Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1905-12-17 / 51. szám
51. szám. NAGYBANYA ÉS VIDÉKE 1905. Deczember 17. (3) Mivel abban nincs okunk kételkedni, hogy a központi választmány a határidőt már ezen a héten megállapítja, az itt közölt sürgönyt minden szavában positivummak kell tekintenünk. Adakozzunk a honvédek részére ! A 48-as honvédek elnöke Beregszászy Sámuel köszönetét fejezi ki Nagybánya város takarékpénztárának a karácson ünnepe alkalmából a szegény honvédek részére adott 20 koronáért s felkéri városunk nemesszivü emberbarátait, hogy a szegény elhagyott hadfiaknak ünnepre segítséget nyújtani szíveskedjenek. Bucsuestély. Igen sikerült és emlékezetes estélv volt e hó 9-én a kaszinó díszes nagy termében, hol Jurkovich Emil helybeli áll. főgimn. volt igazgató tiszteletére mintegy 60-an gyűltek össze társadalmunk előkelőségei közül. Az igazgatót ez év elején ért gyászos csapás miatt zene nem volt a vacsoránál. Az érdekes köszöntőket élvezve azonban ezt észre sem vettük. Stoll Béla elnök a kaszinó, Kiss Gábor h. igazgató a tanárkar, Gellért Endre polgármester a város, Szabó Adolf a szülék, Pap Endre a hitoktatók nevében vett búcsút az ünnepelttől. Szebbnél- szebb köszöntőket mondottak még: Km. Pap Sándor orsz. gy. képviselő, Szőke Béla, Stoll Gábor, Soltész Elemér, Révész J., Brebán Sándor, Lakatos Ottó, Dr Winkler Jenő, Kondor Sándor, Borbás Géza. Az igazgató több ízben felszólalt és megha- tottan köszönte meg az óvácziókat. Ki kell még emelnünk azt, hogy a vacsora igen ízletes, nemcsak kifogástalan, de dicséretreméltó és hozzá még olcsó is volt. Jurkovich 13-án utazott el városunkból. Az ifjúsági kör tisztújító közgyűlését e hó 15-cn este 9 órakor tartotta meg a kaszinó helyiségében nagy érdeklődés mellett következő eredménynyel: Elnök lett Róth Ferencz, alelnök Magyarosán Mihály, titkár Sólyom Ferencz, pénztárnok Mikes Béla, ellenőr Nagy László, választmányi tagok: Dr. Winkler Jenő, dr. Brebán Kornél, dr. Moldován Ferencz, Je- senszky Kálmán ; a tisztujitást a volt elnöknek, Hará- csek Vilmosnak búcsúztatása követte. Vigalmak. A helybeli ifjúsági kör elhatározta, hogy karácson másodnapján a kaszinó helyiségében tánczestélyt rendez. A kaszinó Szilveszter-estélyét megfogja tartani társasvacsorával és a női közönség bevonásával. A kaszinó választmánya kimondta, hogy a közeledő farsangon nagyobbszabásu bált fog adni — ennek határidejéül 1905. február 3-ik napját tűzte ki és az ifjúsági kört támogatásra felkérte. Ezenkívül, úgy értesülünk, meg lesz tartva a ref. bál, a Luther-bál, rendez az ipartestület, polgári kör, kath. legényegylet, g. kath. egyház, iparos ifjúság. kereskedő itjuság. A diszterem hiánya daczára tehát, aki mulatni akar, az ezen a farsangon »kiforrhatja magát.« Ujitas az ékszerek vásárlása körül. Számos panaszból tudjuk, hogy a vidéki közönség mindig megkárosult valahányszor ékszer és óraszükségletét külföldi czégek árjegyzékei alapján próbálta fedezni. Daczára ennek, rengeteg annak az összegnek a száma, amit hangzatos hirdetések által félrevezetett közönségünk évenkint az ellenséges érzelmű Ausztriába órákért és ékszerekért küld és kapja érette az ipartermékek salakját, oly árut, melyet az illetők saját hazájukban képtelenek eladni és ha azokat a magyar közönség előre látná, szintén nem venné meg Ezen visszaélésen segítendő, Polgár Kálmán műórás és ékszerész (üzlete Budapesten, Erzsébet-körut 29.) oly- kép remél segíteni, hogy ezután vidéki komoly