Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1905-05-28 / 22. szám

22. szám Esküvő. Háder Ferencz felsőbányái városi pénz- , táros május 22-én vezette oltárhoz a róm. kath. tem plombán Csausz Irént, dr Csausz Károly városi főor­vos testvérhugát. Révész János lelkész választása Budapesten jú­nius 4-én d- e. '/29 órakor lesz s ha a négy jelölt közzül abszolút többséget senki sem kap, akkor az uj választás junius 8-án, koronázás emléknapján fog lezajlani. Mai számunkhoz Alexy E. »Ursus a hü szoiga« czimü regényes korrajzának 17 — 24 lapját veszik mel­lékletül olvasóink. Kinevezés. Imre László okleveles gazdász, kapnik- bányai lakost az egri érseki uradalomhoz segéd-tisztté nevezték ki. Eljegyzés. Liha Bertalan m kir. bányatisztjelölt eljegyezte néhai Szüts Illés m. kir. főmérnök és neje özv. Szüts Illésné kedves leányát Emmyt. Az epilógus epilógusa. Szmollen Pál ur még min­dig distingválni akar, holott én már az első közle­ményemben világosan distingváltam : mert ugyanekkor, midőn az mondtam hogy a Pilátus égetés amint az az »Erzsébetváros és Vidéke« április 28-iki számában elő­adva volt, hamis és valótlan állítás, mert olyan egy­házi szertartás nincs; ugyanakkor megemlékeztem a Pilátus égetésről, mint népszokásról, melyet a svájczi Sechseleutenhez hasonlitottam. Második czikkemben ke­letkezését is fejtegettem. Sokkal helyesebben felelt meg közleményemre az »Erzsébetváros és Vidéke« május 14-diki számában. »Lapunk egyik számában a különfélék között pár sor jelent meg« ethnographiai széljegyzetek czimen. A dolognak a czimböl eredez­tetett természetes rendje szerint a népszokások egy s másika lett felemlítve. így a Pilátus égetés. Nem késett erre vonatkozó megjegyzését a »Nagybánya és Vidéké«-ben megtenni dr Csókás Vidor ur kijelentve, hogy a Pilátus égetés, mint népszokás tényleg meg­van, de annak vallásos színezetet imputálni nem lehet, nem szabad. Igen jól tette lapunk szerkesztője Szabó M. hogy dr Csókás Vidor urnák adott szerkesztői üzene­tében tetves tudomásomért bocsánatot kér s kijelenti, hogy a rituális dolgok feszegetése lapunknak nem ke­nyere. Aláírom, mert dr Csókás Vidor ur a tárgyila­gos kritika terén mezgott s nem személyeskedett. En dr Csókás Vidor úrral a Pilátus égetést népszokás­nak tartom. Ezt Írja az, aki Pilátus égetésről szóló tudósítást a lapnak beküldte. A szerkesztői üzenet­ben pedig azt mondja Mándi Szabó Miklós: »Olvasd el jelen számunk »Nagy kritikus« czikkét s meglátod, hogy a te tárgyilagos bírálatod előtt meghajlik az elismerés lobogója a tévedésért való bocsánatkérés mellett. Mert tárgyilagos, komoly kérdés magához illő feleletet vár. Ami a kapnikbányai népszokások össze­gyűjtését s közlését illeti, azt csaií helyeselni lehet. Csak nemrég beszéltem Felsökapnik érdemes plébá­nosával, ki igen érdekes szokásokat mondott el s kér­tem, hogy tegye közé valamely lapban. Ha a Pilátus égetéshez egyszerűen hozzácsatolta volna Szmollen Pál ur a Pilátus verést az lett volna helyes. A kiszinezés és elferdítés közt óriási külömbség van. Előadhatok egy népszokást kiszínezve, de hogy még mindig nép­szokás legyen nem pedig egyházi szertartás ; ha egy­házi szertartást csinálok belőle, akkor már elferdítet­tem. Csókás Vidor dr. Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a FerenCZ József keserüviz ^valamennyi hasonló vizet, tartós, hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva már kis adagban is felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet. Beküldetett: A minorita bérház építésével a Ma- gyar-utcza el lett zárva a piacztól, mert a járdát az állványok foglalják el, az utczán pedig oly nagy a sár, hogy ott gyalog nem lehet járni. De békével türtük, mert utczánk a díszes palotával sokat fog nyerni szép­ségben s szívesen mentünk a Deák-téren át a piaczra. Most azonban a Deák-térről a piaczra vezető közön sem lehet átjárni, mert felszedték a kövezetét. Úgy el vagyunk zárva a világforgalomtól, mintha árvíz venne körül. A kaszinót is csak nagy kerülőuton lehet meg­közelíteni. Egy magyar-utczai lakos. Gyászhir. Felsőbányán a napokban halt el Ádám- csik Péter m. kir. bánya-altiszt élte derekán, a város közönségének nagy sajnálatára; mivel köztiszteletben és közszeretetben állott férfiú volt. Mint érdekes ada­tot említjük fel, hogy ő volt a felsőbányái kir. bánya­iskolának első növendéke, s az első névsorban az ö neve szerepel legeiül. Résztvett a közéletben is; halá­láról két gyászjelentést adtak ki A családé igy szól: Áldott férfiú, aki az Urban bízik és az Ur lészen az ö bizodalma. Jeremiás XVII. 7. Alulírottak a nagy ki­terjedésű rokonság nevében is, szivünk legmélyebb fáj­dalmával, az Isten akaratában megnyugodva tudatjuk a szerető férj, apa, gyermek, testvér és rokon Ádám- csik Péter m. kir. bánya-altiszt, egyháztanácsos és is­kolaszéki tagnak f. hó 22-en este 7 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 49-dik, bol- dyg házasságának 24-dik, állami szolgálatának 36-dik évében, rövid, súlyos szenvedés után történt gyászos elhunytát. Kedves halottunk hült tetemei f. hó 24-én d. u. 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni Az engesztelő szent­mise-áldozat 24 én d. e. 9 órakor fog lelke üdvéért az Egek Urának bemutattatni. A békeség angyala virasz- szon drága hamvai felett! Felsőbányán, 1905. évi május 23-án. Özv. Ádámcsik Péterné szül. Vermes Ju­liánná neje. Gyula és Etelka gyermekei, özv. Ádám­csik Józsefné édesanyja. Ádámcsik Terézia, Mária, Vik­toria, József, Sándor, Gáspár, Veronika és Agnes test­vérei. A hitelszövetkezet gyászlapjának szövege kö­vetkező : A Felsőbányái Hitelszövetkezet, mint az Or­szágos Központi Hitelszövetkezet tagja, szomorodott szívvel tudatja igazgatósági tagjának és pénztárnoká­nak: Ádámcsik Péter urnák folyó hó 22-én életének 49-dik évében történt gyászos halálát. A boldogult rendszere'ő és pontos tisztviselő, a közügyeknek ön­zetlen munkása volt. Emléke legyen áldott közöttünk! Felsőbányán, 1905. május 23-án. Az Igazgatóság és Felügyelő bizottság. Nagy részvét mellett temették szerdán délután A kereskedő ifjak köre nagy buzgalommal fá­radozik júniusi mulatságának rendezésén, nem is ké­telkedünk benne, hogy a közönség megérdemelt pártolásban fogja az estélyt részesíteni. A meghívók czimezésével és szétküldésével most foglalkoznak. A meghívó szövege következő: »Meghívó. A Nagy­bányai kereskedő ifjak köre 1905. évi junius hó 17-én, kórház alapja gyarapítására, a városi Nagy­szálloda kerthelyiségében zártkörű tánczestélyt ren­dez, melyre kívül czimzett urat