Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-19 / 16. szám
(2) 1903 április 19. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 16. szám. (S6-10) s egyéb; a két várossal együtt magyar 37-57% (36-97), oláh 6122% (61-55) s egyéb. Tehát a magyarság a járásban (1890—1900.) 13-40°/o-ról 14’74%-ra emelkedett s a két várossal együtt 36-97%-ról 37-57°/0-ra emelkedett. Az oláhság a járásban 86T0%-ról 83-28%-ra csökkent, 61 55%-ról 61-22°/0-ra csökkent a két várost odaszámitva. A magyarság a járásban (1890—1900) 1’34%-al nőtt, az oláhság 2 82 70-al csökkent. A két várossal a magyarság 0-60'Vn-al nőtt, az oláhság 0 33' |0-al fogyott. Nagybányán 1900-ban volt 76-55°|0 magyar (78 21). oláh 21-48% (19 72), német *1 32 (liO), tót 017% (006), ruthén 0-44% (0"49), horv. 000, szerb 001 %, vend (002), egyéb 011 (0 23); magyarul tud 85'96°/0. Felsőbányán 1900-ban volt 91-73% magyar (91-63), 7-54°|0 oláh (7 86), 0'41°|o német (0'29), 006% tót (0 18), egyéb 0 23 (0 04); magyarul tud 97 09o|o. Nagybánya város vízvezeték ügyéről. A Nagybánya és Vidéke folyó évi 13-ik számában a földmivelési minisztertől leérkezett vízvezeték terveire tett észrevételeit tárgyalja, mely sajnos, ezen ügyet nem a legkedvezőbb világításban tünteti elő, úgy hogy az még sokoldalú megvilágításra szorul. Mióta a vízvezeték ügye nyilvánosságra jutott, az folyton napirenden van és sok oldalról különböző tervek vettettek fel; de mindegyikének gyakorlati megvalósítása azon nehézségbe ütközik, hogy elegendő vizmeny- nyiséggel nem rendelkezünk. Azon tervvel szemben, mely leginkább népszerű, hogy a Rozsály hegyen fakadó limpegyei források helyett, miután elegendő vizet nem szolgáltatnak, a vas- csatornai forrásvíz, mely másodperczenként határozott vizmérés alapján a Matolcsy-féle szőlőben levő facsa- tornai forrással együtt 0-6 liter azaz 24 óra alatt 51840 liter vizet szolgál, megjegyezzük, hogy azt teljességgel nem oszthatjuk, mert az a kérdésnek csak lokális megoldását jelentené; miután, ha a külváros lakosaitól eltekintünk és csak 8000 lakost veszünk fel, úgy egy lakosra 648 liter viz jutna, mi ivóvíznek a város csatornáinak kiöblítésére, az utczák öntözésére, főzésre," állatok itatására stb. nem elegendő. Hogy ezen vizet pedig, csak ivóvíznek használjuk és egyéb czélokra más vizet vezessünk be, a gyakorlatban szinte kivihetetlen, mert ha a házakba mindkettőt bevezetjük, miután csak ennek volna értelme, úgy nem tudhatjuk, ha csak magunk nem merítjük, hogy milyen vizet iszunk, azaz melyik csapról hozták nekünk ; ha pedig a forrásvíznek közkutakat állítunk fel és csak a másik vizet vezetjük be, az előbbi mizériák szintén előállanak és igy ott vagyunk, a hol kezdtük ; azért a kérdést alapjában kell megolda ni. Jelenleg Nagybányán közegészségi szempontból mindenki meg van győződve, hogy állandó és bővizű vizvezetékre és csatornázásra szükség van; azért mint nagyon sok dologgal Nagybányán, ne menjünk készületlenül, valamely tervbe, hanem azt tanulmányozzuk és annak keresztülvitelére szükséges előmunkálatokat tegyük meg és csak azután döntsünk. Ma mint emlitém a limpegyei források bevezetését, daczára a chemiai és bakteriológiai vizsgálatoknak, hogy az minden idegen anyagtól és baktériumoktól mentes és igy egészséges vizet szolgáltat, leginkább az elégtelen vízmennyisége folytán, de úgy látszik költséges volta miatt elejteni óhajtják ; mielőtt ezt elhatároznák, ajánlom a mérnöki, vizépilészeti szakosztály gyűlésén folyó év február 3-án Göndör Gábor kir. mérnöknek »A forrástanulmányokkal kapcsolatos vízvezetéki előmunkálatok« előadásában ajánlott és sok időt és költséget nem igénylő, de általam is szükségesnek talált előmunkálatok keresztül vitelét; mely ha sikerre nem