Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1905-03-19 / 12. szám
12. szám. (2) 1905. Márczius 19. ______________________NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. ké t ebben az anyagelvü sivár világban az oly szükséges eszmeiséggel, hogy a fontolva haladás biztos ösvényén minél hamarább megvalósíthassuk a bölcs 12 pontnak minden betűjét s Kárpátoktól Adriáig, mint egy boldog, egységes nemzet kiálthassuk: Éljen a haza ! Torday Mimi Jakab Ödönnek »Márczius 15« czimü nehéz, de igen szép költeményét szavalta gyönyörködtetve és lelkesite a jelenvolt nagyszámú előkelő közönséget, mely élénken megtapsolta a szavaiét, kinek a sikerült szavalat végeztével csokrot is nyújtottak át. Szőke Béla Meszlényi püspök halála miatt nem vehetett részt s azért a műsor egy pontja elmaradt. Uj pont volt azonban, hogy Révész János nagy hatást keltve felolvasta Takács Ilusnak erre a napra irt hangulatos költeményét. A szerzőt lelkesen megéljenezték, valamint az előadót is Takács Ilus költeményét mai számunk tárczarovatában közöljük, Stoll Béla elnök zárta be a valóban kitünően sikerült lélekemelő ünnepélyt s mondott köszönetét a szereplőknek és a közönségnek. A polgári olvasókör este 6 órakor ünnepelt. A dalárda itt is közreműködött a mai napon negyedszer, derekasan megállván helyét,. Az ünnepi beszédet Szabó István tanár tartotta gazdad történelmi tartalommal. Krausz Károly fögimnáziumi tanuló Petőfi »Márczius 15.« czimü költeményét gyújtó hatással adta elő, Szokol Margit Gergely Mihálynak egy aktuális és egészen friss költeményét mutatta be kellő prantiro- zassal, érthetően, lelkesen, Rusznák Márton a tárogatót kezelte, s kicsalt belőle egy szép kurucz nótát, meg egy Lavotta dalt. Ajtai Nagy Gábor dr. haza- fiaz felolvasást tartott értekezve a múltról és korszak eszmeiről. Úgy az érdekes felolvasást, mint az előbbi szereplők előadásait is lelkes tapsokkal és éljenekkel jutalmazta a közönség. A kissé hosszúra nyúlt ünnepséget közös vacsora követte a kör termeiben, ezen a vacsorán 20.0-an vettek részt,-oly sokan, mint ez előtt soia. A zenét Jóska czigány, az ételeket Nagy Gyuri szolgáltatta s egyik ellen sem lehetett kifogás. A szabadság serlegét Torday Imre emelte föl s az egyetértésről emlékezve meg, felsorolta az egyetértésről emlékezve meg, felsorolta az egyleteket, társulatokat, melyek ma itt képviseltették magukat, éltette a szabadságot és a 48-as honvédeket, kik szintén részt vettek a kos vacsorában. Almer Károly al- elnök Kossuth Ferencz és Apponyi Albertet köszöntötte fel. Szerencsy József a magyar nőket éltette, Stoll Béla, mint a kaszinó elnöke Széchenyi nagy eszméiről beszélt, a kaszinó és körök hivatásáról s éltette a kort és annak tisztikarát. Révész János a mai ünnepségeken szerepelt három hölgyért, névsze- rint Torday Miczi, Takács Ilus, Szokol Margitért ürített poharat. A nagyszabású hazafias ünnepség, melyből a dal, a táncz és a jókedv sem hiányzott csak márcz. 16-án végződött reggel 8 órakor s némelyek, hogy mutassák, miszerint még mindig ünnepelnek, zászlóikat még most is kint tartják. Arról értesülünk, hogy a fővárosi márcz. 15-iki ünneplés igen gyenge kezek között mozgott, ha ez igy van, annál indokoltabh a mi örömünk, hogy mi sokszor kicsinyeit vidékiek mily őszintén és versenyezve tudjuk ünnepelni nagyjaink emlékét Aki nem érzi magát eléggé hazafiasnak, jöjjön Nagybányára tanulni hazafiságot. Hogyan tisztogatják Kecskeméten a gyümölcsfákat. A gyümölcsfákat nálunk Magyarországon, — sajnos — általában semmilyen gondozásban nem részesítik és ahol részesítik is, ez a gondozás mindössze abból áll, hogy a fákat télen vagy kora tavaszszal kaparó, kefe, vagy valamely más e