Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-25 / 52. szám

NAGYBANYA ES VIDÉKÉ 52. szám. maga nézetei szerint alapítsa meg 'a tanulságot, ha­nem önmaga fejti ki azt a legszigorúbb czáfolatlan- sággal. Mig a magyar, német stb. regényekben az egymásnak szánt pár, többnyire a világi zajtól tá­vol találkozik, addig az angol regényhősök a bíró­ság vagy a viharos tengeren élik le szerelmes ka­landjaikat. Némelyek azt tartják, hogy az angol irálynak nincsen határozott jellege, mert nem egyezik meg az angol természettel. Regényeik izgatok s ez on­nan van, hogy Albion fiainak látszólagos nyugodt külseje alatt, sokszor a legtombolóbb érzelmek ho­nolnak. Ki ne hallott volna az angolok pénz és ka­landvágyáról s rangbeli magasratöréséről ? — Körül­belül ezek az érzelmek szerepelnek regényeikben is. Az angoly irály hasonlít a zajló tengerhez. A théma a lehető legnyugodtabban kezdődik, majd mind élénkebb és élénkebb folyású lesz, mind izga- tóbb jelenetek váltják fel egymást s mikor a gyöt­relem, fájdalom és szerencsétlenség hamvasztó láng­ként már-már összecsap a hősök feje fölött, az iró bizonyos pressiót gyakorol a szereplők ügyeire s azon vesszük magunkat észre, hogy a bonyodalom kifejtése ismét csendes mederben folyik le. Ezzel az iró meg akar győzni, hogy a legizgatóbb ügyek is, ha elérik hatásuk tetőpontját köznapiassá válnak s kissebb-nagyobb nyomot hagyva az általuk érin­tett személy lelkében, hatásukat ugyan megtartva, de lényegüket elveszítve eltűnnek a semmiségbe. Az összes nemzetek irói tárgy és czél szerint külünböző, de egyenlő törekvéssel igyekeznek men­nél behatóbb megfigyelésekkel, mennél érthetőbb magyarázatokkal és leírásokkal ellátott tökéletes müveket adni a közönség kezébe De az irók törek­vései csak úgy hozzák meg a kívánt gyümölcsöt, ha műveik a művelődésre szolgáló szép és nemes eszmék terjesztői nem pedig a napi gondokkal amúgy is túlterhelt elme elcsigázói lesznek. Alexy B. xxxxxx>c<xxxx>c><xxxxxxx>&c<xx><xxxxxxx>c<xxxx Mivel büntette Isten Zakariást. Késett az uj káplán, maga jött hát az órára az esperes ur. Magyarázza amint következik, a Zakariás tör- ténetét. Elmondja a vége felé, hogy a miért Zaka­riás nem hitt az angyalnak, hát az Isten azzal büntette meg, hogy néma lett. Magyarázat végén megkérdi Szaszarán Gyu­rit, hogy mivel büntette Isten Zakariást. Gyuri is kivágja: Az Isten avvaj büntette meg Zakajiást. hód nimet jett. xxxxxxxxxxxxxxxxxx>o<xxxx>oooo<xxxxxxxx>oc< A gyümölcsértékesitö szövetkezet megalakítása. (Alapszabály-tervezet.) 2. Az igazgató előterjesztésére felfogadja és el­bocsátja a szövetkezet rendes alkalmazottjait s azok fizetését megállapítja, 3. Gondoskodik a szövetkezeti könyvek ren­des vezetéséről, az összes ügyvitelre utasítást ad az igazgatónak s gondoskodik, hogy a mérleg kellő időben elkészüljön és a közgyűlés elé bocsáttassák s a közgyűlés határozatával a kereskedelmi törvény­széknek be mutatja, 4 A' tagokat nyilvántartja s minden üzleti év végén a be- és kilépetteket a törvényszéknek bejelenti, 5. A közgyűlés elé terjesztendő tárgyakat és indítványokat előzetesen letárgyalja s azokról véle- ményes jelentést tesz a közgyűlésnek. 6. Az üzletágakat, melyeket a szövetkezet felölel megállapítja s gondoskodik, hogy a szövetkezeti tagok által termelt és előállított mindennemű gyümölcs­termények és azok mellékterményei legkedvezőbb eladásban érvényesittesenek. 