Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1905-12-24 / 52. szám
52. szám. (2) 1905. Deczember 24. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE egy nagyobb szabású téglaégető kemenczére, általános visszhangra talált, egyelőre azonban, nagybányaiasan, elégedjünk meg a visszhanggal. A nagyszálló pályázati hirdetménye most sem volt megfelelő, a közgyűlés a harmadik javított kiadást is elvetette. Hát nehéz is egy ilyent megszerkeszteni, az is baj, ha keveset mond az ember, az is baj, ha sokat mond. Szívesen láttuk volna a színház kérdésének megoldását ebben a keretben, de egyesek, nem tudni mi okból, oly vehemensen ellenzik, mintha a színház legalább is járványkórház volna. Pedig a ; nagyszálló értékét is emeli, ha színház van ! mellette s mi is kinőttünk már abból a korszakból, mikor kocsiszínben is lehetett dekla- málni. Hátha a negyedik javított kiadás szerencsésebb lesz! Az üveggyár dolgát részleteiben nem tárgyalták, hanem kitűzték 30 nap múlva tárgyalásra. A polgármester kijelentette, hogy bemutatják a gazd. és pénzügyi bizottság javaslata alapján legközelebb a szerződés tervezetét, ahoz mindenki szabadon hozzá szólhat s majd a következő gyűlés fog véglegesen dönteni. Ezek szerint tehát tavasszal nem kezdik meg a Nagyszálló építését, ki tudja, ha a nyár folyamán is reá kerül-e a sor? Ennek azonban nem a képviselet az oka, hanem azok, a kik elfogadható pályázati hirdetményt mindeddig nem tudtak bejelenteni, sőt ennek a kérdésnek pénzügyi oldalát is, jövedelmezőségét stb. még eddig legkevésbbé sem világították meg. A gyűlés lefolyása különben következő volt: 1. A bérezés erdei vadászati jog jóváhagyását tudomásul vették. 2. Csengery Mihály illetőségét el nem ismerték. 3. A kórház számadását a leltárakkal tudomásul vették. 4. Az erdőtermények módosított árszabályza- zatát jóváhagyás végett bemutatták. 5. A korcsmái, sörházi, pálinkamérési szabályrendeletet a napirendről végleg levették. 6—7. A Göbölréti ingatlanok haszonbérbeadási jegyzőkönyvét és a Kovács Lőrincz-féle erdő- egyességet beterjesztették. 8. A vásárvám ügyét kiadták véleményezés végett a jogügyi bizottságnak. 9. Papp Elek terűéről 12 korona közmunkát leírtak, valamint: 10. Turics Ilána és Palágia terűéről 3 korona 86 fillér kamathátrálékot. 11—12. Blau Dezsőt és Klein Hermant a községi kötelékbe 50—50 koronáért fölvették. 13. Sesták Sándor tulmagas árt ígért a laposerdei lágyfü-termésért. Közgyűlés Bálint Imre javaslatára nem a lejjebb szállítás mellett határozott, hanem 250 korona kikiáltási árral uj árverési- rendelt el. 14—15. Nyirő Sándornénak és Csausz János- nénak a szokásos famennyiséget ismét megszavazták. 16. Ezután jött a téglagyártás kéidése, melyről feljebb már referáltunk. 17. A Nagy-szálló építési ügyében a képviselet a pályázati hirdetményt nem fogadta el. Maga a pályázati hirdetés igy hangzik : Az újonnan építendő szálloda és vigadó a Főtér, Kossuth Lajos-utcza, Timár-köz és Szt.-Miklós- tér közötti telken helyezendő el. A telek egy derékszöget képez, melynek főtéri és timárköz-utezai vonala 61 m., a Kossuth Lajos- utczai és Szt.