czélra alkalmas eszköz segélyével megtisztogatják, De bármily gondosan hajtsák is végre a tisztogatásnak ezt a módját, az a legjobb esetben is csak félmunka marad, részint mert ily módon a fát igazán alaposan megtisztogatni nem is lehet, részint mert a fákról levakart penészgombák, rovarok stb. a fa tövébe hullanak, ahol a kedvező idő beálltával életre kelnek s a gyümölcsfák gyönge bimbóit, virágait és lombozatát jóformán csak úgy megtámadják, mintha nem is tisztogatták volna a fát. A hires gyümölcstermelő városban, Kecskeméten, nem ezt a módszert követik. Ott olyan fatisztogatási eljárás honosodott meg, amely szerint a fákról a mo- szatot, mohát, penészgombákat és a különböző rovarokat nemcsak feléből-harmadából távolitják el, hanem ezeket a gyümölcstermést veszélyeztető ellenségeket, még mielőtt kártékony működésűket megkezdték volna, alaposan kiirtják, megsemmisítik A kaparással, keféléssel, nem elégszenek meg; szinte azt lehet mondani, hogy megmosdatják a gyümölcsfákat, de szappan helyett egy külön e czélra készült igen hatásos szert, »Kénmájat« használnak. A Kénmáj azért alkalmas szer a gyümölcsfák tisztogatására, mert nemcsak az a tulajdonsága van meg, hogy a különböző penészgombákat (még a mézgafolyásf okozó gombákat is), továbbá a rovarokat és azok petéit és álczáit, nemkülönben a moszatokat és mohákat megöli, kiirtja, hanem ezenkívül még azzal a nevezetes sajátsággal is bir a Kénmáj, hogy a gyümölcsfák kérgét megpuhitja, minélfogva a fa tavaszszal, mikor vastagodni kezd, régi kérgét könnyen lehányhatja, simává lesz, tehát a rovaroknak búvóhelyet nem szolgáltat. Ha tehát a gyümölcsfák téli ápolásával nem fél munkát akarunk végezni, akkor kövessük a Kecskeméten szokásos eljárást, vagyis ne elégedjünk meg a gyümölcsfák kapargatásával, hanem enyhe téli napokon, vagfy kora tavaszszal, de mindenesetre még a rügyfakadás előtt, amikor az erős permetező folyadék a fának nem árt, erős 1'/a—2°/0-os Kénmáj-oldattal, melyhez egy kevés meszet is kevertünk, alaposan permetezzük meg a gyümölcsfák összes ágait; a fatörzseket és vastag ágakat pedig meszelő segélyével ugyancsak mésszel kevert Kénmáj-oldattal mázoljuk be. Tapasztalni fogjuk, hogy kénmájjal való kezelés folytán mily szépen megsimulnak, mennyire megifjod- nak gyümölcsfáink és mily bőséges, ép és egészséges terméssel hálálják meg fáradozásainkat. A gyümölcsfák okozerü ápolásának kérdésével részletesen a Kecskeméti Gazdasági Egyesület hivatalos lapja, a »Homok« czimü szakfolyóirat foglalkozik. Aki tehát ez irányban bővebb tájékozódást óhajt szerezni, annak ajánljuk, hogy a »Homok« czimü szaklap (ára egész évre 2 korona) kiadóhivatalától egy levelező-lapon mutató számot kérjen. A »Homok« kiadótulajdonosa Mayerfi Zoltán permetezöanyag-gyá- ros Kecskeméten, ahol a gyümölcsfák megtisztításához szükséges Kénmáj is, tudomásunk szerint kilónként 64 fillérét, használati utasítással együtt megrendelhető. HETI KRÓNIKA. Öröm és gyász érte városunkat egyszerre. Öröm a szabadság ünnepnapja, mely a szegénynek a szenvedőnek is az egyenlőséget, a teher alatt roskadozó* boldogabb éveit töltötte el. Innentől gyorsan emelkedett ; 1869. junius 12 én Sz, Mórról nevezett apát, 1881. november 6-án esztergomi kanonok és papnöveldéi rektor, 1887. október 17-én szatmári püspök lett. Ugyanezen év november 25-én Rómában XIII. Leo pápa által prekonizáltatott: 1888. év ápril 29-én, husvétutáni negyedik vasárnapon, a szatmári székesegyházban Császka György, szepesi püspök által püspökké szenteltetett, amidőn együtt működő szentelő püspökök gyanánt Pásztélyi János, munkácsi gör. szert. kath. és Bende Imre besztercze- bányai megyés püspökök szerepeltek. És ugyanezen