7. Gondoskodik, hogy az üzletmenetben ren­detlenségek, visszaélések és részrehajlások elő ne forduljanak. 8. Gondoskodik a netán szükséges hitelforrások­ról és azok méltányos ellátásáról s megállapítja a kamatlábat. 9. Gondoskodik az épületek, felszerelvények és berendezések, úgy a csomagolásra tartályok és esz­közökről. 10. Megállapítja az ügyrendet és üzleti eljárá­sokat és teljesiti mindazt, mit az üzletmenet és a szövetkezeti tagok érdeke megkíván a szövetkezet czélja és szellemében. 11. Alapos okból az igazgatót vagy aligazgatót előleges meghalgatás után legalább 5 szavazattal java- dalmi igényei sérelme nélkül felfüggesztheti, de kö­teles végleges döntés végett 24 óra alatt a rendkívüli közgyűlést hivni össze. 19. § Az igazgató s akadályoztatása esetén az aligazgató képviseli a szövetkezetei a hatóságok és harmadik személyekkel szemben, kettős aláírással ő jegyzi s írja alá a czéget, levelezéseit s általában a szövetkezetei cselekvőleg és szenvedőleg, illetőleg bárminemű ügyleteket és kötelmeket a szövetkezet pecsétjének előnyomásával s ő veszi át a hivatalos kézbesítéseket és leveleket. Az igazgató a szövetkezet összes üzleti ügyei­nek vezetője, pecsétének őre ; akadályoztatása ese­tén mindezekben az aligazgató helyettesíti, sőt szük­ség esetén az elnök is fel van jogosítva a czégjegv- zés és a szövetkezet képviseletére. Az üzletek, hitelműveletek, építkezések és be­ruházások tekintetében az igazgatóságnak indítvá­nyokat tesz és annak, úgy a közgyűlésnek határoza­tát végrehajtja. Neki vannak közvetlenül alárendelve a társa­ság összes tisztviselői, ő intézkedik ezek alkalmazása és munkarészek beosztása iránt. Ő gondoskodik az időközi munkásokról, azok munkája és díjazásáról. A kezelő tisztviselők választása, jutalmazása s elbo­csátása iránt előterjesztést tesz az igazgatóságnak, sőt sürgős és fontos esetekben a szövetkezet tisztviselőit jogosított felfüggeszteni, de köteles 48 óra alatt ez esetben az igazgatóságot összehívni s ez dönt vég­érvényesen. Vezeti az igazgatóság gyűléseit s úgy ő, mint helyettese szavazati joggal bir, ha csak személyére vonatkozó érdekeltségnél fogva az igazgatóság nél­küle nem óhajt tanácskozni, mely esetben a gyűlés azon részén az ő meghallgatása után részt nem ve­het, de ha a határozattal egyet nem ért, azt a köz­gyűlés döntése elé hozhatja. Az igazgató kezelteti' a pénztárt és annak ellenzáró kulcsát őrzi, hacsak az igazgatóság a nagyobb forgalom miatt a pénztár- kezelésre más intézkedést nem tesz. 20. §. A felügyelő-bizottság áll a közgyűlés ál­tal választott elnök, 2 rendes és 2 póttagból, kik a 10 §. szerinti díjazásban részesülnek. Ellenőrzi a szö­vetkezet ügyvezetését és számadásait minden ágában, e végből köteles a szövetkezeti ügyek és azok me­netéről tudomást szerezni, a szövetkezet könyveit, iratait és pénztárát bármikor, de legalább egyszer havonkint megvizsgálni. Tartozik az évi zárszámadások és a mérleg helyes felállításáról gondoskodni és erről az évi közgyűlésnek jelentést tenni. Ha a felügyelő-bizottság tagjai a szövetkezet hivatalos ügymenetében bárki részéről a törvény vagy alapszabályba ütköző eljárást vagy a szövethe­jelleme ingadozóvá s kedélye legtöbbször melanho- likussá és szentimentálissá válik. Olvassunk tehát értelemmel. Egy-egy nagyobb mű kiolvasása után vegyük annak tartalmát 2—3 napig megfontolás alá. Gondolkozzunk a műből ta­nult uj eszméken és jellemeken. Keressünk ismerő­seink közül a regénybe szereplő tulajdonságokkal biró egyéneket s