Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-05 / 23. szám
(2) 1904. Junius 5. 23. szám. »rönk<5« szó felett, a mely szó nem lehet igazi magyar, nagyon gyanúsan hangzik s a Ballagi Mór szótárában hiába kerestük, legjobb volna felette nem is vitatkozni, hanem egyszerűen kitörölni, mint kakuk fiókot a magyar szavak közzül. A közgyűlés tudomásul vette az erdészet válaszát, s ezzel az ügy, melyre kár volt annyi időt pazarolni, befejezést nyert. Bálint Imre kérte, hogy a számvevői hivatal egy tagját is rendeljék ki az átadásokhoz, vagy hogy legyen egy külön erdészeti számellenőr, ezeket azonban a közgyűlés nem fogadta el. A borpataki korcsma-bérletet 420 K évi bér mellett jóváhagyták, valamint a ref. templom melletti utcza munkálatainak árlejtését is. Gyirászin Já nos, ifj. Prigya M., Incze László, ifj, Rásky Kálmán, Berindán János vállalkozók kapták a munkát, csak már most mielőbb hozzá kellene fogni. Pavluk Lászlónak honosítása esetére Nagybánya polgárai közzé való felvételét a közgyűlés ki- j mondotta. Torday h. polgármester jelenti, hogy Csomós Áronné elhalálozván, a legközelebbi virilis póttag, Troplovits Márton behivatik. Ezzel a gyűlés véget ért. HETI KRÓNIKA. Hatvanhárom óta nem volt olyan nagy szárazság, mint ez idén. Az Alföldön kisült a búza, gabona, rossz esztendő lesz. Nálunk végre ma reggel jótékony esőcske áztatta meg a földet és habár némelyeknek rosztékony volt, mivel már kaszáltalak és habár csak igen rövid ideig tartott, mégis sokat ért ez a kevés is. De ne búsuljunk a szárazságon, eljön Medárd szerdán s hozza a nagy vizözönt magával. Máskor rettegve vártuk ezt a napot, most mindenki azért fohászkodik, bárcsak hű maradna a kedves Medárd az ő nevéhez s negyven nap zuhogtatná a záport j fejünk felett, de úgy Isten igazában. Miből fognak nyaralni, ha nem lesz aratás ? A fürdők megbuknak s az idegen forgalom tönkre megy, kénytelenek leszünk a takarékokhoz fordulni, csakhogy kezest ma már nehezebb kapni, mint hivatalt, bizonyítja a »Budapesti Hírlap« egyik száma, melyben következő hirdetés jelent meg: Kezes kerestetik tiszteletdijért kisebb összeg felvételére. Levelek »Biztos« címen főposta restante. 28395 Jellemzi az időket ez a négy sor apró betű, ily körülmények között valóban legokosabb bányász- kodni. En is a verkesek közé léptem, rengeteg kincs van a mi talpunk alatt, csak ki kell aknázni. Nem Kolozsvár a kincses, hanem Nagybánya a »kincses«, a ki nekem is olyan hegyet mutat, a melyikben nincs arany, én annak jutalmul adom az örökös mélységet. A magyarság érdekében bújjunk tehát a föld alá és miveljük a telléreket. Bányára magyar! De legyünk igazán magyarok, nem úgy mint Kolozsvár, ahol egy pillantásra a következő neveket olvas' hatjuk az unitárius magyar (!) templom körül: Ja- kity József, Groboi János, Knapcsik Imre, Kikaker Jeremiás és igy tovább. Még a magyar ipar felvirágoztatásához is kell első sorban magyar szív és csak azután m agy áltudomány. Holnap meglátjuk a mi magyar ifjúságunkat a tornaversenyen. Ez az igazi ifjúság. Az idén a kivételes jutalmak is csiklandozni fogják a fiuk talpát s bizonyára nem úgy nyernek, mint én a kugli-versenyen, hogy mindenek nagy NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE csodálkozására egy dobásra 9-et ütöttem, persze a bábok spárga hálózatra voltak felhúzva. Ezt csak akkor tudtam meg különben, mikor később egy barátom még nem is dobott, csak készenlétbe állott s tévedésből a spárga működésbe jött és ő 9-et ütött a nélkül, hogy dobott volna, de azért a szokásos 2 liter bort meg kellett fizetnie. Ez a verseny igazi mérkőzés lesz, valódi erős, izmos fiukkal és hogy a félváros kivonul holnap az isthmusi mezőre, abban nem kételkedik a krónikás. Különfélék. Személyi hir. Gell