Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1905-06-04 / 23. szám

(2) 1905. Junius 4, 23. szám. NAGfYBÁNYA ÉS VIDÉKE egyik irányban a Borkút, másik irányban a Gózsen- felé: lassan-lassan szabályosan kiépült, gyümölcsös ker­tekből álló szép városrészek fogják övezni a város össze­zsugorodott magvát: a belvárost. Az építendő vasútállomásnak a helye azonban a töltésnek nem a város felőli, hanem a túlsó oldalánál van kijelölve. Valószínűleg azért, mert ott már kisajá­tított terület áll rendelkezésre : egy nagy kubik. Az állomásnak a túlsó oldalon elhelyezése a nyaraló te­lepről utazó közönségnek odajutását felette megnehe­zítené. A síneken is átjárni felette veszélyes és sok utas le is késnék a vonatról a miatt, hogy az átjárónál leeresztett sorompó már ekkor megakadályozza az ál­lomáshoz jutásban, amikor még, különben, elég ideje volna jegyet váltani, ha akadálytalanul juthatna az állo­máshoz. Tehát szükséges volna, hogy az állomás a töl­tésnek a városfelőli oldalánál építtessék. Miklós Sándor szomszédom hajlandónak ígérkezett a város felöli oldalra építésnél szükséges állomáshelynek való területet, — ha ugyanis a már kisajátított terület elégtelensége követ­keztében az az ö birtokára is rányulna — ingyen adni. A vasut-igazgatóság pedig mindenesetre beleegyezne az állomásnak a város felöli építésébe, ha az ahoz szükséges terület nagyobbitás költségébe nem kerül, kivált ha tudja még azt is, hogy nyaralótelep létesí­téséről van szó s hogy igy, utazó közönséget is nyer. Erre nézve azonban szükséges volna azonnal intézkedni, nehogy azalatt, mig a nyaralótelep létesítése elintézést nyer, az állomásnak a túlsó oldalon való építéséhez már hozzá is fogjanak. Az utczáknak egyelőre csak a határát volna szükséges megállapítani, csak a fák ültetéséről és a gyalogjáró elkészítéséről kellene gondoskodni. Ezen kocsiforgalomra különben is nem jelentékeny utczák­nak kövezését akkorra lehetne hagyni, amikor az utcza mentén épült házak útadója a fásítás és a gyalog­járó költségeinek visszatérítésén kívül a kövezésre is számbavehetö hozzájárulást nyújt. Folytatjuk. HETI KRÓNIKA. Az erős akarat ime diadalt arat. Ok akarták s a dicsőség jelvényeivel jöttek haza, t. i. a főgimná­zium növendékei. Szép dolog volt az, hogy az 5000 növendék között a mi fiaink a közepesen felül tudtak emelkedni, bátran mondhatjuk, hogy ilyen eredményt az intézet e téren nem ért el még soha. Volt is fogadtatás, lelkes, népes és ékes. A bányász-zenekar már 9 órakor fölverte a város csend­jét, a közönség hullámzott a vasút felé, a polgármes­ter babérkoszorúval kocsizott az állomásra s az össze­gyűlt tekintélyes sereg az ezen alkalommal szűknek bizonyult perronon szorongva várta, az ezúttal is következetesen félórát késett szatmári vonatot. Megérkeztek a fiuk jó kedvvel, viruló egészség­ben, katonás könnyedséggel vonultak be a zene hang­jai mellett, tele érmekkel s négy kis apród hozta elöl a díszokleveleket. Kedves menet volt, ritka szép látvány. Már egészen ellentéte volt ennek a szerdai köz­gyűlés, hol százfelé oszlottak a vélemények s úgyszól­ván minden utczának külön pártja volt. Ez nem valami szép látványnak bizonyult. Jött utána azonban