hasonlítsuk össze azoknak jellemét. Fontoljuk meg, vájjon az ismert egyén is úgy cse­lekednék, ha oly helyzetbe jutna, mint a regénybeli alakok. Az ily elmélkedés által emberismeretre te­szünk szert. Végre vegyük szemügyre az illető iró irályát s müveinek irányát. Ha valamely Írótól 3—4 munkát olvastunk, úgy irályát is ösmernünk kell. A 2—3 mü olvasá­sánál már együtt érezünk és észlelünk a szerzővel, vagyis beleéljük magunkat szellemvilágába. Ha a híresebb irók irálya és czélja közti külömbséget fel­ismerjük, úgy irodalomhoz értő embereknek mond­hatjuk magunkat. Mert miként a névtelen kép is elárulja hangulata, kivitele s egy-egy szembetűnőbb vonása által alkotóját, úgy a mü stylusa tárgya, a benne kifejtett gondolatmenet és czél megismerteti szerzőjét is. Mint minden írónak, úgy minden nemzetnek is megvan a maga irálymódja. A legtöbb magyar regény alapját a történe­lem képezi. Némelyek fennen hirdetik: Élj vígan, huzasd a nótát s Ügyad Tokaj borát, a mig van miből, de aztán ne feledkezzél meg hazádról és csa­ládodról sem. Némely regényünknek mély gondol­kozása a dicső múlt felett tűnődő igazi magyar em­berek főalakjai, kiknek szivébe lángbetükkel van bevésve Kölcsey mondása: »A haza minden előtt.« Újabb regényeink legtöbbjében nagyon sok a franczia elem. De nem is csoda. Az íróknak lehető­leg actualis tárgyat kell választaniok, hogy a kö­zönség figyelmét lekössék. — Elmúltak a viharos századok s velők együtt megszűnt a magyar nem­zeti élet is. Az Eötvös, Kemény és Jókai által jel­lemzett magyar főúri családok sarjai, az irodai mun­kától megfeszített idegeiket ma a külföldön hozzák rendbe, mintha minden honi rög boszuságot okozna nekik. A magyar nemesek, kik manapság gentri név alatt ösmeretesek, elpazarolják vagyonukat, ezután szerencsét próbálnak Montecarloban, hol mint kitűnő párbajvivók tüntetik ki magukat s -végre vagy a golyó vagy Amerika vet véget mámoruk • nak. Tüzes szemű magyar leányaink a deszkákon, mulatóhelyeken s a könyvek között keresik szeren­cséjüket. Hová lett a nemes eszméken alapuló régi irá­lyunk? — De mit tegyünk? Nem ábrándozhatunk a régi jó világról, miként az öregek szoktak. A je­len kor küzdelmes életét kell ecsetelnünk, melyből az olvasóközönség a szükséges tanulságot levon­hatja. mert Magyarországot is magával ragadja a haladás árama s viszi a nagyság, híresség, romlás s meg nem szűnő küzdés felé. Sokan azt tartják, hogy a német irály érzel­gős ; van benne valami. De általában véve inkább a középkori német irók' tűnődtek egy-egy tárgy vagy eszme fölött túl sokat. Ma már a német irály is praktikusabbá vált, mert az érzelgős jelenetek helyett az iró kimerítő jellemfestésre fekteti a fő- sulyt, miért is a német müvek olvasása által meg­lehetős emberismeretre tehetünk szert. A nemes, tu­lajdonokkal felruházott embert megtanuljuk becsülni, a durvaságban és aljasságban megátalkodottakat pe­dig szánni és megvetni. A német regények a lé­lekbe bizalmat öntenek s fogékonynyá teszik azt a szép és nemes iránt. Általában véve a német irály inkább a szívre, mint észre hat. Az angol sohasem ir csupán gyönyörködteté­sül. Nem arra törekszik, hogy minden olvasó a ti) 1904. Deczember 25. költekező életmódja miatt hamarosa'n túladott a szántóföldön s az aranyai is bevándoroltak lassan- lassan a korcsmáros zsebébe. Mikor már nem maradt egyebe rozoga házán kívül, irigykedve gondolt minden emberre..Különö­sen irigykedett a szomszédjára, Sütő Gáborra, aki egyike