Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-07 / 1. szám
NAGYBANYA ÉS VIDÉKE 1. szám. 1906. január 7. (2) 61—65 éves korban 11, 66—70 korban 26, 71—75 éves korban 14, 76—80 éves korban 15, 81—85 éves korban 6, 86-90 éves korban 8, 91—95 éves kor- i ban 3. A halál oka: agyhárgyagyuladásban meghalt 7, aggkorban 36, aszályban 4, agyhüdéshen 8, agyviz- kórban 1, alhasi álképletben 2, általános hüdésben 2, alajkrákban 1, bélhurutban 44, brightkórban 5, béllobban 1, bujakórban 1, bélsárhányásban 1, csontszuban 1, égési sebekben 1, eskórban 1, gyermekszülésben 2, görvélykórban 3, gégerákban 1, gerinczhüdésben 1, görcsökben 4, halvaszületett 14, hörglobban 4, hörghurutban 4, hashártyalobban 4, hasihagymázban 2, hasmenésben 1, basvizkórban 2, influenzában 8, májlobban 1 merevgörcsben 1, máj- álképletben l, májzsugorban 3, koraszületés 4, kimerülésben 1, mellhártyagyuladásban 1, májzsugorban 3, nyavalyatörésben 1, orbánczban 2, Paralysis progressivában 1, rángásokban 11, rákosdaganatban 1, szivhüdésben 1, szivbillentyü bántalomban 4, szamárhurutban 3, szivbántalomban 1, szivgyengeség- ben 1, szervi szivbántalomban 2, szivhüdésben 16, szivburoklobban 1, tüdőgümőkórban 63, tüdőgyula- dásban 32, torokgyíkban 9, tüdőlégdaganatban 2, vizkórban 2, vesegyuladásban 8, veleszületett gyengeségben 27, vörhenyben 13, vérhasban 1, vérszegénységben 4, végelgyengülésben 8, szerencsétlenségek-. vizbefult 1, villám által agyonüttetett 1, gyilkosság-, meglövetett 1, öngyilkosság: önakasztás 1, dinamittal elpusztulás 1, a külföldön elhalt 1 férfi, róm. kath., halál oka megjelölve nincsen, kórházban halt el 26. Születések és halálozások vallás szerint egyeztetve : született rám. kath. fiú 76, leány 55, összesen 131, meghalt férfi 73, nő 65, összesen 138, apadás 7; — ev. ref. született fiú 35, leány 23, összesen 58, meghalt férfi 38, nő 35, összesen 73, apadás 15; gör. kath. született: fiú 80, leány 84, összesen 164, meghalt férfi 95, nő 79, összen 174, apadás 10; — ág. hitv. evang. született fiú 2, leány 3, összesen 5, meghalt férfi 1, nő 4, összesen 5, egyenlő; izraelita született fiú 20, leány 21, összesen 41, meghalt férfi 7, nő 7, összesen 14, szaporodás 47. Házasságköttetett 101. Vallás szerint osztályozva : róm. kath. 19, ev. ref. 9, gör. kath. 26, izraelita 6, vegyesek: róm. kath. és ev. ref. 9, rom. kath. és gör. kath. 21, rom. kath. és ág. hitv. evang. 2, ev. ref. és gör. kath. 7, ev. ref. és ág. evang. 2, összesen 101. Korszerint hásasságot kötöttek: 15—20 éves korban nő 40, 21--25 éves korban férfi 39, nő 32, 26—30 éves korban férfi 34, nő 10, 31-35 éves korban férfi 12, nő 6, 36—40 éves korban férfi 7, nő 4, 41 — 45 éves korban férfi 2, nő 3, 46 50 éves korban férfi 3, nő 2, 51 — 55 éves korban férfi 1, nő 2, 56 — 60 éves korban 1 férfi, 61 — 65 éves korban férfi 1, nő 1, 66—70 éves korban férfi 1, nő 1. A házasultak között volt elvált nő 1, özvegy férfi 18, özvegynő 16. Fejletlen kor alól felmentést kapott 1. Kivételes nősülési engedély alapján nősült 7. Unokatestvérek között az igazságügyminiszter felmentése alapján házasság köttetett 1, testvér-testvérének vérszerinti leszármazójával a király engedélyével házasság köttetett 1, felhatalmazás alapján házasság köttetett 1. A házasultak között volt egy külföldi illetőségű. A születendő gyermekek vallására nézve négy esetben köttetett egyezség és pedig 3 esetben a rom. kath., 1 esetben az ev. ref. vallás javára. Házasságkihirdetés volt 142. A születések, halálozások és házasságkötések száma havonként elkülönítve: Januárban: született 34, meghalt 