Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-08 / 19. szám
1904. Május 8. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 19 szám. C3) 3. A belügyminiszter a gyámpénztári kezelési szabályrendelet némely §-ainak módosítását kívánja. 4. A belügyminiszter a köztisztasági szabályrendeletre vonatkozólag azt a módosítást kívánta, hogy >a gyalogjárókon nyílt edényben vizet hordani tilos» ez közelebbről határozandó meg, a 19. 5- pedig oda módosítandó, hogy ^lovakat és marhákat az utczán etetni, a hetivásár kivételével és azokkal ott czéltalanul állani, valamint azokat felügyelet nélkül hagyni tilos.« Ezenkívül több apróbb, lényegtelenebb módosítást kívánt a miniszter. A közgyűlés mind a két szabályrendeletet ez értelemben módosította. 5. Sebők Imre fölvételi diját annak idején a város 100 koronában állapította meg, ezt a vármegyei közigazgatási bizottság 50 koronára leszállította, a képviselet pedig az ügyet a belügyminiszterhez megfellebbezte. 6. Polgármester jelenti, hogy a pénztárt 14187 korona 72 fillér készpénzzel és 2'349273D7 áru értékpapírral teijesenrendben találta. Tudomásul. 7. Ugyancsak a polgármester jelenti, hogy Csákány Sándor halálával az egyik adóvégrehajtói állás megüresedett s igy annak betöltése iránt intézkedést kér. Fizetés 804 korona. Lakbér 168 korona. 28 m3 fa és irodai átalány. A közgyűlés megkeresi az alispáni hivatalt a pályázat meghirdetése iránt. 8. Az állandó bizottságok megalakulása megtörténvén, tudomásul szolgál. 9. Az ev. ref. egyház tulajdonát képező Klast- rom mezőre nézve a polgármester azt jelenti, hogy márcz. 20-án az egyháztanács ülésén Bálint Imre erdőtanácsossal együtt megjelent, a város vételi szándékát bejelentette s az egyház által kért 2 korona árat □ ölenként megajánlotta. Az egyház a maga részéről a szerződés megkötése végett a lelkészt, gondnokot, Virág Bálint, Gálffy Pál és Kiss Gábor presbytereket küldötte ki s javasalja hogy a város a maga részéről szintén bizottságot küldjön ki. A tárgyalások megindítására s a szerződés megkötésére a gyűlés Gellért polgármestert, dr Miskolczy t. ügyészt, Bálint erdőtanácsost, Molcsány Gábort, Stoll Gábort küldi ki, egyidejűleg az ügy tárgyalását a 30 nap múlva tartandó közgyűlésre kitűzi. 10. A nagymalom bérletére nézve t. ügyész a feltételeket beterjeszti, melyekből kiemeljük, hogy évi bér 3010 korona, bérletidő 6 év. A képviselet a feltételeket jóváhagyta. 11. A lénárdíalusi korcsma 4300 korona legmagasabb árért Herskovits Dávid ottani lakosnak adatott el árverésen. Az eladást jóváhagyták. 12. 13. Almer Lajos és Károly czég a város téglavető és a kőbányai kőfejtés bérletére nézve azt az ajánlatot tette, hogy a téglavetőt 600 K évi bérért 6 évre, a kőbányát 200 K évi bérért szintén 6 évre hajlandó kivenni a város ezen ajánlattokat elfogadta. 14. Svaiczer Gábor tőkési bitokos a Szenes patak szabályozása iránt kérelmet intéz, mivel annak kanyargós menete úgy a városnak, mint birtokosnak, valamint kérelmezőnek is sok kellemetlenséget okoz Közgyűlés utasította tanácsot, hogy részletes javaslattal és előirányzattal álljon elő az ügyben, addig határozatát felfüggeszti. 15. 16. Krassó Miksa szatmári lakosnak a fer- nezelyi 6 hold parlagföldnek évi 40 koronáért való bérbeadását a közgyűlés nem engedélyezheti már azért sem, mivel az ígért ár igen csekély, különben a terület megállapítása és értékelése végett helyszíni szemle megtartását tartja szükségesnek, s ennek eszközlésével a polgármestert bízza meg. 17. A fernezelyi parlagföldnek eladása tárgyában érdemleges határozatot a helyszíni szemle meg- ejtéséig nem hoztak. 18. Benedek János nagybányai illetőségűnek el nem ismertetik. 19. Farkas Gizella nagybányai illetőségűnek el nem ismertetik. 