Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-21 / 8. szám

(2) 1904. Február 21.

NAGYBANYA ES VIDÉKÉ

8. szám.

áll, a nevéhez évtizedek óta fűződő várakozásoknak mindenkor becsülettel megfelel s igy méltán számot tarthat továbbra is a társadalom jó indulatára.

Legyen őszintén és rokonszenvvel üdvözölve a negyvenharmadik év küszöbén!

Nemes füztermelés.

A gazdasági egyesület egyik választmányi ülésében indítvány tétetett nemes füztelep létesítése iránt. Ezen indítvány felett azonban a választmány a füztelep felállításához szükséges pénz hiánya miatt napirendre tért. Inditványttevö az egyesület közgyűlésében indítványát ismételvén — ennek tanulmányozásával és indokolt javaslat tételével a választmány meg- bizatott, Nehogy a dolog olybá tűnjék föl, mintha az egyesület illetékes factorai a füztermelés meghonosításának talán elvből ellenségei volnának, igyekszünk e dologban úgy a választmány, mint az egyesület elnökségének elfoglalt álláspontját tárgyilagosan ismertetni.

Az indítvány oly indokolással tétetett, hogy a gazdasági egyesület telepén maga létesítsen gyümölcstermésünk elszállításához szükséges kosarak készítéséhez felhasználandó nemes füzvesszőtelepet. A nyerendő vesszökészletet dolgoztassa föl, azaz készíttessen kosarakat, miáltal népünk télen kenyérkeresethez, az egylet pedig uj jövedelmi forráshoz jutna. A dolgot igy véve, az indítvány nagyon tetszetős, s ha úgy varázsszóra lehetne a teljes szükségletet kielégítő füztelepet felállítani, magunk lennénk leginkább azon, hogy az ige testté váljék. De mert a telep létesítése az egyesület által le nem küzdhető nehézségekbe üfközik, az indítvány felett sajnos, napirendre térhetünk, mivel az egyesületnek kellő nagyságú bekerített terület nem áll rendelkezésére és a telepítéssel s 3—4 évi munkáltatással járó költség hiányzik. Az egyesület amúgy is anyagi zavarokkal küzdvén, újabb adósságot, újabb koczkázatot magára nem vállalhat. Ezen két utóbbi és pedig elég nyomós ok vezette a választmányt is elhatározásában.

Ezután áttérünk és kimutatni igyekszünk adatokkal is, hogy a dolog anyagi oldalát illető elfoglalt álláspontunk helyes, ugyanis az egyesület telepén legfeljebb 2—3 holdat lehetne kiszakítani füzes részére. Ez oly kis terület, hogy ezzel a kérdést meg nem oldhatjuk. A telepen kívül eső területről, legalább 10—15 holdról kellene gondoskodni. És ha már a szükséges területet megszereztük, lássuk mibe kerül egy katasztr. hold berendezése:

1. talajforgatás Q ölenként á 14 f. . , 224 K,

2. 50000 drb. füzdugvány vételára . . . 200 K,

3. szállítási és csomagolási költség. . . 30 K,

4. ültetés

................................................30 K,

5. Pótlások költsége........................ . 20 K,

6. kerítés költsége 2000 karó á 40 f =

80 K. Karó-verés, lécz, szeg 48 K . . . , 128 K.

összesen 632 K.

Ezen összegből ha 15 évig tart a telep 47 K 40 f, ha 20 évig tart 31 K 60 f-t kell az évi rendes kiadás összegéhez csatolni.

Betides évi fentartási költség:

a) telepítési költségek évi részlete

(15 évre) . . , . ;.................................47 K 80 f,

b) talajtökeérték csak 4% (200 K-val) 8 K —• f,

c) kétszeri kapálás ...... 32 K — f,

d) metszés (80 q átlagos hozam) . 40 K — f,

e) összeszedés, kötés, szállítás . . 12 K — f.

Évi összes kiadás 139 K 80 f.

— Nos Bili, kérdé egy matróz, mit éreztél, tudod miket tettél ?

Bili tagadólag rázta a fejét— Ne is kívánd megtudni, szólt a szakács résztvevőén.

— Szeretném önt is befolyás alá venni, fordult most Zingall kapitány a kormányoshoz.'

— Az önnek nem fog sikerülni, szólt a kormányos hirtelen.

Megkísérlem, ha megengedi, szólt Zingall kapitány kérőleg tekintve a kormányosra.

— Igen, igen György tegye meg az én kedvemért, kérte Bradd kapitány a kormányost.