és becses családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépő-dij: sze­mélyjegy 2 korona, család-jegy (3 személyre) 4 korona. Meghívó kívánatra előmutatandó. Jegyek előre válthatók: Rusorán József és Vajda Mihály urak üzletében. Kik meghívót tévedésből nem kap­tak, de arra igényt tartanak, kéretnek ez iránt a rendezőség elnökénél: Rusorán József urnái felszó­lalni. Kezdete este 8l/a órakor. Kedvezőtlen tdő ese­tén a mulatság a díszteremben és mellékhelyiségei­ben tartatik meg. A bánycszzenekar kedden, május 30-án d. u. 5 órakor a Széchenyi ligetben térzenét tart a követ­kező műsorral: 1. Kossuth induló Borostól. 2. Ha­józás keringő Inventiona R.-tól. 3- Bánk-Bán, nyi­tány Erkel Ferencztől. 4. Mezei virágok Dankovitz A -tói. 5. Régi magyar nóták Nyárytól. 6. Magyar induló Muzektől. Pünkösti ajándékot a legnagyobb és legmegbíz­hatóbb órás és ékszer-üzletben vásároljunk, mely már 23 éve áll fenn Debreczenben s többszörösen ki is lett tüntetve. Ez a Löfkovits Artur Debreczeni Főtéren levő, ékszer-újdonságokban bővelkedő nagy raktára. Óriási választékkal bir az 13 próbás ezüst- nemüekben, valamint a legfinomabb zsebórákban is. E czég saját nagy műhelyeket tart fenn: vésnöki, ékszer és órás-szakban. Készséggel küld nagy képes árjegyzékéből díjtalanul. Nyilatkozat. Tisztelt Szerkesztő ur! Kérem le­gyen szives b. lapjában jelen soraimnak helyt adni : A »Nagybánya« ez évi 20-ik számában a következő­ket olvastam: »a kaszinói tagok körében Virág Lajos igazgató indítványára mozgalom indult meg, hogy a kaszinó nagytermét parkett-burkolattal lássák el.« Az igazság érdekében ki kell jelentenem, hogy az ez irány- báni eszme és indítvány kaszinónk igen tisztelt elnöke Stoll Béla úrtól ered, aki csak is e czélra adományok gyűjtésével lettem a választmány által megbízva, a minek az eredménye 730 korona, de ez még koránt­sem fedezi az e czélra igényelt összeget. Tisztelettel: Virág Lajos. Gazdasági és pénzügyi bizottsági ülés volt má­jus 26-án d. u. mely alkalommal 1. özv. Csausz Já- nosné kérvényét, melyben 1905. II ik felére 10 m3 tűzifát kér, pártolólag áttették a közgyűléshez. 2. A fernezelyi vasútra megszavazott 10 ezer koronát 10 éven át 20 féléves részletben, olcsó kamat mel­lett, visszafizetendő kölcsönként óhajtja a bizottság a város takarékpénztárától föl venni. 3. Sala­mon Mayer fürészbérlő kéri egy tartalék gőzgép be­rendezését olyformán, hogy a város azt a forgó tőkéből beszerzi s ő 6% kamatot fizet bérül érette. Pártolólag fölterjesztették szintén a közgyűléshez. A fernezelyi róm. kaih. templomszentelés ünne­pélye, mint már említettük, folyó év junius 4-ikén lesz. Az ünnepélyes Istentisztelet délelőtt 10 órakor kezdődik, melyre a nagyközönség ismételten meg- hivatik. A társas ebédre előjegyzéseket még mindig lehet eszközölni junius 1-ig Öblatek Béla kir. kohó­ügyi előadónak hivatalos helyiségében. Ebmarás. A minap már volt városunkban egy veszett ebmarási eset, ma arról értesülünk, hogy e hó 24-én néh. Svaiczer Ilka főtéri házánál egy (ál­lítólag veszett) kutya megmarta Kohn Sámuel ke­reskedő 12 éves leányát, Etelt. A kutyát megfigye­lés alá helyezték, az állatorvos veszettség-gyanús­nak jelentette ki. A gyermeket szülei — tair sze­rint — nem akarják fel küldeni