Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-28 / 35. szám

(2) 1904. Augusztus 28.

35. szám.

szín János 1585 K 44 f, 3-ik Maresch Albert 1650 K. A közgyűlés Gyirászin János ajánlatát fogadta el.

3. A ligeti vendéglő, őrház és kertészlak tatarozására vonatkozólag egyetlen zárt ajánlat érkezett be, miszerint ifj. Gyirászin János és Prigya Mihály 595 K 64 fillérért teljesitik a munkát.

4. A tüzörtanyán szükséges munkálatokra nézve két ajánlat érkezett, Gyirászin János ajánlata, ki 1410 K-ból 8%-ot enged s igy 1297 K 39 f-ért hajlandó elvállalni a munkát és Kazamér János ajánlata, a ki 2234 K 54 f-ért mászó tornyot is épit, a közgyűlés M. Gyirászin János ajánlatát fogadja el s az építkezést egyelőre őrtorony nélkül engedélyezi úgy azonban, hogy az építkezés már most úgy eszközöltessék, hogy a torony később létesíthető legyen.

5. A Klastrommező és a régi temető ügyében érdemleges határozathozatalra került a sor. A bizottság jelentése szerint megszerkesztett szerződés beterjesztetik. E birtokok egyezségi ára ölenként 2 K, vagyis összesen 21476 K.

Bay Lajos kéri utasítani a mérnököt, hogy a Diószeghy-telek területén és ezen a telken átvezető ut tervét terjeszsze be. Mérnök jelenti, hogy a tervvel már késszen van.

Számvevő felvilágosításul megjegyzi, hogy egyelőre csak a vételár 5°/0-át, 1052 koronát fogja a város félévi utólagos részletben fizetni kamatként az egyháznak.

A közgyűlés a vételt névszerinti szavazással, 43 szavazattal egyhangúlag kimondja.

6. Végül Szabó Adolf elnöklete mellett megválasztották az iskolaszék tagjait: Bálint Imre, Dergács Sándor, Dobi Ervin, Egly M., Gellért Endre, Makray Mihály dr., Lovrich Gyula dr., Miskolczy Sándor dr., Moldován László, Neubauer F., Stoll Gábor, Szabó Adolf, Szellemy Geyza, Szerencsy József, Torday Imre, Weisz Ignácz dr. személyében s ezzel a féltizenkét óráig tartott rendkívüli gyűlés véget ért.

Tanügy.

— Beiratkozások a községi iskolába. —

A helybeli községi elemi népiskolánál a jövő tanév szept. 1-én a beiratásokkal veendi kezdetét, melyek naponta délelőtt 9 órától 12-ig, délután 3 órától 5-ig eszközöltetnek az igazgatói irodában s tartanak szeptember hó 6-ig bezárólag.

A tanév elején megtartatni szokott ünnepélyes Istentisztelet szeptember hó 7-én reggel 8 órakor tar- tatik meg, melyen a római és görög kath. vallásu tanulók együttesen a plébánia templomban, mig a más vallásu növendékek ugyanily czélból saját templomukban fognak megjelenni. Ugyan azért a beirott növendékek l/28-ra az iskola épületben összegyűlni kötelesek, mely szertartás végeztével a rendes előadás kezdetét veendi.

A növendékek beírása az alább következő sorrendben és szabályok szerint fog eszközöltetni, mely alkalommal a szülök és gyámok az utcza nevét és házszámát a kellő bejegyezhetés végett pontosan megnevezik. Vidéki szülök, az utcza és házszámon kívül gyermekük szállásadójának nevét s annak foglalkozását is megnevezni kötelesek.

1. Szeptember 1. és 2. napján a központi iskola fiú-osztályainak helybeli összes növendékei. 3-ik és 4-én pedig ugyancsak a helybeli összes leányosztályok növendékei, 6-én d. e. 9 órától a veresvizi és d. u. 3 órától a kereszthegyi úgy fiú. mint leánynövendékek. 6-án (kedden) d. e. 9 órától a vidéki úgy fiú, mint leánynövendékek fognak beíratni.

2. A beiratásra minden tanuló személyesen, — szüleje vagy gyámja, kivételesen ezek megbízottja ki- j séretében — köteles megjelenni. Kivételnek csak azon esetben van helye, ha a növendék megjelenését betegsége gátolná. Ez esetben azonban a szülők, a megjelölt időben, kötelesek öt ennek daczára beíratni. Az egyes osztályokba való beiratása a növendékeknek egyedül az isk. igazgatójától nyert »Fölvételi igazolvány* felmutatása mellett eszközölhető. Ily igazolvány nélkül a növendék az öt megillető osztályba semmi körülmények között be nem irható.

