Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-22 / 21. szám

21 szám. (3)

1904^ Május 22.

___________________________

Sa

lle kanonok kegyét és pártfogását is sikerült megnyernie s azt ajánlotta, hogy lépjen érintkezésbe a buzgó kanonokkal. Aztán de la Salle-hoz sietett s kérte, hogy keresse fel a nemeslelkü úrnőt, ki nagyon óhajtja megismerni. De la Salle azonnal a beteghez ment, ki 500 livrest ajánlott fel két tanitó ellátására s megígérte, hogy tízezer livrest fog örökbe hagyni, hogy annak kamataiból fizessék a két tanítót. Ugyanakkor három ifjú csatlakozott Niélhez tanítóként s igy az iskola 1679. szeptember hóban a »Szent Jakab« plébánián is minden nehézség nélkül megnyílt.

A gazdasági egyesület alapszabályai.

A gazdasági egyesület 15-iki közgyűlésén elhatározta, hogy a tagok tájékozása szempontjából régi alapszabályait lapunkban közli a tervbe vett változtatásokkal együtt.

E határozatnak eleget teendők, közöljük első sorban a jelenleg érvényes alapszabályokat:

A „Nagybányai Gazdasági Egylet“ alapszabályai.

I. Az egylet czélja.

1. §•

Nagybánya városában a helyi föld- és éghajlati viszonyok szerint jó sikerrel termő gyümölcs-, szőllő és kerti növények tenyésztése, nemesítése, annak megkedveltetése, terjesztése s gyarapító emelése s mezőgazdaságának felvirágoztatása, e tárgyban:

a) megvitatása azon kérdéseknek, melyek a helyi gyümölcsészet, borászat és gazdászat emelésére irányadókul szolgálnak;

b) felismerése a város és vidék gazdasági állapotának, kimutatása azon akadályoknak, melyek a gazdaság kifejlődését hátráltatják;

c) a nemes gyümölcs- és szőllőfajok ismertetése, megkedveltetése és meghonosítása s a már termelt gyümölcs- és borkészlet részére piacz szerzése s a kivitel elősegítése ;

d) a mezőgazdaság terén gyakorolható kísérletek tétele;

e) kiállítások rendezése;

f) jóravaló cselédek jutalmazása;

g) szorgalmas gazdák kitüntetése.

II. Az egylet székhelye és cime.

2- §•

Székhelye : Nagybánya város.

3. §•

Czime: „Nagybányai Gazdasági Egylet.“ Mely czimét pecsétjén is használja. Az egylet belügyeit önállóan intézvén, más egyletbe testületileg be nem léphet.

III. Az egylet tagjai.

4- §•

Az egylet tagjai feloszlanak :

a) alapitó,

b) rendes,

c) tiszteletbeli tagokra.

5. §.

Az egylet tagja lehet minden feddhetlen jellemű polgár.

a) Alapitó tagok lesznek, kik az egylet számára 40 frtot alapítottak, az alapitó tag joga az egyéni örökösökre is átszáll, a második nemzedékre azonban ezen jog át nem szállhat.

b) Rendes tagnak tekintetik az, ki az egylet által kibocsátott aláírási ivet aláírva, az egylet pénztárába évenként 2 frtot befizet, mely kötelezettség hat évre szól és az csakis az illető halála, esetleg ha a városból vagy vidékről végleg eltávozik, mely körülményt bejelenteni köteles, vagy az egyletből kizára- tása által szűnik meg.

c) Tiszteletbeli tagokká a közgyűlés által oly kitűnő egyéniségek választatnak, kik vagy ezen egyesület, vagy általában a gazdaság emelése körül kitűnő érdemet szereztek.

IV. A tagok jogai.

6. §•

a) Minden tag részt vesz az egylet közgyűlésében. ott szavazat- és inditványozási joggal bir;

b) megjelenhet dij nélkül az egylet által rendezett kiállításokon ;

c) minden rendes tag választó és választható;

V. Az egylet jövedelme.

7. §•

a) A tagok áltól befizetett évdijak; f b) a befolyt adományok;

c) az elárusitásból befolyt jövedelmek.

VI. Az egylet belszervezete

8. §.

Az egylet ügyeit kezeli:

o) a közgyűlés;

b) igazgató-választmány;

c) szakosztályok ;

d) tisztikar.

VII. Közgyűlésekről.

9. §.