az egyház kedves ünnepe az áldozó-csütörtök, mikor a kis menyasszonyok és apró vőlegények első áldozáshoz, confirmáláshoz járulnak, itt az oltár előtt kiengesztelödnek a szülei szivek is, a gyermekek öröme emelöleg, megnyugtatólag hatott az öregekre. A holnapi nap az enyém lesz, az én bukásom napja, Budapesten fognak a nevemmel vesszőt futtatni. Most már biztosra veszem a legyözetést, megmondta azt nekem egy egyházfi: — Nem szeretem, hogy a nagy urak mind a pártján vannak, mai napság ez kész veszedelem! S ime, igaza volt. »Sembaj« tartunk az örömére egy disz-bankettet. Sokkal fontosabb egyházi dolog azonban ennél az, hogy a fernezelyi szép templomot holnap szente­lik. Egész Nagybánya bizonyosan Fernezelyen tölti te­hát a vasárnapot, idehaza1 nem marad senki, sem az olvasó, sem a krónikás. Különfélék. Személyi hir. Révész János lelkész — kinek vá­lasztása holnap lesz Budapesten, — ma d. u. Kölesébe utazott. Hangverseny. A kaszinóban pünköst másodnap­ján hir szerint hangverseny lesz, melyre az előkészü­letek nagyban folynak. A kereskedő ifjak tánczestélyét hatalmas lobogó hirdeti a városháza és a Szathmáry-féle ház között, fenn a magasban. A mulatság 17-én lesz, akik meg- hivót netalán nem kaptak volna, szíveskedjenek a ren­dezőséghez fordulni. Kedvezőtlen időben a díszterem­ben tartják a mulatságot, de junius 17-én okvetlenül megtartják. Áthelyezés. Virág Béla dr. lugosi kir. ügyészt, Virág Lajos ny. főjegyző és áll. anyakönyvvezető fiát a miniszter a nagyváradi kir. ügyészséghez he­lyezte át. Gyászhir. Egy ifjú élet aludt ki hosszú sorvasztó betegség után. Hervadása liliomhullás volt. Virág Mihály nagybányai polgárnak — ki innen Erdélybe költözött — szép fiatal leánya, Mariska hajtotta örök álomra fejét a gyöngyvirágos május utóján. Pár év előtt a helybeli városi takarékpénztárnál volt segédtisztviselő, halála hírét városunkban nagy rokonság és sok jó ismerős részvéttel fogadta Nyu­godjék békében. A gyászlap igy hangzik: Megtört szívvel jelentjük úgy a magunk, mint az összes ro­konok nevében, hogy a szerető jó gyermek, testvér és rokon Virágh Mariska életének 24-ik évében, május hó 30-án este fél 8 órakor, hosszas és kínos szenvedés után csendesen örök álomra szenderült. Megboldogult hült tetemei Vadverem községben jú­nius,nó 1-én d. u. 3 órakor az ev. ref. egyház szer­tartása szerint tartandó gyászima után fognak ugyanaz nap délután 6 órakor a magyarlapádi ev. ref. sir- kertben örök nyugalomra helyeztetni. Nagy bána­tunkat enyhíti az a tudat, hogy »akik az igazak halálával halnak meg, azok nem halnak meg örökké«, mert »nem vész el az igazaknak emlékezete!« Le­gyen emlékezete áldott, pihenése csendes! Vadve­rem, 1905. május hó 31-én. Virágh Mihály és neje Balázs Beáta, mint édes szülei. Petricsek Kálmánná szül. Virágh Anna és családja, ifj. Virágh Károly, testvérei. Özv. Virágh Károlyné, nagyanyja. Özv. Czcmber Antalné, nagyanyja. Kerékgyártó Mihályné szül. Virágh Teréz és*ésaládja, Virágh Mária, Alt- néder Jánosné szül. Virágh Róza és családja, mint nagynénjei. Dr Virágh László, nagybátyja. És a többi rokonok. Városi közgyűlés volt május ol-én. 1. Az esküd­tek lajstromának elkészítésére Almer K., Bónis J , Bá­nyai J., Beregszászy S., Csepey F., Hudoba G., Hu- sovszky J., dr Miskolczy S„ Soltész E, Szerencsy J„ Virág L., Vásárhelyi Gy. tagokból bizottságot küldtek ki. 2. A villamvilágitás ügyében azt határozták, hogy ha Almer Lajos nem fogadná el 15 nap alatt a bi­zottság ajánlatát, akkor Harácsek Vilmossal és társai­val fölveszi a város a tárgyalás fonalát. 