Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1905-04-16 / 16. szám

TÁRSADALMI HETILAP.

A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

MEGJELENIK NóLITNT ID IEE] 1ST VASÁRNAP

Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felsőbányal-utcza 20-lk szám alatt.

Még egy pár szó. . .

Lapunk 14-ik számában irt vezető czik- kemre nehány megjegyzést hallottam, ezekre óhajtok választ adni lehető tárgyilagos rövidséggel, r,

1. Hogy hol a város közepe, azt körzővel megmérni bajos dolog volna, mert Nagybánya sem tökéletes négyszöget, sem szabályos kört nem képez (értem a beépitett területet), hanem a belváros olyan póklábakat eresztett, melyek szabálytalanul terpeszkednek szét. Középnek veszem és vettem a főteret, nemcsak azért, mert körülbelül tényleg ez a város közepe, hanem, mert minden ut- cza, ut idevezet s a dolog természeténél fogva ez a forgalom központja is. A czél már most nem lehet egyéb, mint az, hogy mennél közelebb építsük az aj központi iskolát a főtérhez.

Város nélküli, (árván álló) iskolára és iskola nélküli városra nincs szükségünk.

2. Arról nem beszélhetünk, hogy 2—3 iskolát épitsünk keleten, nyugaton, központban stb., mert az állammal a szerződés meg van kötve s annak ide vágó pontja igy hangzik:

(Harmadik pont.)

Kötelezi magát Nagybánya sz. kir. r. t. város, hogy a m. kir. vallás és közoktatásügyi minisztérium által kiterjedésileg is meghatározandó városi, avagy a város által megszerzendő telkeken a m, kir. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium által jóváhagyandó tervek szerint,

a) a város belterületén egy tizenkét tante rémből, egy tanács szobából, igazgatói lakásból, szolgai lakásból és mellékhelyiségekből,

b) a veresvizi

c) a kereszthegyi külterületeken egy háromhárom tanteremből s egy-egy tanító; lakásból,

d) a borpataki

e) a kőbánya-feketepataki külterületeken pedig egy-egy tanteremből és egy-egy tanítói lakásból, valamint a szükséges mellékhelyiségekből s a tartozékokból álló iskolai épületeket saját költségén felépíteni, úgy, hogy azok legkésőbb 1906. szeptember elején tényleges használatba vehetők legyenek.«

Világos ebből, hogy a belterületen csak egyetlen egy 12 tantermes iskola épithető.

3. Hogy a telek mibe kerül, másodrendű kérdés, az első csakis az lehet, hogy megfeleljen teljesen a taniigy kívánalmainak. A várost nem terheli a telek egy krajczárral sem, a város atyáinak tehát ez ne okozzon álmatlan éjszakákat, végre is az iskolát nem vihetjük a posztfundusokra, azért, mert ott olt'sóbb a terület. * -V’ *"

> A szerződés idevonatkozó pontja,-világosan mondja a következőket:

(Ötödik pont. Második bekezdés.)

»Viszont a kir. kincstár kötelezi magát, hogy a város által évi járulékként befizetendő 22310 K összegből a nm. vallás- és közoktatásügyi minisztérium által meghatározandó, de mindenesetre olyan összeget enged vissza évenként a városnak, mindaddig, mig a telkek beszerzésére a 3. pont értelmében építendő iskolai építkezések költségeire, illetve felszereléseire a város által felveendő kölcsön, a megállapítandó s a m. kir. v. és

k. minisztériumhoz bemutatandó törlesztési terv betartása mellett törlesztve lesz.«

Részemről jobb tervet nem tudok most sem, mint a zsellér-utczait A ki közelebb a főtérhez, nagyobb, megfelelőbb területet ismer, melyet a józan ész szerint elfogadható árak mellett meg lehetne venni: az előtt szívesen meghajolok, a jó helyett a jobbat, mindig készséggel elfogadom.

Révész Jáuos

isk.-széki tag.

Tornavörseny.

A helybeli főgimnázium ifjúsága készül az országos tornaversenyre, 28 főből álló képzett tornász-csapat fog a májusi ünnepélyre felvonulni, akiket Incze Lajos tanár buzgó odaadással készít a nagy mérkőzésre, a tanári karból többen mennek velük, sőt maga az igazgató is vezetni fogja a fiukat s a derék tanférfiak nekik szánják idejüket pár napra a tündérszép fővárosban.

Vannak a diákok közt szegény fiuk, kik nem vehetnek részt a kirándulásban, ha a társadalom nem gondoskódik róluk, pedig oly kitűnő tornászok, akiknek hiányozniok nem volna szabad. Mint minden évben, úgy most is felhívjuk a t. közönséget adakozásra a szép czélra, felhívjuk különösen most, amikor országos lesz a verseny.

E tárgyban az igazgatóság következő átiratot intézte hozzánk;

Közoktatási kormányunk azon czélból, hogy a testképzés ügye iránt úgy a nagközönségben, mint az ifjúságban, a szeretetteljes érdeklődést továbbra is éb- rentartsa és fokozza, s a tanuló ifjúságnak testi és lelki legszebb és legnemesebb tulajdonságainak kifejtésére tettre serkentő komoly versengéssel is alkalmat nyújtson, elhatározta, hogy hazánk tanuló ifjúságát f. év május havának 27. 28. napjaira ismét országos tornaversenyre hazánk szép fővárosába összehívja, hogy ott az egész ország színe előtt megmutassa, megmaradt-e a testképzés ügye azon a színvonalon, amelyen négy év előtt; a legutóbb tartott országos tornaverseny alkalmával állott, avagy mennyiben haladt azóta előre.

