Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1905-01-29 / 5. szám
1905. Január 29 NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 13. fogyasztási adók, 14. tőkepénzek, 15. értékpapírok, 16. részvények, 17. községi adók, 18. Jogok, 19. vasúti kövezetvám, 20. alapítványok, 21. tiszti fizetések és illetmények tételenkint, 22. szolgaszemélyzet és szegődményesek s igy tovább a bevétel és követő rovatban a kiadási tételek, miáltal egy valódi rendes kimutatás lesz előttünk. Alapos s kölcsönös jóakaratu megvitatásra van szükség, hiszen a leltárban az erdészetnél az 1.887000 K tőkeérték van kitüntetve, mit nem látok eléggé jövedelmesitve, miért is az erdészet mellé egy önálló bizottság kinevezését kérelmeztem. A takarék- pénztár kezelését nem tartom a jelen alapszabály szerint helyesen eszközölhetőnek ezt függetleníteni keli a közigazgatástól, akkor tartom azt jövedelemben fokozhatónak, melynek hivatása legyen az erdő- üzemet a városi erdőtanácsossal vezetni, ellenőrizni és ha az erdők a drága kezelésnek meg nem felelnek, a kezelés költsége apasztására esetleg az egész erdő-felujitást az államerdészet körébe adni, minél az apró községi erdők költségétől elütő kisebb átlagár biztosítható. Ez utón az évi vágás jönne rendelkezésünkre, mi nagyban eladva, alighanem nagyobb évi jövedelmet adna a jelenleginél, hol bármiként magyarázzák, a lapos-erdő 69 évi vágásából még megmaradt 270000 K most már jóval kisebb tőkét nem tartom évi 30,000 K részletekben felemészthetőnek, mert ez őseink megtakarított tőkéje, melynek egész milliót meghaladó alapösszegének ‘/69-ed évi részletéhez lehetne nyúlni, de ehhez sem, mert a vízvezeték lett volna ebből fedezhető, ha ezt és a fa értékén kívüli bér és mellékjövedelmeket leütjük, bizony a tényleges erdeifa-haszonra vajmi kevés marad. Másik közjövedelmi forrásunk a takarékpénztár kell hogy legyen, — melynél mig a községi adó réme nem állott elő, nem tártára, mint egy más pénztár vezetője, felszólalni, ildomosnak, de ha a közköltség kivetésre szorul, úgy kötelmem kijelenteni, hogy a takarékpénztárnál annak a közigazgatásra hivatott városi tisztviselőkkel! szoros kapcsolatában látom a jövedelmezőség hiányának okát. Az alap- és tartalék-tőke 550000 korona; biz ennek 4*/a % kamata is kitesz 25000 koronát minden kezelési és adóköltség nélkül s igy tekintve a város felelősségét, mi esetleges károk fedezésére is kötelezhet, ezen kamatjövedelem fölötti jövedelem, mi egyedül vehető takarékpénztári üzleti jövedelemnek, nincs arányban a felelősségből származható kár és más lekötöttségünkkel. Sok a kiadás s igy ha a közigazgatási körben óhajtjuk megtartani, úgy tisztán hivatalból kell megbízni a kezelés egyes részeivel a közigazgatási tisztviselőket és nem úgy hagyni a szervezetet, melynél sem a nagy közönség, sem a város egyeteme nem élvezi az üzleti jövedelmet oly arányban, mint kellene. Nézetem az, hogy a városi tak'arékpénztárnál a jelenlegi alapszabály változtatásával vissza kell menni a régi rendszerre; mikor a közigazgatástól el volt különítve, akkor szép jövedelmet adott s igy kár volt változtatni. Ez járt, mig nem volt községi adó, de ha községi adó esélye áll elő, minden fölösleges lik bezárandó, hacsak közpénztárunkat a Danaidák hordójának sorsára juttatni nem kiváltjuk. Kati néni sírva csókolgatta kis fia eltorzult ar- czát aztán szétnézett a sötét kis börtönben és zsem lyéböl meg tejből meieg pépet főzött, azzal rakta a hu torkát. Sok szál faggyugyertya elégett, mig az asszony éjjel nappal ott ült az ágy szélén s gyógyította kis betegét. A kisebb fiú meg az apa a földön háltak addig, ö azonban fónnvirasztott mellette. Harmadnapon a veszedelmes baj engedett, a daganat megfakadt és a megmentett