Rendes közgyűlés tartatik minden évben kétszer és pedig márczius és szeptember hónapok első

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE.

felében, azonban sürgős és fontos ügyben az elnökség tiz tag írásbeli indokolt kérelmére rendkívüli közgyűlést is hívhat össze.

A közgyűlésre a tagok vagy hírlap, vagy személyes meghívó által hivatnak mep, mely meghívóban a tárgy is határozottan megjelölendő.

VIII.

10. tj.

A közgyűlés elnöke az egyleti elnök, akadályoztatása esetén az alelnök.

Tárgyai;

a) a tisztikar;

b) a választmány titkos szavazás utján való választása ;

c) a beterjesztett költségelőirányzat jóváhagyása ;

d) az ügyviteli szabályok megállapítása iránti intézkedés;

e) az alapszabályok megváltoztatása iránti intézkedés ;

f) a tisztviselők jutalmazása feletti határozathozatal ;

g) az évi számadások felülvizsgálása és a pénz tár megvizsgálása feletti intézkedés s a felmentvény megadása;

h) az egylet felosztása feletti intézkedés, mely határozat érvényességéhez a tagok 2/3 részének egyhangú határozata szükséges;

i) a tagok felvétele és kirekesztése.

IX. A választmányról.

U- §Az igazgató-választmány képviseli az egyletet és vezeti annak ügyeit a közgyűlés határozata és az alapszabályok értelmében.

Tagjai:

a) az egyleti elnök egyszersmind választmányi elnök;

b) az egyleti alelnök egyszersmind választmányi alelnök ;

c) tizenkét választmányi tag, kik a tagok közül 3 évre választandók;

d) és a három szakosztály elnöke, minden szakelőadó.

12. §.

Választmányi ülés tartatik havonként egyszer előre kibocsátandó napon és helyen.

Érvényes határozathozatalra a tagok J/8 részének jelenléte szükséges az elnökön kívül.

Hatásköre:

13. §.

a) a kiállításokat rendezni, a termelőket versenyre késztetve a jutalmazandókat a közgyűlésnek ajánlatba hozza;

b) kimutatást készít az egylet vagyonáról;

c) elkészíti a költségelőirányzatot;

d) tervjavaslatot terjeszt a közgyűlés elé;

e) a közgyűlés által meghatározott beruházásokat foganatosítja;

f) kimutatást készít az évenként előadásra szánt nemesitett gyümölcs- és egyéb fák mennyiségéről s azok árairól;

g) felügyel a pénztár kezelésére, melyért ő is felelősséggel tartozik;

h) előkészíti a közgyűlés tárgysorozatát, melynek határnapját kitűzi.

X. Szakbizottságok.

14. §.

Az egylet következő szakosztályokra oszlik :

a) szőllő és borászati;

b) gyümölcs, kertészet és méhészeti;

c) mezőgazdasági szakosztályokra.

15. §

Minden rendes tag köteles magát az egyletbe való belépéskor valamely szakosztályba beíratni, szabadságában áll azonban a többi szakosztályba is belépni.

16. §.

A szakosztályok saját kebelükből elnököt és jegyzőt választanak s a szakosztályi elnök az igazgató-választmánynak is tagja s az illető osztály részéről csak előadóként szerepel.

17. §.

Az egyes szakosztályok hatásköréhez tartozik az igazgató-választmány által hozzá utasított ügyekben véleményezni, egyes kérdésekben szakértői véleményt, illetve felvilágosítást adni. minden osztály körébe tartozó kérdések tüzetes megvitatása, s a választmányhoz indítványok tétele.

XI. Elnökség.

18. §.

Az egylet elnöksége áll: egy elnök és egy al- elnökből, kik a közgyűlés által 3 évre választatnak.

Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki teendőket az alelnök végezi.

19. §.

Az elnök teendői:

a) Összehívni a rendes és rendkívüli közgyűlést és választmányi ülést, kitűzi a tanácskozásra a tárgyakat, kimondja a végzéseket egyenlő szavazat esetében az ő szavazata dönt;

b) képviseli az egyletet egyesek és hatóságokkal szemben;

c) gondoskodik a gyűlések határozatainak pontos végrehajtásáról;

d) felügyel a pénztárra s azt esetről-esetre megvizsgálja, esetleg megvizsgáltatja;

e) ellenjegyzi a kiutalt összeg kifizetésére szolgáló nyugtákat s utalványokat;

f) aláírja a hozott és kiadandó határozatokat;

g) őrzi az egylet pecsétjét.

20. §.

Az alelnökről.

