Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-25 / 52. szám
NAGYBANYA ES VIDÉKÉ 52. szám. maga nézetei szerint alapítsa meg 'a tanulságot, hanem önmaga fejti ki azt a legszigorúbb czáfolatlan- sággal. Mig a magyar, német stb. regényekben az egymásnak szánt pár, többnyire a világi zajtól távol találkozik, addig az angol regényhősök a bíróság vagy a viharos tengeren élik le szerelmes kalandjaikat. Némelyek azt tartják, hogy az angol irálynak nincsen határozott jellege, mert nem egyezik meg az angol természettel. Regényeik izgatok s ez onnan van, hogy Albion fiainak látszólagos nyugodt külseje alatt, sokszor a legtombolóbb érzelmek honolnak. Ki ne hallott volna az angolok pénz és kalandvágyáról s rangbeli magasratöréséről ? — Körülbelül ezek az érzelmek szerepelnek regényeikben is. Az angoly irály hasonlít a zajló tengerhez. A théma a lehető legnyugodtabban kezdődik, majd mind élénkebb és élénkebb folyású lesz, mind izga- tóbb jelenetek váltják fel egymást s mikor a gyötrelem, fájdalom és szerencsétlenség hamvasztó lángként már-már összecsap a hősök feje fölött, az iró bizonyos pressiót gyakorol a szereplők ügyeire s azon vesszük magunkat észre, hogy a bonyodalom kifejtése ismét csendes mederben folyik le. Ezzel az iró meg akar győzni, hogy a legizgatóbb ügyek is, ha elérik hatásuk tetőpontját köznapiassá válnak s kissebb-nagyobb nyomot hagyva az általuk érintett személy lelkében, hatásukat ugyan megtartva, de lényegüket elveszítve eltűnnek a semmiségbe. Az összes nemzetek irói tárgy és czél szerint külünböző, de egyenlő törekvéssel igyekeznek mennél behatóbb megfigyelésekkel, mennél érthetőbb magyarázatokkal és leírásokkal ellátott tökéletes müveket adni a közönség kezébe De az irók törekvései csak úgy hozzák meg a kívánt gyümölcsöt, ha műveik a művelődésre szolgáló szép és nemes eszmék terjesztői nem pedig a napi gondokkal amúgy is túlterhelt elme elcsigázói lesznek. Alexy B. xxxxxx>c<xxxx>c><xxxxxxx>&c<xx><xxxxxxx>c<xxxx Mivel büntette Isten Zakariást. Késett az uj káplán, maga jött hát az órára az esperes ur. Magyarázza amint következik, a Zakariás tör- ténetét. Elmondja a vége felé, hogy a miért Zakariás nem hitt az angyalnak, hát az Isten azzal büntette meg, hogy néma lett. Magyarázat végén megkérdi Szaszarán Gyurit, hogy mivel büntette Isten Zakariást. Gyuri is kivágja: Az Isten avvaj büntette meg Zakajiást. hód nimet jett. xxxxxxxxxxxxxxxxxx>o<xxxx>oooo<xxxxxxxx>oc< A gyümölcsértékesitö szövetkezet megalakítása. (Alapszabály-tervezet.) 2. Az igazgató előterjesztésére felfogadja és elbocsátja a szövetkezet rendes alkalmazottjait s azok fizetését megállapítja, 3. Gondoskodik a szövetkezeti könyvek rendes vezetéséről, az összes ügyvitelre utasítást ad az igazgatónak s gondoskodik, hogy a mérleg kellő időben elkészüljön és a közgyűlés elé bocsáttassák s a közgyűlés határozatával a kereskedelmi törvényszéknek be mutatja, 4 A' tagokat nyilvántartja s minden üzleti év végén a be- és kilépetteket a törvényszéknek bejelenti, 5. A közgyűlés elé terjesztendő tárgyakat és indítványokat előzetesen letárgyalja s azokról véle- ményes jelentést tesz a közgyűlésnek. 6. Az üzletágakat, melyeket a szövetkezet felölel megállapítja s gondoskodik, hogy a szövetkezeti tagok által termelt és előállított mindennemű gyümölcstermények és azok mellékterményei legkedvezőbb eladásban érvényesittesenek. 