ért Endre polgármester Budapestről, hol hivatalos ügyekben pár napig időzött, csütörtökön este haza érkezett. Szabó Adolf. A nyugdíjba vonuló kir. erdőigazgató tiszteletére előkelő társaság gyűlt 'össze e hó 1-én a Nagyszálloda kis termében. Az erdészeti tisztviselők este 8 órakor közös vacsorát rendeztek a tiszteletére s a különböző hivatalok képviselői és számos előkelő polgár részt vettek a közös vacsorán. A hangulafkedves, barátságos volt. Szabó, ki maga kérte nyugdíjazását úgy tekinti ezt, mint boldog szabadságidőt, midőn felelőség nélkül kedvencz eszméinek és czéljainak élhet gondtalanul s szellemi és testi erejének teljes birtokában feltudja használni czél- szerüen -a nyugalom napjait. A szép lakomán számos felköszöntő hangzott el. Baltai János erdőmester az erdészet nevében, Torday Imre a város nevében szólott, ezután Szabó Adolf ürített poharat Nagybánya városára, melynek már most ő is igazi független állású polgára lesz. Révész János az ág. ev. egyház főgondnokát éltette. Köszöntőt mondottak még Egly Mihály, dr. Káplány A., Neubauer Ferencz | kir. bányaigazgató, Stoll Béla (mint sógor, mint felsőbányái ügyész és mint takarékpénztári igazgató), km. Pap Sándor, Lakatos Ottó az ünnepelt nejéért ürített poharat, Almer Lajos, Gálffy Pál, Stoll Gábor Szabó Kálmán erdészjelölt, frappansul fejezte be a köszöntőket Schönherr Sándor erdész, aki kijelentette, hogy ő elhegedüli a tósztját s el is játszotta szépen, meghatóan, a »Ballag már a vén diák« kezdetű rokonszenves búcsunótát. Hogy Szabó csakugyan korán ment nyugdíjba, az is élő bizonyság reá, hogy ezen a sikerült ünnepségen jó példát adva, kivilágos kivirradtig ő is ott mulatott a többi jókedvű résztvevők között. Nyújtsa az ég hosszúra az ő szünidejét. Áthelyezés. Lukács Ferencz m. kir. pénzügyőri biztost, aki a »Magyar Pénzügy fejlődése« czimü munkájával nemrég oly méltó feltűnést keltett, a miniszter Szilágysomlyóra helyezte át. Hisszük és reméljük, hogy a kiváló pénzügyi tisztviselő ezen áthelyeztetése egyszersmind érdemeinek elismerését jelenti. Kinevezés. Kugler János szinérváraljai adóhivatali segédtisztet a pénzügyminiszter Husztra, kir. adótisztté nevezte ki. Uj tanár. Wolkenberg Károly sz.-váraljai ügyvéd leánya Ilona, a középiskolai tanári vizsgálatot a fizikából és mathesisból kitűnő eredménynyel letette. Iskolai ünnepély. A helybeli községi iskolában a koronázási évforduló iskolai ünnepélyét f. hó 8-án tartja meg a tantestület, melyre ez utón hívja meg úgy az isk. hatóságot, mint az érdekelt szülőket — az iskola igazgatósága. Űrnapját ünnepelte csütörtökön a róm. kath. egyház. Ezen ünnep esztétikai hatása valóban megkapó. Most midőn a viruló természet teljes pompáját fejti ki s a nagy világ igazán templomhoz hasonló, hol a virágok illata a tömjénfüstöt, a méhek döngi- csélése az orgonát, a madarak csicsergése az egyházi éneket helyettesítik, fényes egyházi öltözetben lobogó-zászlókkal körmenetet tart a róm. kath. egyház virágokkal hintett utón, szép lombsátoros oltárokhoz Hivő és hitetlenre egyaránt megható e szertartás. Először mise volt, melyet Szőke helyettes plébános fényes segédlettel tartott; majd ünnepi szent beszédet mondott Csókás Vidor dr. s azután volt a körmenet. A városi és kincstári hivatal nagy számmal vett részt az ünnepélyen. A főgimnázium tornaversenyére lapunk ivén adakozni szívesek voltak Dr. Szokol Pál 2 K. Csüdör Lajos 3 K. özv. Nikodém Jánosné 20 K. Összes gyűjtésünk 42 korona. Az összeget az ívvel együtt átadtuk az áilami főgimnázium igazgatóságának. A tornaversenyre az ifjúság ma fél 3 órakor indul ki s 3 órakor kezdődik maga a verseny. Ez alkalommal érdekessé teszi az ünnepélyt az, hogy sok jutalom- dij van kitűzve. RumpOld Gyula vendéglős sátrakban, ozsonnával