napon püspöki székét elfoglalta és az egyházmegye kormányzását megkezdette. Jelmondatához (Dilectione et pace) híven, szeretettel és békével érvényesítette azon elveket, melyekért mások talán vért ontanak és perzselő lángot gyújtanak. Ifjú kora óta ismeretes volt szeretetre méltóságáról és szellemességéről, amivel sokszor többet vitt keresztül, mint a heveskedők. Mint püspök visszavonultan élt és a napi politikába csak akkor avatkozott, mikor főpásztori kötelességei ezt múlhatatlanul megkívánták. Volt egy kedves foglalkozása; ugyanis, mint a nagyhírű Hám János püspök emlékének kiváló tisztelője, mindent elkövetett, hogy nagynevű elődje emlékét fölelevenitse és ha lehetséges, a szentéletü főpapot a boldogok, szentek közé iktattassa. E végből a szent életű előd élettörténetét már két ízben is megiratta. Irsik Ferencz pápai praelatus, apát-kanonok által magyarul, Kesz- ler Ferencz pápai praelatus, apát-kanonok által latinul. Mindezt saját költségén kiadta, utóbbi 2-ik kiadásban is megjelent és Rómában közkézen forog. 1003. február 13-án v. b. t, t. lön kinevezve. Miként a biborszinü hajnal előre jelzi az áldást, életet, termékenységet osztogató napnak közeledését. úgy tűnt fel Meszlényi Gyula is a szatmári egyházmegyének láthatárán. Mielőtt Szatmár városát ismerte volna, már éreztette vele keresztény szeretetből származó jótékonyságát. amennyiben az 1888. év tavaszán a Szamos folyó kiáradása által Ínségre jutott vizkáro- sultak számára, kiosztás végett, Esztergomból 800 forintott küldött. Jeligéjéhez híven, keresztény szeretetből kifolyólag, csendben, kerülve a világ zaját, akart jót tenni és tényleg tett is jót. Es ezen állítás nem üres beszéd; meggyőződhetünk arról, ha figyelemmel olvassuk tetteinek sorozatát. Magasztos hivatásából kifolyólag főképen arra fordította figyelmét és legjobb igyekezetét, hogy a Krisztus vére árán megváltott híveknek lelki üdvét munkálja és biztosítsa. E czélból úgy székhelyén, mint az egyházmegye más helyein a főpásztori teendőket szívesen végezte. A bérmálás szentségének kiosztása végett az egész egyházmegyét bejárta és mindenütt személyesen hirdette híveinek az Isten igéjét. Egyházmegyéjét mindjárt kormányzása kezdetén Jézus szentséges szivébe ajánlotta. E szentséges szív tisztelete azóta mind nagyobb terjedelmet öltött és ünnepe, főképen Szatmárit, a Jézustársasági atyák buzgólkodása folytán, fényesen tartatik meg. A hitélet virágzásának megnyilatkozó jelei között a Rózsafüzér társulatok is szerepelnek. XIII. Leo pápának nyomdokait követve, nagy súlyt fektetett arra, hogy a bold. Szűz Máriának a rózsafüzér imádkozása által való tisztelete minél ismertebbé és gya- koroltabbá váljék. Hathatós buzdításával nagyban buzdította elő szent József tiszteletének terjedését; igazolják ezt a nak is a szabadságot zúgja fülébe s bearanyoz múltat és jóvöt egyaránt. Gyász Szatmár jótékony püspökének halála, kit hívei, egyházai őszinte szívvel siratnak, mert 18 éves működése a nemes tettek szakadatlan lánczolata volt. Ilyen ellentétes érzelmek közt telt el az egész hét. Ha hozzá vesszük még a Sándorok és Józsefek meglehetős nagy számú névestélyeit, akkor mindazt elmondtuk, ami csak megemlíteni való volt. Egy ilyen kedélyes névestély alkalmával, a házi gazda pályázatot nyitott a hét legrosszabb viczczére jutalom a legelső pohár viz a nagybányai vízvezetékből. Pályáztak pedig négyen. A. elmondta, hogy egyszer, mikor ő elmenőben volt hazulról, 3 éves kis lánya azt kérdezte tőle, hova mégy apám? mire ő igy, felelt : — Kenyeret keresni. — Ne menj apa, van itt a kredenezben elég, ez volt a kis gyermek válasza. És ha már a gyermekadomáknál vagyunk — folytatja B. — az én fiam végig