— Nem bánom hát, felelt a kormányos, azonban ne osztasson vélem is pénzt ezeknek, és a matrózokra nézett.

— Nem, nem, szólt Zingall kapitány.

— Mit? mit beszél ez? Pénzt osztani ezeknek ? szólt Bili, és ijedten a szakácshoz fordult.

— Én semmiről sem tudok, szólt ez, figyelj oda Bili.

Bili azonban fontosabbnak találta zsebébe nyúlni és pénzét megolvasni, s a mig ezt tette lehetetlen volt a kísérletet folytatni, mert Bili oly lármába tört ki, hogy Bradd kapitány kénytelen volt a rend és illem kedvéért őt a kajütből kizárni.

— Nézzen reám, szólt Zingall kapitány a kormányoshoz miután a rend helyre állott.

A kormányos engedelmeskedett és a legénység vissza fojtott lélegzettel nézte mint viaskodik nyers erő és elvont tudomány a fölényért. Lassan nagyon lassan, a tudomány győzedelmeskedni kezdett félbe szakítva olykor Bili szörnyű fenyegetőzései által. Hirtelen a kormányos előre hajlott és le esett volna, ha a körülötte állók vissza nem ültetik helyére.

(Befejező közlemény következik.)

Ezzel szemben a bevétel (telepítéstől számítva 3—4 év múlva) 80 q vessző á 2 K ...........................................160 K.

Muta

tkozik tiszta haszon 20 K 20 f, és a talajérték 40[° kamatjövedelme. Ezen tiszta haszon azonban emelkedhetik úgy, amint a termés hozam fokozódik, vagy a mint a vesszőt házilag feldolgozni, esetleg jobban értékesíteni lehet. Azt hisszük senkinek ki nem kerülte figyelmét, hogy a befektetett tökének kamatjövedelme számításon kívül hagyatott, mely kamatjövedelem esetleg a berendezkedés költségeinél, vagy a fentartási költségeknél netalán elérhető megtakarításokból megtérülhet. Hátha kölcsönpénzzel kellene esetleg berendezkedni, miből térülnének meg a hitelezőnek fizetendő kamatok ?

Lássuk már most, hogy ezzel szemben melyek azon előnyök, vagyis mekkorára rúg azon támogatás, a miben a földmivelésügyi miniszter — községeket esetleg egyesületeket fűztelep felállítása esetén — részesíteni szokta, ez bizony a kimutatott összeg kisebb részének felel meg és pedig készpénzben minden holdra 100 K segélyt és ezenkívül a 200 K értékű dugványt összesen tehát 300 K-t ad. Ha ezt levonjuk a berendezkedés költségéből, még mindig fenma- rad holdanként 332 K, 10 hold füztelep berendezéséhez tehát 3320 K készpénz kell, ily tetemes összeg felett az egyesület nem rendelkezik, tehát füztelepet nem létesíthet.

Noha elvileg helyeseljük ily füztelep létesítését, s ha tökével rendelkeznénk, 2 holdas füztelepet készségesen felállítanánk, de ezzel vajmi tévését érünk el.

Itt tájékoztatás végett felemlítjük, hogy nemcsak a szállítási vállalatok, hanem gyümölcsszállitással foglalkozó gyümölcstermelők és kereskedők mozgalmat indítottak a kosaraknak a forgalomból való kiküszö- i bölése iránt, mert különösen szőlő és egyéb kényesebb gyümölcs szállítására a kosarak nem megfelelők, a gyümölcs nagyon összezuzódik és ezen kívül a vasúti kocsik szállító-képességét a kosarak formája miatt is kellőleg kihasználni nem lebet. Az apró ládikáké a jövő. Az államvasutak ezeket 50°jo szállítási dij kedvezményben részesítik, úgy hogy a kosár nem sokára forgalomban szerepelni nem fog. Tehát arra törekedjünk, hogy a majdan országszerte meghonosítandó egységes láda-rendszerre térjünk át, a szükséges deszkához való anyagot készen kapjuk erdőségeinkben, a ládák összeszegezését pedig, ép úgy mint a kosárfonást a télen munkára szoruló néppel lehet végeztetni.

De ha már okvetlenül füztelepet akarunk létesíteni, azt hiszem erre leghivatottabb a város erdőgazdasága; a lapos erdő mellett elég terület áll rendelkezésre. A tárgyalásoknak ily irányba való terelésével leggyorsabban és legbiztosabban érhetünk czélt. Mindnyájan tudjuk, hogy a város szegények istápolá- sára készpénz és tüzelőanyag kiosztásával pár ezret költ. Azt hallottuk, hogy a kosárfonás eszméjét éppen ezen szegények foglalkoztatása, s igy kenyérkeresethez juttatása pendítette meg. Ha tehát sikerül a füztelep létesítését ily utón keresztülvinni: a városnál egy igen tekintélyes összeg szabadulna föl és sok szegény embernek megélhetését biztosítanánk egy uj iparág meghonosításával.

