Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1905-04-16 / 16. szám

TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK NóLITNT ID IEE] 1ST VASÁRNAP Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felsőbányal-utcza 20-lk szám alatt. Még egy pár szó. . . Lapunk 14-ik számában irt vezető czik- kemre nehány megjegyzést hallottam, ezekre óhajtok választ adni lehető tárgyilagos rö­vidséggel, r, 1. Hogy hol a város közepe, azt körző­vel megmérni bajos dolog volna, mert Nagy­bánya sem tökéletes négyszöget, sem szabá­lyos kört nem képez (értem a beépitett terü­letet), hanem a belváros olyan póklábakat eresztett, melyek szabálytalanul terpeszked­nek szét. Középnek veszem és vettem a fő­teret, nemcsak azért, mert körülbelül tényleg ez a város közepe, hanem, mert minden ut- cza, ut idevezet s a dolog természeténél fogva ez a forgalom központja is. A czél már most nem lehet egyéb, mint az, hogy men­nél közelebb építsük az aj központi iskolát a főtérhez. Város nélküli, (árván álló) iskolára és iskola nélküli városra nincs szükségünk. 2. Arról nem beszélhetünk, hogy 2—3 iskolát épitsünk keleten, nyugaton, központ­ban stb., mert az állammal a szerződés meg van kötve s annak ide vágó pontja igy hangzik: (Harmadik pont.) Kötelezi magát Nagybánya sz. kir. r. t. vá­ros, hogy a m. kir. vallás és közoktatásügyi mi­nisztérium által kiterjedésileg is meghatározandó városi, avagy a város által megszerzendő telkeken a m, kir. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­térium által jóváhagyandó tervek szerint, a) a város belterületén egy tizenkét tante rémből, egy tanács szobából, igazgatói lakásból, szolgai lakásból és mellékhelyiségekből, b) a veresvizi c) a kereszthegyi külterületeken egy három­három tanteremből s egy-egy tanító; lakásból, d) a borpataki e) a kőbánya-feketepataki külterületeken pe­dig egy-egy tanteremből és egy-egy tanítói la­kásból, valamint a szükséges mellékhelyiségekből s a tartozékokból álló iskolai épületeket saját költségén felépíteni, úgy, hogy azok legkésőbb 1906. szeptember elején tényleges használatba vehetők legyenek.« Világos ebből, hogy a belterületen csak egyetlen egy 12 tantermes iskola épithető. 3. Hogy a telek mibe kerül, másodrendű kérdés, az első csakis az lehet, hogy megfe­leljen teljesen a taniigy kívánalmainak. A várost nem terheli a telek egy krajczárral sem, a város atyáinak tehát ez ne okozzon álmatlan éjszakákat, végre is az iskolát nem vihetjük a posztfundusokra, azért, mert ott olt'sóbb a terület. * -V’ *" > A szerződés idevonatkozó pontja,-világo­san mondja a következőket: (Ötödik pont. Második bekezdés.) »Viszont a kir. kincstár kötelezi magát, hogy a város által évi járulékként befizetendő 22310 K összegből a nm. vallás- és közoktatásügyi minisz­térium által meghatározandó, de mindenesetre olyan összeget enged vissza évenként a város­nak, mindaddig, mig a telkek beszerzésére a 3. pont értelmében építendő iskolai építkezések költ­ségeire, illetve felszereléseire a város által felve­endő kölcsön, a megállapítandó s a m. kir. v. és k. minisztériumhoz bemutatandó törlesztési terv betartása mellett törlesztve lesz.« Részemről jobb tervet nem tudok most sem, mint a zsellér-utczait A ki közelebb a főtérhez, nagyobb, megfelelőbb területet is­mer, melyet a józan ész szerint elfogadható árak mellett meg lehetne venni: az előtt szívesen meghajolok, a jó helyett a jobbat, mindig készséggel elfogadom. Révész Jáuos isk.-széki tag. Tornavörseny. A helybeli főgimnázium ifjúsága készül az orszá­gos tornaversenyre, 28 főből álló képzett tornász-csa­pat fog a májusi ünnepélyre felvonulni, akiket Incze Lajos tanár buzgó odaadással készít a nagy mérkő­zésre, a tanári karból többen mennek velük, sőt maga az igazgató is vezetni fogja a fiukat s a derék tanférfiak nekik szánják idejüket pár napra a tündér­szép fővárosban. Vannak a diákok közt szegény fiuk, kik nem ve­hetnek részt a kirándulásban, ha a társadalom nem gondoskódik róluk, pedig oly kitűnő tornászok, akik­nek hiányozniok nem volna szabad. Mint minden év­ben, úgy most is felhívjuk a t. közönséget adakozásra a szép czélra, felhívjuk különösen most, amikor orszá­gos lesz a verseny. E tárgyban az igazgatóság következő átiratot intézte hozzánk; Közoktatási kormányunk azon czélból, hogy a testképzés ügye iránt úgy a nagközönségben, mint az ifjúságban, a szeretetteljes érdeklődést továbbra is éb- rentartsa és fokozza, s a tanuló ifjúságnak testi és lelki legszebb és legnemesebb tulajdonságainak kifej­tésére tettre serkentő komoly versengéssel is alkal­mat nyújtson, elhatározta, hogy hazánk tanuló ifjúsá­gát f. év május havának 27. 