Az egylet elnökének akadályoztatása esetén teendői az alelnököt illetik.

21. §.

Jegyző.

A jegyző szerkeszti a közgyűlés és választmányi ülés jegyzőkönyveit, vezeti az Írásbeli teendőket és őrzi az egylet irattárát.

22. §.

Pénztárnok.

A pénztárnok őrzi és kezeli felelősség mellett az egylet pénztárát, értékeit és szabályszerüleg ellátott utalványokra fizetéseket teljesít, a bevételekről és kiadásokról számadást vezet s a választmánynak esetről-esetre a pénztári állásról jelentést tesz, évvégével végleges számadást készít s azt a közgyűléshez a választmány utján beterjeszti, tagja a választmánynak, hol szavazattal bir.

XII. Az alapszabályok megváltoztatásáról.

23. §,

Ha az alapszabályok valamely szakaszának megváltoztatása czéloztalik, esetleg az egylet felosztása inditvánvoztatnék, ezen indítvány a rendes közgyűlés előtt 30 nappal a választmányhoz beadandó Írásban és ezen tárgy a hirdetményben megjelölendő, ezen indítvány felett az igazgató választmány okadatolt véleményt készít, mely indítvány a közgyűlésben felolvastatván, annak elfogadása csaka Vili. pont h.) szakaszában előirt számaránybeli szavazással dönthető el, mely körülmény ezután a m. kir, földmivelés, ipar és kereskedelmi ministeriumnak bejelentendő, mely esetben az egylet vagyona egy más hasonló egyletnek lesz átadandó, esetleg a város kebelében fennálló valamely jótékonyczélu egyletnek fog átadatni, mely czélt a közgyűlés szótöbbséggel jelöl ki.

24. §.

Azon esetben, ha az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást az egylet hatáskörét meg nem tartja, a m. kir. kermány által amennyiben további működésének folytatása által az állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul feifüggesztetik, a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különben feloszlatás terhe alatt köteleztetik.

Kelt Nagybányán, 1881. évi április hó 3-án tartott közgyűléséből.

Jóváhagyási szám 18302— 881.

Ezen régi alapszabályokon tervbe vett változtatások következők :

9. §-nál márczius helyett január s a hónapok első felében helyett második felében. T. i. közgyűlés január és szept. második felében lesz.

A 10. §. b pontjánál azt tervezik, hogy azon tisztviselői állásra vonatkozó választás, melynek betöltésénél nézeteltérés nem nyilvánul, közfelkiáltás utján is megejthető, a mely állás betöltésére nézve csak egv tag is titkos szavazást kíván, a titkos szavazás foganatosítandó, a választmányi tagok titkos szavazás utján választatnak.

A 11. §-nál a d pont elmarad, helyébe jön c. jegyző, d. pénztárnok s a régi c. pontból lesz az e. pont.

A 12. §. első bekezdése igy változik: Választmányi ülés tartatik minden 2 hónapban egyszer előre kitűzendő és a választmányi tagokkal közlendő helyen.

A 13. §-nál még egy i. pont is lesz mely igy hangzik:

i., alkalmazza a kertészt.

A X. fejezel s annak 14—17. §-ai egészen elmaradnak.

A 18 §-ból 14-ik lesz s ez a toldalék jön hozzá :

Az elnök és alelnök akadályoztatása esetén a jegyző és pénztárnok együttesen intézkednek, miről azonban ily intézkedések megerősítése végett, az elnököt, mihelyt lehetséges értesítik.

A 15. §. g. pontja elmarad, helyébe jön: kertészsegédet alkalmaz.

A 21. §-ból lesz 17. §. s a következő toldalék jön hozzá: »őrzi az egylet irattárát és pecsétjét, a kertészt megfelelő utasításokkal látja el és működését ellenőrzi. A 14. §. alapján szükség esetén elnöki ügyekben eljár.«

A pénztárnokról szóló §. (18-ik) a végén igy változik »végleges számadást készít s azt a közgyűléshez a választmány utján beterjeszti. A kertész működését a jegyzővel egyetértőleg ellenőrzi és a 14. §. alapján szükség esetén elnöki ügyekben eljár, őrzi az egylet egyik pecsétjét

A 23 §-ból 19. lesz s a 8-ik sorban igy változik : a VIII. pont h.) szakaszában előirt számaránybeli szavazással dönthető el ha a közgyűlésen a tagok megfelelő számban nem jelennének,még 8 nap