és italokkal fogja a közönséget várni. Mindéhez most már egyéb nem szükséges, mint egy kis jó idő. A versenybiráló bizottság tagjai a következő urak lesznek: ElnökGellért Endre. Tagok: Torday Imre, Csüdör L., Egly Mihály, Révész János, Berks Leo, Gellért Béla, Fábián L., Kondor S., Jamnik Győző, Szirti Vilmos, Bay Béla, Almer Lajos, Glavitzky K , Bányai József, Incze Sándor, Gál Lajos, Halmay József, Kiss Gábor. Jegyző: Myskovszky Ernő. Az ipartestület hivatalos órái junius hó 1 -töl szeptember hó 30-ig a kővetkező időkben tartatnak : Hétköznapokon : Reggel 6 órától 9 óráig — délután 2 órától 3 óráig. Vasár- és ünnepnapokon : Délelőtt 11 órától déli 12 óráig. Nagybányán, 1904. május 16. Szerencsy József, ipart, elnök Legújabb. A Felsőbánya—nagybányai vasút építési engedélyokiratának legfelsőbb jóváhagyása Budapestről keltezve, leérkezett s így a vasút kiépítése most már teljeserővel eszközölhető. Évzáró Vizsgálatok. A nagybányai m. kir. áll. fógymnasiumban a vizsgálatok sorrendje ez idén következő : junius 5-én d, u. intézeti tornaverseny. 9-én d. u izr. vallástan. 11-én róm. kath., gör. kath., ev. ref., ág. ev. hittan. 14-én V. oszt. menyiségtan, természetrajz, történelem VI. oszt. magyar, görög, görögpótló. VII. oszt. magy., német, latin-nyelv. 15-én I. és II. oszt. magy , latin-nyelv, III. oszt. mennyiségtan, rajzoló-geom. IV. oszt magy., latin, német. 16-án III. oszt. latin, magyarnyelv. IV, oszt. természetr., rajzoló-geom. V. oszt. magyar, latin. VI. oszt. latin, német, természetr. VII. oszt. mennyiségi., természettan. 17-én 1. oszt. mennyiségi., természetrajz. II. oszt. mennyiségi,, rajzoló-geom. 18-án I. oszt. földrajz, rajz.-geom. II. oszt. földrajz, természetrajz. III. oszt. történelem, földrajz, német-nyelv. TV. oszt. történelem, mennyiségt. V. oszt. német, görög-nyelv, görögpótló. VI. oszt. mennyiség- tan, történelem. 20-án I. oszt. 8 —9-ig szépírás. II. oszt. 9 — 10-ig szépírás. VII. oszt. görög-nyelv, görög-pótló, történelem. 21 — 22-én magánvizsgálatok (Írásbeli és szóbeli.) 21-én 8 — 10-ig román-nyelv, 10—11-ig ének. 21—25-ig rajzkiállitás. 25-én 8 órakor Te Deum, záróünnepély. Az érettségi vizsgálat szóbeli része jun. 26., 27., 28 , 29., és 30-án lesz, Klekner Alajos kassai kir. jogakadémiai igazg., mint miniszt. kiküldött jelenlétében. Esküvő. Tóth Sándor borbély- és fodrásznak lakodalma Szász Rózsikával, Szász József polgártársunk leányával, május hó 29-én délután volt díszes násznép jelenlétében. Mi lehetett az az ismeretlen vágy? O maga nem tudta megnevezni ! Soha férfi arczot nem látott atyján kívül; s a sejtelmes, édes hangok meddőn keltek vágyakozó, sóvár lelkében és érlelték a titkos, delejes varázslatot. — Felséges atyám : szólt egyszer a leányka a hatalmas császárhoz, körül vagyok véve minden pompával, kincsesei, fénynyel; amit szivem óhajt, — az mind tejesül. És mégis van valami e fényes palotán kívül, mii látni, bírni óhajtok, mert igy boldogságom nem tökéletes! Az öreg fejedelem jóságos szeretettel simogatta meg az aranyszöke hajú gyermeket, — éppen úgy, mint, én tégedet édes aranyos Erzsikém, — s moso- lyogva kérdé: — Mondd gyermekem, mit óhajt a te szived ? Mi az az ismeretlen, titokzatos érzés, mely háborgatja szelíd lelkedet ? — Nem tudom megnevezni szeretett jó atyám; mintha arra szavakat se találnék édesen hangzó nyelvünkben ! Csak erzem itt a szivem táján, hogy valami varázslat nyugtalanít; szemem néha elhomályosul, befutja a köny, szivem dobog, vérem hévül; úgy érzem, mintha mindjárt meg kellene halnom! És még sem tudom megmondani, mire vágyom. Ha látok két galambot a suttogó lombokon ülni, már megdobban a szivem ; ha látom őket csókolozni, a vér elönti arezomat; ha két gyémántszárnyu lepke száll a