kis fiú kaczagva ébredt föl reggel, elbeszélte anyjának az éjjeli álmát. Az asszony ekkor kitakarította a kis szobát, kimosott rájuk mindent. Azután felvette a boltban hagyott zöldséges puttonját s köszönés nélkül elment. Kati bácsi könnyes szemekkel nézett utána, szerette volna tartóztatni, de nem merte megszólítani. Kati bácsi életrendje a régi, már megszokott mederbe tért újra. Csak néha hallott hirt asszonyáról s goromba párjáról, hogy nagyon csúfos életet élnek, a sáfár napról-napra veri: úgy összekapnak néha, hogy a szomszédok választják el őket egymástól, véresen, összetörve, összemarva. Egyszer meg akarta az asszonyt álmában fojtani, máskor meg puskával kergette végig a gyepsoron. Kati néni halálos rémülten futott be egy czigánynak a putrijába. Nagy keserűség ilyen szégyent a feleségéről, a gyermekek anyjáról hallani. Mintha azok a körülfekvő nagy, zöld szőlőhegyek, erdők is mind azt kiabálnák a szegény apa fülébe: Gyalázat, gyalázat! A ki az ilyésmit is meg tudja bocsátani, az nem pipogya ember, jó ember az, szent ember az. Kati néni egy nap sírva ment könyörögni az urához a boltba: vegye vissza, nem feleségének, csak cselédjének, gyermekei dajkájának. Úgy meg fogja becsülni magát, mint egy bárány, csak fogadja házába még egyszer. Áron gazda bevezette az asszonyt a sötét szobába, hol a gyermekek ebéd mellett ültek. Ezek felugrottak az asztal mellől s egyik jobbról a másik balról akaszkodott anyja nyakába, aki megtért és El kell készülnünk minden utón és módon a kiadás apasztására s a jövedelem fokozásara, mert e nélkül egyensúlyunkat fenn nem tarthatjuk. Fájdalom, a hús-, sör-, bor-, pálinka fogyasztási adója képezi,egyik nagy jövedelmünket állami kedvezményből. Én ezt két szempontból nem szeretem, és pedig : a mi szegénységünk mellett meg lé • vén igy terhelve, a tápláló hús, sör és bor élvezete apad, de női a pálinka-fogyasztás; pár évtized előtt borzadtunk az orosz vutki pusztításaitól s ime mig azok belátva annak romboló hatását, hogy legalább a bóditó ingredientiáktól, mit a lelketlen áruso.k anyagi érdekből belévegyiteni szoktak, óva legyen, monopollá tették, addig most nálunk minden ut- czarészen a bűn és betegség fertőtanyájaként dívik, megrontva anyagilag, erkölcsileg és testileg a jelen és jövő nemzedéket. E czimeken borzadok a költségvetés 80000-nyi adataitól, ezt szívesen kihagynám, hogy legyen olcsóbb a hús, a sör és bor, mint tápszer s üldözve a pálinka, mi népünk romlásának oka. Az államtól kegyként kapjuk e jövedelmet, de én az állami kegynek barátja nem vagyok; hiszen az ilyen kegynek megjön mindig a maga hátránya, áldott őseink minden közjogi óvatossága hiába, nevetnek az újkor gondolkozása szerint, még nincs itt az idő, hogy az állami kedvezmények függést ne teremtsenek, mert a függés igen könnyen válik lekötöttséggé s igy nehogy a kegy elvonása nagy bajt teremtsen, viszont annak élvezete kötelembe vigyen, inkább úgy kell közkiadásainkkal berendezkedni, hogy addig takarózzunk, mig a takaró tart s ha még van az ősi vagyonból, azt úgy forgassuk és jövedelmesitsük, hogy fedezze a városi közkiadásokat s a szükség szerint egyéni megterhelés nélkül gondoskodjunk uj jövedelmi forrásokról. A mely tisztikar így tölti be hivatását, méltán tarthat igényt hálánkra és elismerésünkre. Stoll Béla A gyümölcstermelő szövetkezet alapszabályainak ismertetése. (Befejező közlemény.) De hogy e szövetkezet megalakulhasson, bizony először anyagi áldozatot is kell hoznunk, s csak úgy létesülhet, ha városunk és vidékének gazdaközönsége nem zárkózik el attól, hanem meleg érdeklődéssel felkarolja az életre való eszmét. Hogy megalakulhasson 1000 üzletrész fog kibocsáttatni. Egy üzletrész 20 korona lesz, de minden