7. Gondoskodik, hogy az üzletmenetben rendetlenségek, visszaélések és részrehajlások elő ne forduljanak. 8. Gondoskodik a netán szükséges hitelforrásokról és azok méltányos ellátásáról s megállapítja a kamatlábat. 9. Gondoskodik az épületek, felszerelvények és berendezések, úgy a csomagolásra tartályok és eszközökről. 10. Megállapítja az ügyrendet és üzleti eljárásokat és teljesiti mindazt, mit az üzletmenet és a szövetkezeti tagok érdeke megkíván a szövetkezet czélja és szellemében. 11. Alapos okból az igazgatót vagy aligazgatót előleges meghalgatás után legalább 5 szavazattal java- dalmi igényei sérelme nélkül felfüggesztheti, de köteles végleges döntés végett 24 óra alatt a rendkívüli közgyűlést hivni össze. 19. § Az igazgató s akadályoztatása esetén az aligazgató képviseli a szövetkezetei a hatóságok és harmadik személyekkel szemben, kettős aláírással ő jegyzi s írja alá a czéget, levelezéseit s általában a szövetkezetei cselekvőleg és szenvedőleg, illetőleg bárminemű ügyleteket és kötelmeket a szövetkezet pecsétjének előnyomásával s ő veszi át a hivatalos kézbesítéseket és leveleket. Az igazgató a szövetkezet összes üzleti ügyeinek vezetője, pecsétének őre ; akadályoztatása esetén mindezekben az aligazgató helyettesíti, sőt szükség esetén az elnök is fel van jogosítva a czégjegv- zés és a szövetkezet képviseletére. Az üzletek, hitelműveletek, építkezések és beruházások tekintetében az igazgatóságnak indítványokat tesz és annak, úgy a közgyűlésnek határozatát végrehajtja. Neki vannak közvetlenül alárendelve a társaság összes tisztviselői, ő intézkedik ezek alkalmazása és munkarészek beosztása iránt. Ő gondoskodik az időközi munkásokról, azok munkája és díjazásáról. A kezelő tisztviselők választása, jutalmazása s elbocsátása iránt előterjesztést tesz az igazgatóságnak, sőt sürgős és fontos esetekben a szövetkezet tisztviselőit jogosított felfüggeszteni, de köteles 48 óra alatt ez esetben az igazgatóságot összehívni s ez dönt végérvényesen. Vezeti az igazgatóság gyűléseit s úgy ő, mint helyettese szavazati joggal bir, ha csak személyére vonatkozó érdekeltségnél fogva az igazgatóság nélküle nem óhajt tanácskozni, mely esetben a gyűlés azon részén az ő meghallgatása után részt nem vehet, de ha a határozattal egyet nem ért, azt a közgyűlés döntése elé hozhatja. Az igazgató kezelteti' a pénztárt és annak ellenzáró kulcsát őrzi, hacsak az igazgatóság a nagyobb forgalom miatt a pénztár- kezelésre más intézkedést nem tesz. 20. §. A felügyelő-bizottság áll a közgyűlés által választott elnök, 2 rendes és 2 póttagból, kik a 10 §. szerinti díjazásban részesülnek. Ellenőrzi a szövetkezet ügyvezetését és számadásait minden ágában, e végből köteles a szövetkezeti ügyek és azok menetéről tudomást szerezni, a szövetkezet könyveit, iratait és pénztárát bármikor, de legalább egyszer havonkint megvizsgálni. Tartozik az évi zárszámadások és a mérleg helyes felállításáról gondoskodni és erről az évi közgyűlésnek jelentést tenni. Ha a felügyelő-bizottság tagjai a szövetkezet hivatalos ügymenetében bárki részéről a törvény vagy alapszabályba ütköző eljárást vagy a szövethejelleme ingadozóvá s kedélye legtöbbször melanho- likussá és szentimentálissá válik. Olvassunk tehát értelemmel. Egy-egy nagyobb mű kiolvasása után vegyük annak tartalmát 2—3 napig megfontolás alá. Gondolkozzunk a műből tanult uj eszméken és jellemeken. Keressünk ismerőseink közül a regénybe szereplő tulajdonságokkal biró