vevőinek terjedelmes választékot küld óra és ékszerárukból. Annak a komoly vidéki vevőnek, aki ezután ékszerfélét óhajt vásárolni, nem kell többé, mint a közmondás is mondja: «Zsákba macskát» venni, hanem felkeresheti bizalommal a nevezett czéget és kap bő választékot. Ez a berendezés szolidsága önmagát dicséri és általa a nevezett müórás érdemeket szerez arra, hogy a hazafias magyar közönség pártfogásában részesítse. Vármegyei gyűlés volt hirdetve e hó 14-ikére, amely azonban tulajdonképen létre nem jött. Nagy László főispán ugyanis megnyitotta a gyűlést, az ellenzék követelte, hogy a 7-i'k pontot tárgyalják, mikor ennek végre Nagy László engedett, felolvasták, hogy a 60-as bizottság javaslatában a főispánt törvényesnek el nem ismeri, esküjét le nem tette stb. Ezt Nagy László tárgyalni nem engedte s egyszerűen berekesztette a gyűlést, a vármegye azonban llosvay h. alispán elnöklete mellett együtt maradt és tovább tanácskozott s mégis kimondta azt, amit akart. Persze a belügyminiszter ezt előreláthatólag semmisnek fogja kijelenteni. Köszönetnyilvánítás. Özv. Lipták Józsefné úrnő nagybányáról iskolánkba járó szegény sorsú gyermekek részére, a közelgő karácsom szent ünnep alkalmából több méter téli ruhának való kelmét adományozott, ezen szives adományáért fogadja — a kicsinyek nevében is — köszönetünk nyilvánítását. Misztótfalu, 1905. decz. hó. Kiss Sándor. Révai Károlynak, a jeles költőnek, lapunk közkedvelt munkatársának legújabb kötetéből, (Cosbuc költeményeinek fordítása) hozunk ma tárczarova- tunkban egy gyönyörű költeményt és a műhöz irt előszót, mely Cosbucot s Révayt ismerteti. Révay az egész országban nagy feltűnést keltett e kötetével s általános dicsőséget aratott. A mü csinos kiállításban, igen szép betűkkel és igazán finom papiroson minden könyvkereskedőnél kapható 1 K 50 f-ért. A karácsoni és újévi üdvözléseket a jótékony- czélu nőegyesület javára megváltották Robelly Lajos és neje 4 K-val, Révész János és neje 2 koronával. Ritka vadat lőttek a héten az ilobai határban. Szimon Béla, gróf Károlyi-uradalmi főerdész ugyanis már hetek óta észlelte, hogy a vadállományt, különösen az őzeket valami erősen pusztítja. Embereit figyelmeztette erre s igy egyik alkalmazottja e hó 13-án szerdán azon szerencsés helyzetbe került, hogy egy 108 cm. hosszú és 98 cm. magas, gyönyörűen kifejlett nőstény hiuzt lőtt. A hiuz annyira veszedelmes a vadakra, hogy ahol egy pár tanyát üt, ott egy év alatt az őzet teljesen kipusztitja. Az I illető vadász midőn a sózókat figyelte, hallotta a halaszt zörgését, oda sietett s először egy őzet látott; azt futni hagyta, utána jött a hatalmas hiuz villogó szemekkel, vérszomjas rohanással, egy jól irányzott golyó azonban leteritette. A ritka szép vadat Károlyi Lajos grófnak küldöttek Stomfára, aki azt, mint értékes példányt, kitömeti. Az örök szeretet szent nevében! Felhívjuk ismét a nemes szivü közönség figyelmét arra a körülményre, hogy a nőegyesület az aggok részére e hó 20-án, szerdán, d. u. 2 órakor osztja ajándékait a Mária-menházban; továbbá arra, hogy a nőegyleti kereszthegyi óvóintézetben 22-én, pénteken d. e. 10 órakor, a veresvizi óvóban ugyanaznap d. u. 2 órakor lesz a kiosztás. Ajándékokat, készpénzt, étel-, ruhaneműt stb. a nemes czélra szívesen fogad: a nöegyesület elnöksége Karácson közeledik és igy nem lesz értéktelen tudui, hogy az ország egyik legrégibb, legmegbizlatra emelik a román litteraturát s az egységes irodalmi nyelv alapjait