20. A nyugdíj bizottság özv. Csákány Sándorné nyugdiját havi 38 K 50 fillérben állapítja meg. Jóváhagyólag tudomásul szolgál. 21. Konyárdy Károlynét azonban kegydij-ké- relmével elutasította, mivel Konyárdy Károly nem szerzett semmiféle érdemeket arra, hogy kegydijban részesüljön. 22. A nyugdijbizottság Marosfy Dezsőnek azon kérelme tárgyában, hogy dijnoki minőségben eltöltött 5 és fél évi szolgálatát nyugdíjévéihez számíthassa, azt a határozatot hozta,'hogy kérje azt, mikor valósággal ngugdijba fog vonulni. E tárgyhoz Révész János, Makray dr. és Virág Lajos szólották hozzá. Révész J. hivatkozva arra, hogy az államtól is átvettünk^ tisztviselőt szolgálati éveivel s az állam is mi tőlünk, miért ne számíthatnánk be tehát a hivatalnoknak azon éveket, a miket nem az államnál, hanem egyenesen a városnál töltött, a tisztviselők ösztönzésére ajánlja Marosfynak mint buzgó, derék tisztviselőnek kérelme teljesítését. Dr. Makray elfogadja Révész indítványát azzal, hogy folyamodó fizesse be az 5 és fél év után a nyugdijintézeti illetéket. Virág L. utal a számvevői foglalkozás súlyos természetére s arra, hogy az ilyen dolgokat nyugdijba-vo- nulás alkalmával már késő elintézni. Végre is közgyűlés elfogadja Révész indítványát a dr. Makray módosításával s Marosfy kérelmének helyt ad. 23. Km. Papp Sándor táblabirót a közügyek terén való érdemeinek elismeréséül a közgyűlés a törzslakók közé díjtalanul fölvette. 24. Bányai Ida tanítónő failletményét a többi tanítókhoz hasonlóan évi 40 m3-ben állapította meg a képviselet. 25. Szükségessé vált a gvermektelep bizottság megválasztása. Ezen bizotiságnak hivatalból tagjai a polgármester, a közgyám, az előadó tanácsos, a kapitány, főorvos. Választott tagjai 12 nő 12 férfi. A képviselet megválasztotta a következőket: Robelly Lajosné, Bittsánszky Edéné, Kádár Antalné, Ötömösy Gyuláné, Gellért Béláné, Mikes Jánosné, Neubauer Hermin, Waigandt Anna, Jancsovits Józsefné, Muzs- nay Ferenczné, Kiss Béláné, Hoffman ^.rpádné, Der- gáts S., György G., Géresy J., Hudoba G., Jancsovits J. Dr. Lovrich, Neubauer F. Szabó A., Soltész E., Székely A., Stoll G., Thurzó Ferencz. Végül 26. Stoll Béla előre bejelentett nyílt kérdése (interpellációja) következett, a ki megkérdezte a polgármestert van-e tudomása róla, hogy a fűrész- gyár bérlőjének Salamon Mártonnak a tölgyfákat egy darabban és nem rönkökben felvágva adják át s ez a városra pénzügyileg hátrányosabb. Bálint Imre azonnal megvilágította a kérdést, hangsúlyozva, hogy ő a szerződés szerint járt el úgy a köbtartalom kiszámításánál, mint az ár megállapításánál. A szerződés 5. pontja szerint ugyanis »arönkő legkisebb vastagsági mérete 30 cm., a hosszúság 3 m.-től kezdve 25 centiméterenként növekszik. A köbözés a rönkő közepén kéreg nélkül mért vastagság alapján történik 3 tizedessel. A döntést a város saját kültségén köteles eszközöltetni s kiszabatja a fát azon legnagyobb hosszúság szerint, melyet a fa minősége és a befuvarozás lehetősége megenged.« így szól a szerződés. Az eljárás szigorúan ezen alapon történt aiszer- ződés tehát be volt tartva, mivel azonban Bálint erdőtanácsos a gyanúnak még árnyékát is elakarja magától hárítani, kéri az ügynek megvizsgálását és a fa újbóli felmérését. Felszólalt még Penti Albert kincstári főerdész is, a ki szerint különbség teendő a rönkő és szálfa mérése között. Rönkő ahogy a fűrész alá szokott tétetni, szálfa az egész hossz az ágakig. Ha rönkő- eladás történik s a szerződésben a rönk-vastagságok különböző árakkal vannak feelvéve s a vevő mégis szálban kívánja átvenni, tehát a szerződéstől eltérő kedvezményt kíván, úgy a szerződés rönk-vastagsági pontja értelmetlen lenne, ha vevő a szálfát hosszközép szerint mért mennyiség és minőségben fizetné, miért is ha a szerződésben rönk van megnevezve, a