vezetne, úgy csak azutén döntsünk véglegesen a limpegyei források bevezetése dolgában; miután még akkor is elegendő időnk lesz a napirenden levő vízvezetéki tervek u. m. vascsatorna, Foghagymás, Ravaszpataki szűrt viz egyik vagy másikának gyors megvalósítására. Göndör Gábor kir. mérnök előadását a szükséges előmunkálatokról szószerint a következőkben ismertetjük: Forrástanulmányokkal kapcsolatos vízvezetéki előmunkálatok. Göndör Gábor előadása a vízépítési szakosztály febr. 3. ülésén. A forrástanulmányok során első teendő a források eredeti fakadása helyének fölkeresése, amelyben már a topográfiái külső alakulat megfigyelése is segítségére lesz a kutató mérnöknek; bár igen sokszor a laikus által forrásoknak tartott vizfakadások csak pseudoforrások. A források eredeti fakadó helyének fölkeresésével együtt jár a források föltárása, ami alatt szorosabb értelemben a forrásnál végzett ásatások vagy fúrások segítségével annak megállapítása értendő, hogy a forrás vízszolgáltatásának épségben tartása mellett, milyen állapotba kell majdan a foglalás alkalmával az illető forrást hozni, hogy az a műszaki és hygieniai követelményeket is kielégítse. A tárások kiegészítő részét képezik azok a munkálatok, amelyek a forrásvidék kőzetalakulata, rétegzése s különösen a forrás földalatti rétegmedenczéjének ismerete végett eszközlendők; ez utóbbinak kiterjesztésétől, structurá- jától és vízbefogadó képességétől függ a forrás Vizbő- sége és állandósága. A topográfiái külső alakulat, általános lejtési viszonyok, a forrásterület növényzete stb. Szintén lényegesen befolyásolják a vizlefolyási viszonyokat. A forrás fakadása mindig geológiai kényszerre vezethető vissza, amelyben valamely vízzel átitatott réteg alatt elfutó, vizátnembocsátó réteg játsza a főre pet. A forrásvíz minőségének megismerése chemiai és baktariologiai vizsgálatot kíván. A forrásoktól várható minimális vízmennyiség megállapításának egyedüli biztos alapja a több éven át, különböző évszakokban s a forrás eredeti vizsziné- nak a megtartása mellett eszközölt direkt vizmérés lesz és példával igazolható, hogy a forrásokhoz tartozó topográfiái vízgyűjtőterület alapján eszközölt számítások itt irányadók nem lehetnek, mert a forrás tulajdonképeni vízgyűjtő területe a forrás földalatti me- denczéjének fenekét képező vizátnembocsátó réteg elhelyezkedéséiől függ. Különösen hangsúlyozandó, hogy a forrásfoglalásoknál normális körülmények közt a forrás eredeti vizszine tartandó meg. A forrás vizszinének emelését teljesen ki kell zárni, mert ezáltal a forrásvíz más földalatti utakra terelődhetik s egyébként vízmennyisége csökken. A vízmennyiség szaporítását czélzó forrásvizszin- sülyesztés (mélyebbre helyezett vízkivétel) kapcsolatban a forrásnak tulnagy mértékben való kibővítésével, vagyis a vízszolgáltató nyílások tágításával, a forrás állandóságát veszélyezteti minden oly esetben, a midőn csupán a csapadékok beszüremkedő vizével táplált rét gnek egyetlen kifolyását képezi az illető forrás. Ugyanis kifolyó nyilas nagyobb vezetőképessége a réteg reservoirban raktározott azon tartalékvizek gyorsabb, időéiítti lefolyását eredményezi, amelyek azelőtt a forrásnak még hosszabb száraz időszak utáni minimális vízhozamát is biztosították. S több példa igazolja, hogy bár az első időben az erőszakolt forrás bővebben ontja a vizet, elvégre a forrás vízhozama a régi alá sülyedi sőt intermittáló jelleget vehet fel az addig állandó forrás és kedvezőtlen réteg alakulat mellett eredeti helyén teljesen meg is szün- hetik. A továbbiak során arra a konklúzióra jut az előadó, hogy valamely' forrás vizszinének sülyesztése és a kifolyó bővítése csak akkor lesz helyénvaló, ha az altalaj-viszonyokat oly részletesen földerítettük, hogy