Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-08 / 27. szám

27. szám.

Az elöljáróság köteles a 120 filléres hozzájárulási dijat a munkaadóktól még abban az esetben is elfogadni, ha a vonatkozó összeírás bármely okból nincs az elöljáróságnál, köteles továbbá annak átvételéről nyugtát adni, melynek hátsó oldalán név- szerint feltüntetendők azon gazdasági cselédek, akik után a befizetés történt.

2. A balesetek alkalmával való teendők.

Ha a gazdasági cselédet baleset éri, köteles a munkaadó azonnal, de legkésőbb 48 óra alatt orvost hozatni, vagy a sérültet az orvoshoz, avagy kórházba szállítani s intézkedni arról, hogy az orvos a balesetet a központi igazgatósághoz bejelentse.

Köteles továbbá a munkaadó a balesetet azonnal, de legkésőbb 48 óra alatt a községi elöljáróságnak (városi tanács, helyi bizottság) bejelenteni.

Ezen két kötelesség elmulasztása a költségek megtagadását vonja maga után.

Hogy a munkaadó melyik orvossal gyógyittatja a sérültet, az tetszésére van bízva, csakkogy a magánorvosnak a pénztárhoz az előírt bejelentéseket éppen úgy meg kell tennie, mintha az orvoslást az illetékes községi (kör-, járási-) orvos teljesítené, mert különben a munkaadó a pénztárral szemben elveszti megtérítési igényét s a magánorvos által végzett gyógyításért nem szabad több költséget a pénztárnak felszámítani, mint amennyibe a sérültnek az illetékes községi (kör-, járási-) orvossal való gyógyíttatása került volna.

Az orvosnak a sérülthöz, vagy a sérültnek az orvoshoz, esetleg kórházba való szállításához szükséges fogatot a munkaadó köteles előállítani s ezért, vagyis fuvar czimén a pénztárból kárpótlást nem kap, csak ha a munkaadónak kocsija és lovai nincsenek és fogatról gondoskodni egyáltalán nem tud, követelheti a községi elöljáróságtól, hogy az orvos elhozatalához előfogatot állítson ki. Előfogatot azonban nem lehet követelni, ha azon község belterületén kell az orvosi segélyt nyújtani, amelyben az orvos lakik.

Annak a szabálynak, hogy a balesetet az elöljáróságnál azonnal be kell jelenteni, kettős czélja van:

1. hogy az elöljáróság kiküldötte utján azonnal ellenőrzést lehessen gyakorolni a felett, vájjon a baleset oly körülmények között történt-e, hogy a pénztár fizető kötelessége megállapítható. Mert ha például a sérülés bekövetkezésénél a sérültet vagy munkaadóját vétkes gondatlanság terheli, vagy a baleset a sérült részegsége következtében történt meg, a törvény értelmében a pénztár nem ad segélyt;

2. hogy az olyan súlyos balesetnél, mely a sérültet egy hétnél hosszabb időre munkaképtelenné tette, az elöljáróság kiküldöttjei utján állandó ellenőrzést lehessen gyakorolni a sérült munkaképtelenségének tényleges fenforgása és további gyógyíttatása, illetőleg ellátása felett.

A munkaadó ugyanis köteles éppen úgy, mint az első orvosi segélyről, a sérült cselédének további gyógyításáról is, de legfeljebb egy negyed évig gondoskodni.

Tartozik végül a sérült cselédnek szerződés szerinti bérét és járandóságát egészben és ha ellátásra van szerződtetve, teljes ellátását is. a munka- képtelenség tartama alatt, de legfeljebb egy negyed évig, levonás nélkül kiszolgáltatni, tehát ezen idő alatt a munkaadónak a cseléd járandóságaiból munkamulasztás czimén semmi néven nevezendő levonást eszközölni nem szabad, de viszont a cseléd a kiszolgáltatott cselédbéren felül egyéb pénzbeli segélyt (pl. napi 1 koronát) a munkaadótól nem követelhet.

Ha a munkaadó a baleset megtörténtében hibás nem volt s az eddig elsorolt minden kötelességének pontosan eleget tett, a pénztár a baleset folytán felmerült gyógyítási költségeit a törvény által megjelöli mértékben megtéríti, valamint ha a baleset olyan súlyos volt, hogy a munkaképtelenség 1 hétnél tovább tartott, a cseléd munkamulasztásáért mintegy kártéritésképen az igazolt munkaképtelenJ%) 1906. Julius 8.

