Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1905-03-26 / 13. szám

Márczius 26 13. szám. (3) I NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. nos tokaji borban egy különös eljárás folytán a vas­nak chininhez kötött vegyületét akként visszük be, hogy az a borban tökéletesen oldva, úgyszólván össze­érve változatlan marad. Ez az egyedüli reál és orvos­tanárok által számtalanszor ajánlott vasspeczialitás. Óva intem a tisztelt közönséget a silány, bár hangza­tosabb reklámmal hirdetett különlegességektől. Kap­ható 3.60 és 6 koronás üvegekben a készítőnél »Ma­gyar Korona« gyógyszertár, Budapest, VIII Calvin-tér. Személyi hir. Szieber Ede kir. tanácsos, tankerü­leti főigazgató e hó 22-én városunkba érkezett, hogy a szokásos tavaszi vizsgálatot megtartsa a főgimná­ziumban, a köztiszteletben és közszeretetben álló fő­igazgató meglátogatta az összes osztályokat, aztán gyűlést tart a tanári karral s e hó 27-én városunkból elutazik. A nagybányai izr. filléregylet f. hó 21-én úgy anyagilag, mint erkölcsileg igen sikerült kedélyes tánczestélyt rendezett a Nagyszáloda kistermében, melyet a közönség teljesen megtöltött. Az első né­gyest 35 pár tánczolta. A mulatság, melynek sikere dr Weisz Ignácznénak az egylet fáradhatatlan elnö­kének köszönhető, derült hangulatban reggel 5 óráig tartott ; a jelenvoltak a legkellemesebb emlékekkel telten távoztak. Jegyeiket megváltották: Pokol Elek 10 K-val, Sipos Lajos, Zichermann Dezső, 2-2 K- val. Felülfizettek: dr Weisz Ignácz 4 K, dr Grósz Albert, Steinfeld Béla 3—3 K, Engel Jenő, Jano- vits állomásfőnök, Rezső Gyula 2—2 K, dr Köves Miklós, Rezső Samu, Grünvald Mór, Vajda Márton, Taub Bertalan, Vider Samu, Benedek Vilmos, Fren­kel Mór 1 — 1 K, kiknek az egylet nevében ez utón mond köszönetét az elnökség. Az uj ref esperes beiktatásának sorrendje már végleg meg van állapítva. Április 27. d. e. 10 órakor egyházmegyei közgyűlés lesz a városháza tanácster­mében. A gyűlést Szabó József h. esperes nyitja meg s Széli György újonnan választott esperest küldcttsé- gileg hívják meg a gyűlésbe, a ki nyomban leteszi az esküt és megtartja programmbeszédét, ezután üdvöz- lik öt a tanácsbirák, lelkészek, tanítók. Majd délben bankett lesz a díszteremben s az nap egyéb tárgyat nem fognak fölvenni. Megjelent a helybeli ref. egyház állapotáról a harmadik füzet, vagyis harmadik évi jelentés Soltész Elemér tollából. A 2 nyomtatott ivre terjedő füzet igen érdekes dolgokat tartalmaz. Szól a népmozgalmi adatokról, a vallás erkölcsi állapotról, az egyházi va­gyonról. Tiszta képet tár elénk a múlt évi adakozá­sokra vonatkozólag. Benne találjuk az elüljáróság név­sorát s a nevezetesebb gyűlési határozatokat. Végül tartalmazza a füzet az összes adófizetők névsorát s kimutatja azok hátralékát is. Csak helyeselni tudjuk ezt a legnagyobb nyilvánosságot, melyben föltárul előttünk az ev. ref. egyház élete s követendő példá­nak tartjuk. Ugyancsak Soltész Elemértől megjelent 1905. márczius 15 iki beszéde a »Szabadságról«. Hogy a tartalmas szép beszéd kapható-e és mennyiért ? az nincs a borítékra írva. Tűz Felsőbányán. Folyó hó 22-én, szerdán este 7 órakor tűzi lárma zavarta fel Felsőbánya nyugal­mát. Tury Ferencz lakatos műhelye kigyuladt s csak­hamar lángokban állott nem csak a műhely, de az istálló is, melynek padlására az nap szállították be a drága, finom takarmányt. A harangokat félrever­ték, a bányászkolompot megütötték a piaczon, csak­hamar összefutott a nép s gyors munkával gátat vetett a bősz elemnek, megmentve a lakóházat és a szomszédos házakat, a szikrákat azonban a szél oly messzire