ennek alapján teljes bizonyossággal disponálha- tunk a bekövetkezhető eshetőségekkel szemben és csakis abban az egyetlen esetben, ha azáltal oly vizek foglalására számíthatunk, amelyek azelőtt más utón jutottak kifolyásra. Ha például két egymás fölött elfutó réteg vizét csupán az alsó réteg forrásánál akarnók foglalni a két rétegnek kapcsolatba hozatala után, vagy ha egy azon rétegnek két forrása van, akkor az egyik forrás megszüntetésével a másiknál a két forrás vizének ösz- szege vehető ki s ez esetben a foglalásra kerülő forrás vizszine sülyeszthető, vagy a kifolyó nyílás bővíthető. Az előadó tanulmányát a kassai, eperjesi, mis- kolczi és egri forrás tanulmányokból vett ábrákkal kisérte s az utóbbi források foglalását megelőző előmunkálatokat teljes részletességében ismertette. Az aneroid-barometer és az időjóslás. — Irta : Mikó Béla. — Bizonynyal sok háznál találunk ma már higany, vagy aneroid-barométert, de különösen ez utóbbi, mint olcsóbb és kényelmesebb szerkezetű eszköz jobban el van terjedve. Kevesen tudják itt Nagybányán, hogy a vegy- elemző hivatalnál már majdnem 30 év óta fennálló meteorologiai állomás van és mint olyan fel v.in szerelve egy normalbarometerrel, melyhez beigazitható bármely itteni barometer az itteni tengerszin feletti magassághoz viszonyítva Néh. gr. Teleki Sándor és utánna még többen igénybe vették a beigazithatás könnyű alkalmát. Ezentúl is szívesen megtesszük a beigazítást bárkinek, ki e végett hozzánk fordul. Még többen fordulnak azonban azon kérdéseikkel hozzánk: minő lesz az időjárás ? Eltekintve attól, hogy az itteni kir. posta- és távírda hivatalnál most már mindennap megolvashatjuk a 24 órára szóló időjóslást, melyről ugyan némelyek hamiskásan azt mondják, hogy nem jóslás az, hanem csak mutatja: minő volt a tegnapi idő, mégis kényelmesebb az, hogyha szobánkban levő aneroid-barométerünk segélyével magunk tehetünk egy kis időjóslást s minthogy ahhoz azon egyszerű megfigyelésnél, hogy emelkedik-e vagy száll-e a barometer, még több egyéb körülményt is tekintetbe kell venni, azt hiszem, miszerint hasznos szolgálatot teszek, hogyha az észlelni való körülményeket összeállítva felsorolom, itt mint : Időjóalatl megjegyzéseket. A higanvbarometerről könnyen meglehet ismerni mikor emelkedik vagy esik; az aneroid-barometernél is ki lehet venni azt a Útmutatónak jobbra vagy balra haladásából. Mennyiben azonban csupán a légnyomás változásából az időre nézve biztos jóslatot szerkeszteni nem lehet; a mutatónak a számlaphoz állásán kivül még figyelemmel kell lenni a következőkre. A legelső, melyet a bekövetkező idő megjóslásánál tekintetbe kell venni annak kinyomozása, vájjon a légsulymérő esik-e vagy emelkedik. Erre nézve elégséges, hogyha körmünkkel megkopogtatjuk egy kissé az aneroid-barometer üvegét s figyelünk arra vájjon a mutató annak következtében jobbra-e vagy balra mozdult. Ennek megfigyelése után mondhatjuk az'án, hogyha szép időben a tű az »állandó szép idő« felé mozgott: a szép idő még tartani fogja magát: ellenkezőleg ha balra mozgott a tű, félni lehet, hogy a szép idő roszra változik. Az e nemű megfigyelések ellenőrzéséhez sikeresen alkalmazhatjuk segédül a mozgatható réztűt. a légsulymérő általáb in ha isik, zivatart, esőt, szelet, meleget jósol; ha emelkedik, szép időt, száraz időjárást, hideget jövendöl. Ha a barometer-változások gyorsak : az időváltozás nem tartand sokáig, ha lassan állanak: be : a megváltozott idő is tartós fog lenni. Szél és zivatarnál a számlapén. Ha a barometer esik délkeleti szelet jósol. Ha a barometer emelkedik északnyugati szelet jósol. Ha a barometer a »változón« állván a hőmérő esik, biztosan északnyugoti szelet várhatunk. Ha a barometer esik, miközben a