ment az asztalon és leesett. — Mi történt fiam ? kérdezem tőle. — Elfogyott az asztal apám, felelt az apró nebuló, azért estem le. C. reá mutatott egy emberre. — Látjátok ott azt a széleshátu embert, annak volt egy millió forintja. — Nos és hogyan verte el, kérdeztük mindnyájan. — Nem verte el, csakhogy most két milliója van, felel C. diadallal. (Lehet, de nem Nagybányán. Szedő.) D, -nek szavaztuk meg a pohár baczillusmentes vizet: hangzott pedig az ö adomája eképpen : Francziországban mindenkinek van becsületrendje, aki csak számottevő ember, egy régi doktornak még se volt ilyen. — Doktor ur, mi az oka annak — kérdé egy pácziense, hogy önnek oly sok évi működése után még mindig nincs becsületrendje? — Hja! kérem, én azt hiszem, ennek az az oka, hogy nekem sok ellenségem van ezen a világon .... és a túlvilágon is. Ez a hét legrosszabb viczcze, aki gyártotta, a vizen kívül, megérdemel egy ingyen hónapos szobát is a városi nyaralókban. A minoritáknál egy lakást már nem merek neki Ígérni, mert az épületjükön szerda óta erősen folyik a bontás, rombolás és nemsokára az alapkőletételben is gyönyörködni fog a krónikás. Különfélék. szatmári püspök halálának szomorú alkalmából mai számunkban tárczaczikkethozunk, mi nagybányaiak is részvéttel fogadjuk a gyászhirt, mely hozzánk márcz. 15-én d. e. érkezett. Számos középületre kitűzték a gyászlobogót s naponkint többször harangoztatnak a nagy halottnak. A káptalan tagjai Pemp Antal prelátus kanonokot választották meg püspöki helynökké s igy ő intézi ez idő szerint az árvaságra jutott egyházmegye ügyeit. A temetés napját e hó 21-ik napjának délelőtt ü órájára tűzte ki a káptalan, a mély a halálesetről táviratilag értesítette a római szentszéket, a kabinet- irodát, az ország összes püspökségeit és az egyházmegye plébániai hivatalait. — Az elhunyt püspök holttestét dr. Pertik Ottó egyetemi tanár balzsamozta be márczius 15-én s másnap a reggeli órákban hozzáláttak a ravatal felállításához. Az elhunyt püspök még éltében azon óhaját nyilvánította, hogy szentek szaporodó szobrai, képei úgy a templomokban, mint a kath. intézetekben és magánosok házánál. Minden plébánia templom részére megszerezte az úgynevezett altare privilégiumot, kiváltságos oltárt. A Szent család tiszteletét, melyet O Szentsége, a pápa is annyira sürgetett, buzdítására felkarolták a megyebeli papok és hívek. A Szent Család képét minden templom részére meghozatta és a szegényebb templomok helyett a kép árát saját pénztárából fedezte. Több helyen állíttattak fel szentke resztutak, stá- cziók, részint a püspök, részint a hívek adakozásaiból. A hitélet fejlődésének és fejlesztésének hivatott munkásai a papok. A papi hivatás betöltésére hosz- szu és lelkiismeretes munkával kell elkészülni. Ezen előkészület a papnöveldében történik. A püspök egyházmegyéjének legelőkelőbb intézetét folyton éber figyelemmel kisérte. Hogy a lelkipásztorok hivatásukat sikeresen betölthessék és az anyagi gondoktól lehetőleg mentek legyenek, elégtelen jövedelmeik feljavításához évenkint meghatározott összegekkel járult a sajátjából. A templomok dísze és ékessége a püspöki hivatal gondosságának jelentős részét képezi. Ennek tudatában a székesegyházat különös kegyelettel őrizte, ékesítette, díszítette. A templom külső falai és a krypta rendbehozattak, a fedélszerkezet megujittatott, a tetőzet rézfedéllel láttatott el. Ezen munkának keresztülvitelében a püspöknek szives segédkezést nyújtott a székesegyházi káptalan. A templom belső díszének emelésére is meghozta a szükséges áldozatot, az egyházi felszerelvényeket részben kijavíttatta, részben újakkal pótolta. A hívek számának növekedése folytán két, Meszlényi Gyula
