Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-17 / 3. szám

(8) 1904. Január 17.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE.

3. szám.

forró vízbe mártjuk, vagy gőz felé tartjuk. A víz vagy gőz a rovarokat megöli, de ez nem biztos eljárás. Az igy megtisztított papirt megszáritva nyomban ismét őszkor viszszakötjük, hogy a fáról téli buvhelvre törekvő rovaroknak tanyául szolgálhasson. Az idén azonban őszkor sehol sem alkalmaztak rovarfogó öveket, magam részéről jobbnak tartom őszkor papír helyett fa gyapot, vagy szalmából jó vastagon fonott kötelet alkalmazni, mert a kötél őszkor sokkal jobb menhelyet ad a fáról lefelé törekvő rovaroknak. A másodszor alkalmazott papír vagy a fa törzsére kötött kötél február—márcziusban okvetlenül leveendő. A 4-ik ábra egy a fáról levett fogó gyűrűt mutat

4. ábra. A fáról levett fogógyürü kinézése.

be. A mint ebből látható a^papir belsejénék minden részén sokféle rovar és báb lelt magának tanyát és a papír öv megsemmisítésével biztos pusztulást.

Az 5-ik ábra bemutat a fatörzsén alkalmazott rovarfogó öv felett egy czinkét, amint az egybe- gyült rovarokból lakomát csap. Tehát a rovarfogóövben meghúzódott rovarok a madarakat is kertünkbe csalogatják. A miből viszont az a tanulság, és tapasztalati tény, hogy permetezés és rovar- fogópapir őv mellett a rovarpusz- titásban a madarak nagy segítségünkre vannak, ennélfogva szükséges költési házikók felállításával, és télen át némi eleség szórásával a madarakat is védelmünkbe venni, 5. ábra. Lakmározó mert ezen apró szárnyasok a rovar czinke a fogógyürün. pusztításban utolérhetlen szorgalmú és megbecsülhetetlen segítő társaink.

Kívánatos volna, hogy az idén ily rovarfogó papir övékkel szélesebb körben, különösen a rügy- furó ellen rovarfogó enyv és őszkor szaimakötelek alkalmazásával is tétessenek párhuzamos kísérletek, mert ha beválnak, pár évi rendszeres védekezés a gyümölcsfákat és termését a pusztító rovaroktól jó hoszu időre megmenti.

A rovarfogó övék 25--50 -100 m. hosszú tekercsekben vannak forgalomban, fájdalom, Bécsben, külföldön gyártják, azonban aránylag elég olcsón lehet hozzájutni. Nagybányán méterje 11 — 12 fillérbe kerül.

A gazdasági egylet az idén is szívesen közreműködik a megrendelésben. Előjegyzéseket elfogad Molnár Antal egyleti pénztárnok.

Közli: B. A.

Hol az erő, mely küzdelem dijában Versenybe Véle, diadalt arat?

Hol az a szív, mely Őt követni bírja? Hol az a szárny, mely röptéig felér? Hallgatva állsz, érzelmid néma sírja, Ajkad elsápad, szive félve fél.

Csak nézek, nézek, könnyűvel szememben. . . . ügy hittem, e hely lángra szit! . . Csak állok, állok néma félelemben:

. . . Mióta vonzott! és most eltaszit ?! Mintha tilosban, oly remegve lépek . . . Úgy van, tilos hely, az Ö tilosa, —

Övé mind e csodabáju képek.

Övé ez ősz, e táj! Oltár e fa.

Es mintha szózat hallanék közelből,

Eme páfrányos hant alól,

Szó, mely egyszerre sújt le és emel föl. Az „ezredes“ az elhunyt gazda szól:

„() kényszerű hallgatva meghajolni,

Kit gyermekálmod óta úgy szeretsz!

A hol más nem járt, oda menj dalolni! A hol magad vagy, költő olt lehetsz!“

Zempléni Árpád.

Az amerikai nevelés.