hőmérő egyszersmind emelkedik, délkeleti szelet jósol. Ha a barometer alant lévén, hirtelen magosra emelkedik, északról kemény szélvészt várhatunk. Ha a barometer (igen nagyon) jelentékenyen esik, nagy zivatar fog beállani, mely mindig is beáll, valahányszor a tű a számlapon alólira esik le. Zivatar, eső és hó a számlapon. Ha a barometer esik, minden hat esetben ötször bizonyosan zivatar vagy eső áll be. Az eső annál bizonyosabban beáll, ha a hőmérő emelkedett, akkor, midőn a barometer esett. A délkeleti szelek majdnem mindig esőt vagy zivatart hoznak. Ha a barometer és a hőmérő egyszerre esnek, havazást jósolhatni. A jég mindig a barometer alábbszállása után következik be. Ha a küllég hőmérséke jóval magasabb, mint az évszak közép hőmérséke, majdnem mindig bizonyos az, hogy estére zivatar lesz, kivált ha a barometer nagyon alant áll. Nagybányának évi középhőmérséke valamivel közelebb áll a -j-lOoC-hoz mint a -)-9oC.-hoz. Hideg: és meleg: megjóslása. Csak télben birja a barometer megjósolni a hideget vagy meleget. Ha az ég kitisztul s egyszersmind a barometer emelkedik, hideg lesz bizonnyal. A felengedő időt mindig a barometer igen nagy leszállása előzi meg. Télben leggyakrabban már a következő nap reggelére meg lehet a hőmérsék-változást biztosan jósolni. Beadandó meleggel a barométer esik; ellenkező esetben és ha a fagy tovább is megmarad, emelkedik. Nyárban ezen hőmérsék-jóslások nagyon nehezek ; mivel a barometer állásának a hőmérsék miatti változásai nagyon csekélyek. Általában a barometer három nappal előre megjósolja a hőmérsék-változást, de legalsóbb számításban legalább is egy nappal előre, sőt néha, kivált télen át, hét nappal is előre. Heti krónika. Szépen megfésült, tiszta ruhába öltözött, ünnepélyes kis gyerekek, apró üvegcsét szorongatva járták az utczákaí hétfőn, megöntözték az apró rózsácskákat, hogy ki ne száradjanak, s addig-addig öntözték mig az ég is megirigyelte tőlük s az is öntözni kezdte a földet. Elromlott a gyönyörű tavaszi idő s a szegény gazdák rettegve várták a deret és fagyot, ezulal azonban csak hó érkezett s az is a környékbeli hegyeket borította el, de semmi bajt nem okozott. Ilyen hideg hangulatban tartotta három iskola márcz. 15-ét, melyet a kormány ápr. 11-re helyezett át, ápr. 16-án. ügy vettem észre, hogy ápr. 11-én sem lehet egyébről beszélni, mint márcz. 15-ről Hát helyes biz ennek az ünnepnek olrendelése, mert igy húsvéti szünidő után, jól esik a gyermekeknek még egy pót szünnap. Egyébiránt ez a hét a gör. katholikusok nagy hete volt, a pénteki hetivásár megint ismétlődött, van is abban valami költői szépség, hogy a kér. ember, mikor az ő megváltója, halálos kínokat szenvedett érte a kereszten, hogy akkor málélisztet, hagymát, paszulyt, pálinkát vásároljon s eldanolja a kedvencz nótáját a korcsmában. Mennyivel hátrább van a Mohamedán, a ki lehúzza a csizmáját s úgy megy pénteken a templomba. Befejezte a hét történetét a közgyűlés, a melyen azonban egyetlen lényegesebb tárgy sem fordult elő, nem is birt 30 atyánál többet, vonzani a tárgysor s ezek is oly csendesen jóváhagytak mindent, mintha meganyi Fejbolintó Bálintok lettek volna. Egy-két ifjú erő megkisérlette a tüzes viták felidézését, de meg- vagyon irva, »a hol nincs ott ne keress« hasztalan böngésztünk tárgyak után, 17 pontban nem akadt semmi eljajgatni vagy megtámadni való. Várjunk hát máj. 6-ikáig mikor a rendes havi közgyűlésen izgatóbb étlap kerül terítékre, akkor talán vitagyorsirási gyakorlatokat tarthat a krónikás. Különfélék. Díszes esküvő volt ápr. 14-én, a mikor is Pri- hradny Kálmán vasúti mérnök házarságot kötőit Stoll Gábor helybeli kir. közjegyző lányával : Edittel. Az ifjupár nagy nászmenet kíséretében d. u. fi órakor