Hazánk ifjúsága az ország szivében fog tehát összegyűlni; találkozni fog ott a határörzö székely ivadéka a hazaszeretetében kipróbált német, tót s román atyák gyermekeivel, hogy keblére ölelje édes testvérként a nagy magyar Alföld szülöttjét, hogy együtt már most is jelét adják annak, mire képes ész, erő és szent akarat, ha egyek a közös anya szere- tetében.

De a nagybányai áll. fögymnasium ifjúságát más czél is vezeti ahaza fővárosába, amelytől oly távol lakik. Ismerni, látni óhajtja annak nevezetességeit és közhasznú intézményeit, múzeumait, a haza körül érdemeket szerzett nagyok emlékeit stb., hogy visszatérve szükebb otthonába, magával hozza a lelkesedés, a hazaszeretet soha el nem alvó Vesta-tiizét s azt a szilárd elhatározást, hogy valamikor ö is számottevő tényezője lesz a magyar társadalomnak.

Hogy ezen czélnak a vezetésemre bízott iskola ifjúsága is derekasan megfelelhessen a nemes város és vidékének lelkes közönségéhez kell folyamodnom, hogy anyagi támogatásával tegye lehetővé, hogy olyan szegényebb sorsú tanulókat is lehessen a küzdőtérre kiállítani, akik edzett testi erejükkel és gyakorolt ügyességükkel előtérbe fogják állítani Nagybánya sz. kir. város színeibe öltözött csapatunkat.

Kérelmemet annál bátrabban intézem a tek. szerkesztő úrhoz, mivelhogy a közelmúltban is alkalmam volt örvendetesen és hálásan meggyőződni arról, hogy nem tagadja meg ily esetekben kegyes támogatását városunk és vidékünk ezen első kulturintézeté- nek kevésbbé tehetős ifjúságától,

Hazafias üdvözlettel

Nagybánya, 1905. április havában.

Jwrkovich Emil,

áll. főgynrn igazgató.

Ez átirat alapján kérjük a nemes társulatokat, egyesületeket, valamint egyeseket, hogy a hazafias czéltól ne vonják meg jóakaratukat.

Adományokat szívesen közvetítünk s azokaj nyilvánosan nyugtázzuk.

HETI KRÓNIKA..

Akár hiszitek, akár nem, nyájas olvasók, de a hét, 10 fokos hideggel kezdődött vasárnap reggel, mert mi pihenni szerető irkászok vasárnapot vesz- szük a hét első napjának, előbb pihenünk s azután dolgozunk, ellentétben azokkal, a kik 6 napokon át munkálkodnak és azután nyugosznak meg.

Most pedig árnyékban 15 fok meleggel végződik a hét, igazi pompás nyári hangulattal. Hát ez

Veér Judit rózsája.

— Részlet Lampért Géza regényes szinjátékából. —

(II. felv. IV. jelenet.)

Judit:

(Kibocsátja Both kapitányt a börtönből.) Both:

Judit, én galambom, mit akarsz raboddal? Judit:

Megszabadítom, leoldom a bilincsét, Visszaadom néki a legdrágább kincsét,

— Elvezetem e bus világból egy másba.

Both:

Hol nincs börtön, bilincs . . .

Judit:

Oda!

Both:

A halálba . . .

Judit;

Nem, nem a halálba, viszlek — szabadságra! Nem a koporsóba, nem a temetőbe :

Uj életre hívlak, éltem megmentője.

Ott vár a boldogság két iker virága :

Ott vár a dicsőség, ott vár a szerelem •— Mondd, eljösz-e velem?

Both:

És — ha szabad tudnom, hol ez a szép világ? Judit:

Tekints magad körül: im, a fű, fa, virág.

A levegő, a menny ránk boruló boltja,

Az üde forrás, mely szomjúságunk oltja,

A fekete rög, mely kenyerünket adja,

A nép, mely e rögöt munkálja izzadva,

Az erdő, amelyben bölcsőnk fája termett,

A föld, mely ölében apáink pihennek.

Vidám és szomorú emlékeknek raja,

Özöne a vérnek, könnyek áradatja . . .

— Ezt mind-mind egy szó ha egybe foglalhatja: Ez a te nem ösmert világod — a haza 1

Both:

Szép, nagyon szép. . . s ugyan merre van az útja E bűvös világnak ?

Judit :

Ha szived nem súgja: Majd megmutatja a Rákóczi zászlaja!

Both:

Rákóczi ?

Judit:

Rákóczi! . . . Nem pezs- dül e névre

Föl a szived vére ?

Tudod, ki ő?

MIai számunk © oldal.

Both:

A rebellisek vezére. Judit:

Vitéz kuruczoké!

Both :

Kuruczok ? Vitézek ?

Rongyos koldusok, kóbor szegény legények, Akik császárukra hűtlen’ kaszát fentek. —

Judit.

Koldusok, szegények, ... de nem bennük az ok, Koldussá, rongyossá tették azok,

Akikre jogosan most fegyvert emeltek 1

Both:

S kik azok?

Judit:

Kik? . . . Talán nem is testi ellen . . .

A mozgatójuk egy sápadt siri szellem,

Kinek ott van helye a sötét kriptában,

De nem tud pihenni a siri világban,

Hazánk, szabadságunk ellen kisérteni Följár onnan . . . s nincs, ki azt mondaná neki: Vissza, sötét szellem ; Oh, hogyha valaha Egy ily nemes, bátor, bölcs férfi akadna:

Örök dicsőséget szerezne nevének.

Százados haragnak, ádáz gyülölségnek De vége szakadna!

Nincs most ilyen. . . A rossz szellemre hallgatva,