28. napjaira ismét orszá­gos tornaversenyre hazánk szép fővárosába összehívja, hogy ott az egész ország színe előtt megmutassa, meg­maradt-e a testképzés ügye azon a színvonalon, ame­lyen négy év előtt; a legutóbb tartott országos torna­verseny alkalmával állott, avagy mennyiben haladt azóta előre. Hazánk ifjúsága az ország szivében fog tehát összegyűlni; találkozni fog ott a határörzö székely ivadéka a hazaszeretetében kipróbált német, tót s ro­mán atyák gyermekeivel, hogy keblére ölelje édes testvérként a nagy magyar Alföld szülöttjét, hogy együtt már most is jelét adják annak, mire képes ész, erő és szent akarat, ha egyek a közös anya szere- tetében. De a nagybányai áll. fögymnasium ifjúságát más czél is vezeti ahaza fővárosába, amelytől oly távol la­kik. Ismerni, látni óhajtja annak nevezetességeit és közhasznú intézményeit, múzeumait, a haza körül ér­demeket szerzett nagyok emlékeit stb., hogy vissza­térve szükebb otthonába, magával hozza a lelkesedés, a hazaszeretet soha el nem alvó Vesta-tiizét s azt a szilárd elhatározást, hogy valamikor ö is számottevő tényezője lesz a magyar társadalomnak. Hogy ezen czélnak a vezetésemre bízott iskola ifjúsága is derekasan megfelelhessen a nemes város és vidékének lelkes közönségéhez kell folyamodnom, hogy anyagi támogatásával tegye lehetővé, hogy olyan szegényebb sorsú tanulókat is lehessen a küzdőtérre kiállítani, akik edzett testi erejükkel és gyakorolt ügyességükkel előtérbe fogják állítani Nagybánya sz. kir. város színeibe öltözött csapatunkat. Kérelmemet annál bátrabban intézem a tek. szerkesztő úrhoz, mivelhogy a közelmúltban is alkal­mam volt örvendetesen és hálásan meggyőződni arról, hogy nem tagadja meg ily esetekben kegyes támo­gatását városunk és vidékünk ezen első kulturintézeté- nek kevésbbé tehetős ifjúságától, Hazafias üdvözlettel Nagybánya, 1905. április havában. Jwrkovich Emil, áll. főgynrn igazgató. Ez átirat alapján kérjük a nemes társulatokat, egyesületeket, valamint egyeseket, hogy a hazafias czéltól ne vonják meg jóakaratukat. Adományokat szívesen közvetítünk s azokaj nyilvánosan nyugtázzuk. HETI KRÓNIKA.. Akár hiszitek, akár nem, nyájas olvasók, de a hét, 10 fokos hideggel kezdődött vasárnap reggel, mert mi pihenni szerető irkászok vasárnapot vesz- szük a hét első napjának, előbb pihenünk s azután dolgozunk, ellentétben azokkal, a kik 6 napokon át munkálkodnak és azután nyugosznak meg. Most pedig árnyékban 15 fok meleggel vég­ződik a hét, igazi pompás nyári hangulattal. Hát ez Veér Judit rózsája. — Részlet Lampért Géza regényes szinjátékából. — (II. felv. IV. jelenet.) Judit: (Kibocsátja Both kapitányt a börtönből.) Both: Judit, én galambom, mit akarsz raboddal? Judit: Megszabadítom, leoldom a bilincsét, Visszaadom néki a legdrágább kincsét, — Elvezetem e bus világból egy másba. Both: Hol nincs börtön, bilincs . . . Judit: Oda! Both: A halálba . . . Judit; Nem, nem a halálba, viszlek — szabadságra! Nem a koporsóba, nem a temetőbe : Uj életre hívlak, éltem megmentője. Ott vár a boldogság két iker virága : Ott vár a dicsőség, ott vár a szerelem •— Mondd, eljösz-e velem? Both: És — ha szabad tudnom, hol ez a szép világ? Judit: Tekints magad körül: im, a fű, fa, virág. A levegő, a menny ránk boruló boltja, Az üde forrás, mely szomjúságunk oltja, A fekete rög, mely kenyerünket adja, A nép, mely e rögöt munkálja izzadva, Az erdő, amelyben bölcsőnk fája termett, A föld, mely ölében apáink pihennek. Vidám és szomorú emlékeknek raja, Özöne a vérnek, könnyek áradatja . . . — Ezt mind-mind egy szó ha egybe foglalhatja: Ez a te nem ösmert világod — a haza 1 Both: Szép, nagyon szép. . . s ugyan merre van az útja E bűvös világnak ? Judit : Ha szived nem súgja: Majd megmutatja a Rákóczi zászlaja! Both: Rákóczi ? Judit: Rákóczi! . . . Nem pezs- dül e névre Föl a szived vére ? Tudod, ki ő? MIai számunk © oldal. Both: A rebellisek vezére. Judit: Vitéz kuruczoké! Both : Kuruczok ? Vitézek ? Rongyos koldusok, kóbor szegény legények, Akik császárukra hűtlen’ kaszát fentek. — Judit. Koldusok, szegények, ... de nem bennük az ok, Koldussá, rongyossá tették azok, Akikre jogosan most fegyvert emeltek 1 Both: S kik azok? Judit: Kik? . . . Talán nem is testi ellen . . . A mozgatójuk egy sápadt siri szellem, Kinek ott van helye a sötét kriptában, De nem tud pihenni a siri világban, Hazánk, szabadságunk ellen kisérteni Följár onnan . . . s nincs, ki azt mondaná neki: Vissza, sötét szellem ; Oh, hogyha valaha Egy ily nemes, bátor, bölcs férfi akadna: Örök dicsőséget szerezne nevének. Százados haragnak, ádáz gyülölségnek De vége szakadna! Nincs most ilyen. . . A rossz szellemre hallgatva,

Next

/
Thumbnails
Contents