Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-17 / 29. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

29. szám.

(2) 1904. Julius 17.

2. A polgári leányiskola építésénél a városnak 5400 korona követelése van az államon, mivel a város igazgatói lakást is épített s egy lépcsőzettel többet létesített, mint a mi a tervben volt. E részben is kedvező ígéretet tett a minisztérium.

3. A róm. kath. plébános választás 4 év óta húzódó kérdésében is eljártak a polgármester és az orsz. képviselő. Felvilágosításul azt nyerték, hogy az ügy a szatmári püspök asztal fiókjában hever két év óta, daczára a miniszter többszörös sürgetésének, remélhetőleg azonban még ez év folyamán ez a dolog is dűlőre kerül.

4. Az elemi iskolák államosítása ügyében a vármegyei küldöttséggel fog a polgármester a vall. és közokt. miniszterhez járulni.

Részünkről, megváltjuk, a kormány mai tanügyi politikája mellett ettől a 4-iktől nem várunk eredményt, a mennyiben úgy a miniszterelnök, mint a kultuszminiszter több Ízben kijelentették, hogy a községi iskolák államosításának nem barátjai.

A polgármester előterjesztését általános éljen zéssel köszönettel vette tudomásul a közgyűlés.

Egy elvonultságban élt kedves öreg, nyugdíjas tisztviselő dőlt ki nagy hirtelenséggel az élők sorából, ki ifjabb éveiben tevékeny, közkedvelt alakja volt a ni. kir. kincstári tisztikarnak,

Kremnitzky Fülöp Jakab 1828 ápril 26-án született Oiáh-Láposbányán, az akkori Kolozs-Doboka, (most Szolnok-Doboka) egyik bányász községében. Hajlama a bányászati pályára vitte, azonban ö is azon magyar ifjak közé tartozott, kiket az 1848 -9-es mozgalom magzavart pályájukon s életsorsukat kegyetle- lenül visszavetette. Sokan megadással letörtek a nehéz 49-es és még nehezebb 50-es idők súlya alatt. O azonban küzdött, szorgahnatoskodott s pótolta a vészes idők veszteségeit. Sok ideig külföldön is szolgált. Jakobényben báró Mancz bányájánál Bukovinában, majd Gyaluban társulati bányánál, mint művezető, Zdraholczon szintén mint művezető.

1871. febr. 1-én jött kincstári szolgálatba, mikor is a nagyági királyi és társulati bányaműhöz kir. bányatisztnek nevezték ki. ettől kezdve 20 évet szolgált a m. kir. bányászatnál. Az. abrudbányai hivatalhoz beosztott verespa'aki üzemvezető tiszt volt egészen 1889. febr. 1-ig.

Itteni életéről a fiatalabb bányászok mesés dolgokat beszélnek, Olyan szives, nyájas ember messze földön nem akad, mint a verespataki főnök. A gyakornokokat sokszor magánál tartotta, ellátta nemcsak útbaigazítással, jó tanácscsal, de koszttal is s mikor ellátást ment keresni a fiatal ember, azt kérdezte :

— Hát nincs magának én nálam jó dolga, minek keres más házat ?

Több bizalmi állást is foglalt el, a legnagyobb megelégedésre. Tagja volt a róm. kath. erdélyi statusnak.

Évtizedekig tartott özvegysége alatt leginkább családjának élt. Hat gyermeke közzül négy van életben: Arnand, szlatinai főmérnök, kir. főnök-helyettes; Mária, Bertalan Miklós, helybeli kereszthegyi főnök felesége ; Aladár, erdö-számellenör Kolosváron; Emi! pedig magán mérnök.

1889-ben a helybeli veresvizi bányához főnökké nevezték ki s itt működött 1890 aug. végéig. 1890. nov. 1-én saját kérelmére nyugdíjba helyezték, de pihenni a tevékeny férfiú ekkor sem tudott,

Felsőbányára költözött s ott mint a takaiékpénztárnak pénztárnoka működött hosszabb ideig. 1900-ban visszajött ismét Nagybányára s itt élte le csendes elvonultságban a finom lelkű, jó szivü férfiú végső éveit.

A kaszinóban ezelőtt gyakrabban megfordult, az utóbbi időkben azonban már gyengültek lábai s igy azt lehet mondani, hogy ki sem mozdult hazulról. Ezért a legifjabb nemzedék alig ismerte. Odahaza dolgozott békességben bányászati értekezésein és igen érdekes emlékiratain. Jul, 14-én reggel 9 órakor halt meg hirtelen. 8 órakor még vejének irodájában volt s szokása szerint tréfálgatatt, 9 órakor már ki volt terítve. S-élütés ölte meg,

A permesteri lakásról temették pénteken este fel 7 órakor. Temetése megható bányász-temetés volt. i A tisztikar, altisztek, legénység kivonultak, a bányász j zene búsan zokogott s fényes és nagy kiterjedésű me- ! net kisérte az utolsó munkaszakra a sokat fáradott s most már az enyészet aknájába leszállott bányász tisztviselőt.