mámoritó légben, s remegve simul egymáshoz, — ázt gondolom mindjárt megszakad a szivem ! Ha a rezegő falomb összehajlik és édes zizegéssel csókolja egymást, magam is úgy remegek, mint a falevele. O atyám ? én nem tudom,mi ez? De érzem, hogy igy tovább nem élhetek ! A hatalmas császár bánatosan nézett gyermekére ; mély gondolatokba merült pár pillanatig, aztán határozott hangon szóla: — Jól van gyermekem! megértettem a te nagy fájdalmadat, én meg foglak gyógyítani téged ! Eddig nem néztem bele fiatal szivedbe, de most belátok; légy türelemmel, — én megszerzem neked a teljes, tökéletes boldogságot! — Köszönöm, köszönöm édes jó atyám ! kiáltott fel a leányka örömmel, — óh én véghetetlen boldog leszek ! A mitől a császár leginkább félt, az bekövetkezett. Pedig azért nevelte gyermekét férfi szemektől eltitkoltam hogy boldog lehessen. Tudta jól, ha a szerelem láza támadja meg a fiatal szivét, akkor menthetetlenül elvész, elsorvad, a gyermek boldogtalan lesz. De hát miként is támadhatott a leányka szivében ilyen érzelem? Vájjon a csókolozó galamb, a fa zizegő lombja, a lepkék ölelkezése képes-e a vért lángra gyújtani ? A bölcs fejedelem mindent tudott a világ tudományaiból, csak egyet nem. Azt, hogy a szerelmet elfojtani nem lehet. A vér fölhevül, tüzet fog és pusztító erővel kitör. — Hadd jöjjenek hát a szerelmes lovagok ! — kiáltott föl a hatalmas császár, hadd hódítsák meg az én drága, egyetlenegy tündéremet. De nehogy azt higyjék, hogy könnyen adom! Téged sem adnálak könnyen édes kicsiny leányom ! A császár sokáig gondolkozott, mig végre határozni tudott. Feltételeket fog szabni a szerelmes lovagoknak, ha teljesitni tudják, úgy jöjjön, a minek jönni kell. Az fogja elnyerni a szeretett leány kezét, ki legméltóbbnak találtatik. Azonnal parancs ment a birodalom minden részébe: a fejedelem közhírré teszi, hogy egyetlen szeretett leányát férjhez akarja adni; küzdhet kezéért a birodalom minden ifja, legyen az nemes vagy földmivelő. Csak egy föltételt szab: azé lesz a leány, ki kitalálja, hogy Dalinkán minő három jegy van? és hol vannak azok? Fontolja meg minden lovag, mielőtt válalkoznék a megfejtésre, mert a ki három nap alatt ki nem találja, — az halállal bűnhődik merészségéért. A tündérkertnek oroszlán vermébe fog dobatni, hogy testét a vadállatok marcangolják szerteszét. A bölcs és jó fejedelem rémitő árt szabott a leányka kézéért; oly forrón szerette gyermekét, hogy nem akart megválni tőle. Óriási mozgalmat idézett elő ez a fejedelmi hirdetés, Tódult az ifjúság a birodalmi székvárosba ; közel akartak lenni a márvány palotához, látni akarták a merész válalkozó lovagokat s maguk is kedvet akartak kapni a dicső életre, vagy a rettenetes halálra. Az ország első nemesei kezdték m:g a versenyt. Királyi törzsek életerős hajtásai, főnemesek viruló ifjai egymás nyomában jelentkeztek. De hajh! mindhiába ! A palota előtt tolongó ifjúság megdöbbenve hallgatta az oroszlánok rémes ordítását, midőn egy- egy ifjút dobtak a szolgák a barlangba. Ki lesz képes megfejteni a titokzatos kérdést ? Hiszen a leányt soha senki sem látta; s még akkor is, ha arczát látták volna, — ki tudná kitalálni a három titkos jegyet a tündér észbontó szépségű testén ? A sikertelen versenyzés nem riasztotta vissza az ifjúságot. Az a csábos gondolat, hogy a császár leányáért küzdenek, s ha kell érette meghalnak, — még jobban föllelkesité őket. Kilenczvenkilencz nemes lovag halt már hősies halált a soha nem látott szép tündérért, midőn egyszerre a századik beállított, a palota udvarára. Szegényes külsejű, egyszerű fiatal embernek látszott ; kissé v ízna, csontos arczu, dús fekete hullámos hajjal ; de lángoló nagy szemei, nyílt homloka kiváló szellemi tehetségről tanúskodtak. Azt mondták, valami