szálfában való kiadás kedvezményét vevő csak úgy élvezhetné, ha a fa a legvastagabb részén méretnék. Mi azonban azt hisszük, hogy felszólalásnak inkább akadémikus értéke van, amennyiben a szerződést megnéztük s abban világosan ki van téve, hogy a fát a legnagyobb hosszúság szerint és nem rönkő szerint kell kiszabni. Elnöklő polgármester kijelenti, hogy e tárgyban az erdőtanácsos a jövő gyűlésre részletes és teljesen kimerítő jelentést fog benyújtani s ezzel a gyűlést bezárja háromnegyed 12 órakor. Tudósításunk kiegészítéséül arról is referálunk, hogy Salamon M. a kérdéses fa fuvarozását az ügy érdekében, a város intézkedésére, azonnal beszüntette s a szerda délutáni tanácsülés éppen Bálint Imre előterjesztésére a felmérés eszközlése és az eljárás megvizsgálása végett több tagú bizottságot küldött ki. HETI KRÓNIKA. A liget megnyílt május elsején, czigány ugyan nem játszott benne, mert hát haladni kell a korral, mai napság a czigány is sztrájkol, de annál szebben szólt a pompás virágok és üde zöld lombok között a rigó, fülemüle és egyébb sztrájknélküli madarak. Már vendégeink is vannak, többek között Vér- tessy Arnold a jeles iró újra itt van, oly kitüntetésben részesíti Nagybányát, hogy a nyarat ismét itt tölti, s vannak mások is messze vidékről. A kis bányász házikók nagyon kapósak. Igazuk van, ha nekem is választani kellene, inkább nyaralnék egy juhász kunyhóban, mint egy hotelben. A modern haladás sablonjával szemben, mindig a költői igénytelenségnek adom a babért. A májusi friss légben nemzeti lobogó lengett a városházán, szerdán gyűlésbe jöttek össze a magyarok. Formális dolgokat intéztünk, még is volt hevesség és idegeskedés. Ilyen ez a mai kor, szenvedélyesek az emberek mint egy orsz. képviselő. Egy kis czigaretta papiros pl. milyen tüzet gyújtott. Virág L. megemlítette, hogy1 a város a polgárleveleket czigaretta papiroson adja ki. Jót nevettünk a találó megjegyzésen, de volt olyan is, a ki bosszankodott, pedig a ki haragszik, annak nincs igaza. A tavaszi szellő más hirt hozott, a városháza ormán már fekete lobogó van. Péntek délben hallottuk a szomorú hirt, hogy Jókay Mór nincs többé. A költők királya, a ki magyarul tudott Írni, a ki az ifjúságot a legújabb korban nevelte, beléje oltva az igaz magyar érzést és hazasze- retetet, a ki ott harczolt a névtelen hősök között s az uj Magyarország megalkotásában oly kitartóan küzdött: Jókai, az igazi nagy ember behunyta szemeit, a toll kiesett kezéből. Nagy a nemzet vesztesége, nagy és pótolhatlan. Ha tiz hadvezér esik el a japáui harcztéren, mi az ahhoz képpest, mikor egy Jókai dől ki ? ! Gyászol a nemzet, gyászol az ifjúság, gyászol a világirodalom, és gyászolnak a magyar Írók, mert leesett az ö fejőknek koronája s »nincsen hozzá más hasonló.« A szomorúságnak és gyásznak közepette gyászolja a költők fejedelmét maga is a krónikás. Különfélék. Mai számunkban Jókai 1876-iki nagybányai látogatásának leírását s Jókainak Nagybányáról irt egy tárczáját veszik olvasóink. Továbbá külön közöljük városunkra vonarkozó jeligéjét s azt a szép költeményt, melyet Pila Anikóhoz irt Költőn 1876-ban. Törökfalvi Pap Zsigmond Jókai kortársa, a mi veterán írónk, ki 29 éves lapunknak állandóan dolgozótársa volt, Kérésünkre aggsága és betegsége daczára szintén irt nehány emléksort, miket mint igen becses adalékokat ezúttal szintén közlünk. Személyi hir. Kristóffy József főispán a nyarat családjával együtt Bikszádon fogja tölteni s nemsokára meglátogatja Nagybányát. — Gellért Endre polgár- mester e hó 5-én d. u. Nagykárolyba utazott. Ki lesz a g. k. lelkész, mint a Heti szemlében olvassuk, a vallás és közokt. miniszter Hozás János g. kath. hitoktatót nagybányai plébánosi állásásban megerősítette, illetőleg a választása ellen