Budapestre, mivel a kutya csak megkarmolta és meg nem harapta. A város ez esetből kifolyólag a maí naptól számítandó újabb 40 napi zárlatot rendelt el a kutyákra. Alarm-hirek. A múltkoriban olvastuk, hogy a vá­rosi nagyszálló rozzant állapotáról oly hírek kerültek forgalomba, melyek nagyon is alkalmasak arra, hogy a nagy közönségben komoly aggodalmakat keltsenek. Tudomásunk szerint ezen híresztelésnél félreértés tör­tént, mert az alarm-hirek nem a szálloda rozzant ál­lapotára vonatkoztak, hanem arra. hogy szállodásunk eltérve az eddigi szokásoktól, Marosvásárhelyi és Első magyar részvény söröket hoz forgalomba, mig elődje Komzsik Alajos mindenkor nagy súlyt fektetett arra, hogy a szállodában csakis a legjobb minőségű Dreher sörök jöjjenek forgalomba és igy kizárólag va­lódi Drefur-féle kőbányai sört mért, mely sörnek fő­raktárát Singer Mózes utódai czég bírja. Iskolaszéki ülés volt május 22-én d. u. 4 órakor Gellert Endre elnöklete mellett: Szokol Margit taní­tónőnek tekintettel megrongált egészségi állapotára 8 heti szabadságot adtak s helyettesül Szabó Mária oki. tanítónőt alkalmazták. Megállapították a vizsgálatok rendjét, amelyek junius 16-án fognak kezdődni — ha a tanfelügyelöség is hozzájárul — s junius 25-én vég­___NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE zö dni. Több apróbb, jelentéktelen ügy után tárgyalták az állami iskola elhelyezését s hosszas és alapos meg­beszélés után, melyben Moldován László, Révész Já­nos, Dergács Sándor, Soltész Elemér és még számo­sán vettek részt, úgy döntöttek, hogy első helyen ajánlja az iskolaszék a zsellér-utczai telkeket, má­sodik helyen a Vár-utczán a Kossutány és szomszé­dos telkeket, harmadik helyen a néhai Pap Zsigmond házát. Örömmel veszünk tudomást az iskolaszék ha­tározatáról, mert a Zsellér-utczán valóban a város szi­vében volna az iskola, csendes és szép helyen, hol az épületet körülölelő parkból festőién emelkednék ki a tudomány csarnoka, s ahol uj utcza létesítése stb. ál­tal, azt az egész városrészt ujjálehetne teremteni. A Vár-utcza szintén alkalmas, azonban ez okvetlenül meg­kívánja a Rónay-féle piaczi ház kisajátítását. A szatmár-németi ev. ref. főgimnázium tanári kara és tanuló-ifjusága 1905. junius 3-án (szombaton) a Kossuth-kerti kioszkban a »tanulmányi kirándulási alap« javára juniálist rendez. Osváth Elemér főgimná­ziumi tanár, rendező-bizottsági elnök, elnöklete mel­lett. Belépő-dij: Személyjegy 2 K. Család-jegy 5 K. Tanuló-jegy 1 K. Kezdete este 8 órakor. Felülfize- téseket köszönettel fogad s hirlapilag nyugtáz a ren­dezőség. Jegyek előre válthatók Lővy Miksa könyv- kereskedésében. Kik tévedésből meghívót nem kap­tak, de arra igényt tartanak, szíveskedjenek a ren­dező-bizottság elnökéhez fordulni. Kitett csecsemő. Szilágyi Teréz sárosmagyar- berkeszi r. kath. vallásu 36 éves, hely nélküli cseléd május 23-án városunkba jött s itt ténferegvén fheg- ivott egy — két pohár pálinkát, a mitói állítólag ittas lett. Ilyen állapotban május 5-én született gyer­mekét a Szt Miklós-térre, a Minorita társház előtt összehalmozott téglarakások közzé dugta. Ott találta meg a rendőrség a gyermeket, beszállította a vá­rosházára, hol előbb czuczlit vettek a gyereknek, azután dajkát is kerítettek s kiadták dajkaságba. Az anyát elővezették, kihallgatták, állítása szerint gyer­mekével együtt a legnagyobb nyomorban volt ki­téve az éhen halásnak s Szatmárit igyekezett, a hol Tichorán János gőztéglagyári munkással vadházas­ságban él s eddig 7 gyermeke született, kik közül 3 van életben, 2 gyermekét S.