3 Az óvo­dák'államosítását elsőleg kimondták. 4. A központi iskola telkének véleményes kijelölése felett egy órai vita után úgy döntöttek, hogy az iskolaszék javasla­tával szemben: a Zsellér-utcza, Vár-utcza, Pap Zsig- mond-telek, éppen az ellenkező álláspontra helyezked­tek Pap Zsigmond-telek, Vár-utcza és semmi. Minden­esetre nagy bók ez az iskolaszéknek, mint intelligens szaktestületnek. 5. A gazdasági ismétlő iskolára nézve azonban az iskolaszék javaslata ment keresztül. 6. A fernezelyi vasútra a 10.000. koronát a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata szerint megszavazták. 7. Salamon Márton fürészbérlőt a fűrésznek gözüzemre való berendezésére vonatkozó kérelmével elutasította, 8. özv. Csausz Jánosnénak a f. év második felére 10 m3 tűzifát utalványoztak. 9. A Gyelnicze legelő bérle­tét jóváhagyták. 10. Bátori Gusztáv mérnököt 50 K díjért a véros kötelékébe fölvették, dr Drágos Theo- füt azonban »politikai magatartása és hazafiatlansága« miatt nem vették föl a község, kötelékébe. Uj ügyvéd. Városunkban uj ügyvéd költözött. Dr Barna Samu s irodáját már meg is nyitotta. Mint újdonságot tudomásul adjuk ezt a jogkereső feleknek. Uj járásbiró. Km. Pap Sándor távozásával meg­üresedett nagybányai járásbirói állásra az igazság­ügyminiszter szőkefalui Ssentmiklósij József zsibói járásbirót helyezte át, aki hivatalát a jövő hó ele­jén fogja átvenni. Az érettségi vizsgálatok Nagybányán junius hó 26 és 28-án lesznek. A vizsgálatokon Szele Ró­bert miniszteri biztos is részt fog venni. A szatmári muzeum megnyitásán és a Kölcsey­ünnepélyen városunkat és a múzeumot Bay Lajos orszgy. képviselő, jurkovich Emil igazgató és dr Schönherr Gyula elnök képviselték. Dr Schönherr különben mint e téren az ország egyik legjelesebb szakembere, a nemzeti múzeumnak képviselője is volt. Iskolai ünnepély. Az áll. főgimnázium f. hó 8-án megünnepli Ferencz József apostoli királyunk, magyar királylyá történt megkoronáztatásának 38 ik évfordulóját. Ez alkalommal reggeli 8 órakor ünnepélyes Isten-tiszteletet tart a* plébániai tem­plomban, 9 órakor pedig kezdetét veszi a téli tor­nacsarnokban az érdekes és tartalmas műsorral biró ünnepély, a melynek kimagasló pontja lesz Dergáts Sándor ünnepi beszéde. A műsor keretében foglal helyet az intézeti iíjuság uj zenekarának bemutat­kozása is, a melyet Borbás G#za tanár tanított be. Midőn a műsort a t. közönséggel az intézeti igazga­tóság kérelmére közöljük, előre is felhivjnk a szü­lők és a tanügy iránt érdeklődő közönség figyel­mét ezen ünnepélyre, a melyen az intézeti igazga­tóság, külön meghívók kibocsátása nélkül, minden­kit a legszívesebben lát. Az ünnepély sorrendje: 1. Szózat, énekli á főgimn. énekkar. 2. Auber: Le ma- con Nyitány. Előadja a főgimn. zenekar. 3. Vörös­marty : Himnusz. Szavalja Krausz Károly, főgimn VIII. o. végzett tanuló. 