37, házasság köttetett 8. — Februárban: született 37, meghalt 35, házasság köttetett 10. — Márcziusban: született 34, meghalt 38, házasság köttetett 13. — Áprilisban: született 46, meghalt 35, házasság köttetett 7. -— Májusban: született 36, meghalt 25, házasság köttetett 6. — Júniusban: született 28, meghalt 36, házasság köttetett 14. — Júliusban: született 32, meghalt 28, házasság köttetett 8. — Augusztu ban : szn- letett 35, meghalt 39, házasság köttetett 10. — Szeptemberben : született 29, meghalt 32 házasság köttetett 10. — Októberben: született 36, meghalt 33, házasság köttetett 3. — Novemberben-, született 30, meghalt 31, hásasság köttetett 6. — Deczemberben; született 22, meghalt 35, házasság köttetett 6 Hasonlítás az előző 1904. év eredményével: 1904. évben született 415, 1905. évben 399 kevesebb 16. 1904. évben meghalt 318, 1905. évben 404 több 86. 1904. évben házasság köttetett 101, 1905. évben szintén 101. Az 1904. évben halvaszületett 16, 1905. évben 14 kevesebb 2. Ikerszületés volt 1904. évben 5, 1905. évben 3 kevesebb 2. Törvénytelen gyermek született 1904. évben 43, 1905. évben 45 több 2. Házasságkihirdetés az 1904. évben volt 150, 1905. évben 142 kevesebb 8. Gyermekek vallása iránt az 1904 évben 5 esetben köttetett egyezség, 1905. évben 4 esetben kevesebb 1. Gazdasági rovat. A márgát — nálunk úgynevezett palát — minden okszerű földmivelésnél használják a termőföld javítására ott ahol a talaj mészben szegény, a márga pedig (nálunk pala) oly közel van, hogy annak a termőföldre hordása leküzdhetetlen akadályokba (p o. igen nagy távolságról való hordás) nem ütközik. A márga (pala) nem csak meszet. hanem foszfort és kálit is tartalmaz ; tehát a növények táplálkozásához szükséges négy elem közül csak a légeny nem fordul benne elő, de ezt mérsékelt istállótrágyázással hozzáadhatjuk. Pala és rendes mennyiségű istállótrágya annyi mészszel, foszforral, kálival és légenynyel látja el a talajt, hogy egymás után háromszor is kitűnő kuko- riczatermést adhat az. A rendes jó istállótrágyázás tehát és a pala tul- bujává teszi a növényzetet, annyira, hogy a kalászosok könnyeng a megdőlésnek vannak kitéve. Ennélfogva előnyösebb, palázá^ mellett, csak fél istállótrágyázást alka mazni. Abban is nyilvánul tehát a palázás a’kalmazásá- nak előnye, hogy a mindig kevés istállótrágya készlettel nagyobb területet javíthatunk meg, ha egyszersmind palázunk is. Jól meg van palázva a föld, ha minden 10 négyszögölnyi területre egy szekér (félköbméter) palát hordunk és csomóban hagyva, a hordásra következő tavaszon, amikorra a tél fagya által porhanyóvá tétetett, egyenletesen elszórjuk ; azután a rendes istállótrágyázás felének megfelelő istállótrágyát hintvén rá, mint első termény alá, kukoricza alá, felszántjuk. A szántással és a kapálásokkal a pala a földdel jól össze- kavarodik. Az első évben vígan (enyésző kukoricza után kitűnő talajt kap a kalászos vetemény, melyet a palafoszfor és mész tartalma a megdőlésnek ellentállóbbá és korábban beérővé tesz. A kalászosra hintett lóhere pedig, ez a kitűnő takarmány, mely a mi mészben szegény talajunkon, bármily erős istállótrágyázás után sem megy semmire sem, foszfor és mész műtrágya alkalmazása nélkül : palával is trágyázott földben kitűnő termést ad. Amit itt a palázásról elmondottam, szolgáljon annak bizonyításául a következő adat is : Nagybányai birtokom, a trágyázás elmaradása következtében mondhatni, hogy már semmit sem termett; lóherét pedig még istállótrágyázás mellett sem. Az idén pedig annak 3 katasztrális holdnyi és ezelőtt 4—5 évvel palázott és