-Miklós-téri vonala 49 m., összesen 2989 mz területtel bir. Az épület alap ismérve egy emelettel tervezendő. A tervezésnél a terület vízszintesnek vehető. Az épület vonalában a Főtéren földalatti csatorna létezik. Az emeleten egy szálló 40 különböző méretű vendégszobával, úgyszintén a vendéglős részére egy 4 szobás lakás, megfelelő mellékhelyiségekkel tervezendő. A városi vigadó egy 300 rrf alapterületű díszteremmel gyűlések, bankettek és bálok tartására, a diszterem végében egy színpad zsinórpadlással és sülyesztőkkel. a nagyterem mellett egy kisebb 120 nr területű kisterem, a szállótól elkülönített külön lépcsőházzal, teljesen külön álló éttermekkel, ezuk- rászdával, kényelmes előterekkel, öltözőkkel és megfelelő kényelmi helyiségekkel tervezendő. A főtéri homlokzaton egy díszes kávéházi helyiség 200 nr alapterülettel s az udvar felé játék és külön szobákkal, pinczével, megfelelő kényelmi helyiségekkel, a földszinten megfelelő nagyságú vendéglő tervezendő külön éttermekkel és az udvari térben téli kertnek alkalmazható étkező helyiségekkel. A konyha helyiségek és ezek mellékhelyiségei úgy helyezendők el, hogy azokból úgy a vigadó, mint a szálló többi étkező termei is jól megközelíthetők legyenek. Tekintettel a közeljövőben megvalósítandó (általános derültség) városi vízvezetékre, az emeletsorban fürdők és megfelelő számú vizöblitéses kló- settek, vaskagylókkal : úgy a szálló, mint a kávéház, éttermek és vigadóhelyiségek mellé nők és férfiak részére elkülönítve tervezendők, melyek addig, mig a vízvezeték létesül, — ásandó kutakból, víztartókba szivattyúzott vízzel látandók el. A vendég és lakószobák kályhafűtéssel, a nagyobb helyiségek, előterek és folyosók meleg légfűtéssel látandók el. Az építmény jövedelmezőségének biztosítása végett a földszinti helyiségekben, nevezetesen a főtéri két szögleten, a Kossuth Lajos-utczán, a Timár- köz-utezán és a Szent Mikiós-téri részen üzlet- helyiségek lehetőleg raktárakkal és pinczékkel tervezendők. II. Feltételek. Az összes pincze-földszint és emeletsorok alaprajzai, valamint az egyes épületrészek ismertetéséhez szükséges keresztszelvények; valamint a négy utczai homlokzat és a tájékoztatáshoz szükséges udvari, homlokzat rajzai megfelelően mérjelezve 1 : 200 léptékben készítendők. Más léptékben előállított tervek a pályázatból kizáratnak. Köteles tervező pályamüvéhez egy az egész épület beépített területe, valamint kombinálva az egész épület felezett űrtartalma alapján számítandó, megközelítő költségvetést és műszaki leírást is csatolni, melynek az egész tervezet általános leírását kell tartalmaznia. A tervezetek elkészítésére két pályadij állapíttatott meg. A relative legjobb és a feltételeknek legmegfelelőbbnek talált tervezetet 2000 korona tiszteletdijért, a másodikat 1000 korona tisztelet- díjért a város megveszi, a többi tervezetek az illetőknek visszaadatnak. A jutalmazandó és esetleg megvett tervek Nagybánya város tulajdonát fogják képezni és azok felett Nagybánya város közönsége szabadon rendelkezik és jogában áll a városnak azok közül bármelyik szerint az építkezés kivitelét végrehajtani. A város közönsége a terv egyes részleteit a kivitel alkalmával meg is változtathatja. A munkatervek elkészítése külön megállapodás tárgyát fogják képezni. A pályázatban csak magyar állampolgár vehet részt. A pályázók által készítendő összes tervek és müiratok magyar nyelven készítendők. A tervezetek jeligével látandókel; a lepecsételt jeligés levélnek tartalmaznia kell a pályázó vezeték és keresztnevét és teljes ezimét, lakását. A tervek és levelek Nagybánya város polgár- mesteréhez nyújtandók be. A pályaművek 1906 évi márcz. 