üzletrész ezen összegnek ötszörös értékéig, tehát 100 koronáig lesz köteles felelősséget vállalni. Ha tehát 1 üzletrészt veszünk, akkor az 100 koronába fog kerülni. A 20 korona üzletrész a szövetkezetbe való belépéskor azonnal fizetendő, a többi részlet pedig az igazgatóság határozata szerint A szövetkezeti törvény úgy is ötszörös felelősséget ró reánk, ezért van igy a tervezet. Ezen többi részletre nézve azonban, ha készpénz nem fizettetnék, biztosíték is elfogadtatik értékpapírokban, vagy egyéb okmánnyal, de ezen biztosítékot azonban az igazgatóság valamely pénzintézetnél fogja beváltani, s azt köteles a biztosítékot i adó 3 év alatt letörleszteni, még pedig negyedéven- [ ként és 6 "/o os kamatokkal. Az üzletrészt vásárló egyszersmind az egyesületnek tagja lesz, de ezen tagsági jogát a befizemegtört, mint a tékozló fiú. Ö is tékozolt, elpazarolta másokra fiatal éveit, lángoló, vad éveit a szerelemnek. — Látod, Kati, — motyogott Áron sírva — ezek is szeretnek, pedig őket jobban megbántottad. Maradj velők ezután. Én nekem nincs szavam ellene. . . Ha ezeket a békességes öregeket látom, kik naphosszatt elüldögélnek itt a tenger zsibongó partján, a déli verőfényben és olyan szeretettel néznek egymásra, mintha soha egy rossz szó sem történt volna köztük : igazán kételkedni kezdek abban, hogy ezek mögött volna az a viharos nagy múlt. Hiszen ezek más emberek! Más vér, más szív, más szeretet áradoz bennök. Az a tizenöt-husz év, mely azóta eltelt, elmosta a különbséget köztük. A szelíd Kati-bácsi semmivel sem szelidebb. mint egykor vad. szeszélyes, kicsapongó felesége. Kati néni haja oly fehér, reszketős feje oly szelíd, szemei nézése oly nyájas! Még a szemöldöke is megfehéredett, mely alól valaha annyi tűzzel, annyi haraggal tudott villámlani. A tenger felöl hüs délutáni szél fuvall. Négy óra felé jár az idő, a nap lemenőben. Lovrána felöl közeleg a fiumei hajó, vígan füstölögve. A katona banda búcsúzóul még egy lármás Wagneri-opuszt muzsikál el. aztán fölkapják kürtjeiket és a sétáló közönség nagy részével együtt levonulnak a zöld fákkal árnyazott utón a kikötőbe. Philemonék egy szives jónap-kivánással búcsúznak tőlem s a kerekes széken eltolja az öreg az ö reszketős fejű, köhécselő Baucisát a simára homokozott utón, be az egyik fogadó kapuján. Még egyszer utánuk nézek, aztán futok én is a kikötőbe, hogy le ne maradjak a hajóról. A tér üresen maradt, úgy lefutott róla mindenki, mint viz a dombról eső után. Egyszerre száraz és elhagyott minden. Ktt összegekkel elveszti a szövetkezet tartalék tőkéje javára, ha a befizetéseket a fent körülirt határidőkben nem teljesítené. A szövetkezet ezégje : »A nagybányai gyümölcs- termelők szövetkezete« Tagja mindenki lehet s mint tag a szövetkezetnek gyümölcsöt adhat el, mig ellenben azoktól, kik a szövetkezetnek nem tagjai,- azok gyümölcséből származó hasznot az eladónak nem fog adni, hanem az a tartalék javára marad, mert az alapszabályok értelmében csak a termelő tag érdekében van a szövetkezés. Minden termelő annyi üzletrészt jegyezhet elő amennyit akar. De az üzletrészek után 570-nál nagyobb osztalék nem fizettetik, ezen felül azonban az üzleti év végén, — amely minden év márczius 31-én zárul, a tiszta jövedelem felosztatik annyi részre a hány üzletrészes van s azok, kik az év folyamán a szövetkezet utján értékesítették gyümölcseiket ezen felosztott részekből annyi részt kapnak, a hány üzletrészük van, tehát a közvetítés eredményeként mutatkozó jobb árat ilyen utón nyeri meg az eladó. Azok pedig, kik gyüm dcsöt a szövetkezetnek nem adtak el, ezen kedvezményben nem részesülnek s az ő reájuk eső rész a- tartalak alap növelésére for- dittatikA szövetkezetre közvetlen felügyeletet az elnök