Koporsóját a család koszorúin kívül a kerületi bányaigazgatóság tisztviselőinek, a veresvizi és kereszthegyi munkásoknak koszorúja díszítette.

A család a követkekő gyászlapot adta ki:

»Alulírottak Isten akaratán megnyugodva, de törődött szívvel jelentik, hogy a forrón szerető atya, gondos nagyapa, após és rokon Kremnitzky Fülöp Jakab nyug. m. kir. bányatiszt folyó hó 14-én reggel 9 órakor, élte 77-dik évében váratlanul elhunyt. Drága halottunk kihűlt tetemének e hó 15-én délután 6 órakor fogjuk a róm. kath. szertartás szerint a végtisztességet megadni, mig lelke nyugalmáért 16 án reg- gvl 9 órakor mutatjuk be az engesztelő szent mise áldozatot. Nagybánya, 1904 julius hó 14. Adjon a Mindenható neki örök nyugodalmat! Kremnitzky Amand és neje Cseh Margit gyermekeivel, Kremnitzky Aladár és neje Fröhlich Ilona gyermekével, Kremnitzky Mária és férje Bertalan Miklós gyermekeivel, Kremnitzky Emil és neje, néhai Kremnitzky Ottó gyermekei.

Nyugodjék békében kedves öreg bátyánk, küzdelmes élet után legyen osztályrésze csendes békesség !

HETI KRÓNIKA.

A múltkoriban a kispiaczon nagy népszerűségnek örvendett egy vasas hinta, melyen 2 krért mesés túrokat lehetet utazni. Mikor a nép ráunt, jött egy má- 1 sik hinta, a melyiknek aranyos fedele és lámpása is ; volt és ez ismét érdeklődést tudott kelteni. Majd érkezett egy harmadik, melyen rácskerités, zászló és önműködő evező pompázott, nosza hullottak a garasok megint,

A héten ugyanez más kiadásban ismétlődött Először jött egy kis majom egészen puczéron, egy nagy bolond, erős ember élősködőit belőle, szégyelje magát! Krajczárjaink megeredtek, akkor jött egy hasonló kicsiségü majom, de ezen már egy piros kötény volt. Újabb jogczirn a krajczárokra. Azután jött egy nagy nagy majom, még nagyobb piros köténynyel s az ismét fólelevenitette a legmagasabb fokú érdelődést.

Betetőzésül jelentek meg talán valami daltársulat tagjai szerdán s merényletet követtek el hallő idegeink erányában a nagy vendéglőben.

A szóló énekes igen ügyesen alakított, hunczutul nézett ki, de hangja nem volt, a primadonna igen szépen énekelt, de alakja nem volt, a többieknek pedig sem hangjuk, sem alakjuk nem lévén, az egész tamburás társaság igen lebilincselő hatást telt a jelenvoltakra.

Holnap másféle zenészek jönnek. A hires, a nagy Lányi és társai, de félek, hogy hiába jönnek, mert nekünk nagybányaiaknak meg van az a rósz szokásunk, hogy a legmelegebb napokon a leghidegebben fogadjuk vendégeinket. (Beszélik, hogy már nem is jönnek.)

Előbb azonban a mai tánczmulatságon is át kell esnünk, a fiatal iparosok tánczolnak a ligetben.

Hát ez sikerülni fog, hova is mehetne az aszfalt- olvasztó pokoli hőségben jobb helyre, mint a ligetbe

a krónikás.

Különfélék.

Kristóffy József főispán Nagybányán. Vármegyénk főispánja f. hó 25-én, hétfőn jön először Nagybányára. A város ez alkalommal nagy ünnepélyességgel óhajtja a népszerű főispánt fogadni. Ma d a. 3 órakor értekezlet volt e tárgyban a városházán. Az eddigi megállapodások szerint Kristóffy főispán nejéel együtt j alius 25-én d. e. 9 óra 33 perczkor érkezik Bikszádról a szatmári vonattal Nagybányára. Az állomáson Gellért Eidre polgármester hivatalosan fogadja az érkezőket. A Kossuth-utcza torkolatánál a főtéren diadalkapa lesz felállítva. Délelőtt a k ildöttségek tisztelgése. Délben közebéd a Nagyszállóban, melynek végeztével délután a főispán nej vei együtt Kottára koc izik ki Estére azonban visszajön Nagybányára s vacsorán Neubauer Ferencz kir. bányaigazgatónál lesz, akinek különben egész itt léte alatt vendége. Hir szerint ez estén fáklyás zenével tis.telik meg a főispánt. Kedden kedélyes látogatásokat tesz a főispánt pár s délre Gellért Endre polgármesterhez lesz ebédre hivatalos. A főispánná kedden délután Bikszádra hazautazik a 3 ó a 20 perczes vonattal. A főispán azonban itt marad az esteli ligeti vacsorán. Szerdán reggel Felsőbányára megy Kristóffy, hol küldöttségek fognak tisztelegni, ő maga vizit ■ tel s részt vesz a közebéden. Az egész szerdai napot Felsőbányán tölti s csütörtökön reggel 5 óra 15 perczkor Nagybánya ról Bikszádra haza utazik. Látnivaló e sorrendből, hogy szeretett főispánunkat ünnepélyesen fogják fogadni s ha az idő is kedvez, a nagybányai látogatás —- reméljük — kellemes lesz a főispánt párra nézve.

Kinevezések. A pénzügyminiszter Sépán Miksa bányatanácsosi csimmel felruházott főmérnököt valóságos bányatanácsossá és a marosujvári főbáuyahiva- tal főnökévé, a kultuszminiszter Faragó Tgnácz cs. és kir. főhadnagy oki. tanítót Szatmár vármegyében tanfelügyelői tollnokká, Máté Vilma okleveles tanítót Oláhláposbányáia az állami iskolához rendes tanítóvá, a földmivelésügyi miniszter Magyary András okleveles állatorvost, Nagybányára gyakornokká nevezte ki.

A szatmári püspök. Meszlényi Gyula a múlt évben 177312 koronát adott jótékonyczélra. Elemi iskolára 70000 K. Építkezések 55916 K. Szegények zálogainak kiváltására 3000 K. Szatmári zenedének 1000 K. Szatmári tűzoltó őrtoronyra 8400 K Lelkészek és tanítók 16847 K. 20 f. Vegyes jótékony ezé- lokra 12039 K. — A jótékony egyháznagy valóban nemes példát mutat többi kollegáinak.

Uj Ügyvéd. Dr. Simon Miksa ügyvéd, ügyvédi irodáját Nagysomkuton megnyitotta,

Uj könyvkereskedés. Mint biztos forrásból értesülünk, Rózsa Simon a fővárosból Nagybányára költözik s itt jövő hó elején könyv zenemű és papir-ke- reskedését föltétlenül megnyitja Főtéren a Platthy- féle házban. Rózsa Simon Nagybányára tulajdonképpen haza jön, itt kiterjedt rokonsága és ösmerettsége van s bő tapasztalatait, miket a főváros legelőkelőbb kiadóhivatalaiban alkalma volt szerezni a kereskedelem javára itthon óhajtja értékesíteni.

A felsőbánya - nagybányai h. é. vasút czéljaira kisajátítani szándékolt területekre vonatkozó kisajátítási terv megállapítására, illetve az ezzel járó eljárás foganatosítására dr. Schinpflug Richárd vármegyei t. főügyész elnöklése mellett Fényes Béla szinérváraljai, Tóth Mór patóházai lakos és Révész János nagybányai lakos — ki egyszersmind a bizottságnak jegyzője is — küldettek ki a vármegyei közigazgatási bizottság által. A tárgyalás határnapja, mint a mai hirdetésünkből látható 1904. év. aug. 2-ika.

Nagysomkuton a napokban elhalt Bosánszky Tivadar jó nevű kereskedő, benne Somkut város főbíróját, s a r. kath egyház gondnokát vesztette el

jen és kiki tudhassa a’ tűz oltás körül tni légyen kötelessége . az iránt ilyetén rend szabatott;

A’ Csizmadea és Fazekas Czéh vizet fog hordani, melly végre minden Csizmadea és Fazekas mester leg alább egy pár vizhordó dézsát, liicsőt vagy vedret j tartozik tartani és azzal a’ tűznél megjelenni, ’s a’ vizet szüntelen, valaming a’ tűz meg nem oltatik, hordani. Hogy pedig ez megtartassék, az utsza kapitányok minden holnapban vizsgálják meg: ha van e’ minden Csizmadea és Fazekas Mesternek alkalmatos és jó viz hordó edényje.

Minden nem Mester ember Városi lakos, a’ tűzhöz vizhordó edényei vagy pedig vas villával, vagy fejszével megjelenni tartozik, másként a’ ki csak pus ta kézzel és csak bámulás’ okáért jelenne meg : mint a' Rendelet meg nem tartója, árestommal fog megbün- tettetni.

A’ kutak mellé a’ Viz húzásra a’ Tímár mesterek rendeltetnek, és minden a’ tűzhöz közel lévő kút mellett két Mester Ember tartozik a’ vizet szüntelen merni, és azt kádakba tölteni, a’ honnét osztán a’ viz hordásra rendeltettek könnyebben merhessék a’ vizet, mely végre a’ Nemes Város legalább 8. alacsony, de széles, és mintegy 20. vedernyi öblü kádat készíttetett, melyek tűz támadván azonnal a’ szomszéd kutak mellé helyeztessenek.

A’ Szijjártók horgokkal fognak dolgozni a’ tűz oltás körül.

A házfedelek leszakasztására, a’ berenák széllyel hányására az Ácsok, Molnárok, kádárok rendeltetnek, azonban a’ nem mester ember lakosok is fejszékkel és vas villákkal a’ ház fedele lebontásában szolgaim atos- san dolgozni tartoznak.

A’ Kovácsok, Asztalosok, Kerékjártók, a’ tűz szomszédságában lévő házat, vagy akármi más épületet oltalmazni köteleztetnek, hogy a’ tűz tovább ne harapodzhasson, melly végre Lajtorjákrul az épületet süntelen locsolják, vizes lepedőkkel, — ponyvákkal, — gyékényekkel a’ tűz felől való oldalát befedjék, sőt ha látnák, hogy ezzel sem oltalmuztathatik meg, előre a’ szomszédház vagy épület fedelét leverjék vagy hánják.

A' Lakatosok a’ város vizi puskája mellé rendeltetnek, kik azzal a tűz oltáskor fognak bánni, és egyébkor is vigyázni tartoznak, hogy az mindenkor jó állapotban legyen.

A' többi mester mnber :k ugymiut : Kötélverők, Kupások, Fésűsök, Üvegesek, Kalaposok, Szűcsök, Szappanosok kézi fecskendővel jelenjenek meg a’ tűz oltásra, melly végre a’ Nemes Város minél elébb feles számú kézi viz lövő Csőket készíttessen, és azokat a’ közelebb elő számlált Mester Embereknek oszsza ki olly móddal, hogy a’ ki elveszti, mást készítetni köteles legyen.

A’ Szabó Czéh a’ tűzoltó eszközökre és edényekre, nem külömben a tűz torkából kiragadott vagyonokra tartozik vigyázni és ha kit egynek vagy másnak lopásába találna, azt azonnal árestomba vitesse, e’ mellett a’ semmit nem dolgozó, csak száját tátó, és a’ tűz oltást is akadályoztató fehér népet dolgára igazítsa, mert az illyen szájongóktól telik ki leginkább a’ viz hordó edényeknek és a’ szegény megkárosotak, vagyonjaiknak elidegenítése, a’ ki a’ tiiz oltás körül lopásba találtatnék, a’ pellengérnél csapattatik.

6-szor. Hogy pedig a tűz oltásra való viz hordás annál jobb renddel menjen, és egyik a’ másikát meg ne akadályoztassa, a’ kik a’ viz hordásra rendeltettek

két sorba állván, egyik sor a’ másiknak adja a’ vízzel tele edényt azok a’ másik soron pedig az üres, viz edény adódjék kézről kézre egész a’ kutig, vagy a’ honnan a’ viz mentetik.

7- szer. Kiki a’ maga viz hordó edényjére a’ maga bélyegét reá süsse, hogy a’ sok közt reá ismérhessék.

8- szor. Minden Czéh a’ maga bőr vedreire úgy vigyázzon, hogy azok el ne veszszenek, külömben mást köteleztetnek az elveszett helyébe csináltatni.

9- szer. Midőn a’ férfiak a’ tűz oltásban foglala- tozkodnak, az aszszonyok és Leányok otthon maradjanak, és a’ Házat őrizzék, nehogy a’ gonosz emberek, kik az illy szerencsétlenség idején szokták a’ magok szerencséjüket lopással keresni, — házoknál kárt tegyenek, és ha a’ szükség úgy hozza magával a’ Marhát az Istáiéból kibocsássák, és az arra kirendelendő ember’ gondviselésére hízzák, hogy a mezőre hajtsa és a’ veszedelemtől megmentse. Szükséges tehát az ily marhák gondviselésére jó előre bizonyos embereket kinevezni és kötelességüket elejekbe adni, és annak meg tartására'büntetés alatt kötelezni.

10- szer. Egy bizonyos személyre bizaltassék : hogy a’ tűz veszedelme elöl kiragadott vagyonoknak egy bizonyos helyet rendeljen, a’ hol azok bátorsággal öszve hordathassanak, a’ melyekre, mint már fellyebb meg íratott a’ Szabó Czéh tagjai szorgalmatosán vigyázzanak.

Költ Sz. Kir. b. Nagy Bánya Városban, az 1836. évi Karácson hava 30. tartott Tanács Ülésből.

Kiadta

a’ fennirtt Sz. kir. b. Város hites Fő-Jegyzője Toperczer Otto.

KREMNITZKY FÜLÖP JAKAB I