hordta, hogy a kissé magasabban fekvő műhelytől kigyuladt a református templom is, mintegy 2 négyzet méternyi megégett a zsindely fedélzetből. Ekkor azonban megnyitották a vízvezeték csapját s egy hatalmas sugárral megtámadták a tető tüzet. Az erősen vágó nagy mennyiségű viz pár perez alatt kioltotta a gyulást a templom fedelén. Bizonyos az, hogy ha vízvezeték nincs, akkor a templom igen nagy veszedelemben forgott volna, igy azonban igen könnyű volt elbánni a veszedelemmel. Pedig a víz­tartó medenezét ilyenkor tartalékvizzel nem is látják el s csupán az a viz állott rendelkezésre, ami a cső­ben folyik, mégis a legjobb tűzoltóságnál is jobbnak bizonyult a vízvezeték-. Egyet azonban tapasztaltunk az esetnél, azt, hogy több csap-kulcsot kell ren­delkezésre bocsátani, hogy vész esetén a viz azon­nal hozzáférhető legyen s ha egyik-másik kulcs el­törik. még mindig legyen tartalékban harmadik. A tűz oka ismeretlen, a háztulajdonosnak az a gyanúja, hogy gyújtogatásból eredt. Ez azonban nem bizonyos. Iskolaszéki ülés volt márcz. 20-án d. u. 4 óra­kor, ennek legnevezetesebb intézkedése, hogy az állami iskola telkének kijelölésére nézve a tájékoz­tató előmunkálatokat megkezdette. Szabó Adolf el­nöklete mellett, Dr Makray Mihály, Moldován'László, Révész János, Szellemv Geyza és Torday Imre ta­gokból álló bizottságot küldötte ki arra nézve, hogy a megfelelő telkek ismertetéséről tegyenek vélemé- nyes jelentést. A bizottság szerdai ülésében beosz­totta a különböző telkeket a tagok között s igy minden telekről tájékoztatással egy külön előadó fog szolgálni. Az eddig kombináczióba vett telkek kö­vetkezők : 1. a Pap Zsigmond-féle Kossuth-utczai és 2. a Szendy-féle Kossuth-utczai telkek, hol telje­sen modern terv szerint lehetne iskolát építeni, azon­ban e telkek a város központjától kissé kijebb es­nek. 3. A zsellér-utczai egyik háztömb a Mazgony-féle Kameráth, Leitner stb. ház és a kincstári előadói lak, ez a legeszményibb terv volna, megvásárlása azon­ban költséges. 4. A vár-utezai Léding ház, a Lipnitzky ház, a kántoriak, Singer Jakab sörraktára, ezek azon­ban nem tesznek ki egy holdat. Újabban 5. Horváth András is felajánlotta felsőbányái utczabeli telkét is­kolának 6. A Sesták-féle telek a Szénatéren, mely a belvároson kívül esik. A bizottság kedden hely­színi szemlét fog tartani. A m. kir. csendörség már a jövő héten teljesí­teni fogja Nagybánya városában a közbiztonsági szol­gálatot, tehát ezen a téren egész uj aerába lépünk. Mi megvagyunk győződve felőle, hogy ez kedvezőbb helyzetet fog Nagybányán teremteni s a sok panasz, mi az idegenek részéről is gyakran fölmerült lassan­ként meg fog szűnni. A felszereléseket a csendőr­parancsnokság elkészítette, a laktanya-kérdés meg van oldva, a Főtéren és az utczákún 3 faköpenyeget építenek Ezekre nézve azonban sietünk hangsúlyozni, hogy azok ne csak czélszerüek, de díszesek is le­gyenek, nehogy elcsúfítsák a Főteret, vagy valame­lyik főutezát: Mire lapunk újra megjelenik, tehát jövő vasárnap már ez a nevezetes újítás meg fog va­lósulni. A városi közmunka bizottság ma d. e. 10 óra­kor a városházán gyűlést tartott, melyen egyedül a villamos világítási szerződést tárgyalták. A bizottság abban állapodott meg, hogy mivel a szerződés a ta­gok előtt többnyire ismeretlen, ezért a szerződést sokszorosittatni fogja s kiosztja a tagok között s csakis ezen tanulmányozás után fog véglegesen dönteni. Pályázat tanulmány utazási ösztöndíjakra. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara pályázatot hir­det egy 600 (hatszáz) koronás és négy egyenkint 300 (háromszáz) koronás tanulmányutazási ösztöndíjra. A 600 koronás ösztöndíjat a kereskedelemügyi minisz­ter ur adományozza, a 300 koronásokat pedig saját pénztára terhére a kamara. A 600 koronás állami háttá, mi fog történni ma. Lejött a pódiumról, ölébe kapta Pistát és elkezdett sírni, zokogni. Úgy vitte föl a kathedrába magával. — Hát te is voltál ? te szegény, szegény kis árva! — szólt s minden szónál megcsókolta a fiúcska arczát. Ezekre a szavakra, ezekre a könyekre Pista is elkezdett sírni, én is; sirtunk keservesen, hangos jaj­szóval patakzó könyekkel. Mikor egy kicsit lecsöndesedtem, leeresztettem a hónom alatt tartott, szijbakötött könyv-csomót a padlóra s kalapomat két kezem közt forgatva megálltam a páter előtt s megkérdeztem : — Hát igazán meghalt ö is ? — Meg, fiam. Mindenki meghal, akit megölnek. Újra nagyon elsírtuk magunkat. A páter előbb csititott, aztán, hogy elterelje figyelmünket, kérdezős­ködni kezdett. Először a látottakat meséltette el ma­gának, aztán Pistától kérdezősködött családi állapo­taik felől. — Hát megismerted édes apát ? — Meg, de nem hiszem, hogy ö volt. ­— Mikor láttad azelőtt ? — Rég nem láttam, fötisztelendő páter. — Mikor ment el otthonról? — Még tavaly. A mama azt mondta, a táborba ment, mert szabadság lesz ezután és akkor mi nagyon boldogok leszünk. — Nem volt többet otthon azóta ? — Nem. Egyszer meg azt mondta a mama, hogy édes apa kimegy idegen országba, mert elveszett a szabadság. — De aztán elfogták édes apádat menekülés közben. — Szegény apa! De tessék még azt is meg­mondani, mi az a szabadság ? — A szabadság szentség, édes fiacskám. Olyasmi, amiért árvának is iobo lenni, mint a nélkül királyfi­nak. Majd, ha megnősz és a jó Isten ád megint sza­badságot, majd megtudod, mi az ? És büszke leszesz édes apádra. Ne sírj, edes fiam, ne sirj ! hiszen láttád édes apád sem sirt, mikor meghalt a szabadságért. A vértanú arvaja egyszerre csak megértette a pátert. Előbb elvörösödött, aztán letörölte könyeit erős gyermek-akarattal, 1 kered/.ett az öreg pap ólé­ból és beült helyére a padba. Én mellé. A fötiszte­lendő ur pedig szemeit törü:getve folytatta az elő­adást a magyarok bejöveteléről és váltig bizonyít­gatta hogy már akárhogy van, akár mint van most de — mégse jöttek hiába." ösztöndíjnál feltétlenül igazolandó, hogy a pályázó ka­tonai .kötelezettségének eleget tett s megjelölendő, hogy vajon biztosítva van-e előre is egy megfelelő külfüldi gyárban vagy műhelyben való alkalmaztatás, esetleg valamely külföldi szakiskolába való felvétel. A pályázónak (kiskorúaknál a szülőknek) kötelezettséget kell vállalni az iránt, hogy az ösztöndíj külömbeni visszafizetésének terhe alatt vissza fog térni hazájába és szerzett ismereteit itthon fogja értékesíteni. Ez ösz­töndíjak elnyeréséért pályázhatnak oly törekvő és jó előképzettségű iparos vagy kereskedő ifjak, kik a debreczeni kamara kerületében (Hajdú, Bereg, Jász- nagykunszolnok, Máramaros, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa vármegyék területén) illetőséggel biró iparo­soknak, kereskedőknek vagy más foglalkozású egyé­neknek ipari pályán élő gyermekei, avagy másodsor­ban, akik bár idegen illetőségűek, de tanonczkiképez- tetésüket a kamara területén nyerték s szakbavágó segédi foglalkozásban itt legalább három évet töltöt­tek. A felsőbb szakiskolákat végzett ifjak előnyben ré­szesülnek. Az ösztöndíj czélja az, hogy az arra érde­mesített törekvő ifjaknak megkönnyítse a kamara a szakmájukban való magasabb kiképeztetést s e czélból gyámolitsa őket külföldi műhelyek, ipartelepek, vagy kereskedelmi vállalatok felkeresésében s ott leendő