31. napján déli 12 órájáig nyújtandók be; a jeligés leveleket a város polgármestere veszi őrizetbe. A pályaművek a Magyar Mérnök és Építész egylet és a Magyar építőművészek szövetségének két-két tagja által eszközlendő tájékoztató és véleményező megbirálás végett a Magyar Mérnök és Építész egylethez felfognak küldetni és onnan 14 napon belül visszafognak kéretni. A versenyből kizáratnak mind ama tervek, melyeknél észrevehető, hogy a készített költségvetések hamisak, melyek a meghatározott 500 ezer korona építési költséget bármi okból túlhaladják, melyek tervezésük vagy számításaiknál fogva annyira homályosak, hogy biztos felülbírálásra alkalmatlanok, vagy melyeknek szellemi tulajdona másé. 18. Az üveggyárra nézve a szerződés tervezetét fogja a tanács legközelebb beterjeszteni a gazd. és pénzügyi bizottság javaslata alapjánA illető bizottság javaslata következő volt: Rényi Árpád újabb ajánlatát a gazd. és pénzügyi bizottság teljes egészében elfogadhatónak nem találta, hanem a 4842—202 kgy. sz. a. tárgyalt bizottsági jelentésben felsorolt s egyéb feltételek épségben hagyásával az építendő üveggyár szükségletére eső 15 ezer m:i fa szállítására vonatkozólag a következő javaslatot terjeszti elő : A város kötelezi magát a gyárhoz évenként 15 ezer m:t bükk tűzifát szállítani, a tűzifa tőárának és termelési költségeinek 10 évről 10 évre revízió alá vétele és a nagybányai akkori piaczi árak szerint újbóli megállapítása mellett. Az első 10 évre a város erdőgazdasága által eddig elért átlaga 60 fillér tőár, 40 fillér kezelési, utfentartási és adóköltség, 52 f vágatási dij és 188 csusztatási és szállítási dij vagyis összesen 3’40 f állapittatik meg vételárul, tehát a rendes piaczi árnál 5'7»-kal olcsóbb ár. Az első tiz év lejárta előtt a második s igy tovább a harmadik, 4-ik, 5-ik, 10 évre igy a termelési költségek az elmúlt 10 év állaga szerint, valamint a tő és a helyi piaczi árak 10 évi állaga szerint kiigazittatnak az 5"/,, engedmény megtartásával. Az üveggyár tűzifa szükségletét a város beleegyezése nélkül máshol be nem szerezheti. A szállítandó 15 ezer m3 fából 207» dorongfa lehet, a melynek ára minőségéhez képest l2'/(1-kal olcsóbb, tehát az első 10 évre 3 K. A tűzifa egy éves száraz és méterenkint a gyár— Jó napot Bertók — szólt Erzsiké s nagy | csodálkozó őzszemeit vidáman emelte András urra. Egymás mellett mentek, András ostobaságokat fecsegett s vágyakozó szemeivel majd elnyelte a leány üde, fiatalos termeiét. Erzsiké halkan kaczagott néha, András ur fejében egy hasonlat fordult meg, amit valami divatos regényben olvasott. Ez a hasonlat nem ment ki sehogysem a fejéből s, midőn egy pár perez múlva búcsút vett a leánytól, elmélázva mormogta bele az ősziesen szürke októberi légbe: — Határozottan olyan, mint egy galamb . . . Nyaka, melle gömbölyű, mint egy szép fehér galambé : 2. S itt kezdődik a regény. Egy igen szép regény Bertók Andrásról és Nis i Erzsikéről. Bertók elhanyagolta minden asszony ismerősét és teljes odaadással udvarolt ennek a sápadt fekete leánynak. Nyakra főre küldötte neki a virág- ! bokrétákat s egy ismerős nagynéni egy zsuron körülményesen referált már arról a bekövetkezhető házasságról, ami Bertók urat elfogja szakítani a napsugaras legényélettől. 