4, Ünnepi beszéd, tartja Dergáts Sándor, főgimn. tanár. 5. Induló, énekli a főgimn. énekkar. Térzenét tart kedden, junius 6-án d. u. 6 orakor a bányász zenekar a ligetben. Következő műsorral. 1. Vigyázz induló: Screinertől. 2. a) Két veréb dal: Huszka Jenőtől, b) Naui, Nássi, dal : Vivian Greytöl. 3. Norma nyitauy: Bellimtől. 4. Reggeli álom az erdőben : Wauderertől. 5. Dallam Ernáni dalműből: Verditől. 6i Jászkun induló: Müllertől. Az áll. polg. leányiskola junius hó 8-án hazánk ezeréves fönállásának évről-évre megújuló öröm­ünnepén II. Rákóczy Ferencz emlékének áldoz. Az ünnepély jelentőségét Neubauer Hermin r. t. mél­tatja. Az iskola tanulói kuruczdalokat énekelnek és Rákóczyra vonatkozó költeményeket szavalnak. A d. e. 10 órakor tartandó ünnepélyre a tanulók szü­lőit s általában az érdeklődő közönséget meghívja Waigandt Anna igazgató. Száz szónak is egy a vége. Ok nélküli minden erőlködés vagy ellenmondás, mert daczára annak, hogy Magyarországon ezidőszerint már 90 serfőződe van, elismert tény, hogy egyik sem képes oly kedvelt sört gyártani mint Dreher Antal kő­bányai serfőzdéje, melynek kizárólagos főraktárát Singer Mózes Utódai ezég bírja. Nagyon természetes tehát, ha a korcsmárosok és vendéglősök már a saját érdekükben is, csakis valódi Dreher- féle sört igyekeznek tartani. házaik sorával szemben stilszerü front képeztes- sék ki. Hogy az iskola itt nem lesz központon? Naiv ellenvetés. Hát ki akar Nagybányán olyan központi iskolát, a melyik központon építtessék fel? A köz­ponti iskolának épen az fogja megadni a magasabb jelentőséget, ha központon kívül találja fel a ki­váncsi idegen. Mert a helybeliek úgy is tudni fog­ják, hol van. így elhelyezvén az iskolát • . . Bocsánat . . . meg kell még említenem, ha talán valaki ez irány­ban aggályokat táplálna s lelkét holmi krajezáros politika gondjai tartanák lenyűgözve: hogy a bo­zótos nevezetű telek a város tulajdonát képezvén, megszerzése semmi áldozattal, nincs összeköttetésben. Áttérek a nyaralókra- És itt egyenesen, min­den kerülgetés nélkül kimondom, hogy én nyara­lók számára a P. Zs.-féle telket tartom legalkalma­sabbnak. Hogy oda többen, sokan az központi stb-t akarják építeni ? De hisz’ ez mellettem szól! Mert ha jó e telek iskolának, nyaralóknak eo ipso jó kell legyen. Mi kell az iskolának? Levegő. Hát a nyaralóknak? Per­sze, hogy. azoknak is. Mi kell az iskolának még? Hogy a belejárók tanuljanak. Mindenek előtt és fe­lett tanulják megösmerni szülővárosuk nevezetessé­geit. És kérdem, mi az, a mit Nagybányáétól a Kos­suth-utczán végigmenő gyermek meg ne ismerne? Itt minden feltalálható. Gazdagon vannak itt kép­viselve a kulturális intézetek; itt bonyolódik le Nagybánya világforgalma; pora — sokak szerint nincs is pora — itt kél légi útra; a közlekedés nagyvárosi jellege ügyességre tanítja a gyermeket... De kérdem, nem ezek-é amaz attrakciók, mé­lyek Nagybánya idegenforgalmát megteremteni hi- vatvák? Nem ezek-é ama különlegességek, melyek megyénk, nem, hazánk legillusztrisabb kiválóságait hozzánközönlésre késztik? Elég. Látom t. Közgyűlés! az arezokon a meghatott­ság meggyőző jeleit. És ez nekem elég. Voltaképen én nem is azt akartam czélozni beszédemmel, bogy a nyaralók az említettem telekre építtessenek. Oh nem. Én csak az irányban akartam meggyőzni a t. Közgyűlést, hogy a nyaralók; ha egyáltalán vala­hol : a P. Zs.