3. A nra. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1878. márczius hó 31-én 7280. sz. a. kelt leirata értelmében tanköteles növendéknek csak azon gyermek tekinthető, ki 6-ik életévét a polgári év szeptember haváig betöltötte.. Ugyanazért:

Úgy a fiú- valamint a leányiskola I. osztályába törvényszerűen csak oly növendék fog felvétethetni, ki ezen betöltött 6 évet születési bizonyitvánvnyal, ennek hiányát an hiteles annyakönyvi kivonattal igazolja, mely igazolvány nélkül a beiratás nem leend eszközölhető.

4. Minden tanuló kivétel nélkül, hiteles anyakönyvi kivonaton kívül köteles még oltási — esetleg ujraoltási bizonyítványt felmutatni arról, hogy mikor volt utoljára és minő eredménynyel beoltva ?

A múlt tanévi időszaki-értesítő könyvecskét, a beírás alkalmával minden tanuló behozni, s osztálytanítójának megőrzés végett átadni köteles !

5. A fizetendő tandíj összeg mennyiségére nézve értesittetnek a t. szülök és gyámok, hogy a vidékiek 36 koronát (18 frtot) kötelesek évente fizetni; mely összegnek egyik fele a behatáskor azonnal előre fizetendő, másik fele pedig január hó végéig ugyancsak a tandijkezeléssel megbízott igazgató kezeihez pontosan befizetendő. Nagybánya szab. kir. város kötelékébe tartozó törzspolgárok, gyermekeik után esedékes tandíjfizetés alól felmentettek.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

Idegen — illetve vidéki tanulók tandijelengedésre igényt nem tarthatnak s az összeírásba föl sem vehetők.

A tandíj egész évi összege a behatáskor egyszerre is kifizethető.

A tandíj összegen kívül még minden egyes tanuló után Értesítő költségek czimén 60 fillér (30 krt) és időszaki értesítőre, (mely 9 évre szól) 20 fillér (10 kr) fizetendő, mely összeget csak az újonnan belépők fizetik.

7. A XLIII. t.-cz. 10. pontja értelmében az iskolába járó minden gyermek a beiratás alkalmával évenként és fejenként az országos tanítói nyugdij-alap részére hozzájárulás czimén 30 fillér (15 kr.) fizet, mely összeg az iskola igazgatója által szedetik be.

8' Akár idegen iskolából, akár pedig időközben más helyről átköltözött növendék köteles végzett tanulmányáról hitelesen kiállított s az iskola pecsétjével ellátott bizonylatot hozni, miután csak ily bizonylat felmutatása mellett s annak felmutatása alapján fog az öt megillető osztályba beíratni. Azonban, ha a testület tagjai az idegen növendék képességét illetőleg kétségbe vonnák, köteles a növendék a iennálló szabályzat 50. §-a értelmében — magát fölvételi vizsgálatnak alávetni. — A megkívánt bizonylat hiányában szintén köteles leend a növendék a testület jelenlétében vizsgálatot kiállani, mely esetben olybá vétetik, mint magántanuló s az ezt kötelező elbánás alá esik.

9. Aki esetleg évközben, — pld. a szülők máshelyre költözése vagy más ok folytán — iskolát változtatni kénytelen ; e változtatás okának a szülők személyes igazolása megkivántatik, melynek jelentése után a növendék részére hiteles bizonylat állittatik ki, melyben az általános osztályzaton kívül a kimaradás oka és ideje is feltüntetve leend.

10. Ha a szülő gyermekét nem nyilvános iskolában, de — mint magántanulót — óhajtja taníttatni : ezen szándékáról, — a törvény intézkedése folytán, — köteles az iskola igazgatósága utján a községi iskolaszéket a tanév elején értesíteni,

11. A javitó-vizsgálatok a beiratás alkalmával: a magán-vizsgálatok pedig ugyanazon napok délutánjain a behatásokra szánt órák után tartatnak meg.

A tanév elején szabályszerűit bejegyzett magántanulók vizsgálata csak a tanév befejeztével eszközölhető.