vetik meg s amely társasághoz és annak folyóiratához, a »Convorbiri Literare« köré sorakozik lassankint a románság minden számottevő tehetsége, — meghívja a költőt Bukurestbe, ahová 1890-ben végleg át is költözködik. Egymásután jelennek meg verskötetei s külömböző fordításai Ca- tullusból, Vergiliusból (Aeneis) s Terentiusból (Eu- nuchus) ; átülteti románra a Sakontalát, több részletet a Rig-Vedából, a Ramayanaból s a Mahabharata- ból, aztán Lord-Byron »Mazeppa«-ját. Co$buc lírájának kedvelt tárgya az otthon, a családi tűzhely, különösen az anya szeretete, melyet melegséggel, egyszerű, keresetlen szavakkal s tiszta közvetlenséggel énekel meg. Szülőföldje szeretete és népe iránt való rajongó ragaszkodása jut érvényre költészetében, melyből a román néplélek derűje és méltóságos nyugodtsága tükröződik vissza, mint sehol egyik román poétánál se. Tősgyökeres román költő minden izében, aki nem ostromol nagy problémákat s aki nemcsak az általános emberi érzelmeket és szenvedélyeket tolmácsolja, hanem többnyire a kis falu gondolkozását, a román paraszt lelkivilágát tárja elő. Az ő költészetének igazi ereje azonban a balladákban rejlik, bennük a népies román balladát művészi tökéletességre emeli. Többnyire tragikus tárgyak s megrázó leírások, melyekben, mint a román népballadában is, a lyrai hang az uralkodó. A román, népballadát az epikai színezés, a helyzet és érzelmek részletes ecsetelése jellemzik; megvan ugyan benne a drámai elem, a tragikai mag, de erősebben nyilatkozik a lyrai hang. Cosbuc minden balladájában élénk mozgalom lüktet ; plasztikus leírások és gyorsan perdülő dialógusok vannak bennük. A román müballada legnagyobb mestere ő; ezen a téren egy román költőse mérkőzhetik vele. Még egy pár szót a fordításról. A forrásnál mindig üdítőbb és tisztább a viz, mintha szállítják. Csak az, aki Cosbuc verseil eredetiben olvassa s eredetiben élvezi az ő csodaszép nyelvezetének zenéjét, az tudja valójában megítélni nagy költői tehetségét s a román nyelv végtelen báját. Révay Károly munkája, mely az eredetinek hü poetikus tolmácsolása, gyönyörű magyar nyelven van megírva s minden tekintetben méltó Co$buc költészetéhez. Budapest, 1905 november hó. Alexics György dr. hatóbb czége, Löfkovits Arthur debreczeni órás és ékszerész raktárát és berendezését újból óriásilag megnagyobbította, műhelyeibe újabb kiváló ékszerész munkásokat szerződtetett, hogy az iránta méltán nyilvánuló nagy bizalomnak a legnagyobb sai- sonban is pontosan megfelelhessen, — E czéget a legtávolabb vidékről is szívesen keresik fel, mert árui izlésteljesek, solidak és jatányosak; ajánljuk árjegyzéke meghozatását, melyet különben is ingyen küld. Eladó borkészleteket nagymennyiségben tart nyilván a Szatmármegyei Gazdasági Egylet titkári hivatala (Szatmár, Verböczi-utcza 5, sz.); ugyanott minta üvegek is redelkezésre állnak. Varróiskola. Alantirott, ki a főváros egyik elsőrangú varróiskolájában, K. Margitay Marinál tanultam a szabászatot és a ruhavarrást, tisztelettel tudatom Nagybánya város mélyentisztelt hölgyközönségével, hogy — ha elegendő számú, legalább hat tanítványom jelentkezik — január hó l-jétöl kezdve Nagybányán, a város középpontján, alkalmas helyiségben varróiskolát nyitok. Akik a szabászatban és varrásban alapos kiké- peztetést óhajtanak nyerni, szíveskedjenek a feltételekre nézve bővebb felvilágosítás végett akár e lap szerkesztőjéhez, akár Nánásy István nyomdatulajdonoshoz fordulni. Szatmárnémeti, 1905, deczember 