gyakorlati alkalmaztatás elnyerésében. Akik az ösztön­díjra pályáznak, igazolni tartoznak azt, hogy az álta­lános feltételeknek megfelelnek, tehát családi és ille­tőségi viszonyaikat, szülőik vagyoni helyzetét, előkép­zettségüket és nyelvismereteiket, erkölcsi magavisele- tüket tartoznak bemutatni tanoncz-bizonyitványukat és munkakönyvüket s általában mindazon okmányaikat, melyekkel eddigi tanulmányaikat és sikereiket igazolni tudják. Tartoznak továbbá leírni azt a tervet és azt a czélt, amelynek kivitelére az ösztöndíjat kérik, te­hát utazásuk tervét, időtartamát és tanulmányszerzé­süknek egyéb kilátásba vett körülményeit. Akik pusz­tán a 600 koronás állami ösztöndíjra pályáznak ezt kérvényükben határozottan megjelöljék. A pályázati kérvények május 15-ig nyújtandók be. Államvizsga. Paul Jakab, ki nem rég távozott el városunkból Zalatnára számtisztnek, a bányászati ál • lamvizsgálatot sikeresen letette. Fásítás. A Felsöbányai-utczában az ev. templom előtt a héten csinos fasort ..ültettek. Az egyes fák íz­léses vasvédő rácsokkal vannak ellátva s az utczai fo­lyóka és az aszfalt párkánya közé helyezve. A több mint 2 méter magas fiatal fák gömbalaku juharfák (Acer umöraculifera) s Mühle Vilmos temesvári ker­tészetéből valók. A minorita társház építkezéséről hozott közle­ményünk széles ökörben {feltűnést keltett s mindenki csodálkozik azon, hogy a társház nem használta fel a kedvező alkalmat a köznek kiszélesítésére, valamint azon is, hogy a tanács azt igy engedélyezte, valóban, ha 200 ezer koronás építkezéseknél sem tekintünk az ilyenekre, akkor soha sem fog Nagy’ánya girbe-gurba sikátoraitól megszabadulni. A mi vidékünket »Rozsály és Guttin hegyvidék« czim alatt lovag Siegmeth Károly a múlt héten ve­tített képekben'j|és felolvasásban ismertette Miskol- ezon a borsodi bükk-egylet ünnepélyén. Valóban köszönettel tartozhatunk a Máv. derék h. üzletveze­tőjének, aki vidékünknek messze földön szerez jó barátokat. Halestély lesz a Nagyszálló vendéglőjében április 2-án, mely alkalommal mindenféle halak, u. m : ha­lászlé, rántott fogas, hideg halak stb. kitűnő italok lesznek kaphatók. Számos látogatást kér, Rumpold Gyula vendéglős. Legújabb. A közmunka-bizottságban ma nagy meglepetéssel arról értesülünk, hogy a miniszter a ligeti nyaralók tervét nem hagyta jóvá s a bizottság egyáltalában levette a napirendről a ligeti nyaraló­kat, másutt lehet, de a ligetben nem. Ugyancsak ked­vezőtlenül jött le a vízvezeték is a ?mniszteriumtól, nincs elegendő viz és egyáltalában elutasítja az egész vízvezeték tervét. Ezt a kérdést azonban a város nem szándékozik a napirendről levenni, még ha a minisz­térium áll is útjába. Születtek: 89. márcz. 15. Makray Kárplynak »Károly«. 90 márcz. 17. Kis Jánosnak »Pepi«. 91. márcz. 12. Marosán Miklósnak »Sándor«. 92. márcz. 14. Viaszin Jánosnak »Matild«. 93. márcz. 14. Miháli Matildnak »Juliánná«. 94. márcz. 16. Barazsu Endré­nek »Erzsébet, Ida«. 95. márcz. 13. Kiss Sándornak »Mária«. 96, márcz. 22. Hotka Lászlónak »István«. 97. márcz. 22. Ináncsy Jenőnek »Jenő Károly«. 98. márcz. 19. Pfeilmájer Lajosnak. »József Ede« nevű gyermeke. Meghaltak. 98., márcz. 18. Birnbaum Eszter izr. 11 éves, czipész gyermeke, agyhártyalobban. 99., már­czius 20. Penty Albert róm. kath. 57 éves, m. kir. fő- erdész, tüdögümökórban. 100., márcz. 24. Alb Flóris, gör. kath. 4 éves, napszámos gyermeke, hevenybél- hurutban. 101., márcz. 23. Marosán Mária özv. Tóth Sándorné, gör. kath. 70 éves, napszámos, aggkórban. 102., márcz. 23. Miskolczy Klára özv. Gerö Józsefné, ev. ref. 77 éves, aggkórban.

Next

/
Thumbnails
Contents