12. A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur az 1899. évi 28352. sz. a. kelt rendele», nyomán a kir. tanfelügyelöség, úgy az egyes iskolág igazgatóinak, valamint tanítóinak is szigorú felelőssé terhe mellett meghagyta, hogy az elemi népiskolák V. és VI. évfolyamának — fiuknál és leányoknál valamint az ismétlő iskolázás is, minden iskolánál életbe léptettessék. Ugyanazért; a t. ez. szülők és gyámoknak tisztelettel adom tudomásul, miszerint az 1868. évi XXXVIII. törvényezikk értelmében a 6—12 éves gyermekek a mindennapi, a 12—15 évesek pedig, ha esetleg más intézetbe beírva nem lennének — az ismétlő iskola látogatására köteleztetnek, s mindazon szülök vagy gyámok, kik a törvény ezen rendelkezésének eleget tenni vonakodnának, a városi hatóság által, törvényszerinti pénzbírsággal fognak sujtatni, az 1868. évi 38. t.-cz. 4. ^-a szerint.

Az ismétlő iskola növendékeinek beírása, 1904. szeptember hó 8-ától veendi kezdetét — a tanítási órák után, a midőn a szülő és növendékek, kellő utasítással láttatnak el, a későbbi teendőkre nézve.

Végül : tisztelettel kéretnek az igen t. szülők és j gyámok, hogy a behatásokra szánt napokat pontosan betartani szíveskedjenek, nehogy a rendes tanítás , megkezdése a beiratásokra kitűzött határidőn túl jelentkezők miatt késedelmet szenvedjen. Továbbá : az év folyamán tapasztaltak nyomán felhívjuk a t. szülök j szives figyelmét, hogy a tanév elején, — a beiratás alkalmával nyert »Fölvételi igazolványt« — mely egyszersmind a hefizetett pénzösszegek nyugtájául is j szolgál : — megőrizni szíveskedjenek s azt a II. félévi tandijak fizetése alkalmával a bejegyezhetés, — de az év bármely szakában is, a bekövetkezhető kellemetlenségek elkerülhetése végett, kívánatra elömu- tatni kötelességüknek ismerjék.

Nagybányán, 1904. augusztus hóban.

A községi népiskola igazgatósága.

HETI KRÓNIKA.

Talán sok is egy hétre, a mi most történt nálunk.

— Mit, ön azt mondja,hogy nem történt semmi? Na hát elmondom én.

A kereskedő ifjak vasárnap hajnalban egy kedélyes mulatság epilógusával nyitották meg a hetet, a beköszöntő tehát vidám, és teljesen megfelelő egy jókedvű hétnek. Jött utána a vásár, mely annyiban nem hasonlított a temesvárihoz, hogy ott 22 ezer darab marhát hajtottak fel s itt csak 3276-ot, de annyiban hasonlított, hogy itt ott is potom ára volt mindennek, na meg abban is, hogy meghozta az országnak az esőt. Egy hét óta ugyanis zuhog a zápor, omlik a viz az ég csatornáiból nagy örömére különösen a bányászoknak, kiknek zuzói csendes semmittevésben nyaraltak el — eddig.

Alig mult el a vásár: jöttek a nagy vacsorák, előbb a választási elnöknél, azután a képviselőnél, olyan ősi modorban, hogy ha egyszer az asztalt megtérítik, azután le nem szedik egy-két napig.

Hogy közben az iskolaszék választott, az még nem is olyan nagy dolog, legfellebb az a különös benne, hogy a múlt szerdán lemondott, az uj iskolaszéket pedig akkor még meg nem alakították s a lemondott iskolaszék még is választott. Már én olyan vagyok, hogy vagy lemondok, vagy választok.

Sokkal lényegesebb azonban, a pénteki gyűlés, hol a nyaralókat egyhangú búskomorsággal megszavazták, mintha érezte volna mindenki, hogy nem jó dolgot cselekedett.

Esténkint nem kis szórakozást nyújtott a kitűnő cirkusz, melynek elegáns, szép előadásai nagy közönséget gyűjtenek össze.

Bikaviadalokat ugyan nem rendeznek, de vannak igen jó lovaik, kutyáik s Auguszt az ő ócska ékeivel kaczagó görcsökbe hozza az embert.

Nagy a takarmányhiány, gyilkos a szárazság, nincs pénz. jön az ínség, de azért a cirkuszban minden jegy elkél, sőt talán elkelne még több is, ha volna, mert hát a régi jelszó most is igaz, hogy »Panem et circenses* kenyér kell és czirkusz a népnek s ha már nincs kenyér, akkor legyen legalább cirkusz. 8 órai munka, 8 órai alvás, 8 órai szórakozás, a három közül legjobban szereti, ugylátszik, az utolsót a nagyközönség, s e felett nem is csodálkozik a krónikás.

Különfélék.

