekében? — A küldöttség ezúttal is kifejezi hálás köszönetét dr Földes Béla udvari tanácsos, országgyűlési képviselő urnák az ö előzékeny teljes fáradozása és közbenjárásáért, melynek segélyével feladatát oly fényesen oldhatta meg. A kerületi bányaegylet és a bányaigazgatóság kiküldöttei: Neubauer Ferencz, Farkas Jenő, Bay Lajos, Torday Imre, Papp Márton, 1. Berks Leo, Oblatek Béla, Hullán János és Alföldi Zoltán folyó hó 12-éu vették fel a fernezelyi kir, kohómüoél a kohókészleteket és mindent rendben találtak. Társas kirándulás Buffalo Bill előadására. A hires Cody generálisnak f. hó 21-én szombat este Szat- máron tartandó előadására városunkból nagyobb társaság indul be. Hogy a kiránduló társaság még aznap éjjel visszatérhessen, a vasúttársaság elegendő jelentkező esetében külön vonatot indít Szatmárról Nagybányára, esetleg Felsőbányára. Akik ezen kirándulásban részt akarnak venni, legkésőbb szerda estéiig jelentkezzenek akár irásbelileg is a helybeli róm. kath. plébánián. A külön vonat szükségeiről a jelentkezésnél adunk felvilágosítást. Első mise. A szatmári egyházmegye újonnan felszentelt papja Körössy Károly ma tartja 9 órakor nagy ünnepélyességek között a helybeli plébánia templomban első szent miséjét. Bányászati és kohászati osztálygyülés. Vettük a következő meghívót: Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya folyó évi julius hó 21-én, délután 5 órakor, Felsőbányán, a városház tanácstermében osztálygyülést tart, melyre a tagtársak tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Elnöki bejelentések. A múlt gyűlésről kiküldött bizottságnak javaslata az ezüst bányászat segélyezésére vonatkozólag. 3. Lázár Zoltán javaslata a vasércz- kivitel azonnali korlátozása ügyében. 4. György Albert javaslata a robbanó-lég bizottság szervezetére vonatkozólag. 5. Indítványok, (>. Mikó Béla felolvasása a Magyarországon eddig talált aluminium érczekről. Gyűlés után társas estély hölgyek részvételével a Az apa már nem patriarchája, egyedura a háznak. Kereső fél. A kicsinyekről csak addig történik gondoskodás, mig tollasodni nem kezdenek. A megélhetés igen nehéz. Még jómódú polgári családokban is mellékkeresetre szorítják a serdülő suhanczot, diploma szerzésre, zongoraórák adására a fiatal leányt. Ezek, kiknek még a meleg fészekben kellene a lélek nemességének felépítésén munkálkodni, kereső felekké, méhekké lesznek a köztársasági kasban s önállóságuk, testi életük, rettenetes hátrányára a lelki életnek, rohamosan kifejlődik. Szenvedélyeket, vágyakat, természetellenes rejtelmeket ismernek 16 —18 éves korukban, miket ősapáink a múlt századokban meglett férfikorukban sem ismertek még. A nagy bérházak óriási kaptárak. Ki s berepülnek belőle az apró s a felnőtt méhek a szélrózsa minden irányában. Mindenik önállóan fut, szalad a kereset után. Még az ötéves kis nebulónak, ki az iskolát keresi, sincs kísérője. Egyedül baktat a nyolczadik, tizedik utczában lévő iskolába. Elvétve látni csak lánykát az intézetbe kisérő apát, anyát, cselédet. Aztán meg mit ér az ? Ez is csak félóvszabály, nem ér az semmit ! Nemcsak az utczán szedheti fel a mételyt, hanem inkább a kis társnővel való zavartalan érintkezésben. Aztán meg úgy a családi, mint az iskola erkölcsi nevelése tele van nagyképü álszenteskedéssel. A titokzatosság leplével borítanak le dolgokat, melyeket nyíltan, becsületesen kellene megismertetni a gyermekkel. A titokzatossággal nem a szemérmet nevelik benne, hanem beleoltják az álszemérmet, a hazudozó álszenteskedést. Utczai életünk sem hü tükre az általános állapotoknak. Ez azt mutatja, hogy megszűnt már minden »tisztesség«. Pedig még nem vagyunk annyira! A »tisztesség« megvan még, de elszigetelve, oázisokban él egyes családok szűk körében. De mennyi támadásnak, veszedelemnek van kitéve!? Ezer és ezer csábalakban támadtatik minden oldalról, elképzelhetetlen rejtekekböl. Mikor legbiztosabbnak érezzük magunkat, akkor van hozzánk legközelebb, A műhelyek, gyárak egyes intézetek, a kávéházak, egyes salonok, melegágyai a romlottság baczillusainak. A ki a forgatagba belekerül, elragadtatik. Maga sem tudja, mikor s hogy került az árba, csak azt crzi, hogy úszik, úszik, mig el nem merül. Jóizlésü vidéki embert, kit még nem mételyeztek meg a társadalom nyavalyái, bámulattal tölti el a rengeteg bukott csillag látása a fényes utczasorokon. Úgyszólván alig lát tisztességes nőt. Az utczát a heterák kerítették a hatalmukba. Bámulattal kérdi, hol vannak a tisztességes nők? Bizony őket sokszor alig lehet megkülönböztetni a heteráktól. A süldő aszfaltbetyár tagadja is a kiélt bitangok czinizmusával, hogy van különbbség a tisztességes és nem tisztességes közt. Már a tapasztalt aszfaltbetyár, a minden szoknya után pihegve futkosó, kissé megismeri a határvonalat, mely a kettőt egymától elválasztja. O már a »nem létezik különbségi fogalmát ! finomabb distinktióba önti. Megvető mosolylyal jelzi, j hogy mindenki csak addig tisztességes, mig a helyzete úgy hozza magával, mig nem jelentkezik a kedélyének megfelelő »alak« és »alkalom«. Ennek daczára, úgy 35—40 éves korában, különösen, ha a szándékolt összeköttetés igényeinek is megfelel, megházasodik, családot alapit. Maga szentül meg van róla győződve, hogy az »egyetlen« tisztességesre akadt s legutoljára látja meg a jól megérdemelt homlokdíszt Ilyen körökből, ebből a társadalomból hullanak az utczára száz számra a bukott csillagok. Szegény eltévelyedett nyomorultak. Páriái a társadalomnak ! — Hiszen legtöbbször maguk sem tudják, hogy kerültek fiatalságuk fényes, viruló égboltozatáról az utcza sarába hulló csillagok közé ! ? Durva családi kör, az otthon látott rossz példák, az egészségtelen, korán felébredt gyermekszerelem, a hiúság, a tetszelegni vágyás, egy, a kirakat előtt megkívánt csipke, aranyláncz, a tanácsadó barátné, a suttogó szavak, melyek őrületes forró szerelemről, boldogságról, kiucsről suttognak: első keritői a meg» tévelyedetteknek. A többi aztán kézröl-kézre adja. Valóságos cserekereskedés tárgyát képező, nyomorult rabszolga lesz, kinek mindes egyes testrészének árfolyama van a titkos börzéken. Csak az a különbség, hogy őket nem állítják ki a vásári bódékba. A nagy keresetnek megfelelően a kuláns árusok ingyen küldik szét a képes árjegyzéket, hogy: »meg nem felelő áruk visszavételnek«. És a boldogtalan vásári czik eleinte az őrület mámorában nem is látja a borzalmas valóságot. Mikor