istállótrágyázott részén 40 mmázsa m orzsolt kukoricza, 40 nagy szekér tök és 10 véka paszuly termett, oly jól beérve, hogy a ku- koriczát már novemberben lemorzsoltathattam és eladhattam. Palával is trágyázott területen lóhere termésem is kitűnő. Mivel nálunk a pala (márga) bőségesen előfordul, — pl. az Ötömössy-féle palabányában — nem mulaszthatom el felhívni a palázás hasznára azon gazdatársaim figyelmét, kik eddig még a palát birtokuk talajának javítására nem alkalmazták. HETI KRÓNIKA. Most már tudjuk erről az 1906 dik évről is, hogy ez is csak olyan, mint a többi. Addig, amig bele nem köszöntöttünk: nagyon szépnek, igen jónak, nagyszerűnek képzeltük, most azonban meggyőződtünk róla, hogy ez sem jobb a Deákné vásznánál. (A Deákné vászna milyen volt ? ezt még a legöregebb emberek se tudják, de nagyon megköszönnénk, ha valaki erről felvilágosítana ! !) A boldog újév épp olyan volt, mint tavaly, rengeteg üdvözlés kis kártyán, nagy kártyán, igen sok számla, hosszabb és rövidebb, zaklatás életre, halálra: ez a boldog újév. Szerencsés volt Rip-Rip, a ki 30 ilyet át tudott aludni. Hogyan tudnánk mi magyarok boldogulni, mikor pénzszórással kezdjük meg az esztendőt, aztán folytatjuk is. Beállít hozzám egy ember és azt mondja, tetszik tudni, én voltam az, aki a tekintetes urat karácson szombatján egy gyufával megkínáltam a Gyiklesö-utczán, most eljöttem boldog újévet kívánni (persze nem ingyen.) Másik azzal állít be, jaj de örvendek, hogy az urat meg nem lincselték. — De hisz engem nem is akartak. — Mindegy, mégis csak öröm az, mikor az embert meg nem lincselik. Boldog újévet kívánok. (Tessék egy ánzikt.) Harmadik, valami toprongyos alak arra hivatkozik, hogy én kihúztam öt egyszer a veresvizi árokból részegen (már t. i. ö volt berúgva) és most hálából eljött b. u. é. k., (de ha valami ócska ruha akadna a régi évből, az sem volna baj ) így volt ez a Tisza korszakban és igy megy ma is, minden évnek egyforma a kezdete és egyforma a vége. Nincs semmi uj a nap alatt. Nálunk némi külömbséget tesz talán az, hogy mindjárt követválasztással kezdődik az esztendő. A sok piros toll, meg a szép nemzeti zászlók szinte feledtetik, hogy tél van, kemény, hideg tél. Meleg az emberek szive, hazafias érdeklődése, majd csak megolvasztja a tél fagyát. Úgy látom azonban, jobb lesz elállni a szótól, nehogy valami politikába keveredjék a krónikás. De hiszen én miattam megbotolhatik akár valamennyi budapesti önkéntes, én ugyan észre nem veszem őket. Nem vagyok olyan, mint maga!« No hát ez már megint hamis vád. Az önkénteseket illetőleg is vagyok olyan ártatlan, mint a fönt ecsetelt bárány! »— Leveleivel különben sem vagyok megelé gedve. Azt Írja utolsó levelében: 2-3-ig ebéd; 3 - 5-ig alvás; 7-kor sétálni mentem . . . 5-től 7-ig mit csinált? Tüzetes értesítést kérek, mert különben egyszerre csak ott leszek!« Feltettem magamban, hogy »tüzetesen« fogok írni! » — Azt írja, hogy az ottani hölgyek mind csúnyák! Ugye-e, betyár! mégis csak nézegeti őket? Kérem postafordultával a Juczi szobaleány arczké- pát is!