— Blandel L. Ernő. —

A napokban egy kiváló angol tudós. Sir Alfréd Moseley, tanulmányutat tett Amerikában. Mikor meg- interviwolták Amerika felől táplált véleménye iránt, azt felelte: »Az önök nemzete a legnagyobb, mert a szabad, hatalmas sajtó vágyat ébreszt az emberekben a művelődésre, előrehaladásra, és az önök iskola- rendszere ezt a vágyat teljesíti.«

(Ismertetésemben ez utóbbival, az iskola-rendszerrel foglalkozom, említést téve a sajtóról és a társadalom befolyásáról az emberre.

Az amerikai iskola-rendszer (schooll-system) a következő alapokon nyugszik:

1. Kindergarten — Óvoda.

2. Primary — Kiérni.

3. Grammar — Alsó gymnasium.

4. High-School — Felső gymnasium.- College 1 Követem University j LS>etem'

A gyermek 4 éves korában felvétetik a Kindergarten «-he, mely német nevét az óvóda-rcndszer német behozója után kapta.

Hat éves korában bejön az elemibe /Primary) és 9 éves koráig itt tartózkodik, midőn a grammar-bc kerül, hol 14 éves koráig marad. Ekkor a »High- School«-ba megy, majd 18 éves korában a »College«-ba vagy, pedig a > University«-ra iratkozik, úgy hogy 22 éves korában büszkén elmondhatja: 1 am a College graduate. (Egyetemet végeztem), ami pedig nagy szó. mert az amerikai előtt a nevelés tekintély.

A mi különös súlyt ad e nevelési systémának az, hogy az első 4 része, tehát mig az ember középiskolai tanulmányait elvégzi, nem kerül égy centjébe se. Teljesen ingyen oktatják, Íróeszközöket, könyveket adnak neki, úgy hogy tényleg Amerikában a de- mokralismus az iskola-rendszerben gyökerezik.

1902-ben 16 millió gyermek volt ez ingyen iskolákban.

Csak gondoljuk fel, micsoda anyagot, micsoda szellemi kincset, mily fényes jövőt sejtet e szám: 16 millió gyermek és ifjú !

Az óvodában a gyermek egy rokonszenves fiatal ember vagy pedig fiatal nő felügyelete alatt áll. Itt játszadoznak, énekeket tanulnak, és az amerikai történelemből vett meséket hallgatnak.

A mulkoriban megszólítottam egy körülbelül 5 éves kis fiúcskát: »Well, my little boy, do yon Know, who was Washington ? (Nos kis fiam, tudod-e ki volt Washington.) A kis kölyök mohón válaszolta »Of course idő; he was the first President of the United States.« (Természetesen Indom; ő volt az Egyesült államok első elnöke.) »And could yon tell me, what kind of a man was he?* (his megtudnád-e mondani, miféle, ember volt ő?) A gyerek büszkén válaszolt : »Why, he never told a lie«, (ő sohasem hazudott.)

Azt hiszem, ez analógia mindennél többet beszél. A gyermekbe beoltják a nemzeti hősök, kiváló államférfiak iránt való tiszteletet.

Az elemibe kerülve, kezdi tanulni az irás-vetés mesterségét, tanul Írni, olvasni, »spellolni« kevés számtant és földrajzot a saját államukról.

A spellolás alatt értjük a szavak betüzését. Pd. e szavakat »eight« (nyolez) és »ate« (evett) ugyanúgy pronunciálják, ejtik ki (ét). S igy ha valaki tudni akarja az értelmét tudnia kell, hogy van leírva.

Mielőtt tovább mennék, szükségesnek tartom leírni egy iskolaépület általános kinézését. Rendszerint 3—4 emeletes, hatalmas épület, melynek tetején olt leng, lobog a nemzeti csillag-mezős, piros-fehér sávos lobogó. A földszinten és az első emeleten vannak az óvoda és az elemi osztályok, a másodikon és harmadikon pedig a grammar-department (a High- School külön épületet foglal el).