egyéneket s hasonlítsuk össze azoknak jellemét. Fontoljuk meg, vájjon az ismert egyén is úgy cselekednék, ha oly helyzetbe jutna, mint a regénybeli alakok. Az ily elmélkedés által emberismeretre teszünk szert. Végre vegyük szemügyre az illető iró irályát s müveinek irányát. Ha valamely Írótól 3—4 munkát olvastunk, úgy irályát is ösmernünk kell. A 2—3 mü olvasásánál már együtt érezünk és észlelünk a szerzővel, vagyis beleéljük magunkat szellemvilágába. Ha a híresebb irók irálya és czélja közti külömbséget felismerjük, úgy irodalomhoz értő embereknek mondhatjuk magunkat. Mert miként a névtelen kép is elárulja hangulata, kivitele s egy-egy szembetűnőbb vonása által alkotóját, úgy a mü stylusa tárgya, a benne kifejtett gondolatmenet és czél megismerteti szerzőjét is. Mint minden írónak, úgy minden nemzetnek is megvan a maga irálymódja. A legtöbb magyar regény alapját a történelem képezi. Némelyek fennen hirdetik: Élj vígan, huzasd a nótát s Ügyad Tokaj borát, a mig van miből, de aztán ne feledkezzél meg hazádról és családodról sem. Némely regényünknek mély gondolkozása a dicső múlt felett tűnődő igazi magyar emberek főalakjai, kiknek szivébe lángbetükkel van bevésve Kölcsey mondása: »A haza minden előtt.« Újabb regényeink legtöbbjében nagyon sok a franczia elem. De nem is csoda. Az íróknak lehetőleg actualis tárgyat kell választaniok, hogy a közönség figyelmét lekössék. — Elmúltak a viharos századok s velők együtt megszűnt a magyar nemzeti élet is. Az Eötvös, Kemény és Jókai által jellemzett magyar főúri családok sarjai, az irodai munkától megfeszített idegeiket ma a külföldön hozzák rendbe, mintha minden honi rög boszuságot okozna nekik. A magyar nemesek, kik manapság gentri név alatt ösmeretesek, elpazarolják vagyonukat, ezután szerencsét próbálnak Montecarloban, hol mint kitűnő párbajvivók tüntetik ki magukat s -végre vagy a golyó vagy Amerika vet véget mámoruk • nak. Tüzes szemű magyar leányaink a deszkákon, mulatóhelyeken s a könyvek között keresik szerencséjüket. Hová lett a nemes eszméken alapuló régi irályunk? — De mit tegyünk? Nem ábrándozhatunk a régi jó világról, miként az öregek szoktak. A jelen kor küzdelmes életét kell ecsetelnünk, melyből az olvasóközönség a szükséges tanulságot levonhatja. mert Magyarországot is magával ragadja a haladás árama s viszi a nagyság, híresség, romlás s meg nem szűnő küzdés felé. Sokan azt tartják, hogy a német irály érzelgős ; van benne valami. De általában véve inkább a középkori német irók' tűnődtek egy-egy tárgy vagy eszme fölött túl sokat. Ma már a német irály is praktikusabbá vált, mert az érzelgős jelenetek helyett az iró kimerítő jellemfestésre fekteti a fő- sulyt, miért is a német müvek olvasása által meglehetős emberismeretre tehetünk szert. A nemes, tulajdonokkal felruházott embert megtanuljuk becsülni, a durvaságban és aljasságban megátalkodottakat pedig szánni és megvetni. A német regények a lélekbe bizalmat öntenek s fogékonynyá teszik azt a szép és nemes iránt. Általában véve a német irály inkább a szívre, mint észre hat. Az angol sohasem ir csupán gyönyörködtetésül. Nem arra törekszik, hogy minden olvasó a ti) 1904. Deczember 25. költekező életmódja miatt hamarosa'n túladott a szántóföldön s az aranyai is bevándoroltak lassan- lassan a korcsmáros zsebébe. Mikor már nem maradt egyebe rozoga házán kívül, irigykedve gondolt minden emberre..Különösen irigykedett a szomszédjára, Sütő