« Ezután következnek a családi titkok: Hála Istennek 1 már a múlt héten meg volt a nagymosás. Hiányzik: egy törülköző, két hálófőkötő és egy . . . (Nem mondhatom el: mert hátha urak is olvassák a czikket!) Ép most nagytakaritanak ! Azóta megint öt lámpaczilinder törött és és hét szakácsné ment el. Az egyik leette a sült ma- lacz héjját, a másik megsikálta a »Wertheim«-szek- rényt; a harmadik határozott álláspontot foglalt el a sokat vitatott katonai vacsorakérdés tekintetében; a negyedik akkuráte olyan kalapot vett, mint a milyen a feleségemé; az ötödik a töltött káposztát a szakácskönyvben a torták között kereste; a hatodik suttyomban kievett a spájzból egy üveg baraczk- lekvárt és tizenkét eczetes uborkát; a hetediknek pedig nagyon megtetszett az — arczképem ! A legfontosabbat a hírek közül persze utolsónak hagyta a feleségem. Távollétem alatt lakást is talált s már megtörtént a hurczolkodás is, persze sok kárral: az egyik széken ülő szobor alól kitörték a széket, úgy, hogy pozicziója most kétségbeejtő, a zongora megsántult s az. el veszett lába helyett most egyelőre a Pallas-lexicon egymás tetejébe rakott tizenegy kötetére támaszkodik; a kanári torokgyuladást kapott, úgy, hogy egy hétig kellett rá príznicz-borogatást rakni, a Sipszi farkára pedig a hurczolkodás közben rátámasztották a nagy tökröt, úgy, hogy azóta, ha tükröt lát. mindig ugat, az asszony tanácsot kér: hogy a Sipszi 'szemét kösse-e be, vagy a tükröket takarja le? A legborzasztóbb hálást azonban a hirek közül az gyakorolta reátn, hogy hurczolkodás közben az íróasztalom fiókja kinyílott. » — Mind kihullottak a leveleid — írja a feleségem •— a mint ráérek, rendezni fogom őket!« — No még csak az kéne! — kiáltottam fel magamban s olyan hamarosan véget vetettem a hivatalos kiküldetésnek, hogy másnap reggel már ott ültem a vonaton. Meglepem az asszonykát! Megérkezve, siettem uj lakásunk felé; felrohantam egy csomó emeleten s megpillantván a lépcső mellett névjegyemet: »Szabó Gyula mérnök« felírással, becsöngettem az ajtón. Olyan csúf perszóna nyitotta meg az ajtót, hogy nyolczadik szakácsnénak ilyet csak az én feleségem fogadhatott. — Itthon van az asszony? — kérdém tőle, a sarokba állítva kofferemet. — Csókolom a kezeit a ténsurnak, bizony nincs a’ kérem 1 — Hová ment? — Aszondta, hogy elmögy a gyerekükért! Majd eldültem e hírre! Égy hónappal ezelőtt még egyes számba se volt hire a gyerekeknek. Bizton tévedés lesz a dologban ! — Mikorra lesz meg az ebéd? — kérdém a satrafától. — Csókolom a kezeit, csak egy órára ren- dőte a Nacscsága 1 Pedig mán most is tálalhatnék! Olyan éhes voltam, mintha épp most jöttem volna haza valami zsurról. — Nem várom meg az asszonyt! Tálaljon! — szóltam a szakácsnőhöz, a szobaajtó felé tartva. — Csókolom a kézit a ténsurnak, nem lőhessen ám oda bemönni; lecsukta a Nacscsága. Nem bízik meg bennem, mer csak ma röggel álltam helybe — szólt a főző hölgy, keserű könnyeket törölve ki szeméből a pohártörlővel. — Hát terítsen valahogy itt az előszobában, — mordultam rá haragosan s öt perez múlva ott ültem az asztallá átalakított gyúródeszka előtt. Egy negyedórával később pedig már háromnegyed libával kevesebb volt a fővárosban. A visszavonhatlanul utolsó libaczombon dolgoztam éppen, mikor egyszerre csak az előszoba ajtaja megnyílik s egy előttem teljesen ismeretlen úri hölgy lép be rajta. Elbámulva állott meg az ajtóban ! Nagyot törülve számon a szalvétává kinevezett portörlővel, udvariasan üdvözöltem a hölgyet. — Kihez van szerencsém Nagysád? iMivel szolgálhatok ? — De Uram! én kérdem öntől, hogy kicsoda? — felelt az ismeretlen. No ez pompás! gondoltam magamban, vizitbe jön és nem tudja kihez! — Ha Nagysád ajtót nem tévesztett, úgy hozzám : Szabó Gyula mérnökhöz jött. A menyecske összecsapta kezeit. — De hiszen kérem, az az én férjem! — A kegyed férje? Tévedni méltóztatik! Hiszen arról csak nékem is kéne tudnom valamit ?-- Ez az én lakásom! Itt jön a férjem a gyerekekkel. Elrémülve néztem az asszonyra, a szakácsné meg a libamaradékra ! Eközben újra megnyílott az ajtó s egy úri em-> bér lépett be rajta, két gyerekkel.