Kristóffy József főispán e hó 20-án Nagysomkut városát látogatta meg s ott fényes fogadtatásban részesült. Teleki Sándor gróf nagy ebédet adott a főispán tiszteletére, este pedig a vendéglőben 150 terítékű banket volt.

A kereskedő ifjak estélye múlt szombaton volt a nagyteremben a költői tüzkárosultak javára. A mulatság jólsikerültnek mondható, talán azért is, mert nem volt túl népes, bár a kohóiakra az utóbbi lett volna kívánatos. A bál mintegy 130 koronát hozott a károsultaknak.

Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fülep Imre zalaegerszegi és. Bencsik János nagybányai főgimnáziumi rendes tanárokat kölcsönösén áthelyezte. Bencsik János tanárnak, a ki lapunknak egy évtizeden át kitűnő munkatársa volt, vidékünknek leghivatottabb természetbúvára és turistája, távozását őszintén sajnáljuk.

A Kai. József bánya holnap aug 28-án tartja nevenapját, ez alkalomból a város összes templomaiban istentiszteletek lesznek, a melyek végeztével a munkásokat a társulat megvendégeli.

Nagy estély volt e hó 23-án Torday Imre v. tanácsos, h. polgármester házánál, melyen a városi, kincstári tisztikar, lelkészek, rokonok köréből mintegy 60-an vettek részt. A pompás magyaros ételek, jó italok alatt csakúgy görnyedtek az asztalok. Köszöntőkben szintén nagy gazdagság uralkodott, többnyire a család tagjaira szóllak, kiemeljük azonban, hogy c mellett lapunk szerkesztőjét hárman is felköszöntöt- ték és pedig Stoll Béli, Kossutány Ignácz, meg Kossutány Géza, mig Révész János a háziasszonyért ürített poharat. Irigylésre méltó kitűnő hangulatban mulatott együtt a díszes társaság s csak a 4 órai harangszóra oszladozott széjjel, éltetve a kedves házigazdát, a fáradhatatlan háziasszonyt s az egész családot, a mely igazi magyaros vendégszeretettel nagyon emlékezelessé tette ezt a szépen sikerült estélyt.

Áthelyezés. Muzsik Jakab helybeli kincstári irodatisztet, a bányászzenekar karmesterét saját kérelmére Maros-Újvárra helyezték át. Muzsik volt a helybeli bányászzenekarnak igazi szervezője s úgyszólván megteremtője, a dalárdának karmestere, mint jeles zenésznek távozását őszintén sajnáljuk.

Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Káposzta Pált az aranyosmedgyesi elemi iskolához tanítóvá, Árvái Ilonát a kapnikbányai elemi iskolához tanítónővé nevezte ki.

Lapunk ezidei 24-ik számát (jun. 12) példányon- kint 20 fillérjével megveszi a kiadóhivatal.

Búcsú. Zalatnára történt áthelyeztetésem alkalmából, midőn e nemes város közönségétől búcsút veszek, szives elnézésüket kérem azon barátaimnak és ismerőseimnek, kiktől időbeli akadályok miatt személyesen el nem búcsúzhattam s kérem tartsanak meg engem jó emlékükben. Nagybányán, 1904 aug. 27-én. Sasi Nagy Imre.

Lajos estéjén a helybeli polgári olvasókörben díszes társaság gyűlt össze, Bay Lajos orsz. képviselő tiszteletére, ki ez alkalomból fényes vacsorát adott, melvre a nagybányai társadalomból mintegy 60-an voltak hivatalosak. A kör nagytermében volt ékesen fölteritve s 8 órakor kezdődött a vacsora, mely számos kitűnő fogásból állott borjú szelet, bélszín, liba. csirke-pecsenye, többféle csusza, sütemények, fagylalt, gyümölcs, fekete, finom borok képezték a jó magyaros menüt. A zenét jóska czigánv szolgáltatta, akinek most jó zenekara van s még jobb volna, ha abban a zugó teremben nem játszanék olyan hangosan A második fogás után Stoll Béla szólalt fel elsőnek, mint aki a képviselő családjából három ge- neratiot ismer. Ismerte és tisztelte a nagyapát Ber- csey Lajost, a baráti szeretet csatolja az apához Bay Józsefhez s elismeréssel adózik az unokának Bay Lajosnak, kinek tevékenységét nyílt eljárás jellemzi aki érvényesítette magát birtokán, városával szemben, családjában s kit a közbizalom orsz. képviselővé választolt. Bay Lajosért űrit poharat ! Bottyán Géza pohárköszöntőjében azt óhajtja, hogy Bay még sokáig legyen kerületünk orsz. képviselője. Torday