volt a falu legszorgalmasabb embereinek s ha­bár fiatal korában még semmije sem volt, szép há­zat építtetett és nagy darab szántóföldet vásárolt, mire megderesedett a haja. Kopjagyártó Péter, amikor a templom elől szét­oszlott a megrémült nép, maga is haza ballagott. Neki ugyan nem nagy gondot okoztak a törökök, hiszen neki nem volt semmije, amit el kellett vo.lna előlük rejtenie. Rozoga házát, meg üres csürjét nem féltette, — ezeket úgy sem viszik magukkal a rab­lók. Csak arra volt tehát gondja, hogy az életét megmentse. Ezzel se nagyon sietett, s miután meg­tömte ennivalóval a tarisznyáját, kiment az udvarra és átpillantott a szomszédba, hogy ott mit müveinek. Sütő Gábor éppen ekkor lépett ki a, házból, kezében ásóval és egy nagy zacskóval. Óvatosan körülnézett, azután a nagy diófa alá sietett, ott göd­röt ásott és a zacskót bele dobta. Nagyot csörrent a zacskó, amely telistele volt pénzzel. Kopjagyártó Péternek ádáz gondolat ötlött az eszébe. Megvárta, amig szomszédja betemeti a göd­röt s azután elmenekül a házból a családjával együtt. Mikor már puszta volt Sütő Gábor háza és udvara, az ádáz szomszéd ásót kapott a kezébe,' át­mászott a kerítésen és kiásta a diófa tövéből a pén­zes zacskót. A távolból lódobogás és fegyverzörgés hallatszott. Most már magának is menekülnie kel­lett, visszamászott az udvarára és hirtelen elásta a zacskót a maga diófája alá, azután futva menekült az erdő felé. II. Hónapok teltek el s a menekülő falubeliek csak ■akkor mertek visszatérni tűzhelyükhöz, amikor már megtudták, hogy a rabló törökök Erdély felé vonultak. Nagy szomorúság érte őket, mikor visszaszállin­góztak a faluba. A törökök mindent elpusztítottak és felperzseltek s alig menekült meg néhány szilár­dabb ház a veszedelemtől. Kopjagyártó Péter is hazatért s alig ismerte meg a házát, mely romokban hevert s melynek csak itt-ott kímélte meg rozoga falait a tűzvész. Ez a pusztulás azonban nem keserítette meg az ádáz lelkű embert; tudta, hogy ott van a diófája alatt az el­ásott pénz. Mikor házának romjait nézegette, egy­szerre oda lépett hozzá Sütő Gábor s könnyes szem­mel szólította meg: — Szegény Péter te, téged egész koldussá te't- tek azok a kegyetlen törökök. De ne félj, segítek a bajodon, mint régi szomszédomat, nem hagylak el nagy bajodban. Felépittetem a házadat a magam pénzén. Én szerencsére elástam a pénzemet s nem jutottam koldusbotra. Ha majd egészen megbizonyo- nyosodom arról, hogy a törökök már nem fognak visszatérni, kiásom a pénzemet s nyomban segítek a bajodon. A derék Sütő Gábor meg sem akarta várni szomszédja hálálkodását s bement a házába. Kopjagyártó Péter egy ideig megütődve nézett I utána, majd szégyenkezve sütötte le tekintetét, mialatt befátyolozta szemét a köny. III. Kopjagyártó Péter még akkor éjszakán vissza­lopta a pénzes zacskót Sütő Gábor diófája alá. Hej de sokat sírtam ... Hej de sokat sírtam én már utánad. Sokat sokat kényszerűéit a bánat, Most is sírok, elsírom a bánatom, Fáj a szivem teutánad angyalom. Csendes eső halkan veri ablakom, Én idebenn szomorkodva hallgatom. El el nézem a szomorú cseppeket, Boldogságom siratja, mely elveszett. Zombori Jenő. xvxxxx><xxxxxxxxxx>o>o<xx>c<xxxxxxxxx>o<xxxxx A nagy tök. Dicsekedett Misa: — Zides zupám foldj in olyán nágij tök termelte, hogy hárman se nem felbirtunk tenni szekirre. Az igáz, ingem hideg rázta, Jánónak el vöt keze törve, Gyúró meg részeg vöt, mint disznyó.

Next

/
Thumbnails
Contents