-M.-Berkesz község Debreczenben nevelteti. A rendőrkapitányi hivatal az anyát nem találta alkalmasnak arra, hogy a gyer­meket visszaadja neki s azért intézkedett, hogy az a nagyszőllősi gyermekmenhely telepbe fölvétessék, egyelőre azonban Nagybányán maradt, az anyát pe­dig hazatolonczolták Berkeszre. Az ügyet különben áttették a bírósághoz, hogy ítéljen a szívtelen anya fölött, ki 18 napos gyermeké képes az utczára kitenni. Születtek: 176. május 20. Kertész Józsefnek, »Adám«. 177. május 19. Klemenszki Pálnak »Juliánná«. 178. május 17. Máre Józsefnek »Róza«. 179. május 18. Moldován Istvánnak »Ilona«. 180. május 21. Szóher Ferencznek »Jolán«. 181. május 18. Páska Pálnak »Anna« nevű gyermeke. Meghaltak : 165. május 20. Kertész Adám róm. kath. 10 perez, bányász gyermeke, veleszületett gyen­geségben. 166. Május 20. Bottye Pál, gör. kath. 40 éves bányász, agyhártyalobban. 167. május 24. Sze- rényi Ferencz, róm. kath. 57 éves zenész, vérmérgezésben. Kihirdetés alatt állanak: 1. Tevjovics Herman nagybányai és Friedman Sára láposbányai. 2. Tomsa Demeter és Marosán Anna Endokia özv. Andron Györgyné nagybányai. 3. Csillik János és Popmajszter Róza nagybányai. 4. Kelemen János nagybánya-bor- pataktelepi és Bányi Vilhelmina misztótfalui. 5. Les- nitzky József és Májdik Ágnes nagybányai. 6. Me- czák István és Poljuk Borbála nagybánya—kőbánya­telepi. 7. Marosán György és Szleveszki Ilona nagy­bánya—kőbánya-telepi 8. Imricsák Ferencz és Jeniczki Ilona nagybányai. 9. Dr. Vass Gyula, György, Antal és Mikó Pálmyra, Karola, Sarolta nagybányai. 10. Harince Tivadar koltó-katalini és Csókás Irén özv. Rotár Miklósné nagybányai. 11. Seres Ferencz József nagybánya—borpataktelepi és Kovács Mária nagybá­nyai. 12. Babucz János nagybánya—borpataktelepi és Gorgán Katalin nagybányai. 13. Harsányi Pál olcsva- apátii és Teleki Janka Julia nagybányai lakosok. 14. Debreczeni József és Anyicza Róza nagybányai 15. Szentiványi Kálmán Szatmári és Kertész Mária Irma nagybányai. 16. Polyuk János nagybánya—kőbánya telepi és Marosán Ilona felsöfernezelyi lakosok. Henneberg selyem csak közvetlenül! Fekete fehér és színes 60 krajczártól 13 forint 35 krajezárig méte- renkint blúzoknak és jegész öltönyöknek. Bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva, Gazdag mintavá­laszték postafordultával. Henneberg selyemgyára Zürich. Felelős szerkesztő és laptulajdonos -• Révész János. ~ Egy millió hectoliter sört = g'37-á.rt évente -■ DREHER ANTAL a kontinens legnagyobb sörgyárosa és ez eléggé fényes bizonyítéka annak, hogy a Dre­her-féle kőbányai sör még megközelítőleg sem utá­nozható ; tanácsos tehát, hogy a t. söröző-közönség valódi Dreher-sört követeljen az illető vendéglős vagy kereskedőnél, ahol szükségletét fedezni szokta mert csak a valódi Dreher-sör jó, zamatos és élveze­tes ital. ZEfZiSjárólagrcs főraktár: Singer Mózes Utódai czégnél Nagybányán (Vá^-utcza.) • ___ _____1905. Május 28. (3)_

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents