Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-20 / 34. szám
1904. Augusztus 20 NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 34. szám. (3) litanak, a nélkül, hogy azt megtámadnák, sőt a bőrre puhító és finomító hatással van. — Kapható gyógy- tárakban, továbbá Harácsek Vilmos utóda, Spinetti Sándor, Almer Lajos és Károly, Wienerberger és Gla- vitzky urak üzleteiben. Gyászhir. Vértessy Arnold veterán írónk leánya Margit, szerdán, Í7-én hajnalban elhunyt tüdővészben. A korán kiszenvedett ifjú lánynak, ki a festőiskolának tagja volt, holttestét Budapestre szállították a ma reggeli vonattal. A kitűnő magyar iró gyászában egész városunk részvéttel osztozik. A kereskedő ifjak estélye holnap lesz 20 án a kohóiak javára, a díszteremben. „Belépő-jegy 2 K A torna és football club győztesei a vasárnapi versenyen: Sulydobásban-. I. Berghammer Mihály, II. Hajnal Gyula III. Török István. A ioo yardos síkfutásban I. Bertalan István, II. Hajnal Gyula, III. Marosffy Lajos. A súlyemelésben: I Marosffy Sándor, II. Berghammer Mihály, III. Hajnal Gyula Hármas ugrásban: I, Török István. II. Marosffy Sándor, III. Bertalan Albert. A magas ugrásban : I. Török István, II. Marosffy Sándor, 111. Bertalan Albert. A buzogátiy gyakorlatban: Heinrich Oszkár és Sóth Ernő tűntek ki. A páros futásban: I. Bertalan István, II. Török István. A birkózásban győztes Ábrahám József. A football verseny eredménye nem dőlt el. Tűz volt aug. 15-én 2 óra tájban a Zsellér-ut- czában ifj. Becsi Károly és Takács Károly kádárok háza gyűlt ki s nagy hirtelenséggel lobot vetett mindkettő. A tűzoltóság megjelent a vész helyén de sokat segített a polgárság is, különösen Incze Árpád és Lakatos volt tűzoltó. A kincstári fecskendőket és legénységet Wizner Richárd vezényelte, ki igen sikeres működést fejtett ki s igy közös erővel a többi környékbeli házakat sikerüli megmenteni. A kár több ezer forintra rúg. Különösen sokat károsodott Becsi Károly, a kinek házán kivid mintegy 3000 Irt kára van, sok felszerelése, szerszáma, készlete odaveszett. Háza 1000 írtra volt biztosítva. A tűz oka még eddig ismeretlen. Robelly Lajosné nőegyesületi elnök ma 10 koronát küldött Becsi Károly fölsegélyezésére s a mennyiben e törekvő ifjú iparos mindenét veszhette, készséggel nyújtunk tért a részére küldendő adományok közvetítésére. A tűz szárazság lévén, nagy riadalmat keltett. Legújabb. Ma délután 3 órakor tartott ad hoc bizottsági ülés elfogadta a vízvezetéki bizottság javaslatát csekély módosítással Apró történetek. Mátyás, az igazságos. Az idő lorgandó kerekén múlik a világ, a történelem poros lapjai őrzik csak a nagy emberek életét is, de a kiváló nemzeti uralkodó kivétel itt, Mátyás király ma is él a nép ajkán, róla kedvesen beszélget ma is a paraszt gazda a kemencze mellett gyermekeinek. Ha pedig igazságtalanság éri a parasztot, még ma is felsóhajt: meghalt Mátyás király, oda az igazság! Járt, kelt, mindent maga szemeivel akart látni s a pór is úgy kapott való igazságot, mint a nagy ur. Hja szép idők voltak azok, nemzeti nagyságunk e halhatatlan alakjának képét megkoszorúzva kell látni minden magyar embernek. Bányahely, bányavidék vagyunk, az ö sasszemei ide is láttak, itt járt; a felsőbányái szép templom, a mai apácza leány-iskola is az ö nevét emlegetik, mert ő adta ezekhez is az alapot. Az igazságot kereste mindig. Bányászokat érdekelni fog, miket itt leírok. Egy nagyobb bányahelyen a sáfárok kegyetlenül gazdálkodtak, A szegény munkás nép izzadva nyomororosz származású 250.000, olasz származású 220.000, angol és skót származású 200.000, osztrák származású 113.267, lengyel származású 50.000, franczia származású 30.000, svéd származású 45.000. és mások 170.000. összesen 2.643,957. Tehát New York mai lakosságának kb. háromnegyede már az Unió megalapítása (1776) óta törsént bevándorlás eredménye. Hogy ezek a külömböző nemzetiségek mily hamar és mily módon assimilálódnak, már arról más helyen szólottám. Ezek a nemzetiségek bizonyos vidéken telepednek le, úgyhogy államot képeznek az államban, várost a városban. Van itt chinai, orosz, olasz, magyar, franczia vidék. A magyarok — ezek érdekelnek bennünket első sorban — a város alsó részének (dowwtoron) Houston és 10-ik utczái közti, a város feisö részének (up toron) pedig 72—86 utczái közötti részeit lakják tömegesebben, bár természetesen, a város külömböző helyein elszórva is laknak. A statisztika szerint — mint emlitém — 1900-ban volt valami 50.000 magyar úgyhogy. Magyarországra transferálva őket, meglehetősen fontos, illetve jelentékeny várost képeznének. New Yorkról írva, kötelességemnek tartom említést tenni az itteni politikai viszonyokról. Bár nem vagyok kompetens e tárgyról Írni, mivel a politikai pálya nem élethivatásom, de bizonyos előszeretettel viseltetem iránta, mert az amerikai politikában pénz fekszik. (Money in it). Egy volt tanárom a római köztársaság romlottságát ecsetelve, ezzel jellemezte az állapotokat: »Lopok, lopsz, lop ; lopunk, loptok, lopnak.« Ez a mindennél többet beszélő leírás majdnem megfelel az itteni politikai viszonyoknak, amint az a politikai pártoknak egymást vádoló röpirataiból kitűnik. (Az alkalom hiány miatt az egyes szám első személy kivételével.) gott, a sáfárhad duskálkodott a jóban, a számadások remekül sikerültek mindig, hogy a sok kiadás felemésztő a jövedelmet. Akkor a föbányaigazgató grói volt, a czime bányagróf. Egyszer csak egy uj tisztet küld oda a király. Hamar megszeretik, ügyesen alkalmazkodik hozzájuk, bíznak benne, be is veszik maguk közé partnernek, hogy együtt lopják a kincstárt. Rááll mindenre. De baj van, a pénztárnokkal nem bírnak, ez is uj ember, nem lehet befogni a fura játszmához, ö nem akar lopni. Megvan a titkos tanácskozás a bányagróf elnöklete alatt, egy felfogadott emberük cselédnek kerül ehhez s a mélyen alvótól ellopja a kaszsza kulcsát, melyben a kincstár pénze állott, a pénzt kiveszik, a kulcsot visszatudják tenni, az semmit észre nem vesz, reggel a bányagróf beállít hozzá, hogy a pénzt akarják megvizsgálni, ez nyugodtan megy velük, kinyitja a pénztárt s majd elájul, mikor a pénz nincs. Elfogják, a bíróság tagjai az akkori furcsa bíráskodási ruhában összeülnek, az ítélet hamar kész, az akkori rettentő paragrafust alkalmazzák elrettentő például, hogy az országot lopni egy a gyilkossággal, sőt ennél is nagyobb, hogy hasonló bűntől elrettenjen a bányász- ság, mely könyen károsíthatja az országot, kimondják, hogy a bányába vitetvén le, ott befalaztatik s éhen kell ott vesznie. A pénztárnok összeroskad ily rettentő igazságtalanságra ; hiába mondja, hogy ártatlan. A menet megindul, elül megy nagy kereszttel egy bányász, utána apáczák imádkozva, papok és bányász tisztek, utánok bányászok kisérik az elalélt pénztárnokot, mellette felöltözött temetési papi ruhában, a temető pap. A bányában az ür előtt megállanak, imádkoznak, mely után a pénztárnokot beteszik az űrbe, az ajtó becsapódik s elvonul a menet. A temetés be van fejezve. Az aljas, gonosz emberek czéljukat érik. Másnap kürtök harsogása zeng, futárok jönnek s jelentik, hogy Mátyás király érkezik. Mindenki megszeppen a bányagróffal együtt, hogy Daj lehet, mert ki kell mutatni, hogy miért és miként megy úgy a gazdálkodás, hogy nincs haszon. Hamarosan pénzt raknak össze, persze jó sokat, hogy találjon a király, hogy már javul az érczalap savanyu arcz- czal fizeti nűudenik a lopott pénzből, mit rá kivetnek. Kürtök harsogása jelzi, hogy nagy és fényes kísérettel itt a király, A tisztek ott állanak, csak egy tiszt nincs ott, a bányagróf. Dühöng is emiatt, hogy ő mentse ki, tán betegség lenne jó, de hátha semmi baja ? A király megérkezik. A vizsgálat könnyű, hisz a biró is köztük szerepelt, miket a szemükbe mond, az uj tiszt — maga volt Mátyás király. Közéjük álit, együtt dolgozott velük, hogy megtudhasson mindent. Lement a bányába is és a tisztikar kővé meredten nézte, mikor az ajtót a király parancsára kifeszitik s kilép élve az ártatlanul befalazott pénztárnok. A Mátyás ítélete szigorú, de igazságos volt. Mind elcsapta az állásából, a pénztárnok lett a bányagróf, kit ö mentett meg az éhenhalástól, őt bizták volt meg ugyanis a befalaztatás intézésével, élelmiszer is volt benne s hamar kimentette onnét. Régi dicsőség, régi igazság, hisz ez ma is csak mesébe való. Újságírón bajos kifogni. Egy jó nevű hírlapíró a képviselöház folyosóján megfogta a kereskedelmi minisztert s mondja, hogy nejét három gyermekkel s a dadával nyaralni küldené a meleg napokra, kér részükre vasúti szabadjegyet. — Nagyon szívesen, — mondja a miniszter, — hol a kérvény ? — Biz én nem Írtam! — De én meg hiába Ígérem, eltalálom felejteni, valamire jó lenne feljegyezni a dolgot. Az újságíró zsebébe nyúl, kiveszi a névjegyét, felírja a helyet, hová a jegy kell s utána teszi: New Yorkban a polgármestert, a »mayor«-t kétévenként népszavazat utján választják rendesen a két fontosabb politikai párt s a republikánus és a demokrata közül. A múlt novemberi választások alkalmával Mr. Me. Clellan a demokrata jelölt lett a győztes. Valami hatvan ezerrel több szavazatot kapott, mint Mr. Low, az általánosan becsült és politikailag rendkívül tisztességes republikánus jelölt. No de azért Mr. Low- nak sincs mit búsulnia, mert ha Mr. Rooseveltet választják meg elnöknek, ami — tekintve a demokraták nagy pénzbeli erejét — kétséges, úgy valószínűleg nagyköveti megbízást kap Angol-, Franczia- vagy Olaszországba. Mr. Mc. Clellan január elsején délben pont tizenkét órakor lépett a trónra, illetve hivatalba. (El ne felejtsük, hogy a new yorki polgármesternek majdnem olyan hatalma van, mint a román királynak. Hiszen New Yorknak most már négy millió lakosa és azonkívül sok pénze van.) Hivatalba lépése után első dolga volt az elődje által kinevezett hivatalnokokat elcsapni, vagyis állásuktól felmenteni és a saját követőit hivatalokkal megjutalmazni. Clevelandot, az ugyaneme párt által felléptetett és kétszer megválasztott köztársasági elnököt azzal vádolják a rossz nyelvek, hogy első megválasztatása alkalmával szegény ember volt, második hivatali szolgálata végén pádig többszörös milliomos. Bizony, hölgyeim és uraim, a történelem megismétli önmagát. E hatalmas, erős, ifjú köztársaságot, belül férgek pusztítják. Politikusok, kiket egy előkelő folyóirat méitón nevezett a köztársaság ellenségeinek, »Enemies of the Republic«. m — Nőmnek, három gyermekemnek s a jdadának szabadjegyet. A miniszter átveszi a névjegyet s egy emberével ezt küldi a vasutigazgatósághoz, hogy küldjék el a hírlapírónak a kért jegyeket. Ez meg is kapja. Egyszer csak kap a hírlapíró egy értesítést, hogy a jegyekért meg van leletezve, mivel nem volt a kérésen koronás bélyeg. Az iró nagyot néz s miután megérti, hogy az ellen nincs apellata, fizet. De egyet gondol. Mikor újra szüksége volt jegyre, megszólítja a képviselöházban a minisztert s kér övéinek szabadjegyet. — Nagyon szívesen, hol a kérvény ? — Az nincs! — Adjon hát egy névjegyet s Írja arra, hová és mi kell, hogy el ne felejtsem. — Az nincs véletlenül nálam, legalább egy papirka volna itt. Pardon, kérek excellentiádtól egy név- jegyet, arra felirom! A miniszter készséggel ad egyet, mire ez felírja legott a dolgot, ez kerül a vasut-igazgatósághoz. A kért jegyeket meg is kapta. Persze az igazgatóságnál nagyot néznek, forgatják a névjegyet, ott a miniszter nyomtatott neve, öt nem merik megleletezni, nagyot nyelnek és sandán szétnézve, félre csúsztatják a név- jegyet, mintha nem is látták volna, hogy nincs rajta bélyeg. umuízici l uem icicLezLCK meg, uc a is jót nevetett. _ ,. 1 Dunay Janos. Szerkesztői üzenetek. V. Kettős ünnep lévén, lapunkat l!)-én kellett zárni s e miatt a hosszabb czikkek már elkésve érkeztek. Kívánsága az újabb verekedésekkel is megokolt, hogy a Kossuth-utcza vasúti részén állandó őrszemet kellene tartani. Dr. V. M. Dr. Lukács László laczfalusi lelkész családjáról az eljegyzési hirt tudósítónk kissé korán küldötte be, mi a legjobb akarattal közöltük s a tudtunkon kívül történt sajtóhibáért bocsánatot kérünk. K. I. Nagybánya. Lapunk, miként czime is mutatja nemcsak Nagybányának, de a közeli vidéknek is orgánuma akar lenni, azért nincs szükségünk külön sajtó engedélyre, hogy Felsőbánya. polgármestere iránt elismerésünket fejezhessük ki, sőt mi több, megtehetjük ezt bármely község elöljáróságával is. Ha valakinek ez nem tetszik, az megint az ő privát szabadsága s ha az illető válogatott bombasztokban óhajt kifejezést adni érzelmeinek, abban"mi nem követjük. Felelős szerkeszti és laptulajdonos: Révész János. 3266—1904. sz. Pályázati hirdetmény. Melylyel vállalkozni óhajtók felhivatnak, hogy a városi nagymalomnál a falak belső részeinek javítása, a faszerkezet középső részét tartó oszlopoknak és gerendáknak javítása, helyreállítása iránt 1 koronás bélyeggel ellátott ajánlatukat a város tanácsához a hirdetmény megjelenésétől számított 10 nap alatt nyújtsák be. A város fentartja a munka odaítélésére és végrehajtására az elhatározás jogát.-a- váeos rr.^isr.Á.as^. Nagybányán, 1904. augusztus hó 12-én. G-ellért Endre polgármester.