-féle telken legméltóbb szállást talál­hatnának. S a telek megszerzése — úgy gondolom — itt sem kerülne már ezután nagy áldozatába a városnak. Az ember azonban -- kivált ha városi képvi­selő — sohasem lehet eléggé óvatos. Beszédem ha­tása ugyan közvetlenül érzékelhető; de mert egy esetleges leszavaztatásra is jó előre készültem, kom­binált tervem elejtése esetén a központi stb. helyéül javaslatba hozom. 1-ső helyen a Szent István torony északi csú­csát. Azért nem a délit, mert ezt a rajta levő jel­vény immunissá teszi. Indokok: a Vár-utczához kö­zel van, tehát a Vár-utcza hívei minden inkonszek- venczia nélkül rászavazhatnak. Frontkiképzésre ugyan nem alkalmas. De hát a Szent István tornyának sincs frontja, mégis Nagybánya büszkesége az. El­lenben jó levegője és az a körülmény, hogy a ha­rangszó fölfelé nem hat zavarólag, elsővonalban ajánlják. Azonkívül az építész fantáziája a legkor­látlanabb szabadságban csaponghat e magasságban. 2 - ik helyen a Lapos-erdőt ajánlom. Indokaim: közel van a P. Zs-féle telekhez. Legalább is köze­lebb, mint városunk bármely részéhez. A gyerme­keket oda és vissza szállító különvonat naponta négy vonatjárással emelné a müveit nyugattal való összeköttetésünket. A gyermekek itt kedvökre bo­garászhatnának, sőt a fákat is őriznék a jogtalan el­tulajdonítás veszélye ellen. Frontkiképzésben kor- ; látlan szabadság, 3-ik helyen ajánlom, hivassék fel minden nagy­bányai telektulajdonos — de csakis a törzslakók — a kinek sürgősen eladó telke van, esetleg telkei vannak, ajánlataiknak záros határidőn belől leendő beterjesztésére, a mikor is a t. Közgyűlés a kérdést a beérkezett ajánlatokhoz képest újabb beható ta­nulmány tárgyául leendő illetékes bizottságokhoz utasítaná, Hogy pedig egy esetleg minden valószínűség szerint benyújtandó módosító javaslatnak már most elébe vágjak: indítványozom, hogy a két első he­lyen ajánlott telket elejteni s a harmadik helyen előterjesztett indítványomat elfogadni méltóztassék. (Itt gyorsírónk mégis lehetetlennek tartotta a történeti hű­séget arczulcsapni azzal, hogy fel ne jegyezze : Hosszan tartó lelkes éljenzés, a szónokot a törzslakók számosán üdvözlik. Mig az előrelátásból mindig nyitva lévő ajtón nehány komor hallgatásra utalt 20°/0 pótadós alak surran ki.)1) *) A nyájas olvasó meggyőződést szerezhetett magának e remekmű olvasásakor a felől, hogy e beszédnek kár lett volna — ha utólag is — el nem mondatnia. Minthogy közvet­len értesülésünk szerint Gras ur az egész nyarat városunk­ban tölti r- minélfogva a 20’/„-os telepedési pótadó rajta a múlt hét folyamáu kíméletesen bár, de ellentmondást nem tűrő modorban be is hajtatott — ennélfogva biztat az édes reménység, hogy beszédeivel máskor is felkeres s korszakos alkotásaink dűlőre vitelében eként oroszlánrészt viv ki ma­gának.2)' s) Cras ur még újdonsült ember lévén ősi városunkban, összes ténybeli tévedéseit e helyütt egy füst alatt ezennel helyreigazítjuk. Szerk,

Next

/
Thumbnails
Contents