beadútt felebbe- zéseknek helyt nem adott. A kereszthegyi bánya holnap, május 8-án tartja névünnepét, ez alkalommal lesz a Svaiczerréti villamos telep megnyitása is. Özv. Lengyel Endréné szül. Csánk Herminnek temetése, kinek haláláról múlt számunkban emlékeztünk meg, május elsején fél 12 órakor volt. Ott állították fel a szertartás alatt ravatalát az ő kedvencz virágai között, miket annyi szeretettel gondozott. Még 27-én szerdán is ott foglalatoskodott a díszes, kedves kis kertben a parkká alakított gyönyörű udvaron s pénteken reggel már kilehelte nemes lelkét. Temetése vasárnap igen nagy részvét mellett ment végbe. Ott volt az egész város színe java. Koszorúkat küldtek a ravatalra: egyetlen fia Lengyel Vilmos és neje Laky Gizella: Felejthetetlen anyánknak, özv. Katóka Sán- dorné : Utolsó üdvözlet — szerető Mária. —, Fivére Csánk Lajos: Felejthetetlen nővérének — Lajos. — Szeretet sógornőmnek — Schik Ignácz. —- Szeretett Herminünknek — Nagy Györgyék. — Töttössy Sándor és neje Csánk Paula: Kedves Herminünknek — Paula és Sándor. — Péchy Sászló igazgató főmérnök és neje Rottman Mária : Szeretett nagynénénknek — Mariska és László. -— Dr Nagy Emil ás neje Dávid Janka: Kedves nénjüknek — Emil és Janka. — Szeretett keresztanyjuknak — keresztgyermekei: Bilcz Valéria és Irén í. Grünwald Béláné. — Szeretett tagtársunknak — a nőegylet. — Jó Hermin néninek — dr Kádár és családja. — Dr Rottraann Elemér és neje Budapestről: Szeretett nagynénjüknek — Elemér és Aranka. —- Hermin néninek — Schönnherr Sándor — Özv. Makray Béláné. — Schönnherr Antalné és Szirti Vilmusné. A koszorúkat külön kocsin szállították. A gyászszertartást Szőke Bála h. plébános végezte. A boldogultat nagy sereg gyászoló közönség kisérte ki a róm. kath. temetőbe. A család a következő köszönetnyilvánítást teszi közzé: — Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik bálványozásig szeretett édes anyánk és rokonunk: Özv. Lengyel Endréné szül. Csánk Hermina elhunytának szomorú alkalmából mérhetlen fájdalmunkat akár részvetnyilatkozataikkal, akár a vég- tisztességtételen való megjelenésükkel enyhíteni szívesek voltak, fogadják ezúttal hálás köszönetünket. Nagybányán. 1904. május 2. A gyászoló család nevében is: Lengyel Vilmos. A felsőbányái vasút engedményese Hollós Jakab áll. vasúti főfelügyelő több vasúti igazgatósági főtiszt kíséretében hétfőn Felsőbányára érkezik. Talált arany. Incze Pista 3-ik osztályú tanuló, a szélszegi jegyző fia egy arany pénzt talált, igazolt tulajdonosa átveheti Kispénzverö-utcza 7. sz. alatt. A giródtótfalusi tanító lakása már évek óta várakozik a modern átalakításra, mert setét, szűk és a mi fő egészségtelen. Szobája csak egy van, holott a törvény szerint kettő jár. Az iskolának államsegélye is van. Reméljük hogy a minden szépért és jóért lelkesülő minorita társház ezen állapoton mielőbb segíteni fog. (Beküldetett.) Lopás a bányában. A Kai. József bányából a héten ismét loptak érczet. csakhogy ezúttal rajta vesztettek. Marosán Sándor és társa csiliér suhanczok ugyanis bocskorukba rejtették az aranyérczet, a felügyelő szokás szerint követelte tőlük, hogy a lábukkal dobogjanak s ekkor a fájd ilmas arczkifejezése kre vette észre a lopást. —■ A fiukat elfogták s az orgazdát nyomozzák. Felszólítás. A tudomány érdekében felkéretnek azok, kiknek alkalmuk nyílik szelíd gesztenyefákat (castama vescze) állandóan megfigyelni, hogy legyenek szívesek a nevezett gyümölcsfák kihajtásának és kivirágzásának napját az időjárás minőségével együtt feljegyezni. Egyébb adatok, melyek a nevezett fák tenyésztésének körülményeire vonatkoznak szintén köszönettel fogadtatnak. A beküldött tudósítások ifj. Vámosgyörki Kerékgyártó Árpád tanárjelölt czimér e adandók fel Budapest, I Pauler-utcza 4. sz.