gy'akorol, ellenőrzi a szövetkezet ügyeinek helyes vezetését Működéséért felelős az igazgatóságnak. Az igazgatóság áll az igazgató, aligazgató, a nagybányai gazdasági egyesület elnöke, titkára és hat igazgatósági tagból. Az igazgatóság szükség szerint tart ülést, melyen a szövetkezet ügyeire vonatkozólag utasítást ad az igazgatónak. A közgyűlés elé terjesztendő tárgyakra nézve véleményes jelentést ad. Gondoskodik arról, hogy a szövetkezet tagjainak terménye a legkedvezőbb áron adassák el. A szállításhoz szükséges ládák és egyéb felszerelések beszerzését rendeli el. A közgyűlésen a tagok szavazati és hozzá- szóllási joggal bírnak az igazgató a kezelőség úgy az igazgatóságtól tanácsot és felvilágosítást nyerhetnek a gyümölcsértékesítésre. Ezen pár sorban óhajtottam megismertetni városunk gazdaközönségét a tervben vett gyümölcs- termelők szövetkezetének alapszabályaival, amely ismertetés azonban az alapszabályoknak csak mintegy kivonatát képezi s inkább csak azt foglalja magában, ami az eladó és szövetkezet közötti viszonyra vonatkozik, tehát, amely a termelőt érdekli, de általánosságban mindenre ki nem terjeszkedik. A szövetkezetnek mindenre kiterjedő működé-, sét és annak szabályait az alapszabályok foglalják magukban. Különösen a szabályok csak a társulat alaki dolgára vetnek igényt, a fődolog az, hogy legyen egy állandó hely, ahol a gazdáknak termését bármely időbőn megvegyék, mert más az, hogy egy biztos vevő van, a termelést hasznossá teszi s az által, hogy exportot teremt, biztosítja a jövedelmet, ami mind fokozottabb mérvben fog emelkedni akként ami módon jó csomagolással, a megrendelésnek megfelelő gyümölcs fog kiszolgáltatni. Szerencse lehet e vidékre csak ha ilyen társulat létesül, miért is bűnt követ el minden gazda, ha annak létesítését elő nem segíti. Legven elv köztünk az, hogy minden hold gyümölcsös után minden gazda írjon alá egy szövetkezeti részt igy egybe lesz hozható a szükséges tőke, meg lesz teremtve a szövetkezet és úgy a nyers gyümölcs árában, mint a fent maradó haszonnal a részek arányban való kifizetésében biztosítva lesz a termelőnek termési jövedelme. 5. szám. (3) HETI KRÓNIKA. Ez a hét már egészen a követválasztásé volt. Nagytollu kortesek siettek a gyors munkát lebonyolítani s mig a zászlók mozdulatlanul állottak a háztetőkön az állandóan hideg, szélcsendes időkben, addig a csilingelő szánkák sürjebben mozogtak a pompás szánuton, mint máskor. Megtörtént tehát ez is. Túl vagyunk rajta, szinte kár, olyan érdekes volt élvezni azokat a kortes nótákat, a melyek némelyike kifogyhatatlan az ötletekben, aztán meg egy jogczimmel keves'ebb arra, hogy a korcsmába menjünk, odahaza nem tudjuk megokolni. ugész a választás napjáig nem tudtuk eldönteni, kié lesz a győzelem pálmája? A független párt jobban tüntetett, a szabadelvű csendesebben viselte magát, hogy kinél a voksok többsége, az a jövő titka volt. A szegény gubás nép ugyan megcsinálta magának az utóbbi összes választások történetét és következtetett belőle, de a következtetés nem vált be. Azt mondta ugyanis a gubás atyafi, hogy először szavaztam domnu Vetkezle, az levetkeztetett,' azután jött domnu Láng, ez megégetett, a múltkor választottuk Bayt, az sok bajt csinálta, kell már egy Szappanyos, aki mindent tisztára mos. A jámbor óhajtás azonban nem teljesedett be, a szabadelvüpárt győzött ismét, mint ezelőtt. Persze a mai törvény mellett mindkettőnek sok pénze bánta a dolgot, hiszen a fuvardíj, élelem, zászlódij elég jogezim arra, hogy ezerekbe kerüljön egy választás. Igen érdekes epizód volt az, mikor .egy szép leány, fényképező készülékével felvételeket eszközölt a választásról s többek között levette Szappanyos doktort is, a függetlenségi párt jelöltjét.