Gáborra, aki egyike volt a falu legszorgalmasabb embereinek s habár fiatal korában még semmije sem volt, szép házat építtetett és nagy darab szántóföldet vásárolt, mire megderesedett a haja. Kopjagyártó Péter, amikor a templom elől szétoszlott a megrémült nép, maga is haza ballagott. Neki ugyan nem nagy gondot okoztak a törökök, hiszen neki nem volt semmije, amit el kellett vo.lna előlük rejtenie. Rozoga házát, meg üres csürjét nem féltette, — ezeket úgy sem viszik magukkal a rablók. Csak arra volt tehát gondja, hogy az életét megmentse. Ezzel se nagyon sietett, s miután megtömte ennivalóval a tarisznyáját, kiment az udvarra és átpillantott a szomszédba, hogy ott mit müveinek. Sütő Gábor éppen ekkor lépett ki a, házból, kezében ásóval és egy nagy zacskóval. Óvatosan körülnézett, azután a nagy diófa alá sietett, ott gödröt ásott és a zacskót bele dobta. Nagyot csörrent a zacskó, amely telistele volt pénzzel. Kopjagyártó Péternek ádáz gondolat ötlött az eszébe. Megvárta, amig szomszédja betemeti a gödröt s azután elmenekül a házból a családjával együtt. Mikor már puszta volt Sütő Gábor háza és udvara, az ádáz szomszéd ásót kapott a kezébe,' átmászott a kerítésen és kiásta a diófa tövéből a pénzes zacskót. A távolból lódobogás és fegyverzörgés hallatszott. Most már magának is menekülnie kellett, visszamászott az udvarára és hirtelen elásta a zacskót a maga diófája alá, azután futva menekült az erdő felé. II. Hónapok teltek el s a menekülő falubeliek csak ■akkor mertek visszatérni tűzhelyükhöz, amikor már megtudták, hogy a rabló törökök Erdély felé vonultak. Nagy szomorúság érte őket, mikor visszaszállingóztak a faluba. A törökök mindent elpusztítottak és felperzseltek s alig menekült meg néhány szilárdabb ház a veszedelemtől. Kopjagyártó Péter is hazatért s alig ismerte meg a házát, mely romokban hevert s melynek csak itt-ott kímélte meg rozoga falait a tűzvész. Ez a pusztulás azonban nem keserítette meg az ádáz lelkű embert; tudta, hogy ott van a diófája alatt az elásott pénz. Mikor házának romjait nézegette, egyszerre oda lépett hozzá Sütő Gábor s könnyes szemmel szólította meg: — Szegény Péter te, téged egész koldussá te't- tek azok a kegyetlen törökök. De ne félj, segítek a bajodon, mint régi szomszédomat, nem hagylak el nagy bajodban. Felépittetem a házadat a magam pénzén. Én szerencsére elástam a pénzemet s nem jutottam koldusbotra. Ha majd egészen megbizonyo- nyosodom arról, hogy a törökök már nem fognak visszatérni, kiásom a pénzemet s nyomban segítek a bajodon. A derék Sütő Gábor meg sem akarta várni szomszédja hálálkodását s bement a házába. Kopjagyártó Péter egy ideig megütődve nézett I utána, majd szégyenkezve sütötte le tekintetét, mialatt befátyolozta szemét a köny. III. Kopjagyártó Péter még akkor éjszakán visszalopta a pénzes zacskót Sütő Gábor diófája alá. Hej de sokat sírtam ... Hej de sokat sírtam én már utánad. Sokat sokat kényszerűéit a bánat, Most is sírok, elsírom a bánatom, Fáj a szivem teutánad angyalom. Csendes eső halkan veri ablakom, Én idebenn szomorkodva hallgatom. El el nézem a szomorú cseppeket, Boldogságom siratja, mely elveszett. Zombori Jenő. xvxxxx><xxxxxxxxxx>o>o<xx>c<xxxxxxxxx>o<xxxxx A nagy tök. Dicsekedett Misa: — Zides zupám foldj in olyán nágij tök termelte, hogy hárman se nem felbirtunk tenni szekirre. Az igáz, ingem hideg rázta, Jánónak el vöt keze törve, Gyúró meg részeg vöt, mint disznyó.