Minden emeleten van egy nagyterem, az úgynevezett auditorium, melynek egyik oldalán ott vannak Washington és Lincoln képei, körülvéve az amerikai nemzeti lobogókkal, keresztbe rakva, mint a nagybányai bányász-czimerben levő kalapácsok

Itt van egy magas, imponáló emelvény, mely előtt zongora áll. Minden reggel 9 órakor, tanítás előtt a zongorán játszák az amerikai »nemzeti dalt«.

»My country, tis of the Sweet land of Liberty«

(Én hazám, te vagy a szabadság édes hazája), melynek hangjainál a gyermekek bevonulnak és midőn mindnyájan benn vannak, az igazgató (principal) intésére leülnek. Most az igazgató felolvas egy szakaszt az erkölcstanból, mely után megint ének következik. Ezután az igazgató beszél hozzájuk pár szót, buzdítja őket jó magaviseletre, szorgalomra, ami után felhangzik valami induló és a gyermekek tantermeikbe vonulnak.

Hetenként egyszer, rendesen péntek reggel minden osztályból 2 fin szaval az auditóriumban. E szavalások kötelezők Ha meggondoljuk, hogy az amerikai ifjakat mily jókor gyakorolják a nyilvánosság előtt való beszédben, »public speaking -ben, úgy nem kell csodálkoznunk az amerikai jeles szónokok nagy számán.

A grammar megfelel a mi alsó gvmnasiumunk- nak, azzal a különbséggel, hogy itt nem tanulnak latint és algebrát. Inkább a fődolgokat tanulják, a részleteket mellőzik. Történelmük csakis Amerikára terjeszkedik ki, a földrajzra vonatkozólag megelégszenek pd., hogy megtudják mondani, hol van Magyar- ország, mi a fővárosa, milyen nép lakja, mi az ipari,

kereskedelmi állapota. Hazájuk földrajzával már szorosabb és közelebbi ismeretségben állanak.

Annál többet fektetnek az egyéniség, a character kidomboritására.

Majd minden amerikai gyermek tartozik egy «club«-hoz. Es ami a legérdekesebb, e gyermekek épen ugv tudják eclub-házszabályokat, mint a felnőttek.

A magam részéről e gyermek clubokat nagyon helyes és okos intézményeknek tartom, a mennyiben a gyermekben fejlesztik az ambicziót, az eszmény utáni törekvést.

Sokszor láthatunk az utczán 13—14 éves gyermekeket nagy közönség előtt beszélni és ez nem is okoz valami nagy feltűnést.

Hanem a másik oldalon az iskolák hátránya, hogy a test-fejlesztéssel nem foglalkoznak (azt a nyilvános »playground«-okra, játszóhelyekre bízzák, hol van is azután élet, zaj, zsibongás. . . E játszóhelyek rendesen a parkok közepén vannak: van itt nyújtó, korlát, gyürü-hinták, ló, bak, stb., egyszóval minden a test fejlesztésére szükséges tornaszer.)

A másik hátrány, hogy a növendékek semminemű vallásos gyakorlásban nem oktattatnak, Azonban ne gondoljuk, hogy vallástalanságban nőnek fel. Az amerikai társadalom sokkal komolyabb, hogy ezt eltűrné. A sok mindenféle missionárius társulat ingyen végzi a fontos munkát.

A következő fok : a high-scbool a felső gymnasium. Itt ugyanazt tanulják, mint nálunk a megfelelő iskolában illetve osztályokban A kiilömbség a nyelvek tanulásában az, hogy inig nálunk nagyobb súlyt fektetnek a grammatikai részre, addig itt sokkal fontosabbnak tartják a fordítási képességet. így sokszor megtörténik, hogy a 4 évig francziául tanuló egyén egész jól beszél francziául (mert megjegyzem, itt a modern nyelvek előnyben részesülnek a holt nyelvek felett.) A történelmük szorosan foglalkozik Amerika és Anglia történetével, de Európára vonat- kodólag megelégszenek a legfontosabb, legkiemelkedőbb mozzanatokkal.

