Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1905-11-26 / 48. szám
(2) 1905. November 26, NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 48. szám. azt is, hogy Nagybánya bérezés erdeiben bükk-vas- uti-talpfák készíttessenek és azoknak, akik a mi bükköseink ily kihasználására számot tartanak, csak azt ajánlom, nézzenek utánna, hogy mennyi tiszta jövedelem marad a bükkfából készült vasuti-talp- fánál, nem tömköbméterenként, hanem kát. holdanként. Ugyanis ily kihasználásnál nagy szerepet játszik azon körülmény, hogy a talpfának nem alkalmas fatömeg, megfelelő áron értékesithető-e vagy nem. Nekem alkalmam volt ily számadási adatokkal foglalkozni, még pedig oly helyen, hol a talpfatermelés után visszamaradó fatömeg értékesíttetett, és az eredmény mégis veszteséget mutatott. És mi ugyan mit csinálnánk a vasuti-tulpfák termelése után visszamaradó fatömeggel ? Az abból termelt faszén minősége korántsem versenyezhetne a kincstári erdőkben, az egészséges fatörzsek kiválogatása nélkül termelt fából előállított faszén minőségével. Köztudomású dolog pedig, hogy a kincstár itteni erdeiben felhalmozottbükkfakészíet fölöslegeket azért nem használhatja ki, mivel az ebből előállítható legjobb minőségű faszenet, haszonnal nem értékesítheti. Örömest csatlakozom azokhoz, kik utódaink jólétét, bérezés erdeink jövedelmének fokozása által előmozdítani óhajtják, de kénytelen vagyok azon határozott véleményemnek kifejezést adni, hogy a ki nem használható bükkfakészlet meggyüjtése által ezen nemes czél el nem érhető. Bérezés erdeink jövedelmének fokozása érdekében első feladatunk az értéktelen bükk állabo- kat eltávolítani. Értékteleneknek azon állabokat nevezem, melyeknek rendes évi termését kellőleg értékesíteni nem lehet. Az igy nyert területek további használata a második feladat, melylyel most kimerítően foglalkozni, nem tartom időszerűnek, de annyit mégis kiemelek, hogy azok vagy állandó legelőerdőkként használandók, vagy pedig értékes fanemek- kei beültetendők lesznek. Tekintettel tehát arra, hogy bérezés erdeinkben értékesithetlen bükkfakészletek állanak rendelkezésre tekintve továbbá, hogy ezen erdők jövedelmének fokozása czéljából szükséges az értéktelen bükkfa- állabok eltávolítása és végre tekintettel arra, hogy ezen állaboknak kedvezőbb módon leendő értékesítésére nincs kilátás, véleményem az, hogy a kérdéses üveggyár felállítása erdőgazdasági szempontból még azon esetben is kívánatos, sőt előnyös, ha a felajánlott raktári áraknál a jelenlegi termelési és fuvarozási bérek mellett mutatkozó ürköbmeterenkénti 30 fillér tőár esetleg 20 fillérre leszáll. Tekintettel azonban arra, hogy a termelési és fuvarozási bérek jövőben valószínűleg emelkedni fognak, a vállalkozó által a faárra nézve kívánt 30 évi, sőt ennél rövi- debb időtartamot is csak oly feltétellel tartom elfogadhatónak, ha vállalkozó tőárfizetés mellett a termelést és fuvarozást saját költségén eszközölni hajlandó, mert raktári árak 5 vagy 10 esztendőre is csak úgy állapíthatók meg, ha ugyanezen időre a termelési és fuvarozási költségek állandósítása is biztosittatik. Városi közgyűlés. — 1905. november 22-én — Népes közgyűlése volt e napon a városnak, élénk vitákkal és dicséretremél tó érdeklődéssel. Napirend előtt Gellért Endre polgármester jelentést tett budapesti útjáról. Ismertette a bányász-kongresszus határozatát, valamint azt is, hogy a vízvezeték ügyében eljárt az illetékes minisztériumoknál. Eljárásának eredménye, hogy még egy helyszíni szemlét fognak tartani. Boldog hitében s babonái közt, — — Elérhetetlent lelke nem kíván. El nyugodtan s ha fel nem bujtogatják, Nem néz túl önként sorsszabta körén ; Elégedett kemény kenyéren is, Hisz künn élhet a természet ölén. Ború. Hűli, hull alá a magasságból Tűszerű, apró permeteg Unalmas, hideg, szürke fátyol, Takarja el a kék eget. Lelkem is már elfödte régen — — Nyomasztó, fájó szürkeség: Fölöttem, óh én tudom, érzem Örökre beborult az ég. Ott ............ Öh milyen hosszú egy, két, három év, Ha leteltét várjuk valamiér; Ólomlábakon lép a perez, a nap, Nyugtalan, lázas érzések alatt. És hogy eltűnik három, négy, öt év, Ha lelkünk semmit nem vár, nem remél; Szivünk nem ég, forrong, édes vágytól, Titokban évet, hónapot nem számol. S majd évszázad tűnik el mint a perez, Ha már oda lenn, a sírban pihensz; Évezredek tűnnek gyors szárnyakon Ott, hol megszűnik minden fájdalom. Ezután néhai Smit Sándorról, a legidősebb képviselő elhunytáról emlékezett meg az elnök s szép beszéddel, méleg szavakban parentálta el a köztiszteletben állott férfiút. A gyűlés a családhoz részvétiratot intéz. Smit helyére a póttagok közül Boda Gyulát hívták be. 1. A belügyminiszter leiratát a gyámpénztár tartalék-alapjára vonatkozólag tudomásul vették. 2. Szatmárvármegyének határozatát a tisztviselők magatartására és a fogyasztási adók befizetése iránt szintén tudomésul vették. 3. Dráqos Theofil dr. helybeli ügyvédet Nagybánya város képviselőtestülete nem vette föl a törzslakók közzé, Drágos ezt megfelebbezte. A vármegyei közigazgatási bizottság ez ügyben 3045. szám alatt okt. 13-án ezt a határozatot hozta: Nagybánya sz. kir. r. t. város képviselőtestületének azon határozata, mely szerint D. Th.-nak a város kötelékébe leendő felvétele iránt beadott kérvényét, politikai magatartása s általánosan ismert haza- fiatlansága miatt elutasította, felülvizsgáltatván, az idézett képviselőtestületi határozatnak megsemmisítésével, D. Th. Nagybánya város kötelékébe felvétetni rendeltetik stb. Az ítélet megokolását az képezi, hogy mivel Drágos több mint 4 éve Nagybányán lakik, a közterhekhez hozzájárul, tehát »ipso jure« belépett a város kötelékébe. A város ezekután 200 K dij mellett az illetőt fölvette községi kötelékbe. 4. Tvergyák Józsefné terhére kezelt árvapénztári tartozás leírását a miniszter jóváhagyta. 5. A helybeli r. kath. egyházpénztár 1904. évi számadását a város a maga részéről jóváhagyta s Csausz Gyula gondnoknak a fölmentvényt megadta. 6. A nagyszálloda építése ügyében a kiküldött bizottság azon javaslatát, hogy az iglói, eperjesi, szatmári szálló épületek megtekintésére többen küldessenek ki, nem fogadták el, hanem utasították a mérnököt a pályázati hirdetmény mielőbb való elkészítésére. 7. A helybeli ipartestületuek 600 K segélyt a jövő évi elöitányzat terhére megszavaztak. 8. Brebán Sándor a helybeli g. kath. egyház h. lelkésze 116 —1905. sz. a. a következő kérvényt intézte a városhoz : »Tek. városi tanács ! A nagybányai gör. kath. hívek számarányához képest egy uj templomot óhajtanak építeni, miután anyagi erejök gyenge, az állam támogatásképen sorsjátékot, engedélyezett. Az egyháztanács nevében mély tisztelettel kérem föl Nagybánya város hazafias közönségét, hogy nemes czélunk elérésében bennünket támogatni és mint kegyur is anyagi erejéhez képest e czélra áldozatot hozni mél- tóztassék. Kelt stb.« A tanács erre azt javasolta, hogy «a templom építésre szükséges faanyagot, minővel a város rendelkezik, kerü árban bocsássa az egyház rendelkezésére.« A gyűlés természetesen megszavazta azt, de a kérvény alapján — bizony — melegebb határozatot is lehetett volna hozni, végre is, különös dolog az, hogy börtönöket, kaszárnyákat, vendéglőket, vasútállomási bizarépületeket emelnek közköltségen száz számra, az Isten házára meg ma is sorsjátékkal és egyéb keserves eszközökkel kell a filléreket összehozni sok zaklatással, ügygyei bajjal. Pedig az államok alapja a vallás és az ezen épülő tiszta erkölcs. 9. Brebán Sándor h. gör. kath. lelkésznek jutalmul bizonyos összeget kiutalványoztak, ez azonban nem érinti a város azon állásfoglalását, hogy neki Hozás János a megválasztott g. k. lelkésze. E tényben szavazás volt 28, 9 ellen döntött s Szerencsy József a határozatot megfellebbezte. 10. A városházi pinezére és a hidmérlegre kö tött szerződéseket jóváhagyták. 11. Kovács Béla kovácsot 50 K, Jeremiás Jenőt 100 K, Bay Bela ellenőrt 50 K dij mellett községi kötelékbe fölvették. 12. Nagybánya város takarékpénztárának félévi számadásait, valamint azt, hogy Konczvald Károlyt főkönyvelővé választotta, továbbá, hogy néhai Moldo- ván Antal nevét egy alapitványnyal (szegény iskolás gyermekek fölsegélyezésére) megörökítette, jóváhagyólag tudomásul vették. 13. Virág Lajosné házát 63 szóval egyhangúlag megvették a város czéljaira 7000 koronáért. 14. Ezután a Rényi-féle üveggyári javaslat tárgyalása következett, melynek folytatását a legközelebbi gyűlésre elnapolták. Az ügyet különben vezér- czikkünkben ismertetjük. 15. Végül bemutatták a legtöbb adót fizetők névsorát (1906-ra) mely következő : 1. Bányakincstár 48792 10, 2. Kalazanti-bánya 8606 09, 3. Részvénytakarék 7664T1, 4. Incze Sándor és testvérei 7423 64, 4. Leopold-bánya 3212-64, 6. Városi takarékpénztár 305L83, 7. Miksa-bánya 2069 73. 8. Dr Lovrlch Gyula 195460, 9. Ember Elek 1713-78, 10. Steinfeld Lipót 1582«22, 11. Molcsány Gábor 1510, 12. Pokol Elek 1498-64, 13. Stoll Béla 1494'80, 14. Almer Lajos 1241-62, 15. M. kir. erdészet 1240-40, 16. Minorita társház 112T89, 17. Gróf Degenfeld Sándor 1010 64. 18. Stoll Gábor 950-28, 19. Bay Lajos 812-86, 20 Harácsek Vilmos 795-73, 2L Szabó Adolf 784 40, 22. Steinfeld Sámuel 70560, 23. Moldován László 647-67, 24. Svai- czer örökösök 647 20, 25. Neubauer Ferencz ' 594 80, 26. Vass Lajos 580'40, 27. Lovag Berks Leó 566'24, 28, Hanzulovits Kristóf 563-85, 29. Bittsánszky Edéné 531-42, 30. Fábián Lajos 526.42, 31. Dr. Dr Gondos Mór 492-38, 32. Turmann Olivérné 490-44, 33. Platthy Géza 464 27, 34. Szatmáry Béláné 464-17, 35- Robelly Lajos 463-07, 36. Szőke B, 444-64, 37. Rumpold Gy. 443 47, 38. Husovszky József 439 84, 39. Bay József 436-38. 40. A. Nagy Sándor 412-21, 41. Virág János 402'89, 42. Bernhard Adolf 401.05, 43 Madán Ferencz 391-20, 44. Szendy Antalné 387'45, 45. Szerencsy József 380 77, 46. Drumár János 37L40, 47. Km. Papp Sándor 37L40, 48. Sziklaváry Adolf 369'12. 49. Petky Gyula 383-56, 50. Mikó Béla 348*20, 51. Mihálcsik István 347-41, 52. Oblatek Béla 340-20, 53. Schück Izidoráé 332-44, 54. Dr Drágos theofil 332-26; 55. Id. Klement Karoly 304 18, 56. Spinetti Sándor 30202 f. adóval. Ezen 56 egyén és erkölcsi testület volna a viri- lis jövő évre, mivel azonban 1 — 2 választott is van köztük, azért a póttagok közül szintén be fog jönni három vagy esetleg négy. Póttagok lesznek : Farkas Lipót, Koretkó Ludmila, Bottyán Gézáné, Szirmay Tivadarné, Veres László, Sdrti Vilmos. Bónis István. Ditrich Erzséhet, Gör, kath. egyház, Borzás romlásbánya, Lövinger Géza, Pro- háska Lajos, Molnár Antal, Boda Gyula, Szász József, Bányai József. Rusolán József, Galló Antal, Halmai Imre. HETI KRÓNIKA. A szerdai közgyűlés páratlan volt a maga nemében, mivel nem emlékezem olyanra, a melyet be ne fejeztünk volna, ez azonban hasonlatos az igazi hamisítatlan vidéki laphoz, melyben a tárczának mindig (folyt. köv.). Népesnek elég népes volt, bár 63 szavazatot egy tárgyban csak úgy lehetett összehozni, hogy hajdúk és cibilek futkostak jobbra-balra, mig be telt a numerus. »Még egy kereskedő, még egy iparos, még egy szomszéd hiányzik, csak rajta, uraim, a haza veszélyben van!« így biztatták egymást. A bőrharang megtette kötelességét. A jövő szépségversenye. Lavaternek, a nagy emberismerönek szavai ezek : »Hiszitek, hogy valakit valóban szebbé tehettek anélkül, hogy öt jobbá, nemesebbé tennétek? . . .« A szív, a lélek jósága, nemessége leragyog az arczról és sugarai az igazi tisztelet, a benső szeretet, lelki vonzalom fakasztói. Hej! volt idő, midőn nálunk is az volt az uralkodó jelszó: >Az a szép, kinek a lelke szép.« Szeretet! . . . Nagy szó vagy te ! . . . Korunkban ? . . . A csalfa, a mulékony, az igazi érték nélkül való »inger« váltotta fel. Férj és feleség csakhamar siváran, kiábrándulva tekint a kietlenségbe: »Marad mi volt a puszta lég . . .« A mókus, a kicsi asszonyka lepkelibegéssel halad a parkon át . . . Ah, ugylátszik, minden igyekvése, hogy hódítson . . . Ruhái úgy illeszkednek, hogy ingert fakasszon . . . És? A férfiak azt látják, hogy ki- hiva vannak és lesz egyikböl-másikból aszfaltbegyár, de ... de a legtöbb odagondolja. »Ennek sem szeretnék valóban a férje lenni« A puszta, csalfa, tűnő inger után az undor, a lelki eltaszitás jár. És mennyi a nőtlen, a vénlegény?! . . Talán nagyon megbízhatatlannak tartják korunk szépségversenyét. De vájjon jobbak-e a férfiak ? Hiszen az élvhaj- hászat rabjai ők is. Milyen téves argumentum: »A hölgyek okai! Miért olyanok?« Ha a férfi az erős nem, bizonyára ezt nem pusztán testileg kell értelmezni, de lelki erélyileg, erkölcseröileg, elörelátásbelileg, aka- ratbelileg. Hát mik ők? Katángkórók, miket a szél kavar ? . , . Tisztelet a komolyaknak és bizonyára mégis szépszámú kivételeknek. Blondlet és Charpentier a fénylő embert hirdetik. Az ember körül van véve fényes atmoszférával, de nem mindenik. A szomnambulokkal tartott kísérletek, a seusitivek látásai igazolják, hogy a fehéren fénylő, atmoszferikus emberek jók, nemesek; a szürkék köznapi lények. Vannak aztán olyanok, kik, mint amaz ablakojí, hol eloltották a világot, sötétek; ezek a gonoszak! És mennyi árnyalata lehet ezen belső sugárzásnak! . . . Fehér lélek, fekete lélek . . . íme, hogyan fogja a tudomány igazolni ama szólásformákat, miket az igazság sejtelme hozott önkénytelenül is az ajkakra! Gotes, amerikai tudós lehelleteket fog fel Jégbe- hütött üvegcsövekbe és azokat bizonyos módon preparálja. így vizsgálja a lelkíileteket. Minden lelki tulajdonságnak megvan a megfelelő csapadéka. A gonosz ember lehelete gonosz, mérgező; a vidám, nyugodt lélek megnyugtató csapadékot ad ; a nemes, magasztos lelkűiét felemel, segít, gyógyít. Az újhegyek sugárzása már tény. Durville tanár Párisban már állam által engedélyezett iskolában tanítja a lélek, delejes hatásait. Imádkozás alatt az emberből sugárzó fény in- tensivebb, s mint nap a fénytelen bolygót, úgy árasztja el a beteget. A jövő gyógymódjának hirdetik eme erő-átvitelt. A külföldön már számos tudományosan képzett doktor alkalmazza csodás eredménnyel. Már nálunk is van tudományos folyóirata. De kissé eltértem czélomtól. Arra akartam reá- piutatni, hogy az az igazság, mely az ember karakterét adja, belső, lelki. A külső többször hazugság. Van sok, úgynevezett pokoli szépség, mely belől feketeEljösz-e, igazság korszaka?!... Vájjon milyen lesz a te szépségversenyed ?! Bereczky László.