3. De ez nem következeit be. Egy elite-bálon a télen a szép Szera asszony találkozott Bertókkal. Mosolyogva fogadta a köszönését, aztán sötét nagy szemeit ingerkedve szögezte a piruló András urra : — Mondja, igaz, hogy meg akar házasodni? András egy pillanatig habozott. Vágyakozólag legeltette szemeit a szép asszony felséges termetén: — Nem igaz . . . Szera asszony szeszélyesen kaczagott: — No, jól van. . . Jöjjön el holnap teára hozzám. Pá! Sajátságosán jókedvük volt ezen az estén Ber- tóknak és a szép asszonynak. Szabács hősei. — Irta: Szabó István. — »Az erénytelen korban kétszeresen méltók a dicsőség koszorújára.« Horváth Mihály. Jöjj csak Ahmet, jöjj csak édes szolgám ! Pirit is hívd; egyet bízok rátok. Helyettem, mig odaérek — alján Vijjátok meg szép Magyarországot. Nemesim ! kik tanácsülni jártok, Hallgassatok Bélay követre: Ma, vagy holnap üt a török rátok. Segítsetek, —- kérlek az egekre! . . . Hitedre Szabács’t, Nándort Pir’ére. Kész szolgáid népnek nagy császára! Nem lel vándor — tövén pihenőre; Porrá zuzzuk . . . Esküszünk Alláhra! Hallgassatok én rám, a királyra. Segíteni még jókor a hazán. Segélyt! . . . segélyt! . . . Hová? Tán Szabácsra? Van ott elég, — mondom István, a bán. Én hívlak fel, Logody, az albán, Jó vitézim ! egymásnak esküdjünk : Itt igya ki, itt, e vár piaczán A halál az utolsó csepp vérünk. Van ott elég fegyveres nép nékünk, Küldni annak bírjon csak jószágot Elegendőt felséged ! . . . Hidd, vélünk Törődj inkább ... Ne féltsd te Szabácsot. Isten add ránk mennyei áldásod ! Amint igaz szivünk, úgy segélj meg! Ki megszegi szavát, ne bocsássad. Eléd . . . Isten, Isten 1 úgy segélj meg 1 El higyje el, hogy török venné meg, — Nem én, nádor, — Nándort, vagy Szabácsot. Uram király ! üzenj herczegnődnek, Jöjjön ... Én meg hozom Zsóíiámot. Jó vitézim ! óni kell a sánezot! . . . Hah! — itt, . . meg itt. .. Rajta! ... itt is rés nyit Drágán adjunk töröknek harácsot,. Magyar földből minden talpalattnyit. Magyarjaim ! ha van bennetek hit, Szánjatok a haza oltárára. Mit ígértek, — ne csupán felényit! Ne szórjanak átkot a királyra. fiyőz a török, győz az ozmán . . . Hátra Nézz, — tekints csak jó Logódy bánunk! Mit csináljunk? . . . Fel, fel a fellvárba! . . . Ott vele majd emberül elbánunk. Szent előttünk haza és királyunk! Csak a király siessen Tolnára : A nemesség s minden zászlóaljunk, — Urak, papok ... ott leszünk nyomába. Kis seregem ! térdeljünk imára . . . Nézd! egy csapat, — ott egy másik mászik . . . Fegyvert, legyvert! . . Lőjjetek inára! . . . Porunk nincsen! . . . Elfogyott egy szálig. Nincs lőporunk, jó Urunk! egy szálig Elfogvott ... De tán a Száván túlra Szökni kéne . . . Ki az ? ! . . . Nem halálig ! Becsületünk vér helytt vízbe fulna?! Hörg a haló; a ló nyerit, nyihog. Tombol, tánczol a török, az ellen. Segély nélkül ötszáz dicső magyar Így halt hússzor annyi török ellen. Néz a nap, néz, — Budára, Szabácsra. Ott mulatnak, itt a hullát rakják. Felhőt térit szemére, ne lássa, Hogy e hazát ily magyarok lakják 1