Összehasonlítva tehát az általános 18 éves európai ifjút az amerikai 18 éves ifjúval, azt találjuk, hogy az európai kétség kívül sokkal többet tanul, mint amerikai barátja, az európai sokkal műveltebb lehet, ha jól tanul, mint az amerikai, hanem a statisztika bizony kevés perczentet mutat fel e fajtából az európaiaknál. A másik oldalon, az amerikai sokkal praktikusabb, elmondhatjuk, hogy ő egy gentleman, kinek szava van a társadalomban, kevesebbet tud, mint az európai, de a mit tud, azt jól tudja.

A high-scbool elvégzése után az ifjú előtt két ut áll mehet a »college«-ba vagy pedig az »university«-ra.

Ha szándéka van a tanári pályára lépni vagy egy nyelvet specializálni, vagy egy tantárgygyal behatóbban foglalkozni, úgy a »College«-ba megy, hol 4 évi tanulás után a B. A, 5 évi tanulás után az M. A. és 7 évi tanulás után a Uh. D. czimet kapja. (B. A. Bachelor of Arts, a művészetek babérkoszo- rusa; M. A. Master of Arts, a művészetek mestere; Pb. D. -^ Doctor of Philosophy, bölcsészet tudor.) Ha azonban professionális pályára lép (mérnök, orvos, ügyvéd stb.) akkor az »University«-ra iratkozik.

Oh ezek az egyetemek, ezekről érdemes Írni pár szót. Főképen abban külömböznek az európaiaktól, hogy nem az állam kezében vannak, bár annak szoros felügyelete alatt állanak. 1902-ben.. volt 476 ily felsőbb iskola (college és university). Önök bizonyára hallottak már a Harvard, Columbia, \ale, New-York, Chicago, Princeton, Cornell stb. egyetemekről, melyek mindegyike eldicsekedhetik, hogy ennyi meg ennyi elnököt, egyetemi tanárt, politikust, mérnököt adott a társadalomnak.

Tényleg az egyetemek páratlanok. Nincsenek az egész világon oly gazdag egyetemek (talán Angliát kivéve) mint itt.

Ismert dolog, hogy John I). Rockefeller, a világ leggazdagabb embere, 5 év alatt több mint 1.) mii- lió dollárt ajándékozott az altala alapított chicagói egyetemnek. Legújabb karácsonyi ajándékul 1 millió 850 ezer dollárral gazdagította az egyetemet, inig egy névtelen 1 milliót adott ugyanannak az intézetnek. (A lapok szerint ez az anonymus is Rockefeller volt.

S tudja Isten, a gazdag emberek itt át vannak hatva a társadalom iránt való kötelesség-érzetüktől.

Egy érdekes sajátsága az egyetemeknek, hogy itt tandíjmentesség nincs Ha valaki megérdemli, úgy ösztöndíjat kap, úgy hogy a tandíj és ösztöndíj kiegyenlítik egymást. Pd. a Columbia Universitynak a mérnöki ága egyedül évente több mint 30.000 dollár stipendiumot ad. Teheti, mert tanulóinak száma körülbelül 6000, kik egyenként 200 dollár tandijat fizetnek.

Az 1902-ben fennálló 476 felsőbb iskolának vagyona meghaladta a 220 millió dollárt.

Ezek a nemzeti élet lüktető erei, melyekre büszkén néz a yankee.

Az állam által fentartott alsóbb iskolák (egészen az egyetemig) fentartása 1902-ben 150 millió dollárba kerültek, vagyis 17 dollár per capita.

Az irni-olvasni nem tudók száma 1902-ben 18 százalék volt, melyek nagyobb része a bevándorló oroszokból és olaszokból került ki.

íme ezekben akartam röviden vázolni az amerikai iskolai nevelést, legközelebb pedig leszek bátor áttérni egy másik nem kevésbbé érdekes tárgyra, mely az előbbenivel szoros összefüggésben áll és ez a társadalom befolyása az emberre, vagyis a társadalom co-operálása az iskolával.