Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1905-06-04 / 23. szám
(2) 1905. Junius 4, 23. szám. NAGfYBÁNYA ÉS VIDÉKE egyik irányban a Borkút, másik irányban a Gózsen- felé: lassan-lassan szabályosan kiépült, gyümölcsös kertekből álló szép városrészek fogják övezni a város összezsugorodott magvát: a belvárost. Az építendő vasútállomásnak a helye azonban a töltésnek nem a város felőli, hanem a túlsó oldalánál van kijelölve. Valószínűleg azért, mert ott már kisajátított terület áll rendelkezésre : egy nagy kubik. Az állomásnak a túlsó oldalon elhelyezése a nyaraló telepről utazó közönségnek odajutását felette megnehezítené. A síneken is átjárni felette veszélyes és sok utas le is késnék a vonatról a miatt, hogy az átjárónál leeresztett sorompó már ekkor megakadályozza az állomáshoz jutásban, amikor még, különben, elég ideje volna jegyet váltani, ha akadálytalanul juthatna az állomáshoz. Tehát szükséges volna, hogy az állomás a töltésnek a városfelőli oldalánál építtessék. Miklós Sándor szomszédom hajlandónak ígérkezett a város felöli oldalra építésnél szükséges állomáshelynek való területet, — ha ugyanis a már kisajátított terület elégtelensége következtében az az ö birtokára is rányulna — ingyen adni. A vasut-igazgatóság pedig mindenesetre beleegyezne az állomásnak a város felöli építésébe, ha az ahoz szükséges terület nagyobbitás költségébe nem kerül, kivált ha tudja még azt is, hogy nyaralótelep létesítéséről van szó s hogy igy, utazó közönséget is nyer. Erre nézve azonban szükséges volna azonnal intézkedni, nehogy azalatt, mig a nyaralótelep létesítése elintézést nyer, az állomásnak a túlsó oldalon való építéséhez már hozzá is fogjanak. Az utczáknak egyelőre csak a határát volna szükséges megállapítani, csak a fák ültetéséről és a gyalogjáró elkészítéséről kellene gondoskodni. Ezen kocsiforgalomra különben is nem jelentékeny utczáknak kövezését akkorra lehetne hagyni, amikor az utcza mentén épült házak útadója a fásítás és a gyalogjáró költségeinek visszatérítésén kívül a kövezésre is számbavehetö hozzájárulást nyújt. Folytatjuk. HETI KRÓNIKA. Az erős akarat ime diadalt arat. Ok akarták s a dicsőség jelvényeivel jöttek haza, t. i. a főgimnázium növendékei. Szép dolog volt az, hogy az 5000 növendék között a mi fiaink a közepesen felül tudtak emelkedni, bátran mondhatjuk, hogy ilyen eredményt az intézet e téren nem ért el még soha. Volt is fogadtatás, lelkes, népes és ékes. A bányász-zenekar már 9 órakor fölverte a város csendjét, a közönség hullámzott a vasút felé, a polgármester babérkoszorúval kocsizott az állomásra s az összegyűlt tekintélyes sereg az ezen alkalommal szűknek bizonyult perronon szorongva várta, az ezúttal is következetesen félórát késett szatmári vonatot. Megérkeztek a fiuk jó kedvvel, viruló egészségben, katonás könnyedséggel vonultak be a zene hangjai mellett, tele érmekkel s négy kis apród hozta elöl a díszokleveleket. Kedves menet volt, ritka szép látvány. Már egészen ellentéte volt ennek a szerdai közgyűlés, hol százfelé oszlottak a vélemények s úgyszólván minden utczának külön pártja volt. Ez nem valami szép látványnak bizonyult. Jött utána azonban az egyház kedves ünnepe az áldozó-csütörtök, mikor a kis menyasszonyok és apró vőlegények első áldozáshoz, confirmáláshoz járulnak, itt az oltár előtt kiengesztelödnek a szülei szivek is, a gyermekek öröme emelöleg, megnyugtatólag hatott az öregekre. A holnapi nap az enyém lesz, az én bukásom napja, Budapesten fognak a nevemmel vesszőt futtatni. Most már biztosra veszem a legyözetést, megmondta azt nekem egy egyházfi: — Nem szeretem, hogy a nagy urak mind a pártján vannak, mai napság ez kész veszedelem! S ime, igaza volt. »Sembaj« tartunk az örömére egy disz-bankettet. Sokkal fontosabb egyházi dolog azonban ennél az, hogy a fernezelyi szép templomot holnap szentelik. Egész Nagybánya bizonyosan Fernezelyen tölti tehát a vasárnapot, idehaza1 nem marad senki, sem az olvasó, sem a krónikás. Különfélék. Személyi hir. Révész János lelkész — kinek választása holnap lesz Budapesten, — ma d. u. Kölesébe utazott. Hangverseny. A kaszinóban pünköst másodnapján hir szerint hangverseny lesz, melyre az előkészületek nagyban folynak. A kereskedő ifjak tánczestélyét hatalmas lobogó hirdeti a városháza és a Szathmáry-féle ház között, fenn a magasban. A mulatság 17-én lesz, akik meg- hivót netalán nem kaptak volna, szíveskedjenek a rendezőséghez fordulni. Kedvezőtlen időben a díszteremben tartják a mulatságot, de junius 17-én okvetlenül megtartják. Áthelyezés. Virág Béla dr. lugosi kir. ügyészt, Virág Lajos ny. főjegyző és áll. anyakönyvvezető fiát a miniszter a nagyváradi kir. ügyészséghez helyezte át. Gyászhir. Egy ifjú élet aludt ki hosszú sorvasztó betegség után. Hervadása liliomhullás volt. Virág Mihály nagybányai polgárnak — ki innen Erdélybe költözött — szép fiatal leánya, Mariska hajtotta örök álomra fejét a gyöngyvirágos május utóján. Pár év előtt a helybeli városi takarékpénztárnál volt segédtisztviselő, halála hírét városunkban nagy rokonság és sok jó ismerős részvéttel fogadta Nyugodjék békében. A gyászlap igy hangzik: Megtört szívvel jelentjük úgy a magunk, mint az összes rokonok nevében, hogy a szerető jó gyermek, testvér és rokon Virágh Mariska életének 24-ik évében, május hó 30-án este fél 8 órakor, hosszas és kínos szenvedés után csendesen örök álomra szenderült. Megboldogult hült tetemei Vadverem községben június,nó 1-én d. u. 3 órakor az ev. ref. egyház szertartása szerint tartandó gyászima után fognak ugyanaz nap délután 6 órakor a magyarlapádi ev. ref. sir- kertben örök nyugalomra helyeztetni. Nagy bánatunkat enyhíti az a tudat, hogy »akik az igazak halálával halnak meg, azok nem halnak meg örökké«, mert »nem vész el az igazaknak emlékezete!« Legyen emlékezete áldott, pihenése csendes! Vadverem, 1905. május hó 31-én. Virágh Mihály és neje Balázs Beáta, mint édes szülei. Petricsek Kálmánná szül. Virágh Anna és családja, ifj. Virágh Károly, testvérei. Özv. Virágh Károlyné, nagyanyja. Özv. Czcmber Antalné, nagyanyja. Kerékgyártó Mihályné szül. Virágh Teréz és*ésaládja, Virágh Mária, Alt- néder Jánosné szül. Virágh Róza és családja, mint nagynénjei. Dr Virágh László, nagybátyja. És a többi rokonok. Városi közgyűlés volt május ol-én. 1. Az esküdtek lajstromának elkészítésére Almer K., Bónis J , Bányai J., Beregszászy S., Csepey F., Hudoba G., Hu- sovszky J., dr Miskolczy S„ Soltész E, Szerencsy J„ Virág L., Vásárhelyi Gy. tagokból bizottságot küldtek ki. 2. A villamvilágitás ügyében azt határozták, hogy ha Almer Lajos nem fogadná el 15 nap alatt a bizottság ajánlatát, akkor Harácsek Vilmossal és társaival fölveszi a város a tárgyalás fonalát. 3 Az óvodák'államosítását elsőleg kimondták. 4. A központi iskola telkének véleményes kijelölése felett egy órai vita után úgy döntöttek, hogy az iskolaszék javaslatával szemben: a Zsellér-utcza, Vár-utcza, Pap Zsig- mond-telek, éppen az ellenkező álláspontra helyezkedtek Pap Zsigmond-telek, Vár-utcza és semmi. Mindenesetre nagy bók ez az iskolaszéknek, mint intelligens szaktestületnek. 5. A gazdasági ismétlő iskolára nézve azonban az iskolaszék javaslata ment keresztül. 6. A fernezelyi vasútra a 10.000. koronát a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata szerint megszavazták. 7. Salamon Márton fürészbérlőt a fűrésznek gözüzemre való berendezésére vonatkozó kérelmével elutasította, 8. özv. Csausz Jánosnénak a f. év második felére 10 m3 tűzifát utalványoztak. 9. A Gyelnicze legelő bérletét jóváhagyták. 10. Bátori Gusztáv mérnököt 50 K díjért a véros kötelékébe fölvették, dr Drágos Theo- füt azonban »politikai magatartása és hazafiatlansága« miatt nem vették föl a község, kötelékébe. Uj ügyvéd. Városunkban uj ügyvéd költözött. Dr Barna Samu s irodáját már meg is nyitotta. Mint újdonságot tudomásul adjuk ezt a jogkereső feleknek. Uj járásbiró. Km. Pap Sándor távozásával megüresedett nagybányai járásbirói állásra az igazságügyminiszter szőkefalui Ssentmiklósij József zsibói járásbirót helyezte át, aki hivatalát a jövő hó elején fogja átvenni. Az érettségi vizsgálatok Nagybányán junius hó 26 és 28-án lesznek. A vizsgálatokon Szele Róbert miniszteri biztos is részt fog venni. A szatmári muzeum megnyitásán és a Kölcseyünnepélyen városunkat és a múzeumot Bay Lajos orszgy. képviselő, jurkovich Emil igazgató és dr Schönherr Gyula elnök képviselték. Dr Schönherr különben mint e téren az ország egyik legjelesebb szakembere, a nemzeti múzeumnak képviselője is volt. Iskolai ünnepély. Az áll. főgimnázium f. hó 8-án megünnepli Ferencz József apostoli királyunk, magyar királylyá történt megkoronáztatásának 38 ik évfordulóját. Ez alkalommal reggeli 8 órakor ünnepélyes Isten-tiszteletet tart a* plébániai templomban, 9 órakor pedig kezdetét veszi a téli tornacsarnokban az érdekes és tartalmas műsorral biró ünnepély, a melynek kimagasló pontja lesz Dergáts Sándor ünnepi beszéde. A műsor keretében foglal helyet az intézeti iíjuság uj zenekarának bemutatkozása is, a melyet Borbás G#za tanár tanított be. Midőn a műsort a t. közönséggel az intézeti igazgatóság kérelmére közöljük, előre is felhivjnk a szülők és a tanügy iránt érdeklődő közönség figyelmét ezen ünnepélyre, a melyen az intézeti igazgatóság, külön meghívók kibocsátása nélkül, mindenkit a legszívesebben lát. Az ünnepély sorrendje: 1. Szózat, énekli á főgimn. énekkar. 2. Auber: Le ma- con Nyitány. Előadja a főgimn. zenekar. 3. Vörösmarty : Himnusz. Szavalja Krausz Károly, főgimn VIII. o. végzett tanuló. 4, Ünnepi beszéd, tartja Dergáts Sándor, főgimn. tanár. 5. Induló, énekli a főgimn. énekkar. Térzenét tart kedden, junius 6-án d. u. 6 orakor a bányász zenekar a ligetben. Következő műsorral. 1. Vigyázz induló: Screinertől. 2. a) Két veréb dal: Huszka Jenőtől, b) Naui, Nássi, dal : Vivian Greytöl. 3. Norma nyitauy: Bellimtől. 4. Reggeli álom az erdőben : Wauderertől. 5. Dallam Ernáni dalműből: Verditől. 6i Jászkun induló: Müllertől. Az áll. polg. leányiskola junius hó 8-án hazánk ezeréves fönállásának évről-évre megújuló örömünnepén II. Rákóczy Ferencz emlékének áldoz. Az ünnepély jelentőségét Neubauer Hermin r. t. méltatja. Az iskola tanulói kuruczdalokat énekelnek és Rákóczyra vonatkozó költeményeket szavalnak. A d. e. 10 órakor tartandó ünnepélyre a tanulók szülőit s általában az érdeklődő közönséget meghívja Waigandt Anna igazgató. Száz szónak is egy a vége. Ok nélküli minden erőlködés vagy ellenmondás, mert daczára annak, hogy Magyarországon ezidőszerint már 90 serfőződe van, elismert tény, hogy egyik sem képes oly kedvelt sört gyártani mint Dreher Antal kőbányai serfőzdéje, melynek kizárólagos főraktárát Singer Mózes Utódai ezég bírja. Nagyon természetes tehát, ha a korcsmárosok és vendéglősök már a saját érdekükben is, csakis valódi Dreher- féle sört igyekeznek tartani. házaik sorával szemben stilszerü front képeztes- sék ki. Hogy az iskola itt nem lesz központon? Naiv ellenvetés. Hát ki akar Nagybányán olyan központi iskolát, a melyik központon építtessék fel? A központi iskolának épen az fogja megadni a magasabb jelentőséget, ha központon kívül találja fel a kiváncsi idegen. Mert a helybeliek úgy is tudni fogják, hol van. így elhelyezvén az iskolát • . . Bocsánat . . . meg kell még említenem, ha talán valaki ez irányban aggályokat táplálna s lelkét holmi krajezáros politika gondjai tartanák lenyűgözve: hogy a bozótos nevezetű telek a város tulajdonát képezvén, megszerzése semmi áldozattal, nincs összeköttetésben. Áttérek a nyaralókra- És itt egyenesen, minden kerülgetés nélkül kimondom, hogy én nyaralók számára a P. Zs.-féle telket tartom legalkalmasabbnak. Hogy oda többen, sokan az központi stb-t akarják építeni ? De hisz’ ez mellettem szól! Mert ha jó e telek iskolának, nyaralóknak eo ipso jó kell legyen. Mi kell az iskolának? Levegő. Hát a nyaralóknak? Persze, hogy. azoknak is. Mi kell az iskolának még? Hogy a belejárók tanuljanak. Mindenek előtt és felett tanulják megösmerni szülővárosuk nevezetességeit. És kérdem, mi az, a mit Nagybányáétól a Kossuth-utczán végigmenő gyermek meg ne ismerne? Itt minden feltalálható. Gazdagon vannak itt képviselve a kulturális intézetek; itt bonyolódik le Nagybánya világforgalma; pora — sokak szerint nincs is pora — itt kél légi útra; a közlekedés nagyvárosi jellege ügyességre tanítja a gyermeket... De kérdem, nem ezek-é amaz attrakciók, mélyek Nagybánya idegenforgalmát megteremteni hi- vatvák? Nem ezek-é ama különlegességek, melyek megyénk, nem, hazánk legillusztrisabb kiválóságait hozzánközönlésre késztik? Elég. Látom t. Közgyűlés! az arezokon a meghatottság meggyőző jeleit. És ez nekem elég. Voltaképen én nem is azt akartam czélozni beszédemmel, bogy a nyaralók az említettem telekre építtessenek. Oh nem. Én csak az irányban akartam meggyőzni a t. Közgyűlést, hogy a nyaralók; ha egyáltalán valahol : a P. Zs.-féle telken legméltóbb szállást találhatnának. S a telek megszerzése — úgy gondolom — itt sem kerülne már ezután nagy áldozatába a városnak. Az ember azonban -- kivált ha városi képviselő — sohasem lehet eléggé óvatos. Beszédem hatása ugyan közvetlenül érzékelhető; de mert egy esetleges leszavaztatásra is jó előre készültem, kombinált tervem elejtése esetén a központi stb. helyéül javaslatba hozom. 1-ső helyen a Szent István torony északi csúcsát. Azért nem a délit, mert ezt a rajta levő jelvény immunissá teszi. Indokok: a Vár-utczához közel van, tehát a Vár-utcza hívei minden inkonszek- venczia nélkül rászavazhatnak. Frontkiképzésre ugyan nem alkalmas. De hát a Szent István tornyának sincs frontja, mégis Nagybánya büszkesége az. Ellenben jó levegője és az a körülmény, hogy a harangszó fölfelé nem hat zavarólag, elsővonalban ajánlják. Azonkívül az építész fantáziája a legkorlátlanabb szabadságban csaponghat e magasságban. 2 - ik helyen a Lapos-erdőt ajánlom. Indokaim: közel van a P. Zs-féle telekhez. Legalább is közelebb, mint városunk bármely részéhez. A gyermekeket oda és vissza szállító különvonat naponta négy vonatjárással emelné a müveit nyugattal való összeköttetésünket. A gyermekek itt kedvökre bogarászhatnának, sőt a fákat is őriznék a jogtalan eltulajdonítás veszélye ellen. Frontkiképzésben kor- ; látlan szabadság, 3-ik helyen ajánlom, hivassék fel minden nagybányai telektulajdonos — de csakis a törzslakók — a kinek sürgősen eladó telke van, esetleg telkei vannak, ajánlataiknak záros határidőn belől leendő beterjesztésére, a mikor is a t. Közgyűlés a kérdést a beérkezett ajánlatokhoz képest újabb beható tanulmány tárgyául leendő illetékes bizottságokhoz utasítaná, Hogy pedig egy esetleg minden valószínűség szerint benyújtandó módosító javaslatnak már most elébe vágjak: indítványozom, hogy a két első helyen ajánlott telket elejteni s a harmadik helyen előterjesztett indítványomat elfogadni méltóztassék. (Itt gyorsírónk mégis lehetetlennek tartotta a történeti hűséget arczulcsapni azzal, hogy fel ne jegyezze : Hosszan tartó lelkes éljenzés, a szónokot a törzslakók számosán üdvözlik. Mig az előrelátásból mindig nyitva lévő ajtón nehány komor hallgatásra utalt 20°/0 pótadós alak surran ki.)1) *) A nyájas olvasó meggyőződést szerezhetett magának e remekmű olvasásakor a felől, hogy e beszédnek kár lett volna — ha utólag is — el nem mondatnia. Minthogy közvetlen értesülésünk szerint Gras ur az egész nyarat városunkban tölti r- minélfogva a 20’/„-os telepedési pótadó rajta a múlt hét folyamáu kíméletesen bár, de ellentmondást nem tűrő modorban be is hajtatott — ennélfogva biztat az édes reménység, hogy beszédeivel máskor is felkeres s korszakos alkotásaink dűlőre vitelében eként oroszlánrészt viv ki magának.2)' s) Cras ur még újdonsült ember lévén ősi városunkban, összes ténybeli tévedéseit e helyütt egy füst alatt ezennel helyreigazítjuk. Szerk,