Azt hisszük az itt elősorolt fölvilágosító adatokkal a dolog anyagi oldalát sikerült teljesen tisztába hozni, a mi elfoglalt álláspontunknak erkölcsi oldalát illeti — a bírálatot az egyesület t. tagjaira bízza az elnökség. B. A.

HETI KRÓNIKA.

Azt mondja a nagy világ, hogy mi magyarok csak temetni és sakkozni tudunk. A villám nélküli drótozást tótjaink révén már réges-régen ismertük, de a drót nélküli villamozást nem. Kossuthnak, Munkácsy- nak rendeztünk olyan temetést, a milyet a görögök csak az Isteneknek rendeztek volna, ha azok meghaltak volna. Maróczy honfitársunk meg 48 lépéssel elnyerte a sak-király nevet. Csupa dicsőség! de azt hiszem, hogy ha ilyenekkel excellálunk, azzal még nem sokat érünk, mert a keleti kérdést sem sakkal, sem temetéssel nem fogjuk megoldani, hanem valószínűleg egy macedóniai háborúval, a hova a parlamentet fogják leg előre küldeni.

A levegő határozottan puskaporos. A hangulat egészen harczias. Egyik-másik barátom Portarturról, Mandzsúriáról, Koreáról úgy beszél, mint én Miszt- mogyorósról vagy Sikárlóról, egészen beleképzeli magát a helyzetbe s órákig elmesél a japánok viselt dolgairól, pedig lehet, hogy az egész háború csak a lapok Találmánya, még ki sem ütött. Legalább egy elterjedt néplap igy nyilatkozik róla legutóbbi számában :

A japán orosz háború némely hirek szerint valahogy majd mégis csak elmarad, más hirek szerint pedig már ki is tört. Nem tudni tehát, mi az igaz, de ha kitört, az titokba nem törhet ki, hát majd megtudjuk bizonyo- nyosan.

Körülbelül ez az én nézetem is az egészről s a revolver zsurnaliszták által felrobbantott torpedóknál és rengeteg bombáknál jobban érdekel az, hogy a kikerics megjelent

Ezt a bájos lilaszin virágot láttam kedden egy oláh suhancz kalapjánál, de még nagyon értékes lehet, 2 fillért Ígértem, nem adta ide, pedig művelt fiú volt, a kalapját levette, az ajtót bezárta, egy kész művelt ember, azonban a v rágot még sem adta, bizonyosan a szeretőjének vitte. A föld tehát megmozdult, a napsugár nem hideg többé, a természet ébredezni kezd.

Kinek volna kedve ilyenkor bőjtölni, sőt egy

pár nappal megtoldjuk a farsangot, kihúzzuk legalább oláh hamvazóig.

Az asszonyok, igaz, neheztelve kérdezik :

— A körben voltatok megint?

— Nem 1

— Hát még annál is rosszabb helyen voltatok ?

Az ilyen csípős megjegyzések azonban úgy

hatnak, mint a bors, még jobban fűszerezik a mulatságot.

Az asszonyok haragján pedig legkevésbbé sem csodálkozom, (mint a kudi körjegyző, a ki megint csodálkozott és ismételten csodálkozott), mivel a hölgyeknek vajmi kevés szórakozás jut ebben a félig elalélt városban.

Azt azonban, hogy a kudi körjegyző megint is ismételten, hogyan csodálkozott, hosszúra nyúlván jelen értekezésem, majd más alkalommal fogja elmondani

a krónikás.

Különfélék.

Királyi kitüntetés. A Szamosvölgyi vasút igazgatójának : szepesföldi és malduri Maiéter Zoltánnak, a közlekedésügy terén szerzett érdemei elismeréséül ö felsége, a király a III. oszt. vaskorona rendet díjmentesen adományozta.

Személyi hirek. Hollós Jakab vasúti főfelügyelő a napokban városunkban járt a felsőbányái vasút ügyében s ma délután Budapestre viszautazott.