— Máli nagysám, nem térdepelek le, mert amint tetszik látni az aszfalt vizes, meg aztán akkor még később érnénk haza, — de kérem tekintse úgy, mintha egész a Csömöri-uton mindig térdepelve mennék maga mellett, folyton azt kérdezve : akar-e a feleségem lenni??

— Oh Schwarz ur ne viczczeljen, mert mindjárt sirok !

— Máli nagysám. ne tessék sírni, mert ez nem viczcz, hanem szomorú való! Remélhetek ? ?

— Beszéljen a — papával!

— Hát Nagysád mamahijjas ?

— Nincs mamám, de volt kettő: egy édes és egy keserű emlékű mostoha.

Micsoda szerencse, gondoltam magamban : két anyósom is lehetett volna s nem lesz egy se !

Elkísértem Málit a kapuig s a kapu alatt érzékenyen elbúcsúztam tőle azzal, hogy holnap jövök megkérni a kezét.

Éjjel rémitő álmaim voltak: a villamoson nem a kosárba, hanem a a kofa néni ölébe ültem ! Málinak mind a két mamája föltámadt és én hozzá megettem az egész kosár szilvát magostul.

Rémitő gyomor nyomással ébredtem fel s aztán kiöltözködve rohantam leendő feleségem leendő házát nappal is megnézni.

A kapu előtt jeges kocsi állott. A lépcső szalmával volt behintve s Máli az ablakból sírva integetett felém, hogy jöjjek. Az ajtóban csak azt súgta a fülembe : A papa mindent tud ! s aztán elfutott.

A hosszú előszoba tele volt ajtókkal; mély megNAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

ség minden napjára, de legfeljebb 60 napra (tehát a negyedévnek nem mind a 90 napjára) 1—1 koronát fizet.

Ha a munkaadó a gyógyítási és cselédbér- kiszolgáltatási kötelességeit nem teljesiti, a pénztárral szemben semmiféle követelése nem lehet, sőt ha e miatt a cseléd panaszt emel, a gyógyításról és segélyezésről a munkaadó költségére a pénztár közvetlenül gondoskodik s ez esetben a munkaadó köteles az összes költségeket a pénztárnak utólag megtéríteni és végleg viselni.

3. A munkaadó baleseti költségszámlája és annak mellékletei.

Hogy a munkaadó a baleset alkalmával felmerült gyógyítási költségek megtérítését és a napi segély-megtéritést megkaphassa, a cseléd munka- képességének helyreálltától (vagy halálától), vagy ha a munkaképesség helyre nem állott, az egy negyed év elteltétől számított 15 nap alatt be kell mutatni a községi elöljárósághoz (városi tanács, helyi bizottság) a kellően felszerelt baleseti költség-számláját.

A munkaadónak a számlához csatolnia kell:

1. Az orvos által már nyugtázott orvosi díjjegyzéket ;

2. a kifizetett gyógyszertál i számlákat és minden esetre az orvosi rendelő lapokat;

3. esetleg a kórházi költségek kifizetését igazoló nyugtát;

4. a sérültnek tanuk által előttemezett abbeli nyilatkozatát, hogy a baleset nem a munkaadó hibájából következett be s hogy a munkaadó kikötött bérét és járandóságát a munkaképtelenség ideje alatt is levonás nélkül kiszolgáltatta.

Ha ez az elöljáróság által a központi igazgatósághoz rendben felterjesztetik, az igazgatóság a költ- ságeket a törvény értelmében megtéríti.

A fentebb elsorolt írások egyikére sem kell bélyeget ragasztani, mert a törvény értelmében a pénztárhoz benyújtott mindennemű beadványok, nyugták és okmányok bélyegmentesek.

jj.. A munkaadók kötelességei azon gazdasági munkásaik balesetei körül, akik a pénztárnál biztosítva vannak.

Ha a munkaadónak nem gazdasági cselédét, hanem olyan munkását éri munkaközben baleset, a ki mint I. vagy II. csoportbeli rendes tag, vagy rendkívüli tag, vagy mint biztosítási kötvénynyel biztosított gépmunkás a pénztárnál baleset ellen biztosítva van, a munkaadó épen olyan módon, mint azt a gazdasági cselédekre nézve elmondtuk, köteles annak gyógykezeléséről gondoskodni, de ezeknek, ha a baleset oly súlyos volt, hogy a munkaképtelenség 1 hétnél tovább tartott, a munkabér és ellátás helyett köteles a munkaadó a munkaképtelenség minden egyes napjára 1—1 korona napi segélyt kiszolgáltatni.