8. Özv. Bánky Istvánné. Uj lap Nagybányán. Ne tessék megijedni nem politikai, még csak nem is társadalmi, hanem egyházi szaklap indul meg az 1906-ik év kezdetén Soltész Elemér és Révész János szerkesztésében »Igehirdető« czimmel. A lapot, helyesebben folyóiratot csupán lelkészek rendelhetik meg s Nanásy István jónevü nyomdája fogja nyomatni. A felhívást a héten bocsátották ki több ezer példányban. Mai számunkhoz Tóth Márton »Szabadságbarcz- téri emlékeim« czimü történeti följegyzéseinek 33 — 40 lapját mellékeltük. Gyászlap Rónai Géza városi közgyámot nagy gyász érte. Kedves fia Rónai Ferencz debreczeni joghallgató meghalt tegnap délután 4 és fél órakor itt Nagybányán, a szülei háznál. A fiatal ember sokat gyengélkedett, két hó előtt állapota súlyosbodott s hazajött szüleihez, betegsége azonban gyógyíthatatlan volt.A halál megváltotta szenvedéseitől. Három év előtt körülbelől ily korban halt el Ró- naynak nagyobbik fia is. A mélyen sulytott család iránt a részvét általános városunkban. A korán kiszenvedett ifjú temetése holnap, vasárnap fél 12 órakor lesz. A család gyászjelentése igy hangzik : »Csak az ujratalálkozás édes reménysége száríthatja fel érted folyó könnyeinket!» Rónai Géza és neje Frankovics Terézia mint szülők, Jakobovics Miklós mint nagyapa, Mariska és Tériké mint testvérek, úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk rajongásig szeretett egyetlen fiunk és kedves testvérkénknek Rónai Ferencz joghallgatónak élete 20-ik évében, az utolsó kenet szentségében részesülve, folyó hó 15-én délután 41/2 órakor történt gyászos elhunyták Kedves volt Isten, emberek előtt s életének ösvényén hit, remény és szeretet vezette, mig lelke vissza nem tért oda, a honnan vétetett. Temetése folyó bó 17-én vasárnap délelőtt V212 órakor lesz a róm. kath. egyház szertartása szerint a szülői házból. A gyász isteni tisztelet kedden délelőtt 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Nagybánya, 1905 deczember hó 15-én. Nyugodjék békességben és az örök világosság fényeskedjék neki! Karácson szombatján szabad a vásár. (A vasárnapi munkaszünet felfüggesztése.) A fővárosi kereskedők egyesülete arra kérte a kormányt, hogy karácson és újév előtt való vasárnapon a munka- | szünetet függeszsze föl. A kereskedelmi miniszter értesíti a hatóságokat, hogy megengedi, hogy deczember 24-én és deczember 31-én délután öt óráig nyitva legyenek az üzletek. A fodrászoknak megengedte a miniszter, hogy mind a két napon egész napon át végezzék a munkájukat. Kidobolták 14-én, hogy mindenki seperjen a maga háza előtt, mert kiki köteles a havat eltaka- rittatni. A városi hatóság ez utón is figyelmezteti a lakosságot, hogy ha valaki a télen a havat nem fogja tisztittatni, azt szigorúan büntetni fogják előbb 5 — 10 koronára, később többre is. Nem fizetés esetén a pénzt elzárással helyettesítik. A kinek nincs elegendő cselédje a munka végzésére, szerződtessen állandó napszámosokat a tél folyamára. Gyászhir. Részvéttel értesülünk róla, hogy Moldován László bankigazgató és birtokos testvére Moldován Emilia, néhai Mikecz Jánosnak Szabolcsmegye volt érdemes alispánjának özvegye, élete delén, hosszas betegség után Budapesten tegnap meghalt. Moldován László látogatni volt a súlyos beteget a fővárosban s mikor haza érkezett, itt kapta a sürgönyt, hogy nővére jobblétre szenderült, Moldován L. azonnal visszautazott a boldogult végtisztesség- tételére. mmi AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