A főispán beigtatására nézve Szatmárvármegye alispánja 3112— 1904. szám alatt a következő meghívót adta ki és küldötte szét a megyebizottsági tagoknak: — Van szerencsém a törvényhatósági bizottság tagjait a folyó hó 25-én délelőtt fél 11 órakor a vármegye székház nagytermében tartandó föispáni beiktató közgyűlésre tisztelettel meghívni. Hazafias üdvözlettel Nagykároly, 1904. február hó 15-én. Nagy László, alispán. — Az ünnepség sorrendje : Folyó hó 24-én este nöegyleti hangverseny és ismerkedési estély a régi kaszinó helyiségében. Folyó hó 25-én d. e. 1/2 11 órakor beiktató közgyűlés. ya 12-töl küldöttségek fogadása. Délután 2 órakor társasebéd a régi kaszinó helyiségében. — A résztvételt kéretik folyó hó 22-ig vagy az alispáni hivatalnál, vagy Debreczeni István Nagykároly város polgármesterénél bejelenteni, hogy a rendezőség a résztvételt illetőleg kellő időben tájékozva lehessen. — A beiktatást megelőzőleg febr. hó 22-én d. e. 3 órakor rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz, d. e. 10 órakor állandó választmány. Lapunk szerkesztője az állandó választmánynak tagja lévén, 22-én a reggeli vonattal ülésre Nagykárolyba utazik.

Hymen. Lázár Lajos jederi fakereskedő szerdán délután tartotta esküvőjét néh. Stein Leib leányával: Helénával Felsőbányán. A polgári házasságkötést Spá- czay Gyula városi jegyző, a zsidó vallás szerinti szertartást Weinberger nagybányai főrabbi eszközölte számos lakadalmi vendég jelenlétében.

A dalárda január 31-iki közgyűlésének választása eredménytelen volt, a mennyiben a választók a névsort nem alapszabályszeriileg állították össze. Február 14-én tehát ismét közgyűlést tartott a dalegyesület s rapszodikus természetének újabb jelét adta. Múlt alkalommal Szentkirályi helyett Kovács Gyulát akarta titkárnak, Révész helyett Bányai Józsefet választmányi tagnak, most már Smaregla János kellett titkárnak s Almer Lajos választmányi tagnak. Gyűlés elején Torday elnök sajnálattal jelentette, hogy Révész János az egyesületből kilépett. Ezután a választást ejtették meg a következő eredménnyel: Elnök Torday, alelnök Bónis, titkár Smaregla János, pénztárnok Be- regszászy Kálmán, gondnok Ruman Ferenc/., ügyész — egyenlő szavazat lévén — sorshúzás utján Vass Gyula (Miskolczy helyett). Választmányi tagok Bálint Imre, Szerencsy József, Almer Lajos pártoló, Szász János, Iring Pál, Szentkirályi József működő tagok. Eredeti, hogy Révészre kilépése daczára 9-en még is szavaztak. Ez természetesen érvénytelen és semmis, mert »nem tagra« nem lehet szavazni s igy téves egyik laptársunknak azon közlése, hogy Révész póttag lett 12 szavazattal. Laptársunk Ígéretét bírjuk, hogy ezt helyesbíteni fogja. Megválasztották a számvizsgálókat is a jövő évre, a kik azonban az alapszabályok értelmében a választmánynak nem tagjai.

Kinevezés. Bányász Zsigmond szinérváraljai se- gédtelekkönyvvezetöt, az igazságügyminiszter a derecskéi kir. járásbírósághoz telekkönyvvezetővé nevezte ki.

Böjti beszédek. A nagyböjti szent beszédeket a róm. kath. templomban ez évben Csókás Vidor dr fogja tartani, hat vasárnapon át d, u. 3 órakor és nagypénteken 4 órakor.

A nöegylet 14-én d. u. tartotta rendes közgyűlését, mely alkalommal letárgyalták és elfogadták a múlt évi zárszámadásokat s az alapszabályokon némi módósitást eszközöltek. Meszlényi Gyula püspököt és Stoll Bélát örökös tiszteletbeli taggá választották. A tisztikart következőleg alakító tták meg: Elnök Ro- belly Thaisz Fanny, alelnökök Bittsánszky Edéné, dr Kádár Antalné, titkár Szőke Béla, pénztárnok Ötö- mössy Gyuláné. Választmány : Gellért Béiáné, Ábrahám Endréné, Llunteszhagen Ödönné, Király Miklósné, Kupás Mihályné, Mikes Jánosné, Neubaunr Ferenczné, Neubauer Hermin, Schönherr Antalné. Stoll Béiáné, Turman Olivérné, Waigandt Anna.

Az uj főispánnak titkára dr. Vojnarovits Sándor lesz, akit a miniszter, mint belügyminiszteri fogalma- I zót rendelt Kristóffy mellé titkárul.