A biztosított munkással szemben a munkaadó gyógyítási és segélyezési kötelezettsége nem úgy, mint a gazdasági cselédeknél, egy negyed évre, hanem csak 60 napra terjed.

A munkás balesete folytán felmerült baleseti költségszámlát a sérült munkaképességének helyreálltától (vagy halálától), vagy ha munkaképesség helyre nem áll, a 60 nap elteltétől számított 15 nap alatt épen úgy felszerelve kell a munkaadónak az elöljárósághoz bemutatni, mint azt a gazdazági cselédeknél elmondtuk, csakhogy a sérült nyilatkozatában nem annak kell igazolva lennie, hogy bérét és járandóságát kikapta, hanem hogy a munkaadótól a munkaképtelenség minden egyes napjára 1—1 korona seyélyt kapott.

Ha a munkaadó az előbbiekben körülirt minden kötelességét nem teljesítené, a törvény értelmében a gyógyításról és a segélyezésről a 'munkaadó költségére a pénztár közvetlenül gondoskodik;

hajlással nyitottam be előbb a spájzba, aztán a fürdőszobába s csak a negyedik ajtónál találtam a papára.

A papa egy karosszékben ült s az orrát egy jéggel telt edénybe tartotta. Eleinte azt hittem, hogy ez a hüsölésnek uj módja, de mikor kihúzta az orrát a jéghegyek közül, akkor elszörnyüködve ismertem meg benne a villamosról tegnap lemaradt öreg urat, orrán a közúti villamos vasutak monogrammjával, melyet a villamos ajtó tegnap az én közreműködésem mellett nyomott oda.

Csak reám ne ismerjen!

Felfújtam a képemet, begörbitettem a lábamat kancsalitottam mind a két szememmel s aztán igy átalakulva kezdém a mondókámat :

— Schwarz Sándor mozgó postatiszt . . .

Leendő apósom gyanakodva nézett végig rajtam

s közbe kiálltott:

— Járik-e villamoson ?

— Soha kérem! válaszoltam ijedten néki! Igaz is: vagy ülök, vagy állok rajta 1

— Minden tudik! folytatta leendő apósom, nem a legtisztább magyarsággal. Enyém leány nekemnak mindent mondta. Nem fogásolok ki — a Dings! De előbb »hatolja ki pú«, ki volt aztat a gazember, ki nekemnak az orromra csinálta eztetet ide és akkor a leány én tőlem a magáé is. Punktum ! Strejszand drauf 1 Ez ellen nincs lebbezni föl!

Mindjárt láttam, hogy az öreg nem ismert rám s hogy nemcsak orr-gyilkosának, de az igekötőkuek is nagy ellensége.

ha tehát a munkadó szabályszerűen jár el, akkor a pénztár a felmerült költségeket részére visszatéríti, mig ellenkező esetben ő tartozik az összes költségeket a pénztárnak megtéríteni.

5. A géptulajdonosok kötelességei a gazdasági gépmunkásaik baleset elleni biztosítása körül.

A gép tulajdonosa köteles minden oly gazdasági munkást, aki cséplőgépjénél mint fütő, mint etető, vagy mint a gépen álló kéveadogató, vagy a ki szecskavágó gépjénél mint etető dolgozik, a pénztárnál baleset ellen — a saját költségén — biztosítani, kivévén, ha meggyőződik arról, hogy az illető a pénztárnál mint I. vagy II. csoportbeli rendes, vagy rendkívüli tag, vagy mint gazdasági cseléd baleset ellen már különben is biztosítva van.

Ha a gép tulajdonosa ezt a kötelességét elmulasztja, baleset esetén — még akkor is, ha a baleset körül a gép tulajdonosát semmiféle gondatlanság sem terheli • - a sérült munkás (illetőleg örököse) a gép tulajdonosától éppen olyan baleseti segélyezést követelhet, mint a minőtől a pénztárral szemben elesett.

Ez a kötelesség abban az esetben is a gép tulajdonosát terheli, ha mint cséplőgép-vállalkozó valamely birtokossal (bérlővel) szerződvén, a géphez a munkásokat nem ő, hanem a birtokos (bérlő) állítja.

A gép tulajdonosa biztosítási kötelességének kétféleképen tehet eleget.

Vagy beíratja gazdasági gépmunkásait névsze- rint és fejenkint 1—1 korona lefizetése mellett a községi elöljáróságnál (városi tanács helyi bizottság intézője) a rendkívüli tagok közé.

Vagy — ami a munkaadóra nézve előnyösebb — a gazdasági gépje mellett a fenti minőségben dolgozó munkásoknak balesetére átalánybiztositást köt a pénztárnál oly módon, hogy nem a munkások nevét, hanem a gazdasági gépjére vonatkozó adatokat jelenti be egy erre szolgáló nyilatkozaton, melynek nyomtatványa minden községi elöljáróságtól (városi tanácstól, helyi bizottsági intézőtől) vagy magától a központi igazgatóságtól díjtalanul kapható. A kiállított nyilatkozatot annak hátsó oldalán olvasható díjtételek szerinti biztosítási díjjal együtt akár a községi elöljáróság (városi tanács, helyi bizottsági intéző) utján, akár közvetlenül fel lehet terjeszteni a központi igazgatósághoz.

Különfélék.

Szatmár uj püspöke. Ő felsége a király Boromisza Tibor dr praelatust, kalocsai apátkanonokot szatmári r. k. püspökké nevezte ki. Boromisza Tibor dr. Kalocsán született 1840. julius 18-án. Atyja érsekuradalmi ispán volt. Iskoláit Kalocsán és Baján végezte. A papi pályára lépett s mint kitűnő tanulót Rómába küldték atheologiai tanulmányokra. 180>3-bán szentelték pappá s azután főpásztora, Kunszt József érsek káplánnak küldte ki az egyházmegyébe. 1869-ben hittanár lett a nőképzőben. Ez évben üresedett meg a jánoshalmai plébánia és a patronus, Bonkompagni herczeg, arra alkalmas embert keresett. A megyében Boromisza Tibort ajánlották neki s igy lett 6 éves káplán korában jánoshalmai plébános. Mint plébános élénk szerepet vitt a közügyekben ! a megyegyülé- seken tartott beszédeivel nagy tekintélyt szerzett magának. 1881-ben iskolalátogató, 1899-ben esperes, 1890-ben heővizi apát lett. 1893-ban nevezték ki kanonokká, szemináriumi rektorrá s a kalocsai képezdék felügyelőjévé. Mint rektor igazi szeretettel viseltetett növendékei iránt s tapintatos, atyai jóindulattal teljes vezetésére hálával emlékeznek vissza növendékei. Országos szereplése 1894-ben kezdődik, mikor a szabadkai katholikus nagygyűlésnek egyházi elnöke volt. 1898-ban a Kalocsai Kath. Kör. elnökévé választotta; ez időtől kezdve állandóan részt vett az országos katholikus mozgalmakban s azokban vezérElrémülve rohantam el a házból!

Azóta hetek múltak s én hiába törtem a megoldáson a fejemet. Az én eszem itt felmondja a szol gálatot.

— Oh mondják, mit tegyek? Akár puhatolom ki, — vagy, hogy leendő apósom szavaival éljek: »akár hatolom ki pú, akár nem hatolom ki pú« azt a gazembert, ki orrára monogrammot készített, Mái nem lehet az enyém !

Édes, kedves hölgyeim az önök fortélyos fejecskéje gondolja most ki itt a megoldást. Képzeljék magukat e rémitö helyzetbe : gondolják, hogy én önökbe, önök pedig én belém szerelmesek. Már készen vagyok 1 Rögtön lemászom innen a pódiumról! Sürgősen kérem önöket (Énekelve) — »Súgják a fülembe! , . .« (Beszélve) van-e valami mód arra, hogy {A hölgyekre mutat) mi egymáséi lehessünk ? ?

[Az egyik hölgyre mutat) Mit? Nagysád tudja ? ? Kérem a rendezőséget, csináljon helyet: mert én repülni akarok 1

{Indul le a pódiumról, de hirtelen visszajő a közönség elé)

— Pszt! Csendet kérek !

— Felkérem a mélyen tisztelt vegyes Publikumot {énekelve) . . , »valahányan vagytok!« . . . hogy — ha Máli az enyém lesz -— tekintse magát — a lakodalmamra meghívottnak !

{Hosszan, szótlanul állva marad az emelvényen Egyszerre leszól a közönségnek:)

— Jójczakát kívánok 1